Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)
1976-09-18 / 37. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 4 1978. szeptember 19. B7ÖVET5ÉBI Шм+Ш' ■■ í 4 szóvcTKfien ; Ä., p ■■ I |P foioMuvesm ■ K. PH k, ж! siiwnsiGimK : шШх'Ш M fÓUUMA A NEMZETI FRONT VÁLASZTÁSI PROGRAMJA TELJESÍTÉSÉNEK SZERVES RÉSZE A dolgozókról való gondoskodás Hazánk gazdasági és szociális fejlődését ai 1978—1980-as évekre meghatározó irányelvek a dolgozók életszínvonalának emelkedéséről szóló részében kihangsúlyozzák, hogy a dolgozók felőli gondoskodást komplex üzemi tervek alapján kell tovább szorgalmazni. E tervek irányuljanak a munkafeltételek javítására, valamint a dolgozók politikai- és munkaaktivitásának növelésére. Az Szemeknek 8 célra fenntartott pénzeszközeit úgy kell felhasználni, hogy ebből a dolgozók többségének legyen haszna. Példéul javítani kell a munkakultúrát, az üzemi étkeztetést, többet kell gondolni a szabad idő célszerű kihasználására és a dolgozók életkörnyezetének javítására, a gyermekes anyák, valamint a csökkent munkaképességű dolgozók felöli gondoskodás javítására. Az irányelvek továbbá kiemelik annak szükségességét, hogy az üzemek, az egységes földművesszövetkezetek növeljék résxvételük arányát a közös szociális berendezések létesitésében, a nemzeti bizottság által épített kulturális intézmények létrehozásában, A szövetkezeteknek a nemzeti bizottságokkal együtt Állandóan javítaniuk kell a munkafeltételeket és a falvak életkörnyezetét. As SZSZK Mezőgazdasági- és Élelmezésügyi Minisztériuma a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének Szlovákiai Bizottságával együtt már 1970 óta szocialista versenyt szervez a munka- és életfeltételek, valamint a munkakörnyezet javítását célzó feladatok teljesítésének serkentésére. Az 1973-as esztendők óta a verseny szervezőinek egyike a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének Központi Bizottsága is. A versenyt minden évben értékelik és a járások legjobb ssövetkesatei, mezőgazdasági üzemei jutalmat kapnak. Tavaly Szlovákia 31 .járásának 158 szövetkezetét, 8 állami gazdaságét és egy állami fajtatenyésztő üzemét értékelték ki.' Az élelmiszeriparbél jutalomra 15 üzemet és a központilag irányított üzemek közül 20 üzemegységet javasoltak. A szövetkezetekben és a többi mezőgazdasági üzemben, valamint az élelmiszeripar üzemeiben folyó verseny alapfontosságú szociális ós egészségügyi-higiéniai követelmények megoldására irányult. Kumoly mértékben járult hozzá a szövetkezeti központok és gazdasági udvarok óljainak portalanításához, a gazdasági épületek környékén díszbokrok kiültetéséhez, a füvesítéshez, valamint a közös étkeztetés lehetőségeinek kialakításához. A Szövetkezeti Földművesek Szövetségének Központi Bizottsága a versenyt kiíró szervekkel együtt végzett értékelés után minden évben — a társadalmi téren kitűzött feladatok teljesítését célzó saját kritériumai szerint — kiválasztja a tiz legjobb szövetkezetei, s őket erkölcsi és anyagi jutalomban részesíti, amit a munkafeltételek és a munkakörnyezet további javítására használhatnak fel. Tavaly a versenyben elért eredmények alapján a következőket tüntették ki: „Záhorie“ Efsz, jablonica, Augusztus 29 Efsz, Veľká Kapuéany, Družbe Efsz, Kalinkovo, Dolná Krupá-i Efsz, „Aranykalász“ Efsz, Dlhá Ves (Hosszúszó), Horovcei Efsz, „Tokajik“ Efsz, Nižná Oliava, Dukla Efsz, Dunajské Streda, „Szlovák Nemzeti Felkelés" Efsz, Zuberec és a Drietomai Efsz. Közülük egy-két szövetkezet tevékenységét közelebbről is szemügyre vehetjük. A Jablonicai „Záhorie“ Efsz az elmúlt évben negyven személy száméra szociális berendezést létesített 500 ezer korona költséggel. A szövetkezet tagjainak munkaruhákat és munkavédelmi eszközöket vásárolt 110 ezer koronáért. Sajót konyháján a tőidényben 3B0 dolgozó, a* egész év alatt pedig állandóan több mint száz tag étkezik. Az elmúlt esztendőben a közös étkezés céljaira a szövetkezet több mint 200 ezer korona beruházást fordított. Az egyént lakásépítkezés támogatására 250 ezer korona kölcsönt nyújtott tagjainak, üzemi lakásépítésre pedig 75 ezar koronát fordított. A szövetkezet gazdasági udvarának csinosítására, fák és bokrok kiültetéxére 580 ezer koronát áldozott. Jelentős pénzösszegeket fordított a szövetkezeti tagok fürdői kezelésére, valamint hazai és külföldi üdültetésére. A Dunajská Streda—Vydrany székhellyel működő Dukla Efsz portalanitolt utak létesítésére több mint 150 ezer koronát, a kultúrház felépltésérd két milliót, az óvoda felépítéséhez pedig 350 ezer koronát adott, jelentős összeget fordított ez a szövetkezet a tagok egyéni és üzemi lakásépítésére is. A rožňavai járásban a Dlhé Ves-i „Aranykalász“ szövetkezet száz teg közös étkeztetésének biztosítására több mint negyed milllé koronát és nyolc üzemi lakás felépítésére 1 millió 800 ezer koronát fordított. Egyéb kulturális létesítmények és a klub felépítéséhez több mint 170 ezer koronával járult hozzá. így sorolhatnánk a szövetkezeteket és a többi mezőgazdasági üzemet, valamint élelmiszeripari vállalatot, amelyek a dolgozók széleskörű kezdeményezése alapján a szocialista vállalások sikeres teljesítésével a vgrsenymozgalom keretében szebb munka- és életkörnyezetet, több százezer korona értéket képviselő új létesítményt adtak használatba, amelyek mind a munkaerkölcs megszilárdításét, a szövetkezetek munkaerőinek stabilizálásét segítik élő és jelentős mértekben járulnak hozzá a termelési feladatok teljesítéséhez. A szocialista versenymozgalom által lényegesen javult szövetkezeteinkben az eddigi munkakörnyezet és ma már jobbak a munkafeltételek. Tavaly a szocialista versenyt az ötödik ötéves terv feladatainak sikeres teljesítésére irányították. A szocialista verseny további kibővítése érdekében jelenlegi, hatodik ötéves tervünk esztendeire a verseny újabb kritériumait dolgozták ki és hegylék jóvá. Ez a verseny a legidőszerűbb termelési kérdésekre Irányul, továbbá célja a dolgozó nők, a riatalok munka- és életfeltételeinek javítása stb. E téren a legfontnsebb az óvodák és bölcsődék létesítésé, a közös étkeztetés bevezetése, az üdülések biztosítása, a fokozottabb egészségügyi gondoskodás, a kulturális és sporttevékenység fejlesztése, valamint az egyes üzemeknek nagyobb mértékű részvétele a Nemzeti Front választási programjának teljesítésében és a szorosabb együttműködés a nemzeti bizottságokkal egyes szociális és kulturális berendezések létesítésekor. . E szocialista versenybe minden mezőgazdasági üzem és élelmiszeripari vállalat írásban ismét jelentkezhet, s jelentkezésüket az illetékes járási mezőgazdasági igazgatóságra, illetve az élelmiszeripari üzemek vezérigazgatóságukra, a minisztérium által irányított szervezetek pedig közvetlenül a Mezőgazdasági- és Élelmeztsügyi Minisztériumhoz terjeszthetik fel. A verseny értékelését minden esztendőben megejtik, az értékelésre azonban csupán azokat az üzemeket és vállalatokat bocsátják, amelyek az illető esztendőben a megszabott kritériumok szerint egy vagy több akciót fejeznek be, illetve létesítményt adnak használatba. J. P r o k e $ , márnök Egyeztető eljárások az egységes földművesszövetkezetekben A 122/1973 Zb. számú mezőgazdasági szövetkezeti törvény meghatározásaival, továbbá a Szövetségi kormány 137/1975 számú rendeletének mellékletében közzétett SzövetkezStl Míntaalapszabályokkal, valamint a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium 160/1975 számú — az egyeztető eljárásokról szóló — hirdetményével összhangban az egységes földművesszövetkezetekben egyeztető albizottságokat csupán a 300 tagot meghaladó efszekben alakítanak (a kisebb taglétszámú szövetkezetekben az egyeztető eljárásokat a revíziós albizottságok intézik). Az egyeztető albizottságok a szövetkezet és a tagok, illetve a szövetkezet és alkalmazottai között előadódó viszályok, perek esetében tárgyalják meg a vitás kérdést az idézett rendelet 1 paragrafusában foglaltak szerint. A mezőgazdasági szövetkezeti törvény rendelkezései alapján 1976. január 1-ével vezették be ezt az új intézményt — az egyeztető eljárást, amely a munkajog területén már hosszabb Ideje jól bevált. Így a szövetkezetekben is lehetővé válik az adott munkaközösségben előforduló esetleges viszályok, perlekedés megvitatása, különösen akkor, ha e nézeteltérés az üzem vezetősége ős a tagság között a közös munkából adódott, és ha ‘őzt az ügyet közvetlenül, bírósági beeavatkozás nélkül is meg lehet oldani. Az Sgyezlető eljárás során, kötelezően megtárgyalják a szövetkezet és a tagok, illetve alkalmazottak között a munkaviszonyból eredő nézeteltéréseket, valamint a szövetkezet egyéb kapcsolataiból eredő vagyonjogi követeléseket, Igényekéit, amennyiben ezek a tagsági jogok és kötelességek teljesítésével függnek össze s ha az ügy megtárgyalását külön rendelkezés nem tartja fenn más szervnek. Nem kötelezően (a szövetkezet dolgozójának kérésére, esetleg beleegyezésévé]) tárgyalják meg a szövetkezet és a dolgozó között a munkaviszonyból eredd, esetleg egyéb munkajogi kapcsolat alapján fellépő viszályt, ha a szövetkezet dolgozója az ügy letárgyalását kéri, illetve ehhez beleegyezését adja a 122/1975 Zb. számú törvény 82. paragrafusának 1. bekezdése szerint. Az egyeztető Eljárás intézményét a fentiekben említett új jogrend szabályozza a következő alapfontosságú kérdésekre kiterjedve: a) az egyeztető albizottság hatásköre, b) az egyeztető eljárás, c) az egyezség jóváhagyása és jogérvényé, d) az egyeztető feljárás jegyzőkönyve és költségei. EGYEZTETŐ BIZOTTSÁG Az egyezttítő eljárást közvetlenül az egységes földművesszövetkezetben ejtik meg és e feladat a háromszázat meghaladó taglétszámú szövetkezetekben létrehozott egyeztető albizottságokra hárul. A többi, kisebb taglétszámú szövetkezetekben létrehozott egyeztető albizottság feladatkörét a revíziós albizottság tölti be. (A 122/ 1975 számú törvény 84. paragrafusának 1. bekezdése és a Mintaalapszabályok 32. cikkelye, Illetve a törvény 82. paragrafusának 2. bekezdése és a Míntaalapszabályok 28. cikkelyének 5, bekezdése.) Az egyeztető albizottság 5—9 tagját a tagság soraiból a szövetkezet taggyűlése választja meg. Olyanokat választanak, akik kellő élettapasztalattal és kiváló erkölcsi-politikai adottságokkal rendelkeznek, példát mutatnak a munkában, maradéktalanul teljgsítik a tagsági viszonyból származó kötelességeiket és a szövetkezet összes tagjának bizalmát élvezik. Az albizottság jogerős döntéséhez feltétlenül szükséges az albizottságot képező tagok többségének ázavazata, ha felénél nagyobb az albizottság megjelent tagjainak száma. Abban az esetben, ha az albizottság valamelyik tagja a megvitatott ügyben érdeknlt, úgy a tárgyaláson nem vesz részt. Az albizottság saját kebeléből szőkébb körű, háromtagú bizottságot alakfthat, amely jogosult az ügyek megtárgyalására és határozatképes, ha mindhárom tagja Jelen van. EGYEZTETŐ ELJÁRÁS Az egyeztető eljárás akkor veszi kezdetét, ha javaslat érkezik valamely peres ügy megtárgyalására. Az egyeztető eljárás megindításának javaslatát írásban kell beadni két példányban (a szövetkezetben e javaslat szóbelileg is megtehető, ahol ezt azonnal jegyzőkönyvbe kell bediktálni). A Javaslat egyik példányát az egyeztető albizottság elnökének, vagy más, erre kijelölt tagjának kézbesítik, a másodpéldányt pedig annak, aki ellen a javaslatot beadták. A javaslatban kétséget kizáróan fel kell tüntetni ki nyújtja be a javaslatot, ki ellen (alperes), milyen követelést támaszt a javaslat és ezt mivel indokolja. Az albizottság elnöke kitűzi a tárgyalás időpontját és helyét, beidézi az érdekelteket, akik kötelesek a tárgyaláson megjelenni. A tárgyalást munkaidőn kívül kell megtartani. Minden esetben úgy kell megkezdeni, hogy a peres ügyet legkésőbb harminc napon belül érvényes döntéssel befejezzék. AZ EGYEZSÉG JÓVÁHAGYÁSA ÉS JOGÉRVÉNYE Az albizottság csupán abban az es’etben tárgyalhatja érdemben az ügyet, hozhat döntőst az egyezség megkötéséről és jóváhagyáséról, ha mindkét érdekelt fél, illetve a felek érdekeit képviselő megbízott jelen van. Ha az alperes nem jelenik meg a tárgyaláson, ezt úgy tekintik, hogy elutasítja az ügy letárgyalását és ezért a tárgyalás befejezésére vonatkozó határozatot fogadnak el. Az elért egyezséget nyilvánosságra hozzák. Az albizottság által jóváhagyott egyezség jogerős, tehát végrehajtható. Ha az egyezséget 30 napon belül nem kötik meg, a javaslatot tevő felperes a tárgyalás jegyzőkönyvében kérheti, hogy az ügyet bíróságra továbbítsák. A járásbíróság a már jóváhagyott döntést, illetve egyezséget érvénytelenítheti Is, de csupán akkor, ha utólagosan derülnek ki olyan fontos körülmények, amelyekét az érdekelt felek egyike az ügy letárgyalásakor még nem ismert, nem használhatott fel és amely körülmények javára szólnak, lényegesen kedvezőbb feltételeket teremtenek számára. (A 122/75 számú törvény 88, paragrafusának 1. bekezdése.) AZ EGYEBTETÖ ELJÄRÄS JEGYZŐKÖNYVE ÉS KÖLTSÉGÉI Az egyeztető eljárás jegyzőkönyvét a szövetkezetnek legalább tíz esztendfeig kel! megőriznie a tárgyalás befejezésétől számítva, ugyanennyi a beérkezett javaslatok jegyzékének megőrzési ideje is, Az egyes ügyek letárgyalását igazoló ügyiratok és bizonylatok anyagát e rendelkezések szerint igen következetesen és pontosun kell vezetni. Hazánk (isi közül egyre többBn utasnak külföldre. Örömteli dolog országot-világot látni, megismerkedni más államok történelmi nevezetességével, népeik életével és sok minden mással, ami érdekes, sőt olyannal is, amit hasznosítani tudunk a szövetkezetben. Persze egy-egy külföldi utazás elég költséges mulatság. Igaz, sok esetben a szakszervezet, mezőgazdasági üzemek s más intézmények — a törvényes kereteken belül — hozzájárulnak a költségek fedezéséhez. A legtöbb helyütt — nagyon helyesen — felhasználják a kirándulásokra és tanulmányútra tervezett összeget a dolgozók szakismeretének bővítésére s egyben a történelmi nevezetességek, múzeumok megtekintése céljából. A szervezők érthetően arra Is gondolnak, hogy sokoldalúan szórakozzanak a kirándulók. Az utóbbi években több esetben jártam külföldön a mezőgazdaságban dolgozók egy-egy csoportjával. A külföldi utazás neve tanulmányi kirándulás volt. Az utazási irodák „jóvoltából“ nem igen Jutottunk al mezőgazdasági üzemekbe. A kirándulók többsége ezt nem is nagyon bánta, ürültek, hogy gondtalanul szórakozhatnak, járhatják az üzleteket, vásárolhatnak. Az ember nem is gondolná. milyBn jól informáltak a mi polgáraink. Tudják mivel érdemes csencselni, miért kaphatnak kétszeres árat a koronához viszonyítva, vagy fordítva: mit érdemes vásárolni, ami jó pónzért értékesíthetnek hazatérésük után. De nemcsak a feketén kivitt „áruk-A szövetkézét a tárgyalás megtartásához köteles térítésmentesen megfelelő helyiséget biztosítani, az albizottság tagjai számára be kell szereznie a jogszabályok szövegét, fedeznie kell a költségeket (útiköltség, bértérítés). Az albizottság tagjait a munka alól felmentés és jutalomtérítés illeti meg. AZ ALBIZOTTSÁGOK MÓDSZERTANI IRÁNYÍTÁSA A Szövetségi Mezőgazdasági- és Élelmezésügyi Minisztérium 160/1975 Zb. számú rendeletének 19. paragrafusa értelmében az egyeztető albizottságok tevékenységét módszertanilag a Szövetkezeti Földművesek Sző vétségé Irányítja. Az említett rendelet alapján a Szövetkezett Földművesek Szövetségére háruló feladatok teljesítése érdekében a SZFSZ Központi Bizottságának Elnöksége 1976. június 14-én jóváhagyta a „Szövetkezetek egyeztető albizottságainak tevókgnységét körülhatároló módszertani utasításokat", valamint e feladat teljesítését elősegítő politikai-szervezési Intézkedésekre vonatkozó rendelkezéseket. A feladat sikeres teljesítésében döntő szerep hárul az SZFSZ járási bizottságaira, amelyek a Szövetség Központi Bizottságának támogatásával elvégzik az egyeztető (revíziós) albizottságok elnökelnök Iskolázását, évente megtárgyalják az egyeztető eljárások eredményeit és a szövetkezeteket rendszeresen tájékoztatják az erre vonatkozó legújabb jogszabályokról. A SZFSZ Központi Bizottsága a szövetkezetek egyeztető albizottságainak segítségére módszertani utasításokat és az egyeztető eljárás megejtéséhez szükséges nyomtatványok mintáját adja ki füzet formájában Szlovákia összes efsz-e számára. Szövetkezeteinkben az egyeztető feljárások bevezetésével az az elgondolás valósul meg, hogy közvetlenül a helyszínen tárgyalják meg az olyan vitás kérdéseket, amelyek a közös munka során egy bizonyos munkaközösség kerStében adódnak elő, éspedig a bíróság bevonása nélkül. Olyan elgondolás ez, amely igyekszik elősegíteni és hozzájárulni ahhoz, hogy szövetkezeti földműveseink jogbiztonsága megnövekedjék és elősegítse a szocialista törvényesség betartását szövetkezeteinkben. JUDr. MICHAL DURDIAK. a SZFSZ KB jogi osztályának vezetője bál“ van pénzlik, vásárlási lehetőségük a kirándulóknak. Vannak más törvénytelen csatornák is. Ezek közé tartozik a valutacsempészés s emellett főleg a mezőgazdasági üzemekben felvett jogtalan zsebpénz. Nem kell bithez semmi különös, csak egy kis ismeretség, rokoni kapcsolat, s jóval több napra válthatnak be zsebpénzt, mint ameddig a „kiruccanás" tart. Sok esetben a zsebpénzt a szövetkezet megbízottjai intézték és érthetően a közös kasszájából. Jó néhányszor előfordult az is, hogy a szövetkezeten kfvül álló egyének is Ingyen vettek részt a külföldi kiránduláson s még zsebpénzzel Is ellátták őket. Természetesen gondoltak arra is, hogy a csoport vezetésével megbízott egyénnek legyen miből megvendégelni a kirándulás részvevőit. A szociális és kulturális alapból felhasznált összegek jelentősek. Érthetőén megvannak az előírások, mtrn mit lehet telhasználni, mennyit kell téríteni a külföldi úton résztvevőknek. A Mezőgazdasági- és Élelmezésügyi Minisztérium ellenőrző és revíziós ügyosztálya vizsgálatot végzett az 1974-es évről. Többek között megállapították, hogy a nyugat-szlovákiai kerületben 172 ezer koronát, ь közép-szlovákiaiban 181 ezret, a keletszlovákiai kerületben pedig több mint egy millió koronát használtak fel jogtalanul a mezőgazdasági üzemek, szervezetek. A külföldi utakon résztvevők közül jő néhány szövetkezetben nem térítették meg a saját alapszabályzatukban lefektetett összeget, illetve a kiadások bgyharmadát. ЧЛЛЛЛЛЛАААЛЛЛЛЛ^ЧЛАЛЛЛЛЛА/У\ЛЛ^\ЛЛЛЛЛЛЛЛ« Ne szórjuk a közös pénzét
