Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)

1976-09-18 / 37. szám

* 1978. szeptember 18. SZABAD FÖLDMŰVES Л A gömörl a kisebbik, térkép sem műtétje helyét. Dombok, ** erdők közé bújtatták Egykori alapítói, s oly szerényen lapul meg ma is: kicsinyén, a világ pezsgésétől félreesőn. 6 mintha az Idő megállt volna a dombok között: a statisztika szerint 1985-ben 346 lakosa volt,- az 1971-es népszámláláskor 338, s Jelenleg 310. Persze' ezek csak rideg számok. ,S hogy mennyire azok, azt a falu állandóan változó képű igazolja. Néhány éve Mellata (Mellété) arról volt híres a környéken — s a szflkebb környéken kívül is —hogy a falu közepén folyik a patak. Gágogó ludakat, lusta kacsákat riasztott egy-egv faluba tévedő autó. S a téli patak jégpántltkát varázsolt az út közepérE, a gyerekek nagy örömére, a sofőrök örök bosszú­ságára. Azóta ez a „nevezetesség“ is eltűnt: a patakot be­kebelezték az embermagasságú csövek. Lépett egyet az idő. Az agitációs központ elnöké, Benytis Zoltán és a hnb-elnök, Köveséi István tájékoztatnak: — Az elmúlt ötéves tervben sok változás történt a faluban. Portalanítottuk a bekötő utat, s a helyi közutakat. 0) köntöst kapott az üzlet és a vendéglő: az előbbi gyakori helyváltoz­tatások után — üresen álló házakban, lakásokban volt otthona — az utóbbi facsárda mivoltát szégyellve kapott új helyet. A patakszabályozás 120 ezer korona befektetéssel valósult meg. — Ezek a legszembetűnőbb jegyéi a változásnak. Ezenkívül? — Vízlevezető árkok, kanalizácló, tisztogató brigádok. A falu közepén álló kutat Is rendbe hoztuk. A két utolsó év adataiból: 1974-ben 6700 óra társadalmi munkát vállaltak, s 8320-at teljesítettek. 1975-ben 9000 óra vállalás helyett 13 000 a valóság. Pénzben: 121000 korona helyett 183 000 korona értékben járult hozzá a lakosság a falu fejlesztéséhez. — Terveik a következő időszakra? — A falu területén található összes út portalanítása, Illetve finom aszfalttal való béburkolása. Kultúrház renoválása, fecs­kendő-szárító építésé a tüzoltószertár mellett, temető bekerí­tése, a HNB épületének renoválása, óvoda karbantartási mun­kálatai stb. Tavaszi „nagytakarítások“, meg ami adódik. — Közeleg október második fele. Hogyan készülnek a vá­lasztásokra? — Teljes erőbedobással. A Nemzeti Front, a pártszervezet, a HNB eddig js önzetlen munkát végzett ezen a téren, s ez­úttal Is. Az agitációs központ a kidolgozott terv alapján dol­gozik. Gyűléseket tartunk, faliújságokat készítünk, propagá­lunk. A női képviselők száma emelkedik, eddig négy jelölt volt, most ötöt Jelöltünk. Valamennyien fiatalok. Az először szavazókkal többször beszélgetünk, hiszen még részben tájé­kozatlanok. Ogy szervezzük, hogy lehetőleg csoportosan jöjje­nek leadni szavazataikat, hogy a döntő lépés előtt még egy­szer felvilágosíthassuk őket. Kis falu, kis választókörzet. Tizenöt képviselő. Maroknyi sejt a nagy lüktető testben, része annak. Lépegető haza-darabka. Az utcán apróbb-nagyobb gyerekek futkároznak. Fölszalad­nak az új üzlet épületéhez, pléhdarabbal zörögnek. Valaki rájuk szól. Elcsendesednek, de csak egy percre. A dorgáló elmegy, újrakezdik, s abba sem hagyják sötétedésig. Micsoda hévvel Játszanak! Micsoda pezsgés! Nem is igaz, hogy ez a I ÜS ч TI '3 S] I Л1 a választások felé kis falu távol esik az élet forgalmas helyéitől. S talán az sem, hogy hiányzik a térképről. Csak úgy látszik — a térképben van a hiba. ★ A másik, a csallóközi nem is falu. Város is lehetne a maga 4900 lakójával, sok utcájával. Mi minden van itt! Üzletek, vendéglők, nagy iskola. Nyugdíjas otthon, Csemadok­­székhely, naponta nyitva tartó könyvtár... Hisz majdnem ti­­zennégyszerese az előzőnek — a kis gömörinek. A GabCíkovói (bősi) HNB irodája a főút mentén áll. Tágas, világos, szép. Élénk hangok verődnek a folyosó falai közt a földszinten is, az emeleten is. Nagy ülésterem, kis ülésterem, ajtó, ajtó, aztán fönt az emeleten végre rátalálok a hnb-titkár irodájára Is. Both Jenőt munka közben találom, papírlap fölé hajolva ír valamit. Beszámolót, ünnepi beszédet? Nem firtatom, nem ezért jöttem. Kezdjük itt is a múlttal: — Végére érve a legutóbbi választási időszaknak, nyugod­tan értékelhetünk. A kötelezettségvállalásokat száz százalékra teljesítettük, ami főleg a Nemzeti Front és a helyi pártszer­vezet munkáját dicséri. S nem utolsó sorban a tömegszervezé­­teket, magát a lakosságot. — Milyen munkákban nyilvánul meg a lakosság készsége? — Főleg a Z-akciókban, parkosításban, a környezet szebbé tételéért folytatott munkákban. Járdák, zöld sávok épülnek szerte a falu területén. Jelenleg már mintegy két és fél — három hektárnyi parkosított, illetve! füves, virágos sávot lát­hat. , — Talán vegyünk egy konkrét számot. Milyen értéket hozott létré a lakosság például 1974-ben? — Kötelezettségvállalás 74-re 479 250 korona értékű munka volt, teljesítve lett 687 000 korona. — S az idei év? — A XV. pártkongresszus tiszteletére vállaltunk 64 106 órát, 641 ezár korona értékben. (Ide tartoznak a tömegszervezetek és egyének munkafelajánlásai.) Július 16-án értékeltük az addig teljesített kötelezettségeket: 639 125 korona értéket tett ki. S az év vége még messze' van... Külön említést érdemel a sportszervezet aktivitása. E szervezet tagjai az Idén 26Ô0 órát terveztek pályaszépítésre, valamint 687 mázsa hulladék­vas begyűjtését. Ezeket már a félévben tlljesítették. — A sport terén tehát Jól állnak. — Nem mondhatnám. Szabad a negatívumokat Is? — Természetesen. — öt futballcsapatunk Is van, kettő közülük a kerület! osztályban játszik. Labdarúgó-pályánk viszont egy sincs. Illetve van, de nem megfelelő. Lelátót kellene építeni,* öltözőket. Saj­nos a terület, ahol a pálya van, a műemlékvédelmi hivatal I kezében van, s az teljesen megköti a kezünket — nem enged semmiféle építést, fejlesztést azon a területen. Választottunk •új helyet, azt viszont a Járási szervek nem vették figyelembe', Nem tették bele a tervükbe. S ha már a negatívumoknál vagyunk, szabadna megemlíti nem a kultúrház ügyét. Gyakorlatilag nincsen kultúrháza a községnek. Az állami gazdaságnak van ugyan egy nagyobb épülete, ez viszont munkásszálló. A járási tervbe csak 1980-ra van beiktatva ez az objektum. Egy ötezer lakosú község kul­túrház nélkül... S még egy dolog: jól kiépített fürdő van a falu végén. Egymillió hatszázezer koronás költséggel épült fel, de alig van kihasználva. Hat-nyolc hetet üzemel évente, mivel csak hideg vízzel szolgálhat a fürdeni vágyóknak. Egy kutat kel­­lene fúratni, hogy legyen meleg termálvizünk, ami tulajdon-* képpen az állami gazdaságnak jönne jól, de mi is jól járnánk vele. — Hány. választó polgár lesz az idén a községben? — Nemrég irtuk össze: 2914. Ebből kétszáz fiatal, akik elő­ször választanak. Velük természetesen külön foglalkozunki 35 képviselőjelöltünk van a négy választókörzetben, összetétel lét nézve: fele párttag, közel egyharmada nő, s 56 százalék munkás. — Célkitűzéseik? — A Z-akciók keretében folytatni fogjuk a park betelepí­tését, mintegy 150 ezer korona értékben, építünk egy halottas-* házat 473 ezer korona értékben, s egy bölcsődét egymilliós értékben. A tömegszervezetek kötelezettségvállalása másfél millió korona értékű. Tovább fejlesztjük a sporttelepet, a PHSZ épít egy lőteret, s az alapiskola mellett szintén sporttelepet létesítünk. — Mennyiben járul hozzá Ezekhez a járás? — A nem beruházási jellegű akciók fedezéséhez 715 ezer koronával. - г Nagy község nagy tervekkel. A síkság asztal-lapján kiterűT- ve. Pezsgőn, közel a fővároshoz. Itt nincsenek dombok a szemhatár kitágul, napi járóföldet befuthat a tekintet. Nem is akasztják meg csak üde fasorok, erdőcskék. Itt érzi a? ember: jó lenne felröppenni, s a magasból lenézni, többet látni. V-к Csak két községet láttunk a sokezerből. Nem biztos, hogy a legszebbeket, legjobbakat, de hisz választhattuk volna előre megfontoltan; kipergetve az ocsút, s a tiszta szemekből válo­gatva. A kép azonban így igaz. Fönt a dombok között és lent a rónán egyaránt készülődnek, újból érvényre juttatni a nép akaratát, újból előre lépni egyet. Kövesdi Károly agy harmincán várakoztunk v augusztus 25-én a Bratisla­­vából 13 óra 45 perckor induló, menetrend szerint közlekedő Santo­rini autóbuszra. Jó ideig hiába, mart a busz csak nem akart meg­érkezni. A hangulat könnyen el­képzelhető. Az emberek többsége munkából, korai műszak után igye­kezett haza a családjához. De volt a várakozók között egy kismama — idősebb néni karjába kapaszkod-Kinek ugrott át egy kereke? va, fáradtan számlálta a múló per­ceket — és egy fiatal anyuka is, aki sehogy sem tudta jobb belá­tásra bírni türelmetlenül sírdogáló csemetéjét. Tizennégy percnyi késéssel végre befutott az autóbusz. Vezetője rá­érősen adta ki a menetjegyeket, számolgatta a vissza járó pénzt. Valaki megjegyezte, a pontosság korántsem sorolható a Csehszlovák Autóforgalmi Vállalat dolgozóinak erényei közé. A busz vezetője vé­­gigmérté a felszállókat, de nem talált kedvére való vitapartnert, így félhangosan, mintha csak ma­gának mormogná, megjegyezte: — Hogy begerjedtek pár percnyi várakozás miatt! De ha a kocsmá­ban kell ácsorogni... Késtem, hát késtem. Majd behozom az úton! Behozta. A menetrendben feltün­tetett időpontnál három perccel korábban érkeztünk Samorínba. Pedig négy megálló is volt út köz­ben, természetesen le- és felszálló i utasokkal. A menetrend szerkesztői bizonyára figyelembd vették a közúti forgalom szabályait, az adott útvonalon elérhető legna­gyobb haladási átlagsebességet stb. is. Autóbuszunk vözetője csak ak­kor eszmélt rá, hogy előírások is léteznek a világon, amikor Dunaj­ská Lužná és Šamorfn között, úgy félúton, megpillantotta a Nemzet védelmi Testület messziről felis­merhető személyautóját és az út két oldalán strázsáló. közúti ellen­őrzést végző rendőröket. Előzőleg két községen haladtunk át — pon­tosan láttam a sebességjelző muta­tóját — óránkénti 85—90 kilomé­teres sebességgel, és a Jelenték­telenebb kihágásokat leszámítva, összesén négy súlyos forgalmi ki­hágást követett el autóbuszunk ve­zetője. Kétszer hajtott be piros­tilos jelzésre az útkereszteződésbe, s két ízben is a vakmerőség hatá­rát súroló szabálytalansággal elő­zött. Előbb egy tartálykocsit, utána e87 gyorsjáratú személyautót. S a­­mikor a szemközt érkező személy­autó féket taposó vezetője félreért­hetetlen kézmozdulattal jelezte, bogy a busz vezetőjének bizonyára valami baj van a fejével, emez fel­háborodott: — Begyulladtál, kisörég? Vagy átugrott egy kereked? Minek ta­lálták föl a féket, nem látod, hogy sietek? Szerintem aligha lehet vitatkozni rajta, kinek Is „ugrott át“ valójá­ban. A közúti forgalom valamennyi résztvevőjétől szigorúan megköve­teljük, hogy az előírásoknak és az útviszonyoknak megfelelően közle­kedjen. Az autóbuszok vezetőitől meg duplán elvárja az utazó kö­zönség, hogy nagyobb felelősség­érzettel üljenek a volán mögé, hi­szen esetenként több tíz ember életéért felelősek. Ne legyenek olyan kényelmesek, tartsák be a menetrendben feltüntetett indulási időpontokat, akkor bizonyára nem kell majd „hajszolniuk“ az érté­kes másodperceket vagy perceket, mindig idejében megérkeznek a végállomásra és pihenésre is lesz bőven idejük. —dek A szorgalom gyümölcse • REKORDIDŐ ALATT ÉPÜLT FEL a bevAsAklAsi központ • előtérben a politikai-kulturAlis tevEkenysEg • ÖRÖMBE ÜRÖM • Rendezett utcák, szebbnél szebb családi há­zak, ápolt virágoskertek hívják fel magukra a figyelmet. Ahogy a betonjárdán ballagtam a községháza felé, felötlött bennem: hogy meg­változhat egy falu arculata pár év alatt? A régi világban emberöltőkön keresztül nem történt semmi, nem változott a falu Jellege, csupán emberek születtek, haltak meg észre­vétlenül. Bezzeg manapság! .Vegyük például Ohradyt (Csallóközkürtöt). Szűcs László hnb-elnök olyan adathalmazt zúdított rám, amikor a most záruló választási program eredményei felöl ér­deklődtem, hogy bizony jól meg kell „rágni“; melyik feléről kezdjem az ismertetést. A falu lakosainak életében kétségtelenül so­kat jelentett a tizenhat hónap alatt elkészült vadonatúj bevásárló központ. Az üzlet belső terét, árubőségét és környékét nem egy „város­atya“ megirigyelhetné. Másfél millió koronát fektettek bele, a többi társadalmi munka az igyekvő lakosok részéről. Vagy talán a hnb és a posta épületéről essen szó? Ez is a, „Z“­­akció keretében épült, hasonlóan a sportpálya felújítása és a ravatalozó építése is. A kultúrházat ezelőtt öt évvel vették át a kö­zöstől. A szövetkezét! irodaház tekintélyes ré­szét foglalja el. Az elmúlt években félmillió koronát szántak korszerűsítésére, berendezésé­rt. S hogy megérte, azt bizonyítja a község­ben virágzó kulturális tevékenység. Jla utána számolunk Egy kicsit, kiderül, hogy a falu la­kossága átlagosan négy-öt színielőadást láthat évente. Nem tétlenkedik tehát a színjátszó cso­port. A hazaiak szórakoztatásán kívül a szom­szédos községekbe is ellátogatnak. Az elnök szerint, kulturális téren a SZISZ és a CSEMA­­DOK alapszervézetei Járnak az élen. A fiatalok gyakorta rendeznek klubesteket, irodalmi mű­sorokat, író-olvasó találkozót és táncmulatsá­got is. Állítólag néha „kirúgnak a hámból“, mármint a bálokon. Bizony, jobban tennék egyesek, ha fölös energiájukat nem a tetszetős, drága berendezés rongálásán vezetnék le ... Napjainkban igényes feladatok teljesítése vár a falvak lakosságára, nemcsak a munkahe­lyen, a magánéletben Is. „Meg kell tanulnunk szocialista módon élni“ — hangoztatjuk gyak­ran. Hogy e nemes gondolat né legyen csupán frázis, tetszelgés mások s önmagunk előtt, töb­béit kell tennünk, örvendetes, hogy a politikai művelődés, a falu lakosságának szervezettségé és aktív munkája a Nemzeti Front kebelébe tartozó valamennyi tömegszérvezetben már ál­talánossá vált. A nemzeti bizottság vezetői, politikai dolgcv* zói sokat tettek s tesznek is a jövőben. A Szocialista Akadémia előadóinak közremű-* ködösével előadássorozat hangzott el, közte „Az ifjúság ideológiai nevelése“ című előadás. Többször foglalkoztak jogi esetekkel, a fiatal-* kori bűnözéssel, egészségügyi előadásokat tar-* tottak. A főhangsúlyt a politikai előadásokra helyezték. Elsősorban a képviselők részletes betekintést nyertek a CSKP XV., valamint až SZKP XXV. kongresszusának határozataiba. A párttagok és tagjelöltek ugyancsak ezen témával az alapfokú pártiskolázáson foglalkoz­tak. Az SZLKP alapszervezeténék vezetői nagy gondot fordítanak az utánpótlásra. Rendszere­sen találkoznak a SZISZ-tagokkal. Ilyenkor sok-* mindenről szó esik, persze többnyire társada-* lom-politikai kérdések kerülnek előtérbe. Egy szó mint száz, Ohrady lakosairól csak dícsérően szólhatunk. Ez jórészt a képviselő­­testület érdeme. Az elmúlt őt év folyamán pél­dás munkát végezte’k: Harsányi László mérnök és Kiss Vidor képviselők. Az utóbbi 1964-től tölti be ezt a tisztséget. Különben a közösben dolgozik állattenyésztőként. Igényes munkája mellett a közügyeket is szívén viseli. — Ilyenkor azt hinné az ember, mindenünk' megvan, lazíthatunk egy kicsit — mondotta az Elnök. — Korántsem. A feladatoknak bővében leszünk a következő választási időszakban is. v Konkrétan miről van szó? Ezt rövidesen a pol­gárok is megtudják. Előlegként csupán annyit; hogy a rég óhajtott új óvodát jövő szeptember­ben üzembe helyezzük. Szólnék még egy dologról. Előzetesen any* nyit, hogy a fentiek bizonyítják: a községei tennivágyó, aktív emberek lakják. Ez kitűnik a tömegszervezetek tagjainak szorgos tevékeny­ségéből s az elmúlt öt év alatt létrehozott ja­vakból is. A szövetkezettel is jól együttműköd, nek. Ügyszólván minden akcióból fele részt vállal magára a közös. Mégis az örömbe, üröm vegyül. Az elnök elmondta, hogy már az elmúlt választási programban szerepelt a telefonháló­zat bekötése. 108 igénylő van a községben. A posta emberei meg is tették a kezdő lépést. Két éve megcsinálták a földalatti kábelezést. Azóta a „telefonügy“ kátyúba fúlt. A több kilo­méternyi kábel kihasználatlanul „pihen“ a földben, hiszen egyetlen telefont sem kötöttek be azóta. Állítólag nem tudnak megfelelő tele­fonközpontot beszerezni. Talán tenni kéné valamit az ügyben! Bízunk benne, hogy az új választási program keretében megoldják ezt a kérdést is. Barak László

Next

/
Thumbnails
Contents