Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)
1976-07-03 / 26. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1976. július 3. 14-----------------------------Korszerű termelési módszerekkel - kedvező eredmények Közismert tény, hogy a helyi adottságokhoz legjobban megfelelő termelési módszerek keresése és bevezetése a termelés hatékonyságának a fokozását eredményezi. Korszerű tartási és takarmányozási feltételeket lehet kialakítani, melyek lehetőséget adnak az egy állatgondozóra jutó munkatermelékenység növelésére is. Sokszor nem árt, ha a termelésben résztvevők, — vezetők és állatgondozók —, elgondolkodnak egy kicsit azon, hogyan lehetne javítani az eddigi technológián vagy esetleg hogyan lehetne egy egészen új technológiát bevezetni a termelésbe. Az utóbbi esetben azonban figyelembe kell venni azt, hogy ez ne drágítsa a termelést, de ugyanakkor megfeleljen a korszerű termelési módszerek feltételeinek s lehetőséget adjon gazdasági állataink hasznosságának a növelésére A kolárovoi (gútai) SZISZ társult szövetkezetben találtunk egy jó példát arra, hogy megéri egy új, korszerű technológiának a kidolgozásán és bevezetésén egy kicsit elgondolkodni. Hogy miről is van sző? A szövetkezet elnöke, Albert Košík mérnök, főállattenyésztője, Juraj Viliin mérnök és építésvezetője, Tóth Géza egy újítási javaslatot dolgoztak ki. Ennek célja egy 500 férőhelyes tervezett szarvasmarha-hizlalda megvalósítása volt. Az új istálló kivitelezési költsége 1 millió 200 ezer korona, de ennek körülbelül az egynegyedét megtakarították. Az istálló szabad tartású, mélyalmos és ketreces rendszerű, két átjárós takarmányozó folyosóval, melyek oldalán helyezkednek el a vályúk. Összesen harminchat ketrec van, s ezek mindegyikébe tizennégy hízó fér el kényelmesen. Egy ketrec nagysága 8X14 m. A szerkezet lehetőséget ad arra, hogy a trágya eltávolításaikor a hízókat a ketrec egyik oldalára összpontosítsák. Ezalatt a másik oldalról eltávolítható a trágya és fordítva. Így különösebb átcsoportosítás, áthajtás nélkül is megvalósítható a trágyakihordás. Az istállóban egyébként hetente kétszer, hétfőn és csütörtökön almoznak. Erre a célra HORAL típusú felszedő és kiürítő kocsikat használnak. A trágya vastagsága 50—60 cm-ig terjedhet, ami körülbelül három hónap alatt gyülemlík fel. Az istálló alja föld s amikor kihordják a trágyát a talaj teljesen száraz, nem szennyezi az altalajt. Ugyanis a szalmával történő gyakori almozás felszívja a nedvességet. Az istállót három hónap alatt építette fel a szövetkezet húsztagú építő csoportja, Tóth Géza elvtárs vezetésével. A falak téglából, a tető pedig fém-szerkezetből készült. A takarmányozás a nagy befogadóképességű önkiürítő kocsikkal teljes mértékben gépesített, de nem tudták megoldani az abraktakarmány adagolásának a gépesítését. Így ezt kézi erővel végzik az állatgondozók, etetők. A saját gyártmányú abraktákarmányt, —; ami különféle darákat, kisebb tépéffiékű szárított takarmányokat és abuakkeverékeket tartalmaz —, fémtartályokban tárolják az istálló egyik végén. Ebből az abrakot pótkocsikba engedik és lapátokkal adagolják kétoldalt a vályúkba. A hízók 'takarmányadagját nyáron és télen kukoricasiló képezi, melyet árpaszalmával, cukorgyári répaszelettel és abrakkal egészítenek ki. Az idén az első negyedévben 1,06 kg-os átlagos napi súlygyarapodást értek-el a hizlaldában és egy kg hús kitermeléséhez 2,63 kg abraktakarmányt használtak fel. A fogyasztás áprilisban 2,60 kg-ra csökkent. A hilzlaldában három állatgondozó dolgozik műszakokban. Azelőtt enynyi hízót tizenöten gondoztak. Ez természetesen a dolgozók érdeme. Évi átlagban az egy gondozóra jutó munkatermelékenység túlhaladja az 530 ezer koronát! Az 500-as hizlalda elkészülése előtt építettek egy 200-as hizlaldát is, ami nem felelt meg minden tekintetben. Ez tulajdonképpen egy szabad tartású istálló korszerűsítése volt. Az istálló alját lebetonozták, falait könnyű betonból készítették és az istálló belső terének magassága is jóval alacsonyabb volt. Ebben az istllóban két állatgondozó dolgozik s az első negyedévben 1,09 kg-os átlagos napi súlygyarapodást értek el. Meg kell azonban jegyezni, hogy ebben az istállóban a már említett takarmányadagon kívül kis menynyíségű szénát is etetnek. További elképzeléseik is vannak az ilyen típusú istállók építésére. Az idén egy ötszáz férőhelyes üszőneveidét építenek, ami teljes mértékben megegyezik a már említett ötszázas hizlaldában alkalmazott technológiával; azzal az eltéréssel, hogy kétoldalt 8—8 méter széles kifutók lesznek. A szabadban történő mozgás ugyanis kedvezően befolyásolja a növendékállatok fejlődését. Az üszőnevelde felépítése után még az idén elkezdik egy ezer férőhelyes tehénfarm kialakítását, körülbelül 6—7 millió korona költséggel. Ezen a részlegen három régebbi típusú istállóban jelenleg háromszáznyolcvan tehenet tartanak, melyekből korszerűsítéssel fejőházakat és elletőket alakítanak ki. A tehenek a fejés és az esetleges ellés kivételével azután három új, mélyalmos és szabad tartású istállóban volnának elhelyezve. Az állatok esetleges fixálása a fejőházakban történne. Ott kapnák az abrakot is. A takarmányozás hasonlóan is. Az új, mélyalmos és szabad tartású 500 férőhelyes hizlalda. történne, mint a már korábban említett istállókban. Az előborjas üszőket a neveldékből csoportosítanák át ide. Itt szeretném kiemelni azt, hogy mindkét istállóban azonos technológiát alkalmaznának, tehát az állatok átcsoportosítása problémamentes lenne és jóval hamarabb alkalmazkodnának az új termelési viszonyokhoz. Az elmondottakból annyi a tanulság, hogy mezőgazdasági üzemeinkben sok esetben megéri olyan kérdésekkel is foglalkozni, melyek a termelés színvonalának az emeléséhez, az állatgondozók számának a csökkentéséhez, a jobb eredmények eléréséhez és az egy dolgozóra jutó munkatermelékenység növeléséhez vezetCsizmadia Gyula részlegvezető (balról), Vajda Géza és Vajda Péter állatgondozók elégedettek az elért eredményekkel. Az istállók felépítése és üzembe helyezése módot ad a szarvasmarhaállomány összpontosítására és szakosítására. Jelenleg négy részlegen fenek. Ennek egy jó példájává! találkoztunk a kolárovoi SZISZ szövetkezetben, ahol az új — mélyalmos és szabad tartású — istállók üzembe heA saját gyártmányú abraktakarmányt fémtartályokban tárolják. (A szerző felvételei.) nyésztik a szarvasmarhákat, azután már csak kettőben volnának. Igényes a szövetkezet szarvasmarha-fejlesztési terve is. 1980-ig 1700-ra kell gyarapítaniuk az állományt. lyezésével megoldják a szarvasmarhatenyésztés összpontosításának és szakosításának problémáit ts. BARA LÄSZLÖ Д z iparszerűen Szemelő sertés** telepeken — figyelembe véve a nagy létszámú anyaállományt — a nem rendszeresen ivarzó, rosszul fogamzó, kevés malacot ellő, rossz malacnevelő kocák a pénzügyi eredményeket erősen rontják. Az eddigi tapasztalatok egyértelműen azt mutatják, hogy a vemhesltés technológiájának kialakítása során figyelembe kell venni a termékenyítés módszerét. A sertéstartásban a pároztatásnak több módszere ismeretes. Ezek közül azonban az iparszerü telepeken a sertések „kézből való pároztatását“ — mint az egyetlen természetes termékenyítési módszert — vagy a mesterséges termékenyítés módszerét alkalmazzák. A kézbű) való pároztatás esetén a párosítási tervben kijelölt kocát az előre kijelölt kannal kell párosítani és a párzás után az állatokat egymástól el kell különíteni. A nagy létszámú telepeken a kézből való pároztatásnak az a hátránya, hogy egyidejűleg sok kan tartása szükséges és körülményes az állomány állategészségügyi ellenőrzése. A korszerű tenyésztési módszerek alkalmazása, a gyors állománycsere szükségessége egyre jobban előtérbe helyezi a mesterséges termékenyítést. A nagy kocalétszámú telepeken mind a tenyésztési és állategészségügyi, mind a gazdaságossági szempontok a mesterséges termékenyítés alkalmazását kívánják. Ennek során ugyanis a kanok által leadott ondót higiénikus körülmények között felfogják, megvizsgálják, felhígítják és katéter segítségével a kocák nemi útjába futtatják. A mesterséges termékenyítés előnyei tenyésztési, üzemelési és gazdaságossági szempontból a következők: # kevesebb kan szükséges és így A mesterséges termékenyítés előnyei és technológiája csak a legkiválóbb apaállatok maradnak tenyésztésben; # a tenyésztési szempontból értékes kanok kihasználása növekszik és egy-egy kan értékes tulajdonságait (szaporaság, fejlődési erély, jó sonka stb.) több utódjának tudja átadni; # növekszik az állomány egyöntetűsége (homogén állomány). Állategészségügyi előnyei még talán a tenyésztési előnyöknél is jelentősebbek. Ezek a következők: # kiküszöbölhető az igen nagy veszteséget okozó fertőző betegségeknek, így a brucellózisnak és a leptospirozisnak a terjedése, mivel a kocák a kanokkal közvetlenül nem érintkeznek; ф megakadályozza a betegségeknek (pl. a méhgyullad ásnak), a kan által egyik kocáról a másikra való átvitelét; # lehetővé teszi mind a kanok, mind a kocák rendszeres állategészségügyi vizsgálatát, így betegség ese tén az állatok azonnal kezelhetők vagy -selejtezhetők és a betegség továbterjedése meggátolható. A MESTERSÉGES TERMÉKENYÍTÉS ч TECHNOLÓGIÁJA A mesterséges termékenyítés során az egyes munkafázisok sorrendjének betartása igen jelentős. A technológiai folyamat főbb munkafázisai a következők; spermavétel, spermavizsgálat, spermahígítás, spermatárolás és termékenyítés (inszeminálás). A spermavétel során a kanok az ún. fantomra ugorva adják le az ondót. A tenyésztésbevétel alkalmával a kanok mintegy 70—80 százaléka minden különösebb szoktatás nélkül felugrik a fantomra, egy részét azonban csak türelemmel szoktathatjuk rá. A leggyakoribb egyszerű módszer szerint az apaállatot a fantomhoz hajtjuk. A kan legtöbbször rövid időn belül de előfordulhat, hogy csak egy óra múltával érdeklődni kezd a fantom iránt és felugrik rá. Ha az első próbálkozás alkalmával a kan nem ugrik fel a fantomra, másnap ismét meg kell próbálni. Abban az esetben, ha a kan felugrik a fantomra, feltétlenül le kell venni az ondót. Igen fontos szabály, hogy az első ondóvétel igen kíméletes és szakszerű legyen, nehogy a kannak kellemtelen emlékei maradjanak. Az első sikeres ondóvétel utáni napon az ondóvételt imételjük meg, hogy a kialakult reflexet megerősítsük. Előfordulhat, hogy ez az egyszerű módszer nem vezet eredményre. Ilyenkor a spermavevő helyre a fantom mellé egy ivarzó kocát vagy süldőt hajtunk. Az ivarzó állat iránt a kan rendszerint érdeklődik és fel is ugrik rá. Felugrás után azonban nem engedjük, hogy a kan lemagazzon, az ivarzó állatot kihajtjuk alóla. Ezt követően a kan rendszerint érdeklődni kezd a fantom iránt és egy-két próbálkozás után felugrik rá. Egyes esetekben úgy is a fantomra szoktathatjuk az apaállatot, hogy az ivarzó koca váladékával bekenjük a fantom hátsó részét és ezzel az ún. szaginger kiváltásával serkentjük a kant a felugrásra. Az ondóleadás reflexét (ejakuláció) a kan . himveszsőjét kézzel megfogva váltsuk ki. Amikor a kan a fantomra felugrott, az ondóvevő személy jobb kézzel kimaszírozza a kan tasakváladékát. Ezután tiszta bal kézzel a kan penisét a csavarulatnál erőteljesen, de nem durván megfogja és megvárva, míg a penis erekciója létrejön, előhúzza. Az ondóvétel során nem fogjuk fel a teljes ejakulátumot, csak ún. szakaszos (frakcionált) ondóvételt végzünk. így az első fázisban jelentkező néhány ml húgycsőmirigy-váladékot nem fogjuk fel. Ennek egyébként csak a vizeletnyomoknak a húgycsőből való eltávolítása a szerepe. A második fázisban, az ún. spermagazdag fázisban — moly mintegy 100—150 ml — van az ondósejtek közel 100 százaléka, melyet teljes egészében felfogunk. A harmadik fázisban, az ún. spermaszegény fázisban már csak kevés ondósejtet találunk, de azért ezt is teljes egészében felfogjuk. A negyedik fázisban ürülő kocsonyás, ragadós váladékot, az ún. Cowpermirigy váladékát az ondóvevö pohárra tett géz segítségével kiszűrjük. Ez a váladék természetes fedeztetésnél a hüvelyben marad és megakadályozza az omló visszafolyását. (Folytatás következik) A tögygyulladás meggátlása A fertőzó tőgygyulladást" (masztitisz) az egészséges tenyészetekbe leggyakrabban a beteg állatok áthelyezésével hurcolják be. E betegség terjedésének legfőbb oka az állategsézségügyi intézkedések és elvek elmulasztása a fejésnél (piszkos kéz, szennyes törlőruhák és fejőcsészék). A tőgygyulladás megelőzhető többek között a fejőnők személyi tisztaságával (tiszta munkaruhák), a tőgy higiéniájának betartásával — a fertőtlenítő oldatba mártott és jól kicsavart törlőruhával való tisztítással és szárítással, a fejőcsészék és a csecsbimbók higiéniájával, valamint az egész fejőberendezés, de különösen a tőggyel közvetlenül érintkező részeknek rendszeres karbantartásával, tisztításával és fertőtlenítésével. A tehenek tőgygyulladásának további terjedésével szemben a leghatékonyabb védelmet az állategészségügyi elveknek az istállóban való következetes betartása jelenti. Ezek érvényesítésétől és betartásától függ ugyanis a fertőzés megelőzésének és elfojtásának sikere is. Igaz, hogy az állategészségügyi intézkedések betartása időt és szervezett munkát igényel, de mindez többszörösen megtérül a fokozottabb tejtermelés és a jobb minőségű tej értékesítése révén. A tőgygyulladás felszámolásával nagymértékben növelhető a tej biológiai értéke, aminek amint tudjut nagy népgazdasági jelentősége van. Szocialista társadalmunk nagy összeget fordít a tőgygyulladás elfojtására és likvidálására. Hozzánk hasonló kevés olyan ország van a világon, amely azzal dicsekedhetne, hogy egész területén gümőkór és fertőző elvetélés mentes tenyészete van. Meidlik Kálmán
