Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)

1976-09-11 / 36. szám

1976. szeptember 11. SZABAD FOLDMOVES 7 a cukorrépa szállítására A Csehszlovák Vasutak Keleti Vasútigazgatóságán elsősorban P i v a r č i Anton mérnök, a szállítás-tervezési osztály vezetője, valamint C v í č e 1 a Emil mérnök, vezető szakreferens foglalkoznak az idei répakampány előkészítésével. Szerintük megközelítően szeptember 25-én kezdődik a cukorrépa vasúti szállítása és két nappal később indul meg a gyárakban a répa első szeletelése. A vasútigazgatóság a cukorrépa kampány előkészítését augusztus második felében, a szállítási harmonogramok kidolgozásával kezdte meg. Eszerint a cukorrépa szállítására hat, a répaszelet továbbításéra pedig öt különvonat áll majd rendelke­zésre, a további rész szállítását, menetrendszerint köz­lekedő, úgynevezett szabályos vonatokkal bonyolítják le. Kampány idején a vasút a szabályos vonatok ese­tében is előnybe helyezi a cukorrépa, valamint a répa­szelet szállítását. Az említett különvonatok háromszáz kocsiját kizárólag cukorrépa és répaszelet szállítására alkalmazzák ingajáratban. Ahol nem szervezhető meg az ingajárat, ott az ón. szabad szállítás tartalékaiból tesznek igénybe vagonokat. A szállítási harmonogramok összeállításakor az el­múlt évi teherforgalom adataiból indultak ki, mivel az eddigi termésmennyiség próbák szerint az öntözött, vagy csak kis vízadaggal öntözött termőterületeken a tavalyinál 10—20 százalékkal kisebb termés mutatkozik. A vasütigazgatóságon olyan vélemény alakult ki, hogy az együttműködés — főleg a vagonok gyorsabb for­galma tekintetében — idén javulni fog. Egyébként pz elmúlt évben, néhány helyi Jelentőségű eset kivételével a vasútigazgatóságra súlyosabb panasz nem érkezett. A cukorrépakampány előreláthatólag december 20-ig hefejezódik, csupán egyes cukorgyárakban húzódik el december végéig a munka. A gyárak idén zömében 90 napos cukorépa kampánnyal számolnak. A kapásnövények szántása, beleértve a répát Is a Keleti Vasút Igazgatóság szállítási tevékenységének megközelítően két százalékát képezi. Tavaly a ne­gyedik negyedévben több mint 821 ezer tonna kapás­növényt szállított, az idei negyedik negyedévi tervben már csak 7R2 ezer tonna szállítása szerepel. Ez főleg azzal függ össze, hogy idén nem számolnak a cukor­répa és a répaszelet Csehországba való szállításával. Amennyiben mégis szükség lenne nagyobb anyagmeny­­nyiségek szállítására, úgy az operativ havi tervek össze­állításakor még mód van az előrejelzett szállítások növelésén?. Répakampány idején a vasútigazgatóság ál­landó kapcsolatban van a Cukorgyárak Vezérigazgatósá­gának szállítást bonyolító megbízottjával, Pospííil elv­­társsal. aki naponta figyeli a helyzet alakulását a gyárak­ban és szükség esetén az eredeti elképzeléstől eltérően más gyárba irányítja a szállítmányt. Tavaly a vasút és a cukorgyárak közötti együttműkö­désben a Rimavská Sobota-i (Rimaszombati) Cukorgyár n. v. volt a legrosszabb. A lassú vagonkirakús miatt több pönúlét fizettek, mint Szlovákia összes többi cukor­gyárai együttesen. Kívánatos lenne, hogy a járás politi­kai és gazdasági irányító szervei felfigyeljenek erre a tényre és intézkedéseket tegyenek a gyárban való va­­gonkirakás feltételeinek megváltoztatására. Ezért a rossz elhelyezésért persze nemcsak a gyárat terheli a fele­lősség, hanem azokat a mezőgazdasági üzemekét is, amelyek a gyártól vagonszállitmányként érkező répa­szeletet nem rakják azonnal ki. Sok esetben a kirakat­len vagont máshova kellett átdiszponálni. A vasút eze­ket az eseteket Is — a beérkező statisztikai adatok alapján — a gyár rovására írja. Jobb együttműködésre lenné szükség a járási mező­­gazdasági igazgatóságok, a Cukorgyárak Vezérigazgató­sága és az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Mi­nisztériuma között, főleg ami a cukorrépát nem termelő mezőgazdasági üzemek részére valő, friss vagy száraz répaszelet szállítására szóló diszpozíciókat illett. Az egyes cukorgyáraknak a réparakodó gépek meg hibásndásakor gyorsan kellene reagálniuk és azonnal lémondaniuk a megrendelt vagonokat, még azok hBly­színré tolatása előtt, hogy más állomáson legyenek ki­használva a rakodásra, vagy ugyanazon az állomáson más árufélék rakodására és szállítására. A cukorrépa kampány megkezdése előtt az egyes cu­korgyárak a vasútállomásokkal szocialista munkaver­senyre lépnek és értékelik a vagon tartózkodási idejét, ingajáratát, megterhelést lehetőségének kihasználását. A népgazdaság vasúti teherforgalommal szemben tá­masztott gyorsan növekedő követelményeivel kapcsolat­ban, ami különösen a negyedik negyedévben jut kifeje­zésre, olyan intézkedések várhatók, miszerint a kapás­­növények vasúti teherforgalma csökken és ez fokozato­san a közúti teherforgalom hatáskörébe kerül. Távlati elképzelések szerint a kapásnövények jelenlegi vasúti teherforgalma a jelenlegi ötéves tervidőszak végéig a felére csökkenne. A cukorrépatermesztés következete­sebb körzetesítésével a szállítás-csökkenést bizonyos mértékig elő lehetne segíteni. Az egyes cukorgyárak termelő körzetei jelenlegi be­osztásán több esetben változtatni kellene. Ugyanis elő­fordul, hogy ugyanazon a vasútvonalon egymással szem­ben haladnak a cukorrépa szállítmányok. Például Sahy­­ről (Ipolyságról), amely közelebb van a Pohronský Rus­­kovi (Oroszkai) cukorgyárhoz, Rimavská Sobotára szál­lítják a répát, viszont Tupáról (Tompáról),amely Ri­mavská Sobotára gravltál, Pohronský Ruskovba számít­ják. A cukorrépa szállításának nagy rézzét közúti teher­forgalommal bonyolítják le. Ennek irányítása az SZSZK Belügyminisztériumának Közlekedésügyi Igazgatóságára tartozik. P a v 1 e n Ján mérnök, a közúti ás városi for­galom főosztályán arról tájékoztatott, hogy a kapás­­növénvék őszi szállítására vonatkozőan az SZSZK Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumával közös irányelveket dolgoztak ki. Ennek értelmében a kapás­­növények szállításáról a vásárló vállalatoknak kell gondoskodniuk. A nemzeti bizottságok, az 1967 -évi 55. számú törvénytárban megjelent rendelet alapján gondoskodnak a szállítási munka célszerű megosztá­sáról a mezőgazdasági vállalatok, valamint a CSAÖ (Csehszlovák Autóforgalml Vállalat)' üzemel között. A kapásnövényeknek a gyűjtőhelyre szállításét elvben a mezőgazdasági üzemek saját közlekedési eszközeik­kel, esetleg patronáló üzemük kisegítő teherszállító eszközeivel végzik el. Nem fordulhat elO, hogy a mező­­gazdasági üzemek a hadseregtől vagy más reszorthoz tartozó szervezési egységektől kérnek segítséget a szál­lítás lebonyolítására, ha ugyanakkor saját szállító esz­közeiket a melléküzemági termelésben foglalkoztatják! A járási éz a kerületi mezőgazdasági igazgatóságok har­­monogramot dolgoznak ki ? mezőgazdasági szállítóesz­közök járások, illetve kerületek közötti kisegítéséről. A járási nemzeti bizottságok különleges körülmények között, például rendkívül rossz időjárás esetén intéz­kedhetnek a termésmegmentö szállítás ügyében és el­rendelhetik az ipari és egyéb üzérnek szállítóeszközei­vel való kisegítést. A cukorrépa szállítás kérdésével Jelenleg mér minden mezőgazdasági üzemnek és cukorgyárnak foglalkoznia kell. Az állami, vasúti és közúti forgalom szállító eszközei idejében nyújthatnak mezőgazdaságunknak és élelmi­szeriparunknak segítséget, mert a cukorrépa szállítá­séra szervezésileg és műszakilag Jól felkészültek. KUCSERA SZILARD Teljes ütemben A Nitral Cukor- és Konzervgyár n. v. dolgozói teljes ütem­ben végzik a gyümölcs konzerválását. Az ügyeskezű nők, akik közül nem hiányzik Karbulik Jolán 11-tagú szocialista munkabrigádja sem, jókedvvel, lendülettel teljesítik felada­taikat. Idén több mint 90 tonna gyümölcsből készítenek kom­­pótot, dzsemet és félkész árukat. A gyümölcsön kívül zöldsé­get is feldolgoznak, sterilizált és rakott formákban. Szamócából {földieperből) 10 tonnát konzerváltak, amiből több mint három tonnát Svédországba, az NSZK-ba és más­hova exportálnak. Cseresznye termett ugyan idén, de nehézségek mutatkoz­tak szedése körül, mivel a nagyüzemekben kevés a kézi mun­kaerő. Felvételünk a gyümölccsel és lével feltöltött dobozok lezá­rását mutatja be. P. Matis 100 éves jubileum A régi, burssoá társadalmi rend uralkodó osztályai lényegében kevés olyan intésményt hagytak maguk után, amelyek működése a nép szé­les rétegeinek érdekeit is szolgálta. Csupán azok az intézmények és szer­vezetek bizonyultak általános népi érdekeket is képviselőkké, amelyek a széles népi akció nyomására vagy a dolgozók kezdeményezése nyomán alakultak. Lényegében ezek közé az intézmé­nyek közé tartozott az 1878. június 25-én alakult Alsó-csallóközi és Csi­­lizközi ArmentesitO és Belvizlevezetö Társulat is — melynek utódja a Po-Valóban nagyüzemi tehénistálló Mezőgazdasági termelésünk összpontosítása megteremt! az elő­feltételeket a szakosításra, ez pedig az ipari jellegű nagyüzemi termelés megvalósítására. A vltkovicei Klement Gottwald Vasművek is kiveszi részét mezőgazdaságunk korszerűsítéséből, műszaki fej­lesztéséből ismert silőtornyai gyártásával, de a jelenleg még kevésbé ismert nagykapacitású, korszerű tehénfarraok, hízémarhafarmok vagy borjúneveiďék létesitésével is. Ezekkel kapcsolatban nyilatkozott Valný Václav mérnök, a vasművek mezőgazdasági részlegének vezetője: — A tejtermelésre, a marhahús előállítására létesülő farm haté­konysági követelményeivel a. korszerű termelő épületeket nem nél­külözheti. A szakesítás, valamint az üsszpontosítás terebélyesedésé­­vel a több száz szarvasmarhát befogadó istállók építéséről a közel­jövőben a néhány ezer állatot befogadó farmok létesítésére térünk át. A világban az án. unifikáció ülve egyre mélyrehatóbban nyit magá­nak utat, ami tulajdonképpen az egyes gyártott elemek egységesí­tését jelenti. Így az első húsz farmon szerzett gyakorlati tapaszta­latok alapján, a minisztériumok és kutatóintézetek közreműködésével egy olyan egységes építőelemekből összeállítható vasszerkezetű épü­lettípust készítettek az állatok számára, melynek szálessége 36 mé­ter, hosszanti beosztása pedig 8 méter. Az épületben elhelyezhetők a hazánkban gyártott állattenyésztési tecbnolőgiák a tehenek, a hízó­­marhák és a borjak részére egyaránt. Az új megoldású unifikált istáliőépületekbén bármely hazai vagy külföldi típusú fejőgép elhe­lyezhető, s a tartásmód lehet szabad, bekötős, állóöuxos stb. Két épület kívánság szerint könnyen szerelhető egybe, hogy Így 72 méter széles monoblokk keletkezzék. — ksz— A 36 méter széles és 60 méter hosszú tehénistállő kifutóval A csiga a felvonóhoz gyűjti a ledöntött takarmányt, s a silótorony­ba továbbítja azt, (A szerző felvételű),' vodie Dunaja — s melyről illő meg­emlékezni annál is inkább, mert az eltelt száz év alatt rengeteg felada­tot megoldott. Aki, ha másként nem szájhagyo­mányból ismeri Csallóköz egykori terepviszonyait tudja, hogy ezt a ma gazdag termést adó területet, illetve annak nagy részét még száz évvel ezelőtt is mocsár és nádas borította. Az említett ármentesitő és belvíz­­levezető társulat rendkívüli érdeme­ket szerzett a terepviszonyok meg­változtatásában. Az eltelt száz év alatt több csatornahálózatot épített, szivattyú-telepei pedig a talajvíz nagy részét a Dunába, a Vágba és a Kis­­dunába juttatták, tehát sznütelenül bővítették a termőterületeket a Duna menti községek határában. Száz évvel ezelőtt az árvízveszély még rendszeres jelenség volt. Szinte évről-évre ismétlődött és rettegésben tartotta a lakosságot. A veszedelmes dunai és vági árvizektől, illetve azok gyakori ismétlődésétől az Armentesí­­tő és Belvizlevezetö Társulat által épített, karbantartott és erősített vé­dőgátak, töltések védték meg a la­kosságot, valamint a csallóközi róna termését. Egy újságcikk nem alkalmas arra, hogy felsoroljam mindazokat a csa­tornákat és különböző létesítménye­ket, amelyek száz év leforgása alatt Csallóköz vízgazdálkodásának és ár­mentesítésének korszerűsítését szol­gálták. Arra azonban lehetőséget nyújt, hogy megemlékezzek és emlé­keztessek azokra a hősi erőfeszíté­sekre, amelyeket szakavatott mérnö­kök, technikusok és a dolgozók szé­les rétegeinek immár több generá­ciója az Alsó-csallóközi és Csilizközl Ármentesitő és Belvizlevezetö Társu­lat, majd pedig utódja, a Povodia Dunaja szervezésében Csallóköz gaz­dagságának gyarapítása érdekében kifejtett. Elismerést érdemelnek mindazok, akik a megalakulásának századik év­fordulóját ünneplő társulat dolgozói­ként minden időkben szívügyüknek tartották a közöség ügyét és áldozat­kész munkájuk nyomán megváltoztat­ták Csallóköz egykori arculatát, vé­delmezték és védelmezik a vízkárok­tól hazánk egyik legtermékenyebb területét. Lnisica László

Next

/
Thumbnails
Contents