Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)

1976-09-11 / 36. szám

1978. szeptember 11., SZEBB ÉS GAZDAGABB LETT SZÖVETSÉGI SZEMŰ/ í 5 I л ■■ A* elmúlt öt esztendő alatt válasz­tási programjuk teljesítése során Braní (Berencs) polgárai a Z-akció keretébgn tizenkét beruházás Jellegű akciót valósítottak meg s így több mint hét és fél millió korona új ér­tékkel gyarapították községüket. Tár­sadalmi munkában közel 70 ezer munkaórát dolgoztak le. így kitűzött választási programjukat gyakorlatilag már 1974-ben teljesítették s az elmúlt év során további 4,5 millió koroná­val túlszárnyalták. A közétkeztetési üzem új vendég­lője, amit így létrehoztak, másfél millió korona értékű létesítmény amit már 1974-ben üzembe helyeztek. A község további büszkesége az ú] kul­­túrház. Tavaly nyitották meg és az építkezési költség több mint egy millió koronát tett ki. A korszerű létesítmény nagytermében 300 az ülőhelyek száma. A polgárok hatékony segítségét nyújtottak a telefonközpont létreho­zásában a vezetékek lefektetésével és így'300 új telefonállomást létesítettek a községben. A létrehozott mű értéke 1 millió 600 ezer korona. De segítet­tek a községi villanyhálózat felújí­tásában, 2,5 kilométer közút portala­nításában, 600 méter betonjárdát és egy 40 ár területű új parkot létesí­tettek. A házak előtt virágokat, bok­rokat és fákak ültettek ki. Bekerí­tették a hnb épületét, ide helyezték át a második világháború elesett hő­séinek emlékművét és az emlékmű környékét virágokkal díszítették. A X ■ • »•«-».-A hnb tisztségviselőinek érdeme, hogy már harmadik éve a községet a nit­rát közlekedési vállalat autóbusz­­járata köti össze a Járási székhellyel A régi vendéglő épületének átala­kítása után augusztusban megnyitot­ták az új hentesüzletet és kibővítet­ték az ipari árucikkek boltját. A ko­rábbi hentesüzletet pedig — kellő át­alakítás után — tejbolt céljaira hasz­nálják fel. Az elkövetkező években új óvodát akarnak építeni 90 gyerek számára 1 millió 700 ezer korona értékben, mivel a jelenlegi óvoda csupán Ideig­lenes megoldás és nem felel meg az egész napos üzemelés feltételűinek. Továbbá egy bevásárló központot 2,5 millió korona értékben, illetve a szolgáltatások házét akarják felépí­teni, ahol az új üzleteken kívül a borbély és fodrász üzem, valamint más szolgáltatások üzemegységei szá­mára teremtenének helyet. Szeretnék kibővíteni a helyi hangosbeszélő há­lózatát, a tűzoltó szertárt vagy fél­millió és az új vasútállomást 1 mil­lió 700 ezer korona összértékben akarják felépíteni. E terveiket a pol­gárok szocialista vállalásai támaszt­ják alá. És terveiket valóra is vált­ják, amit eddigi tevékenységük és a szocialista vállalások teljesítése igazol. Hogy csak egy példát mond­junk, a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulója és hazánk felszabadításá­nak 31. évfordulója tiszteletére tett szocialista vállalásaik összértéke egy millió 32 ezer koronát tett ki, amit A község lakosainak egészségügyi ellátásáról dr. Ľudovít O b e r t körzeti orvos, • Vörös Kereszt Központi Bizottságának tagja gondoskodik. Hárman a község vezetői közül: Štefan Morvay (balról), a hnb taná­csának tagja, a szövetkezet egyik részlegének vezetője, Viktor Kola, a hnb titkára ás Imrich C i g á ü, a Nemzeti Front helyi tanácsának elnöke, a párt érdemes ét sokéves tisztségviselője, a helyi nemzeti bizottság épü­lete előtt. 18 Szer munkaóra ledolgozásával 24 ezer koronát kitevő többletmunkával * szárnyaltak túl. Az idei esztendőre! a CSKP XV. kongresszusa és hazánk ; felszabadításának évfordulója tiszte- , letére tett szocialista vállalásuk f§ ugyancsak meghaladta az egymillió korona értéket. A vállalások teljesítésében nagy­szerű példát mutatnak a község kommunistái, a hnb tisztségviselői és képviselői s ez még eredménye­sebb munkára ösztönzi a polgárokat. Ennek köszönhető, hogy a nemzeti bizottságok versenyében Branfe köz­ség, fennállásának történetében elő­ször, a járásban a negyedik helyet érts el és így 15 ezer korona pénz­jutalmat kapott. Ez is arra készteti a község polgárait, hogy még sike­resebben valósítsák meg kitűzött községfejlesztési tervüket és ezzel is hozzájáruljanak a CSKP XV. kong-_____________ resszusán hozott határozatok teljesí­téséhez, szocialista társadalmunk to- A község köztereit és parkját Pintér vábbi fejlesztésének még átütőbb si- József gondozza és ápolja nagy sze­keréhez. Pavol Matis retettel. (A szerző felvételei) /^^ААЛЛЛЛ^^ЛЛЛЛ(У\ЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛАЛЛЛ Javuló szolgáltatások A levicei (lévai) járás egész lakossága igazolhatja, hogy a Járási Köz­szolgáltatási Vállalat munkája az utóbbi időben komoly javulást mutat fel. így a lakosok egyre elégedettebbek a szolgáltatásokkal. A vállalat húsz­nál több különféle szolgáltatással igyekszik kielégíteni a lakosság egyre növekvő igényeit. Munkájával jelentős mértékben járul hozzá a Nemzeti Front választási programjának sikeres teljesítéséhez. Az igényes gazdasági terv komoly feladatokat ré a vállalat dolgozóira. Tervük és feladataik teljesítésében — amint azt Kovács Béla, a válla­lat igazgatója elmondotta — nagy segítséget jelent a szocialista verseny. A vállalat dolgozói a szocialista verseny keretében értékes vállalásokat tattik, melynek értelmében a teljesítmények tervét 200 ezer koronával akarják túlszárnyalni, a költségeket viszont százezer koronával csökken­tik. A meglevő szocialista brigádok számát további négy új brigád léte­sítésével gyarapítják. (ben) ELMARADT ÉVFORDULÓK Rövidke hír jelent meg 30 évvel ezelőtt, 1945. szeptember 29-én, az újságokban: „Ma délután 2 órakor újból megindul a rendsze­res személy- és gyorsáru-forgalmi hajó Szeged és Csongrád között.“ Tudatták az érdekeltekkel, hogy péntek kivételével naponta közle­kednek hajók. Nem volt nagy ün­nepség az első napon, bár Igen sokan batyukkal megrakodva vá­rakoztak az egykori szegedi hajó­állomáson. Akkor, tehát 1945-ben, csupán egy év kellett volna ahhoz, hogy centenáriumát ünnepelje a tiszai gözhajózás. Az iratok ugyanis ar­ról tanúskodnak, hogy 1846 szep­temberében, tehát 130 évvel ez­előtt, gróf Szécsényi István Titel­­ból- Indulva, végighajózott a még szabályzatlan, sok holtággal, szi­gettel, gázlóval tarkított Tiszán. Hajója szeptember 3-án reggel 9 órakor kötött ki Szegeden. Az első gőzhajó volt ez. Hasította a vi­zet, hogy azután sok-sok bonyo­dalmat, perpatvart előidézve, rendszeresen közlekedjen az or­szág második legnagyobb folyó­ján. A Tiszahát városainak, fal­vainak népe kitörő örömmel, tisz­telettel fogadta azt, aki szószólója volt a folyó szabályozásának, a tiszai hajózás megindításának. Mert akkor még nem Jártak a „tüzmasinák“, a vasút gondolata csak születőben volt. A sáros, jár hatatlan ősz, mindig megnehezí tette a termények piacra szállftá sét: drágította a fuvart. A víz úttól reméltek nagyon sokat. Töb bek közt azt, hogy a Tiszahát bú zája, gyümölcse hajón jut majd Európa nagyvárosaiba. A szabadságharc bukása után Gőzhajó a Tiszán azonban elcsendesült minden. A nagy tervek, elképzelések VESZÍTETTEK FÉNYÜKBŐL, s nyolcvan egynéhány év múltá­val az 1930-as évek közepén már így írnak a korabeli lapok: „Szeged város törvényhatósági bizottsága feliratot intézett a föld­művelésügyi miniszterhez a tiszai hajózási viszonyok megjavítására. Erre leirat jött a minisztertől. Eb­ben ez állt: „A Tiszához vezető utak kikövezése és a Tisza med­rének megfelelő karbantartása, végül a megfelelő rakodóbelyek létesítése jogos igénye Szeged törvényhatóságának. A folyó sza­bályozása óta Szolnok és Szeged között azonban már most sincse­nek jelentősebb hajózási akadá­lyok. 08 egy-két éven belül, biz­tosítani lehet, hogy a legkisebb vízállásoknál is teljes terheléssel közlekedjenek a hajók ...“ A vízenjáró emberek, a Tisza­­menti falvak lakossága jól tud­ták, hogy a szépen fogalmazott le­irat nem fedi a valóságot. A fo­lyammederben sok volt még az akadály, s ami talán ennél is lé­nyegesebb, nagyritkán lehetett csak megközelíteni az agyonszab­dalt földutakon azokat a kezdet­leges állomásokat, amelyeken a hajók ki- és berakását végezték. Fel- és leirat, könyörgés és el­utasítás. Még ígérni sem ígértek azok, akik a vasút építésében vol­tak érdekelve, akik kezdettől fog­va agyonhallgatták, ellenezték gróf Szécsényi István tervét. A múlt század végén kezdődött vita tartott a második világhábo­rú emlékezetes, gyászos napjaiig, amikor is levegőbe röpítették a visszavonuló fasiszták a folyót át­ívelő karcsú hidakat. Ezután a tiszai gözhajózás cen­tenáriumát magűlőzó esztendőben sok-sok erőfeszítés után újból fel­bőgött mégis Szegednél a hajó kürje, jelezvg az indulást. Meg­tisztították a medret az aknáktól és a bombáktól. Utat vágtak A RONCSOK KOZOTT, hogy a vérkeringés ne csak vasú­ton, hanem vízen is meginduljon az új hazában, a nép államában. Mert a viz mindig a szegényeké volt. Itt kaptak munkát régen a hajósok és vizenjárók, a kubiku­sok, a zsákhordők és a hajóvon­tatók. A fiatalabbak már csak a 40— 60 évesek elbeszéléséből tudnak a tiszai hajőséletről. Ma sincs kü­lönösebb megemlékezés a gőzha­józás Indulásáról. Az Idő másképp döntött. Felgyorsult a forgalom s a technika vívmányai nemcsak a személyszállításban, hanem az áru fuvarozásában is változást hoztak. A nagy folyam, a Duna azonban még hangos a hajőkürtök bőgésétől, még nagyon nagy for­galmat bonyolít le. A ml kis szőke Tiszánk elcsendesült egy időre. De nem véglegesen! Üj tervek szü­letnek, melyek arról szólnak, hogy a duzzasztóművek megépíté­sé után, hogyan lehet ismét be­kapcsolni az ország vérkeringé­sébe a Tiszát. Működik már a duzzasztó Tisza löknél és Kiskörén. A szomszédos Jugoszláviában Novibecsénél alig egy hónapja kezdték meg a víz duzzasztását. A szegediek csodálkoztak is azon, hogy néhány napra megállt a Tisza vizg, s alig láthatóan emel­kedett a vizszint. Nagy teljesítményű, hatalmas gépek dolgoznak már Csongrád fölött is a Tisza partján. Hozzá­kezdtek EGY ÜJ DUZZASZTÓ létesítéséhez. Ha az elkészül, is­mét hajózható lesz a Tisza az év minden szakán. A tervekben már ott szunnyad a jövő, az olcsó vízi­ót, észak—dél irányában, hogy majd a Duna—Tisza—Duna csa­tornán keresztül árukkal terhelt uszályok szeljék a vizet, s vigyék a gyümölcsöt, a gabonát, a takar­mányt, a gépet. A folyó vize máris jól szolgálja az embert. A mezőgazdaság sokat köszönhet az életet adó víznek. A csatornákból öntöző fürtök ágaz­nak szét, hogy a legnagyobb me­legben is csökkentsék az aszályt, s biztosítsák a jó termést. Az idei nyár próbára tette az embe­reket. Mi itt a Tiszahátiek nem panaszkodhatunk. A Tisza pótolta a szomjas földeken a hűsítő vi­zet, a hiányzó esőt. Messze van még a számadás. Ennek ellenére azt mondhatjuk, hogy nem szűkölködünk búzában, takarmányban az idén. A rohanó időben megfeledke­zünk az évfordulókról. Pedig ér­demes néhány percet időzni az öreg folyó partjain, s elgondol­kodni azon, hogy a „szegények szekere“, a vizen ringó hajó, ho­gyan segítette a munkások jövő­jét. .. Förgeteg Szilveszter Munka után szórakozás A jelkai (jókai) szövetkezet a ga­­lántai járás nagy szövetkezetei közé tartozott. A januári egyesülés után — a sládkovičovoi (diószegi) és a Veiké Űlany-i (nagyfödémesi) szö­vetkezetekkel egyesült — pedig elmondhatjuk, hogy a 4700 hektáros 700 tagot foglakoztató szövetkezet igazi mezőgazdasági nagyüzemmé vált. Tudom, hogy a mezőgazdasági és más üzemek elsődleges, fő feladata a minél jobb eredmények elérése. Tudom viszont azt is, hogy egy-egy üzem vezetősége felelős bizonyos mértékig a dolgozók kulturális és politikai színvonalának emeléséért is. Vajon hogyan gondoskodnak a hét­száz tagot számláló szövetkezetben a tagok szórakozásáról, szakmai to­vábbképzéséről? Ezek a kérdések' foglalkoztattak, amikor vasárnap dél­után bekopogtam a szövetkezet kul­turális és szociális ügyeket intéző bizottsága elnökének, Bánóczky Ti­tusznak lakására. Vendéglátóm — mielőtt a feltett kérdésre, hogy a szövetkezet mire fordítja a rendelkezésre álló, a kul­turális alapon lévő pénzösszeget —* válaszolna, kettőt-hármat szippant a cigarettából. — Elöljáróban fe kell szögeznem — kezdi —, hogy a rendelkezésre! álló összeg — félmillió korona — nem sok. Nem sok, ha azt vesszük alapul, hogy az egyesülés előtt csak a jókai szövetkezetnek majdnem ennyi állt rendelkezésére ... Éppen ezért nem kis fejtörést okoz a ki­lenctagú bizottságnak és a vezető­ségnek, hogy az évzáró közgyű­lésen elfogadott idevágó határozatok nagyobb részét biztosítsák. Ez többé­­kevésbé sikerül is. Eddig több kirándulást szerveztek a legjobb tagok részére. Két alkalom­mal voltak Bulgáriában (37—37 sze­mély). Most készülnek a Balatonra,­­voltak Jugoszláviában is, valamint belföldi kirándulásokon. A Szlovák Nemzeti Felkelés nyomában című ter­vezett kirándulást szintén most sze­retnék megvalósítani. De nemcsak a dolgozók üdülésé-* ről, kikapcsolódásáról, hanem gye-* rekeik pihenéséről is gondoskodnak. Az idén például 46-an voltak a len­gyel határ mellett Tfinecben, Úttörő­táborban. A Nemzetközi Nőnap alkal­mából márciusban 218 dolgozó nő vett részt a tiszteletükre rendezett ünnepségen. Rendszeressé vált mér az ötvenédik és hatvanadik életévü­ket betöltő dolgozók, és a nyugdíjba vonulók megünneplése, valamint a beteglátogatások. A legkellemesebb volt azonban Bá* nóczky elvtárs szájából azt hallani; hogy ötvenezer korona értékben ren­deltek a tagok részére újságot. Sza­bad Földművest és Rolnícke novinyt. Ezt nagyon egyszerűen és kifejezően egy mondattal indokolja, illetve ma­gyarázza meg: „Szem előtt tartjuk tagságunk szakmai fgjlődését." Ezt a célt szolgálná a szövetkezet könyv­tára is, ha... Nos, ha járnának a tagok, igényelnék a szakkönyveket; hiszen azokat a mezőgazdasági ki-* adók megküldik. Persze ezért nem* csak a tagságot kell elmarasztalni. Jó bornak is kell cégér — a jó köny-* vet Is propagálni kell. És itt való-* ban többet tehetné a vezetőség, a kulturális bizottság. Rég volt elő­adás, vagy előadássorozat a szövet­kezetben, a jövőben erre Is sort szeretnének keríteni. És még sok mindenre: arra, ami az idei tervből nem valósult meg, és olyan rendez­vényekre is, melyek az Idei tervben még nem szerepelték. Továbbra is támogatják majd a három falu sportszervezetét, patronálják az lsko* iákat és részt vállalnak az önkéntes véradók jutalmazásából Is. Észre sem vesszük, hogy beszélge­tésünk közben mennyire elszaladt az idő. Talán csak a cigaréttavégekkel félig telt hamutartó jelzi, hogy hosz­­szabb ideje társalgunk vendéglátóm-* mai. Ideje tehát elköszönni. Vendég­látóm biztosít: jövőre még jobban, körültekintőbben gondoskodnak majd a tagság kulturális életéről, szórako­zásáról. összekapcsolva a hasznost a kellemessel, hiszen lényegében az idén is ezt tették, csakhát objektív okok miatt néha kevesebb sikerrel. Nem kételkedem Bánőczky elvtárs szavaiban, nincs is miért. És né fe­lejtsük el: olyan szövetkezetről vad szó, amely az év elején égyesült. És itt elsősorban bizonyítani kell. termelésben. Eredményekkel. -gj-*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents