Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)
1976-09-11 / 36. szám
1976. szeptember 11., SZABAD FÖLDMŰVES Takarmánylisztet készítenek a fakitermeléskor nyert falombból t I ! Á rigai erdőgazdasági tudományoskutató intézet jóvoltából a Lett Szovjet Szocialista Köztársaságban az utóbbi 15 évben jelentős kísérleteket végeztek azzal a céllal, hogy feltárják az erdei fák „zöldjének“ az SZSZKSZ népgazdaságában széles körben hasznosítható különféle termékek előállításának és felhasználhatóságának lehetőségét. A rigai Erdőgazdasági Kutató Intézet a feladattal kapcsolatos problémákat a leningrádi Kirov Erdészeti Műszaki Akadémiával szorosan együttműködve oldja mgg. Napjainkban immár néhány száz olyan mozgó és stabil berendezés üzemel az SZSZKSZ területén, amely a kitermelt fák lombozatából értékes vltaminos takarmánylisztet készít. Sőt! A vitaminos liszten kívül a zöld anyagból további termékeket — pl. klorofilles-karoténes pasztát stb. — is készítenek. A Lett SZSZK mellett az OSZFSZK és a Bjelorusz SZSZK ért el kiemelkedő eredményeket ezen a téren. 1969-ben például már több mint 40 ezer tonna vitaminos takarmánylisztet készítettek ezzel az eljárással a Szovjetunióban. Vitaminos takarmánylisztet főleg a rezgő nyárfák, nyírfák, lucfenyők és erdei fenyők zöld lombjából készítenek. A ltsztkészltéshez szükséges nyersanyagot részben az irtások alkalmával kivágott fákról nyerik. Jelentős nyersanyagforrást kínálnak a fakitermelő-nevelő beavatkozások, vagyis a ritkítások és válogatások során kivágott aránylag fiatal fák. A nevíelő beavatkozások során nyert alapanyagból történő lisztkészités sokkal gazdaságosabb és — a zöldanyag nyeredék mennyiségét tekintve — előnyösebb, mert sokkal könnyebben gépesíthető a feldolgozás. A falombból készített vitaminos takarmányliszt igen értékes vegyi öszszetételü: sok karotint és számos további, a helyes táplálkozás szempontjából nélkülözhetetlen, fontos elemet tartalmaz. Az erdei fák zöld lombjából készített vitaminos takarmánylisztek felhasználhatóságának megállapítására vonatkozó első kísérleteket még 1947- ben végezték a Lett. SZSZK-ban, a lisztnyeredék állati takarmányozásra való megfelelőségét azonban csak 1961-ben értékelték behatóan. Csirkékkel végzett takarmányozási kísérletek során például néhány igen érdekes következtetésre jutottak a tudósok. A többi között megállapították, hogy a napi eledelhez kevert 3—5 százaléknyi lucfenyő-lombliszt hatékonyan befolyásolja a csirkék növekedését és elejét veszi az avitamlnózísnak. További megfigyelés, hogy a jegenyefenyő és az erdei fenyő lombjából készített vitaminos nyári takarmányliszt a napi adag 2 százalékának megfelelő mennyiségben adagolva, serkenti a csirkék növekedését és ugyancsak elejét veszi az A-vitamin-hiány fellépésének. Igen értékes megállapítás, miszerint a friss zöldből készített vitaminos takarmányliszt értékesebb, mint a lucfenyő vagy az erdei fenyő vízgőzzel kezelt tűleveleiből készült takarmányliszt. Konkréten: a lucfenyő lombjából gőzkezgléssel készült vitaminős őrlemény kilónként mintegy 60—75 mg karotint tartalmaz, a legjobb minőségű zöldanyag kilogrammjában viszont 90—100 mg karotin található. Az erdei fák lombozatából készült vitaminos táplíszt persze nemcsak a csirkék, hanem más gazdasági és háziállatok takarmányozáséra is alkalmas. Főleg télen és kora tavaszszal ajánlatos és ésszerjí adagolni, amikor az állatoknál' általában vitaminhiány észlelhető. A kitermelt fák lombtalanítása, a levélzetnek a levágott ágakról és hajtásokról történő eltávolítása nagyon munkaigényes feladat, a lisztkészítéshez szükséges nagy mennyiségű zöld tömeg kézi munkával történő biztosítása ezért szinte elképzelhetetlen. A Szovjetunióban többféle gépet is kifejlesztettek e munka végzésére. Azoknak a gépeknek van legnagyobb jelentőségük, amelyek ltsztkészítéskor maguk képesek leszedni a zöld anyagot a ritkításkor vagy válogatáskor nyert fákról. A tudományos megfigyelések során többféle típusú, különböző alapelvek szerint működő gépeket próbáltak ki a szakemberek. A D 3 ODLZ-12 A jelű gép például a lucfenyő lombtalanítására szolgál. A gépet két női munkaerő kezeli, fő munkaszerve az éles késekkel ellátott forgó henger. Az ODZ-3,0 jelű gép a szállítószalagon kívül összesen három darab egymás után elhelyezett, ugyancsak éles késekkel ellátott forgó hengerrel rendelkezik. Ez a gép már 120 mm vastag ágakat és csemetéket is képes feldolgozni. Két dolgozó szükséges az üzemeltetéséhez, s egy óra alatt átlagosan mintegy 1 tonna zöld apyag nyerhető a segítségével. A fák lombtalanítására szolgáló gépeket a KVM-0,5 típusú gépsorba sorolták, amely a tűlevelű fák lombjából történő lisztkészítésnél használatos összes gépeket tartalmazza. A gépsor az alábbi gépekből áll: falombtalanító, osztályozó (ez választja külön a zöldet a fás részektől), baltázógép, szállító berendezés, dobos szárító, felvonó, forgácstároló. A kísérletek során szerzett tapasztalatok alapján tökéletesítik a gépeket és új, nagyobb teljesítményű és minden tekintetben megfelelőbb gépek kifejlesztésén dolgoznak a szovjet szakemberek. A szovjet kutatók szerint erdőirtáskor egy hektárról annyi falombot, illetve a feldolgozás után annyi vitaminos takarmánylisztet lehet nyerni, amelynek tápértéke 3—4 hektár rétről nyert Jó minőségű széna tápértékével azonos. Az egész világon gondot okoz a takarmányhiány, éppen ezért nagy jelentőséggel bírnak a szovjet kutatások. Ajánlatos volna hazánkban is kamatoztatni a szovjetunióbell tapasztalatokat, behozni egy korszerű lombtaianító-lomblisztkészítő gépsort és azonnal munkába állítani. £sfehsziovákla nagy erdőségekkel rendelkezik és évente aránylag sok fát termelünk ki irtás, ritkítás és válogatás formájában, tehát az erdei fák tűleveleiből készített vitaminos takarmányliszt egyike lehetne azoknak a tényezőknek, amelyek kedvezően hatnának a földalap kihasználására és segíthetnék szocialista mezőgazdaságunk fejlődését. (Černý Z. mérnök, Les, 1976/7.) Integrált növényvédelem iparszerű termesztés esetén и. A vegyi védekezés hiányosságai és nemkívánatos mellékhatásai. Az intenzív vegyi védekezést bizonyos mellékhatások kísérik, amelyek a peszticidek ismeretének egyoldalúságából erednek. A peszticidek speciális ismeretek nélküli alkalmazása csökkenti a termés minőségét és szennyezi a környezetet, egyes esetekben pedig a termés pusztulásához vagy a káros tényezők hatásának növekedéséhez vezet. Például bizonyos növekedést serkentő herbicidek alkalmazása (ha a növényállomány csak NÖVÉNYVÉDELEM kis mértékben gyomos) a gabonafélék terméshozamának 20 százalékos csökkenését Is maga után vonhatja. A Triazin ismételt használata növeli a Rhizoctonia és a Fusarium nemzetségbe tartozó kórokozók által előidézett betegségek megjelenését. Más esetekben a peszticidek alkalmazása fokozhatja a növények vegetatív fejlődését. Például a zirám és « kaptán növeli a levélfélületet, a tiurám kedvező hatással van a levelek klorofiltartalmára. Az említett mellékhatások kiegyenlítik egyes kártevők és atkák kártételét. Más oldalról Egyes fungicidek, mint például a benomik és a trlforin, meghatározott időszakokban toxikusak lehetnek: ha júliusban alkalmazzák őket, csökkentik az alma súlyát. Természetesen, a peszticidek többségének kedvező hatása túlsúlyban van nemkívánatos mellékhatásaikkal szemben. A jelenlegi nüvénvvédelem hiányossága az, hr»gy a kártevők viszonylag gyorsan alkalmazkodnak a rendszeresen használt peszticldekhez és nincs elegendő speciális készítmény, amgly segítene a vegyi védekezésnek a káros tényezők szűk spektrumára történő irányításában. A jelenleg rendelkezésünkre álló adatok szerint nincs olyan akarlcid, amely garantálná, hogy alkalmazása után egy meghatározott idő elteltével ne újulna meg a takácsatkák ellenállósága. A szűk hatásspektrumű peszticidek kevésbé hatnak a biocönózisra és nem segítik elő az ellenállóképesség növekedését egy'dejűleg több fajnál is. Integrált védekezés, mint az egymást kisegítő összes növényvédelmi módszer hatásos egyesítése. Az eljárások adott összességének az alapja a védekezés, atpely nem egyetlen káros tényezőt vesz figyelembe, hanem az egész biocönózis szemléleteit és olyan abiotikus tényezőket, mint az éghajlat és a talaj. Éppen ilyen módon lehet korlátozni vagy megakadályozni az intenzív vegyi védekezés hiányosságait és nemkívánatos mellékhatásait. Sajnos, a gyakorlatban mindezidáig nem alkalmazzák az integrált védekezést mint egységes rendszert, azonban egyes elvei már kezdenek elterjedni. Az integrált védekezés komplex alkalmazásához nem tudunk eleget — az adott hölyen — a káros tényezők ökológiájáról, kölcsönhatásukról, a termesztési technológia közvetlen és közvetett hatásáról és az adott populáció stabilitásáról. Kezdetben az integrált védekezés fogalma csak a kártevők elleni biológiai és kémiai védekezési módok hatékony egyesítését jelentette annak érdekében, hogy maximálisan csökkenteni lehessen a zoocidek alkalmazását. Az állati kártevők Elleni védekezés fontos része a növények vegyi védelmének, de korántsem meghatározó része. A kártevő és természetes ellenségei arányának kihasználása — különbsen az összpontosított és szakosított szántóföldi termesztésben — jelenleg nem elégséges a biológiai egyensúly biztosításához. Az integrált védekezés tudományos kutatása és elveinek kidolgozása. Kedvezően kell értékelni az olyan állati kártevők tudományos vizsgálatát, amelyeknél lehetőség van biológiai és nem kémiai védekezési módszerek formájában ellensúlyozni a vegyszeres védekezést. Ezek a védekezési módok lehetővé teszik az egymást kölcsönösen kisegítő módszerek egyesítését a növényvédelem gyakorlatában. Ami a mezőgazdasági növények betegségeit illEtt, hasonló ellensúlyozás tapasztalható az ellenállóképes fajták terén. Mindezidáig nem használták fel az antagonista patogéneknek egyes betegségek megjelenési arányára gyakorolt hatására vonatkozó adatokat. A gyomnövények elleni biológiai védekezés hazánkban kevésbé perspektivikus a nem kielégítő hatékonyság miatt. A munkaerő csökkenése eredményeként a mSzőgazdaságban fokozatosan elveszti jelentőségét a gyomnövények mechanikai irtása, és egyoldalúan a vegyi védekezés irányában fejlődik. A vegyszeres gyomirtás jelenlegi módszereinek hiányossága az, hogy a herbicideket a gyomosodás mértékének és spektrumának figyelembe vétele nélkül használják és nem veszik figyelembe a kultúrnövények konkurenciájára vonatkozó adatokat megfelelően sűrű állományban. Jelenleg lehetségesnek tartják az integrált védekezést az almások kártevőt ellen Steiner szerint. Mostanáig a gyümölcstermesztési gyakorlatban integrált védekezést (biológiai és kémiai módszerek) csak a vértetü ellen (Eriosoma .lanigerum) a vértetflfürkész (Aphelinus mali) segítségével és a kaliforniai pajzstetű Ellen (Quadraspidiotus perniciosus) a Prospaltella perniciosi felhasználásával. Az üvegházakban engedélyezett a Phytoseiulus persimilis ragadozó atka alkalmazása a takácsatka (Tetrancyhus urticae) ellen. Hatékony integrált védekezési eljárást dolgoztak ki a borsólevéltetű (Acyrthosiphon pisi), mint a lucernavetések potenciális kártevője ellen. A mezőgazdasági növények betegségei Elleni integrált védekezést a vírusos megbetegedések esetében alkalmazzák, amikor a vírusvektorok elleni vegyi védekezést meghatározott fajták termesztésével kombinálják. A kombinált védekezési rendszert sikeresen alkalmazzák a gabonabetegségek ellen is. Például a gabonafélék lisztharmata ellen ezzel a betegséggel sze'mben ellenálló fajtákat és fungicides permetezést alkalmaznak. Az utóbbi időben megteremtették a gabonafélék rozsdái elleni kombinált biológiai és vegyi védekezés feltételeit. A fungicidekkel folytatott kísérletekben azok bizonyultak hatásosnak a levél- és kalászbetegségek ellen, amelyek hatékonyak voltak a rozsda ellen Is. Ezek és más fungicidek már a közfii jövőben oda vezethetnek, hogy át kell értékelni a betegségek elleni ellenállóságra nemesítés jelentőségét. Az integrált védekezésben fontos a talaj termőerejének megőrzésére Irányuló eljárások kidolgozása, mely azonban ezidáig nem elégséges, összpontosított és szakosított termelés esetén sokéves termesztés után a talajuntság problémája merül fel. i Folytatjuk.) ÉLVE AZ ADOTT LEHETŐSÉGEKKEL Közismert tény, hogy hazánkban szítményt is, ha az előbbiek nem áll* több olyan terület van, ahol gyenge nak rendelkezésre. A Gesagard háta talaj termőképessége. Ezekén a vi- ránya azonban, hogy rövidebb idődékeken a szövetkezeti nagyüzemek tartamú a védőhatása, s ilymódon a mostoha természeti feltételek köze- szója gyengébb fejlődése (bokrosodépette gazdálkodnak. Fontos gazdasá- sa) esetén fennáll a másodlagos begi, politikai és társadalmi feladat, gyomosodás. Ilyen esetben a Basahogy ezek a gazdaságok is gyors gran készítményt ajánlatos hasznúlütemben fejlődjenek, s az ott élő ni 20 fok Celzius hőmérsékletig, mert lakosság életkörülményei az orszá- magasabb hőmérséklet esetén égető gos átlaggal párhuzamosan emelked- hatása van. jenek. Ennek kapcsán önkéntelenül Száraz időjárás esetén eiengedhevétődik fel a kérdés: Mit lehet en- tétlenül szükségps az öntözés, aminek érdekében tenni? Hogyan lehet nek a szója virágzása idején hatváelérni,. hogy gazdaságos termelési nyozódik meg a jelentősége. Ugyanis szerkezet alakuljon ki ezekben a ha a szója virágzás idején nem kap szövetkezetekben, s a céloknak meg- megfelelő mennyiségű nedvességet, felelően fejlődjön a mezőgazdaság? elhullatja virágait, s így megszűnik Ezekre a kérdésekre a mierovoi a hüvelyképződés. A szója vízigényé(békéi) szövetkezet agrnnómusától. nek maximuma másodszor a hüvely- Veszprémi Imre mérnöktől kaptunk képződés időszakában van, mert a választ. növénynek ékkor van legnagyobb — Szövetkezetünk 900 hektár szán- szüksége a káliumra és foszforra; tóterületen gazdálkodik, s a Dunaj- melyeket természetesen osak oldott ská Streda-i (dunaszerdahelyi) járás állapotban tud felvenni. azon kisszámú szövetkezetei közé A szója legismertebb és legveuétartozik. melyek — a rossz talajvi- lyesebb kártevői, főleg szárazság ideszonyokból eredően — mostoha tér- jén, a takácsatkák. Ellenük Ultractd mészeti körülmények között gazdái- készítménnyel tanácsos védekezni. A kodnak. A vázolt problémából és kártevők pusztításukat a szója pernépgazdaságunk igényeiből kiindulva celláinak szélein kezdik meg, majd áttértünk a szójatermelésre, s ennek fokozatosan befelé haladnak. Ezért fokozatos bővítésére. A múlt évben a kártételük kezdetén elegendő a 50 hektáron termesztettük a szóját és parcella szélein 10 méteres körzetben 10 mázsás hektárhozamot értünk el. permetezni. Ez a hozam természetesen szerény- A betakarítást SZK-4-es kombájnnak mondható, a mi talajviszonyaink- nal végezzük. Szükséges azonban az hoz mérten mégis megtaláltuk szá- arató-cséplőgép fordulatszámának mításainkat. Ökonómiai szempontból pontos beállítása, mert ennek elmuszövetkezetünk' a jelzett hektárho- lasztása esetén a gép tördeli a magzam mellett olyan bevételre tett vakat, s ezáltal csökken a csírakészert. amelyhez búzából például 50— pesség is. A szója igényességét az is 80 mázsás hektárhozamra lett volna bizonyítja, hogy a termesztői gonszükség. Ez a mi körülményeink kö- doskodást betakarítása után is folyzött elképzelhetetlen. A szójaterme- tatni kell. Nedves, illetve magas pálés tekintetében — az évek folyamán ratartalmú raktározás Esetén a szója — bővültek termelési tapasztalataink fehérjetartalma bomlásnak indul, amis az idén teljesen megalapozuttnak nek következtében a csfraképesség tekintjük a hektáronkénti 16 mázsás hetente körülbelül 10 százalékkal hozamot. csökken. Ezért a szóját a betakarf— A szójatermelés sikerének egyik tást követően azonnal 13 százalékos, alapvető követelménye a szakszerű standard nedvességtartalomra kell talajelőkészítés, melyet egybe kell szárítani. Szárítás után a magvakat kapcsolni a növényvédelemmel, első- a központi kísérleti és ellenőrzőt insorban a gyomirtással. Gyomirtásra tézet (0KSUP) dolgozói mintázzák, a Treflan készítményt alkalmazzuk Ez a folyamat magába foglalja a csf- KERTITOX típusú permetezővel. A raképesség, a tisztaság és a fajtavegyszert félórán belül be kelt dől- tisztaság ellenőrzését. Különböző fajgozni a talajba, mert a napfény ha- ták termelése esetén ügyelni kell tására elveszti védőhatását. Bedolgn- arra, hogy a magvak ne keveredjezása az előrd elkészített, elsimított nek, mert keveredés esetén alacsotalajba a nitrogén tartalmú mfitrá- nyabb fokú vetőmagot ismernek el, gyávái együtt történik. Ezután követ- s ez egyúttal mintegy 40Ü koronás kezik a boronálás. majd a vetés. Kü- veszteséget jelent a termelő száméra lönösen nagy hangsúlyt kell fektet- mázsánként. ni a vetőmag fajtaválasztékára, mi- A vetőmag elismerését szintén a nőségére, s nem utolsó sorban csíra- központi kísérleti intézet dolgozói képességére. Mi az idén a MERIT végzik, akik ennek érdekében kétromán fajtát termesztjük, melynek szer végeznek ellenőrzést: először a előnyei — a mi körülményeink kö- szója virágzásakor, amikor is a vizött — a hazai ZORA fajtával szem- rágok színéről megállapítják a fajtaben, a következők: korábban érő, job- tisztaságot, másodszor pedig virágban bírja a természet viszontagsé- zás után, ahol figyelembe veszik a gait, jobban és gazdaságosan reagál szója elgyomosodását, illetve a bea nedvességre és az öntözést maxi- tegségekkel szembeni ellenállóképesmálisan hasznosítja. ségét. E két ellenőrzési folyamat árvetésnél elengedhetetlen követel- tékelése és a csiraképesség meghatámény a vetűgép beállítása és a vetés rozása alapján ismerik al a vetőmélységének meghatározása. Szövet- magot. kezdőnkben a Sex típusú vetőgépet A mierovoi szövetkezet annak ellőalkalmazzuk. Hektáronként 130 kg nére, hogy a Dunajské Streda-i járás vetőmagot használunk, s Így a ka- kis szövetkezetei közé tartozik, a vicsos talajban is el tudjuk érni az vezetőség Andrássy Sándor méroptimális egyedszámot. A vetés 4—5 nők irányításával — a gazdaságpolicm mélységben 25 cm-es (sürűsoros) tikai célok érdekében — helyesen sortávolságra történik. A sürűsoros vázolta fel a fejlesztési feladatokat, vetéssel lényegében a talajnedvesség az erőforrásokat és kihasználásuk elpárolgását igyekszünk mérsékelni, módját. Saját adottságaikhoz igazod- A vetést követően újra vegyszeres va. — élve az adott lehetőségekgyomirtást végzünk, amelyre a Ma- kel —, vették figyelembe és valósiloran, Afalon vagy a Diriman-extra tották meg tájkörzetük legjövedelmakészitményeket használjuk. Hasznost- zőbb növénykultúrájának, a szójának tani lehet ezenkívül a Gesagard ké- a termesztését. CSIBA LÄSZLÖ--------------------------------------------------13 Szójábffl az aszályos nyár fellenére is jobb hektárhozamra számítanak, mint egy évvel korábban. (A szErző felvételei
