Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)

1976-09-11 / 36. szám

SZABAD FÖLDMŰVES

.1978. szeptember 11.

9 A gabonatermesztés fejlesztésének távlati célkitűzéséit mindanynyian |6i ismerjék. Azt is tudjak, hogy az önellátottság elérése nem kis feladat. Vajon mit tettek mezőgazdaságunk dolgozói annak érdekében, hogy a gabonatermesztésben is sikerrel kezdjük a hatodik ötéves tervidőszakot és siettessük a gabonaprogram célkitűzéseinek megvalósulásét?.

— A tervidőszak sikeres megkezdésére törekedve a növénytermesztésben, — főleg a gabonatermesztésben — egész sor olyan, a gabonatermesztés fejlesztésével kapcsolatos intézkedést foganatosítottunk, amely a XV. pártkongresszus által meghatározott fontos feladatnak, vagyis a gabonaprogramnak egészen az önellátottság eléréséig történő teljesítését célozza. Mit kell külön hangsúlyozni? Elsősorban azt, hogy elősegítettük a tudományos-műszaki haladás, a kutatás és a haladó hazai gabonatermesztési gyakorlat gredményeivel és tapasztalataival kapcsolatos információk agronómusaink felé történő áramlását. Konferenciák, iskolázások és szemináriumok alkalmával ismertettük meg a termelőket azokkal a gyakorlati tapasztalatokkal, amelyeket széles körben hasznosítani kellett a búza-, az árpa- és a kukoricatermesztési fejlesztési tervek kidolgozásakor, megvalósításakor. Lényegében felkészítettük növénytermesztőinket arra, hogy tervszerűen és céltudatosan lássanak hozzá a gabonatermesztés fejlesztéséhez. Ezt a célt szolgálják a kidolgozott programok is, amelyek elejét veszik a rögtönzésnek és biztosítják a céltudatos munkát, melynek során már ki lehet használni a legfrissebb tudományos ismereteket is. Végül is ez az előbbrélépés legmegbízhatóbb útja!

Az anyagellátás terén folytattuk a legmegfelelőbb fajtaösszetétel kialakítását, pontosítását. A legfontosabb gabonafélék esetében elegendő fajtát és kellő összetételben biztosítottunk úgy, hogy a fajták termőképessége már eleve szavatolta a tervfeladatok teljesítését. Konkrétan: a búza fajtaösszetétele továbbra is a szovjet fajták genetikai erejére alapozódik. Nagy területen termesztjük a Mironovszkája, a jubilejná 50, valamint az új Iljlcsovka fajtát. Még mindig aránylag nagy területen termett Kaukáz fajta, s itt-ott kisebb mértékben még az Aurórát is vetették. A szovjet fajtákat bőtermő jugoszláv nemesítésű fajtákkal (pl. Száva, Zlatá Dolina, Drina) egészítettük ki. Helyenként kisebb területen további jugoszláv fajtákat (Novoszadszká raná II., Szlavónia, Szanya) is termeltünk.

A magszaporítással és ellátással megbízott vállalatok is jó munkát végeztek. A Slovosivo és a magszaporítő üzemek közreműködésével annyi vetőmagot termeltünk, hogy csaknem kétharmad részben végrehajthattuk a vétőmagcserét. A magunk termelte és a Szovjetunióból, valamint Jugoszláviából behozott vetőmag mennyisége megfelelő vetőmagcserét tett lehetővé.

Az árpánál a fajtaösszetétel elsősorban a hrubcicei nemesítésű fajtákra (Ametyst, Favorit, Hana) támaszkodik. Az idén kibővült a választék az igen jelentős és jó tulajdonságokkal rendelkező, s főleg dél-szlovákiai meghonosítására ajánlott Rapid fajtával. Az északabbra fekvő körzetekben néhány hagyományos fajtát (pl. Dvoran) is vetettek. Helyenként már új, ugyancsak hrubőicei nemesítésű fajtákkal is találkoztunk, mégpedig a 600-as és a 700-as vonalból. Az árpa esetében összességében véve kedvező a helyzet. A gyakorlatban már elterjedt és a tervidőszak folyamán még termesztésbe kerülő fajták minden bizonnyal képesek lesznek biztosítani a gabonaprogram árpatermesztésre vonatkozó igényes feladatainak teljesítését.

A rozs esetében a Kusztro, a zabtermesztés fejlesztésében pedig a Diadem és a Tigér fajták elterjesztésére összpontosítottuk figyelmünkét.

A kukoricatermesztés fejlesztése szerves részét képezi a gabonaprogramnak. A fő célkitűzéseket ismerjük, most nem térek ki rájuk részletesebben. Az idén különösen kedvező volt a fajtaválaszték. Mennyiség tekintetében domináltak a túlsúlyban Jugoszláviából behozott korai és félkorai fajták. Ehhez jöttek még a hazai fgjták és hibridek. Tehát elmondható, hogy megfelelő mennyiségű és kitűnő minőségű biológiai anyag állt a termelők rendelkezésére. Az már más lapra tartozik. hogy az időjárás Itt is beleszólt a számításokba.

Feltétlenül szólni kell a gépesítésben történt előbbrelépésről. További nagy teljesítményű szovjet és NDK- bell kombájnokat kapott mezőgazdaságunk. Ennek köszönhető, hogy az új gépek munkába állításával és a CSSZK-ból érkezett segédkombájnok révén igen kedvezően alakult az aratás lefolyása. Szlovákiában átlagosan

Emil Špaldon akadémikussal gabonatermesztésünk ez évi eredményeiről és távlatairól

hogy az megfeleljen a vetőmagtermS- lési feltételeinknek is. Mivel nem számoltunk és továbbra sem számolunk a jugoszláv fajták termesztésére való radikális áttéréssel, nem hoztunk be nagyobb mennyiségű vetőmagot. Ezért mindenütt következetesen kell meghatározni, mekkora területen kerüljön földbe jugoszláv búza. A nagyobb mérvű áttérést már csak azért sem Javasolhatjuk, mert a fajtaösszetétel két vagy csupán egy fajtára korlátozása a nagyobb üzemekben óriási kockázatot jelent. Egyébként az ötéves tervidőszakban tervezzük a korai fajták részarányának növelését. E célból elszaporítjuk a Novoszadszká Raná II. fajtát, amely legalább 2—3 nappal előbbre hozhatná az aratás kezdetét, kedvezőbbé tenné a gépkihasználást, korábban felszabadítaná a földet stb.

A jó minőségű földekkel és hozzáértő szakemberekkel rendelkező üzemekben a Drinát, az átlagos földekkel és növénytermesztőkkel rendelkező üzemekben inkább a Szávát kell előny• ben részesíteni. Ha valamely üzemben a búza vetésterületének a tervezettnél nagyobb mértékű növelése mellett döntenek, nem bánjuk, ha a terv fölötti területen kizárólag jugoszláv búzát vetnek is.

Minderre természetesen idejében felkészítjük a növénytermesztőket a különféle iskolázások és konferenciák alkalmával. Sőt! Egy hasznos segítőtársat, a „Az önellátáshoz vezető út gabonaproblémái megoldásának szervezési-agronómiai alapjai“ című kiadványt is rendelkezésükre bocsájtottuk. Ebben mindent megtalálnak, amit egy jő gabonatermesztési eredményre törekvő növénytermesztőnek tudni és tenni kell. A többi már lényegében a hozzáálláson múlik.

Ф Végezetül: milyen új ismeretekre tettünk szert az idén a gabonatermesztésben és főleg mit kel! szem előtt tartanunk most a jövő évi gazdag termés megalapozásakor?

— Ismét beigazolódott, a nagy hozamok alapja a körültekintően és következetesen elvégzett egyetemes agrotechnika, beleértve a tápanyagpótlást, a különféle veszteségek elleni harcot és mindazt, amit a búza- és az árpatermesztők kódexében már rég feljegyeztünk.

Az újabb tapasztalatok közül szeretném megemlíteni, hogy az üzemek egész sorában jól bevált az az aratási módszer, melynek során, az egyes fajták betakarítási stabilitását veszik alapul. Ez pedig annyit jelent, hogy egyes fajtákat érési sorrendben gyűjtik be, miközben azokat a fajtákat, amelyek a viaszérésben fejlesztik ki a legnagyobb tömeget, korábban gyűjtik be, mint azokat, amelyek később, a teljes érés idején produkálják a legnagyobb bioanyagot. Ezen tapasztalat kamatoztatása az idén mintegy 3—4 százalékkal járult hozzá a hozamok kedvező alakulásához.

Az idén különös gondot fordítottunk a betakarítási veszteségek csökkentésére. A veszteséget ellenőrző csoportok többnyire jól dolgoztak. Voltak, akik 0,25—0,75 százalékra „csökkentették“ a veszteséget. A zöldülő tarlók augusztusban másról árulkodtak.

S hogy mit tartsunk szem előtt az őszön? Először is már most jól ki kell dolgozni az árpa-ás búzatermesztési programokat, amelyek az idén már egységes irányelvek szerint lesznek kidolgozva az egész SZSZK-ban; szakvéleményezés után már csak teljesíteni kell őket! A gabonaprogramból eredő feladatok kidolgozásakor és teljesítésekor alkotó módon igyekezzünk hasznosítani a tudományos-műszaki haladás vívmányait. A növénytermesztők lapozzák föl, tanulmányozzák át a már említett kiadványban feltüntetett agrotechnikai kívánalmakat és igyekezzenek betartani őket a gyakorlatban. Ugyanígy hasznosítsák a táp : anyagpótlás terén szerzett tapasztala' tokát is. A foszfor-, a káli-, de főlég ; a nitrogéntrágyákat osztott adagolási . módszerrel kell kijuttatni! A Kaukáz i búzát vetők jól készüljenek fel a liszt• harmat elleni védekezésre, mert a I 20-százalékos károsodás sem ritkaság, i Ne feledkezzünk meg a rendszeres t ellenőrzésről. Az időben történő be- i avatkozás jelentősen mérsékelheti az I esetleges károsodást!

i

t Az idén országszerte egységes irány. elvek alapján kidolgozásra kerülő ga) bonatermesztési programok követke) zetes valóraváltása jelentős mértékben- hozzájárulhat ahhoz, hogy már az el- következő évben túlszárnyaljuk az- 1974. évi gabonatermesztési csúcsered- ményeket és ismét közelebb kerüljünk 1 egy lépessel a tervidőszak végére ki 5 tűzött célhoz, az Önellátás eléréséhez- Megvallom, talán én örülnék a leg i jobban a kiváló eredménynek!

i A beszélgetést köszöni

, f'dek Gábor

szociális fejlesztésében. Az ötödik ötéves terv feladatainak többségét becsülettel teljesítettük. Nagy lépést tettünk előre a dolgozók életszínvonalának javításában. Ehhez nagy mértékben hozzájárultak a mezőgazdaság fejlesztésében elért sikerek is. Az egy hektárnyi mezőgazdasági földre számított termelési intenzitás a IV. ötéves tervidőszakhoz mérten csaknem 17 százalékkal növekedett. Lényegében ez tette lehetővé, hogy vaj-, tojás- és hús- ■ termelés tekintetében önellátókká váljunk. Az utóbbi ötéves tervidőszak alatt a növénytermesztésben megvalósított legnagyobb vívmány a gabonatermesztés fejlesztésében elért fordulat. A gabonaprogram megvalósításában elért kiváló eredmények pártunk helyes mező' gazdasági politikája és szocialista mezőgazd aságunk jelentős sikereként könyvelhetek el.

A CSSZSZK 1976—1980. évi gazdasági és szociális fejlődésének irányelvei szerint mezőgazdaságunknak továbbra is a gabonaprogram sikeres megoldása lesz a fő feladata. Vagyis — tovább kell javítani a gabonatermesztési eredményeket, hogy fokozatosan elérjük az önellátottságot. Az aratás ez évi eredményei arról tanúskodnak, mezőgazdasági dolgozóink körültekintően és következetesen láttak hozzá az igényes feladat megoldásához. Nemrég felkerestük a gabonatermesztéssel kapcsolatos kérdések megválaszolására legilletékesebbek egyikét, Emil Špaldoň akadémikust, akitől az alábbi kérdésekre kértünk választ.

lépte át a 60 mázsás átlagot. Ez európai és világviszonylatban is kitűnő eredmény!

Az érés Idején jelentkező kedvezőtlen időjárás miatt sok gabona besült. A nitrai Mezőgazdasági Főiskola növénytermesztési tanszékén fajtaösszehasonlító kísérletet végeztünk, hogy megállapítsuk, hogyan alakul az ezermagsúly. A Szávánál 11 százalékos, a Juhilejnánál 26, a Kaukáznál pedig 35 százalékos kárt okozott a besülésl

Én úgy értékelem ezt az évet, mint amelyben a növénytermesztők hozzáértő, öntudatos és céltudatos munkája minden eddiginél nagyobb mértékben járult hozzá a kedvező hozamok eléréséhez.

ф Az idén némely körzetekben csalódást okoztak a szovjet fajták, ellenben kiváló teljesítményt nyújtottak a jugoszláv búzák. Néhány agronőmus úgy vélekedik, legszívesebben csakis Szávát és Zlatá Dolinát vetne az idén. Nem bánnánk ezt meg egy év múlva? i , ,

— Az ilyen hozzáállás nem helyes. I Emlékezzünk csak: 1972-ben aratáskor • sok csapadék hullott, a Mironovszkája i és a Jubilejná fajtákat erősen megtát madták a betegségek. A járási gabo■ natermesztésl konferenciákon azután- volt mit tennünk, hogy felvilágosítsuk t a növénytermesztőket, egy szélsőséges 1 időjárású év miatt nem lehet „leírni“ i a bevált szovjet fajtákat. Most hason- ló a helyzet. Hangsúlyozom, továbbra t is csak a bőtermő szovjet búzafajták t genetikai erejére alapozhatjuk terme- lésfejlesztési terveinket. Ezek a fajták- nemcsak nagy, hanem a malom- és- a sütőipar szempontjából Is értékes c termést adnak. Azt is szem előtt kell t tartanunk, milyen minőségű kényéi- kerül a dolgozók asztalára! Ne tévesz- I szűk szem elől, hogy a szovjet búzák t pár nappal később érnek be, mint г- jugoszláv búzák, ezért volt náluk na t gyobb a besülési veszteség.

Nem helyeseljük és nem Is támogatjuk az olyan törekvéseket, melyek értelmében helyenként csak egy vágj i, két búzafajtát termelnének, legyenek n azok szovjet vagy jugoszláv fajták- Véleményem szerint úgy kelt alakítan к a fajtaösszetételt, hogy minden üzem . ben négy fajtát termeljenek: ebbő s kettő jő átlagos, kettő pedig kivált il hozamot adjon, akkor mindig képesei t- leszünk teljesíteni a feladatainkat! Éi !- a mennyiség mellett sohasem szabai i. megfeledkezni a minőségről. Mivel < s nyert búza több mint 60 százaléké z az állattenyésztésben hasznosítjuk, na к gyobb teret kell adnunk a több, d< г gyengébb minőségű termést nyújt! a fajtáknak. Ezek közé tartoznak nap g jainkban a jugoszláv búzák. Az önellá 1- tottságra törekvés ma még a mennyi c, ségi mutatók Javítására ösztönöz min is den termelőt. Mi nem zárkózunk e 1. a jugoszláv fajták iránti érdeklődé j- kielégítése elől. A fajtaösszetétél ki i: alakításában mindhárom kerületbei It számolunk ezekkel a búzákkal, termő r- területük bizonyos növelésével, di n csak az ésszerűség keretein belül

jelentős része a téli hónapokban hullott, tavasszal és nyáron csak igen kevés, akkor arra a megállapításra jutunk, hogy az elért eredmények több mint figyelemre méltóak. Ezen eredményeket csakis annak árán lehetett elérni, hogy a már fentebb említett, és az új tervidőszak sikeres megkezdését szavatoló feladatokat a szövetkezetek és az állami gazdaságok túlsúlyban sikeresen megoldották. A színvonalas agrotechnika, a szakszerű növényvédelem és tápanyagpótlás, a technológiai és a betakarítási veszteség csökkentését célzó intézkedések, a legújabb tudományos ismeretek kamatoztatása, valamint a növénytermesztésben dolgozóknak az agronómusok hozzáértésével párosuló odaadó munkája lehetővé tette, hogy a kedvezőtlen feltételekkel ts megbirkózzunk.

Sajnos, a hozzáállás nem mindenütt volt megfelelő. Ennek tudható be, hogy ebben a szélsőséges időjárású évben esetenként a korábbiaknál is elentősebb különbségek mutatkoztak íz azonos feltételek közepette gazdálcodó üzemek eredményeiben. Főleg itt születtek gyengébb eredmények, ihol meglehetősen elhanyagolták a ;azdag hozamok alapvető agrotechnitai követelményeinek betartását, ahol lem tartották be a fajták szerinti pontos agrotechnikát, nem készítették elő idejében a magágyat. Sokhelyütt a kelleténél sekélyebbre vagy mélyebbre tették a földbe a magot. A sekélyen vetett búzák fajtára való tekintet nélkül megkárosodtak és a vártnál gyengébb hozamot adtak. Ez ugyan úgy vonatkozik a Szávára, mint a Jubilejnára és a további fajtákra. Másutt a vetésforgóba való besorolással volt baj. Többnyire csupán az agronómusok kényelmén múlik, hogy helyenként két évnél tovább termeinek egyegy parcellán gabonát. Pedig tudjuk és rendszeresen ismételgetjük, hogy már a harmadik évben elhatalmasodnak az ismételten sürűsoros vetésű gabonák termesztésére hasznosított földeken a különféle gombabetegségek, amelyek esetenként jelentős kárt okoznak. Az idén több mint 50 százalékos kártétel is előfordult ezen oknál fogva.

Nagy általánosságban elmondható, hogy a jó munkának köszönhetően túlsúlyban kedvezően alakult a helyzet a földeken. Májusban, a második biológiai ellenőrzés idején sokat tettünk a jó hozamokért. A rendszeres megfigyelés ős a szakszerű biológiai ellenőrzés során megfelelő ismeretanyagot gyűjtőiünk ahhoz, hogy Idejében beavatkozva segítsük a növényzet fejlődését. A májusi ellenőrzés megmutatta, hogy a növényzet jó, az 1975 tavaszán tapasztalt színvonalnak megfelelő kondícióban volt, ezért már akkor gazdag hozamot jeleztünk. Ha az érés idején dél-szlovákiában, főleg a nyugat-szlováklal kerületben kedvezőbbek lettek volna a feltételek, sokkal jobb átlagot érünk él! Számos gazdaság jóval túllépte volna az 1974. évi rekorderedményét! Csak a Dunajské Streda-i járás példáját említem: hektáronként két mázsával termeli többet, mint két éve és gabonatermesztésünk történelmében első ízben

10—75 hektár aratnivaló jutott egy j< sombájnra. Kibővítettük a talajelőké- 1 szítás alapgépeinek számát ts. Kor- к izerüsítettük a vetőgépeket, minek kö- t vetkeztében a legmegfelelőbb mély- i äégre tudtuk földbe juttatni a magot, r Az anyagi-műszaki ellátottság ke- e rétén belül kell megemlíteni a vegy- ť ipari termékekkel és a kemizálással c kapcsolatos kérdéseket Is. A műtrá- 1 gya-ellátás mennyiségi mutatók tekin- s tétében kedvezőbben alakult, mint ta- ' valy. Viszont rosszabb volt a helyzet ' a növényzet igényeinek megfelelő el- t osztás viszonylatában. Mindennek el- í lenére megkapták a szükséges táp- < anyagokat a gabonafélék. Szlovákíá- i ban a búzák átlagosan 300—340 kg; i az árpák pedig 260—300 kg NPK-t i kaptak hektáronként, ami teljes mér- i fékben megfelelt a tervezett átlag- ' hozamoknak.

A betegségek, kártevők és gyomok , elleni vegyi készítményekkel való ellátás kissé sántított. Fontosnak tartom , hangsúlyozni azt a tényt, hogy Dél- Szlováktában, a nyugat-szlováklaí és a kelet-szlovákiai kerületben a céltudatos vegyszerezés nagy mértékben hozzájárult a kiváló hozamok eléréséhez. A gyomirtók eddiginél szélesebb körű és a követelményeknek megfelelőbb alkalmazása, valamint a ■ lísztharmat elleni készítmények szakszerűbb hasznosítása révén lényegében sikerült gyommentesen tartani a vetéseket és megóvni a növényzetet a lísztharmat kártételétől. A lisztharmat elleni védekezés különösen a Kaukáz búzafajta terméshozamét javította. A gyengébb vegyszer-ellátást a rendelkezésre állő készítmények szakszerűbb felhasználásával igyekeztek termelőink ell'énsúlyozni, sikerrel.

Ф Az idei szélsőségesen száraz időjárás kedvezőtlenül befolyásolta a gabonatermesztési eredményeket. Ennek ellenére kitűnő eredmények születtek. Persze nem mindenütt! Az azonos agroökolőgiai teltételek közepette gazdálkodó mezőgazdasági üzemek termelési eredményeiben mutatkozó jelentős különbségek ismét figyelmeztettek bennünket azokra a még kiaknázatlan lehetőségekre és tartalékokra, amelyek felelősségteljesebb hozzáállás esetén a termelési eredmények javításához, a földalap és a rendelkezésre állé biológiai anyag képességeinek tökéletesebb kihasználásához vezetnének. Akadémikus elvtárs, hogyan vélekedik a problémakörbe tartozó kérdésekről?

— Gabonatermesztésünk történelmében a második legjobb termést értük el a sürűvetésű gabonaféléknél Szlovákiában. A múlt évinél több, de az igen kedvező 1974. évinél kevgsebb gabonánk termett egy hektáron. Ha mérlegeljük, hogy klímatikai szempontból er volt a század legkedvezőtlenebb évé és csak fele annyi csapadékpt kapott a föld, mint amennyit a sokévi átlag mutat, s ezen csapadék