Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)

1976-07-03 / 26. szám

1978. július 3. SZABAD FÖLDMŰVES, _________________15 Vándorlásom könnyítésire olyan rakodót szerkesztet­­tem, mely házilag kevés pénzből elkészíthető, céliá­nak pádig megfelel. Létrához hasonló vázét készítettem két öt centimé­ter átmérőjű és négy méter hosszé vascsőből. A hosszé csöveket öt helyen 2,5 cm-es merevítő csövekkel kötöt­tem össze, hegesztéssel. A merevítőket akkorára szab­tam. hogy a szerkezet 50 cm széles legyen. A létra egyik (használatkor alsó) végét kb. 30 cm hosszéságban tra­péz alakban 45 fokra meg­hallottam в végeit kihegyez­tem. Ez azt szolgálja, hogy a létrán gördülő „vágány­kocsi“ a föld színétől mint­egy 30 cm magason álljon és megkönnyítse a kaptárak Vándorláskor sokszor te­hergépkocsival nem eléggé megközelíthető a kaptárak. A munkát könnyíti a képen látható gumikerekű kéziko­csi is. Míg egy ember a vé­­gányos kocsin a tehergépko­csira feltolja a kaptárt, ad­dig a másik a kézikocsin odaszállítja a másikat. A kaptár egyik végét kissé megemeli és a kézikocsit Egyszerű kaptáremelő fel- és lerakását. A csövek hegyasitése pedig azért szükséges, hogy a létra ne mozduljon el rakodéskor. A létra két szárára 2X2 cm-ea szögvasat hegesztettem tel jes hosszában. Ez a tulaj­donképpeni zínpélya és megakadályozza a rajta gör­dülő kocsi kisiklását. A pá­lya alsó és felső végére üt­közőket hegesztettem, hogy a kocsi ne haladhasson to­vább. A szerkezet kocsijának váza 6X6 cm-es faanyagból készült 100X48 cm keretű. Alája gömbvasbél két ten­gelyt szereltem, a végein 5 cm átmérőjű golyóscsap ágyakkal. Nyomtávuk meg­egyezik a sínpálya szélessé­gével. Ilyen használt go­lyóscsapágyakat bárhol sze­rezhetünk. Csavaranyával erősítem okét a tengelyek végére, fgy a csapágy köze­pe rögzítődik, a külső része pedig fordul. Kerékként gör­dül a sínpályán. Ezen a ko­csin egyszerre két fekvő­­kaptárt kézzel könnyű fel­­tólni a tehergépkocsira. Fel­­házé szerkezet nem szüksé eléje tolja. Aztán a kéziko­csit a sínpálya alsó végén levő vágényos kocsi mellé húsza. A kaptárt moat már csak át kell emelni a vágé­­nyos kocsira. Lerakodáskor ' fordított a sorrend. A kis kocsival izét Is hordhatjuk a képtárakat. A szerkezet a gépkocsi bármelyik oldalán használhatö. A kézikocsi pergetéskor kitűnő a mézes lépek szállí­tására vagy etetéskor a szörpnek a kaptárhoz vite­lére. Egész évben pedig ott­hon a ház körüli munkában is alkalmas. A rakodó szerkezet min­dig ottvan, ahol a kaptárak. Lerakodáskor ugyanis ezt is, a vágánykocsit Is téglákra helyezem és képtárakat állí­tok rá|uk. Szállítás közben elfér a kaptárak mellett vagy a rakomány tetején. Magamnak 20—30 méh­családom van. A leírt szer­kezetet két éve használom, sikeresen. Ezzel az egyszerű rákodéval akár diákgyere­kek is veszély nélkül dol­gozhatnak. HAVELKA ANTAL Kaptáremelő, használható. mely a teherkocsi bármelyik oldalánál Ä méz gyógyszer A méz a méhészkedők és a méhecske szorgalmas mun­kájának gyümölcse; cseppfolyós napsugár, illatos gyógy­szer. Az egyiptomiak és a görögök mézzel gyógyították a fertőzött daganatokat és sebeket. Rendszeres fogyasz­tása elősegíti a sebek simahegedését. Láttam ekcémás betegeket, akik között volt mézet fogyasztó és mézet nélkülöző ember. Az előbbiek sebhelyei gyönyörűen be­gyógyultak, még az utóbbiaké forradásos, sebhelyes felületű maradt. A mézben megtalálható a természetes cukor — sacha­róza — az értékes enzimek, valamint a hormonszerü anyagok, melyeket a seb szövetei magukba szívnek. A seb kezelésénél nagy előnye az. hogy a bőrt nem Iz­gatja. A sebhez odatapad, nem szárad és a kötés nem nem ragad a sebhez A megfázás légcső- és torokmirigy, nyálkahártyák hurutéinál oldólag és lazttólag hat. Használatával fel­menti a szervezetet az ellenséges behatásokkal síkra­­szálló láztől Ezzel a szívet megóvja a tűlságos megeről­tetéstől. Szív vagy tüdő okozta légzési nehézségeknél, máj, vese és hólyag bántalmaknál nyálkaoldó és izom erősítő tulajdonsága jótékony hatású. Használata persze nem teszi feleslegessé a többi gyógyszer használatát. Ma a gyógykezelésben a szólflciikornak a legváltozatosabb formában való alkalmazása szokásos. Az orvostudomány is szívesen használja a mézet, mert egyrészt szőlőcukor tartalma igen nagy, másrészt értékes alkatelemei a bél­­bolyhok útján pillanatok alatt felszívódva a vérkerin­gésbe jutnak. Fogyasszunk mézet rendszeresen, üdébbek, ellenállób­bak és erősebbek leszünk. Tartsuk szem előtt, hogy a családban a máz házi gyógyszertárunk. LUZSICZA LÁSZLÓ A vadállomány fenntartá­sa és fejlesztése a belterjes, gépesített és kemizált me­zőgazdaság új viszonyai kö­zött csak korszerű vadgaz­dálkodási módszerekkel ér­hető el. Ez többek között azt Is jelenti, hogy egyre több emberi beavatkozásra és anyagi ráfordításra van szükség. A téli etetés már kevés­nek bizonyul az apró vad­állomány fejlesztésére. A szárnyasok félvad vagy zárt­téri szaporítása a veszélyez­tetett területeken, a riasz­tás, a ragadozók irtása mind pénzkiadást jelent. Ezeket a költségeket azonban bő­ven fedezni lehet a vadérté­kesítés bevételeiből. A va­dásztársaságok a kereske­delmi központokkal még a vadászati Idény előtt szerző­déseket kötnek, ezáltal az illetékesek vállalják az áru értékesítését. Tehát a terü­let adottságának és a vad­állománynak megfelelően minden vadásztársaság érté­kesítheti az áruját. A leg­fontosabb értékesítési for­mák: Élővadszállítás: exportra, honi vérfelfrlssítésre. Lőtt­vad eladására: nagyvad ki­lóra, szárnyasra darabra. Külföldi vadászok részére engedélyezett vadászás: nagy- és aprővadra, egyéni vagy csoportos vadászat íor­követően megkezdődik a rö­vid- és testfedőtoliak váltása is. A kakasok Is elkezdenek színesedni. A fácán- és fo­golytyúkok a második köl­tés csibéit vezetik. A hónap második felében kezdődik az őzek násza. Ilyenkor az őzbakot nem­csak cserkészve és lesen, de hívással is vadászhatjuk. Csalslppal valő hívása nagy türelmet és szaktudást igé­nyel. Sok esetben nemcsak őzbak ugrik ki. hanem őz­suta is, esetleg róka. Előfor­dul az is, hogy orvvadászko­­dő kuvaszok sompolyognak figyelmesen neszelve a pus­­kacsö elé, s onnan a biztos halálba. Kedves vadásztársaim, ügyeljünk az állomány al­kalmas egyedelnek kímélé­sére; ne lőjjük a tenyészké­pes bakókat, ne törekedjünk feltétlenül aranyérmes ba­kot lőni. Elégedjünk meg a nem kívánatos bakok terü­letünkből való kiküszöbölé-Júliusi teendők májában. Éppen ezért már most arra gondoljunk, hogy télire biztosítanunk kell az élelmet a vadállomány szá­mára. Vegyük fel a kapcso­latot a szövetkezetekkel, ál­lami gazdaságokkal, s kezdő­jük meg az apróvad télt ete­téséhez szükséges takas mánygyfljtését. Mindent te­gyünk meg a vadkár meg­előzésére, hiszen törvény kötele^ erre. Jől' tudjuk: a zab, a köles, a borsó és a krumpliföldek mennyire vonzzák a nagyvadat. A vad­kárelhárítást mindig az ér­dekeltekkel közösen szer­vezzük meg. A területünkön levő vad mozgását legblztosabban ma­gaslesről figyelhetjük meg. E helyről lehetőleg a leg­nagyobb csendben távoz­zunk, mert ellenkező eset­ben, a fölösleges zajjal lege­­lés közben zavarjuk az álla­tokat. Ebben a hőnapban az anyaröka kicsinyeit vezeti, portyázás közben „vadászni tanttgatja. Nagyon ajánlatos területünkön titkos éjjeli ki­rándulásokat tenni; figyelni, neszelni — sok élményben lesz részünk. Folytassuk to­vább a sózók ellenőrzését és utántöltését, mert a vad rendszeresen látotgatja.' Megkezdődött a szarvas­bikák ivarzás előtti kövére­­dése. Az ember közelségéből menekülő vad nagyon ügye­sen elhúzódik, elbújik és „láthatatlanná“ válik. Gyak­ran hallunk a környezetbe valő beolvadásról. Minden öreg vadász jől tudja, hogy milyen nehéz a barázdában meglapuló nyulat észreven­ni. A vadnyomok és egyéb áruló jelek ismerete, külön­leges ágazata a vadgazdál­kodás tudományának. A2 áruló jelekből sok mindent megtudhat a jó vadász. A fácáncsibék elérték ke­lés! súlyuk tízszeresét. Ezt sével. Ha a cserkészéssel si­kert akarunk elérni, Ismer­nünk kell a szél Irányát, cserkészutainknak tiszták­nak, zajmentesekének kell lenniük. Azonnal álljunk le, ha a madarak hirtelen lár­mát csapnak, vagy ha a kö­zelünkben ragadozó tartóz­kodik. Tehát vigyázz, puskád legyen lövésre kész! Csalsfpunkkal ne szalad­gáljuk be, és ne tlllnkőzzuk végig egész területünket, csal-síp csak szakember ke­zébe valő. özbak hívására legjobb időszak 9—11 óra között van. Esős időben nem ajánlatos a hívás, ezzel szemben a nagy meleg igen ajánlatos! A hőnap végén a szarvas­bika különböző életmegnyil­vánulásait észleljük. A leg­kevesebb árulő nyomot és jelet a kövérség Idején hagyja a bika, nyáron a bő­gősig a legkövérebb. Ilyen­kor keveset és leginkább csak éjszaka mozog, kevés nyomot hagy. Mégis, ebben az Időben elárulja a bikát az agancs­­takarításkor lehántott faké­reg. A bika az érett agan­csát karvastagságú és ennél valamivel vékonyabb, néha vastagabb fákhoz dörzsöli, hogy ezáltal azt a rátapadó háncstól megtisztítsa. Ilyen­kor fehéren virítanak a kér­güktől megfosztott fák és rojtokban csüng rajtuk a le­dörzsölt kéreg. Fordítsunk figyelmet a dagonyáknak is, a kövérség Ideje alatt a szarvasbika szívesen keresi fel a dago­nyázó helyeket. A szarvas táplálkozás közben Is hagy olyan jellemző nyomokat, a­­melyekről jelenlétére kö­vetkeztethetünk. Vadászterületünkön nyi­tott szemmel járjunk, mert ilyenkor sok szépet látunk. Ján M. Habrovský Talán a ponty az a hal, ■ melyre a nyári hóna pókban a legtöbb horgász kiruccan horgászni. Ez ab­béi is adódik, hogy a hor­gászszervezetek ezzel a hal­fajtával halasítják a terüle­tükön levő halastavakat. Az egyik legkönnyebben elérhe­tő és aránylag Igen kedvelt sport hal. Fogása jó türel niet ás sok-sok tapasztala­tot igényel. Annak ellenére, hogy minden halastóban, sőt az alföldi folyókban is ott­honos, gyakran hagyja el a horgász üres tarisznyával a vízpartot. Sok esetben az idő­járás is befolyásolja a ka pást, de a másik dolog, ami még döntőbb: a legtöbb hor­gász görcsösen ragaszkodik az egyszer, kétszer nála be­vált módszerhez és inkább inényt az úszós horgászat jelenti. Ebben van fantázia. Hiszen a vízfenéktől kezdve, majdnem a víz színéig végig tapogathatjuk a vizet; előbb vagy utóbb rátalálunk a pontyok járataira. Tudnunk kell, hogy a ponty nem csupán fenéken tartózkodó hal. Van úgy, hogy a fenéken, máskor a vízközt, vagy állóvizeken, Egy horgász tapasztalata vállalja a sikertelenséget, mintsem változtatést eszkö­zölne szerelékén. Gyakran előfordul, főleg halastavakon, hogy a hely megváltoztatása nehézségbe ütközik, de a módot, aho­gyan horgászunk mindig meglehet változtatni. Csak a feltételekhez és a körül­ményekhez kell alkalmaz­kodni. Tudomásul kell ven­ni, hogy más is van a vilá­gon, nemcsak saját magunk. Ha ezt figyelembe vesszük, snk bosszúságtól, esetleg né­zeteltéréstől mentsük meg magunkat és horgáaztársain­­kat. Ahol horgászni szándék­­szunk úgy választjuk meg a helyet, hogy másokat ne za­varjunk. A szereléket szin­tén a körülményekhez alkal­mazzuk. A folyóvizén leg főleg napos Időben ■ víz­­szint alatt alig negyven-öt­­ven centiméterre is gyak­ran tartózkodnak. Ilyenkor jó szolgálatot tesz a csúszó dugós felszerelés. Bedobás­nál nőm gátol a dugó ós az mellett olyan vízmélységet állítok be, amilyent éppen akarok, vagy amilyenre ép­pen szükséges. Mindezt egy kis többlet munkával al le­het érni. Csupán cérnából egy kis ütközöl kell kötni a szilónra, ami megállítja az úszó további csúszását. Nincs az a (ínyás ponty, ami rá ne карпа a vlzszint alatt 40—50 centiméterre le­begő kenyárdarabkára. Ilyen esetben résen legyünk, mert a kapás legtöbbször gyors. Egy rosszul beállított fék csak bossúságot, vagy a hal vesztését eredményezheti. Úgy horgásszunk, hogy másokat ne zavarjunk. (ad amcsik f több őseiben fenekozö fel­szereléssel próbálkozzunk. A víz sodrása döntő az ólom kiválasztásánál. A horgot a vízfolyás irányában ferdén kell dobni, hogy a víz sodra ne sokáig görgesse, mert közben a csali lemaradhat a horogról és várhatjuk a kapást akár ítélet napig is. A halastóban valő horgá­szatkor jóval kissebb ólmot alkalmazzunk. Csupán akko­rát, hogy a csalit egyhely­ben tartja, főleg ha fúj a szél. Nagyon érdekes, bár nagyon kevesen alkalmaz­zák, s aránylag nagyon eredményes, de csak szél­mentes időben — az ólom nélkUli horgászat. Ebben az esetben az orsót jói teli kell rakni 0,20-as szilónnal. Ez­zel aránylag messzire lehet juttatni a csalit, ha az krnmpli vagy tészta. Kapás­­jelzőnek pedig egy V-be hajtott keskeny sávú ke ménypapirt alkalmazzunk. Kapásnál a ponty semmilyen ellenállást nem érez, Így bátrabban nyeli a csalit. Kár, hogy ennél a módszernél nem lehet alkalmazni a bor­só- vagy. kukorica csalit. Kicsi súlyuk miatt nem le­het nagyobb távolságra dob­ni. De hogy igazán őszinte legyek, számomra a ponty­horgászatnál a legtöbb 61-Biztns csalit pontyfogásra nehéz ajánlani. Ami az egyik heiyen jól beválik, nem biz­tos, hogy eredményes lesz másikon. En például az an­­gelbréttél a trágyanyívig mindenféle csalival próbál - kozom egészen addig, amíg rá nem találok az étvá­gyukra. Annyit azonban már tapasztaltain, hogy a ponty aránylag jól kap idény ele­jén a főtt burgonyára. Nyá­ron a főtt krumplis, vagy a paprikás tésztára, míg ősz­­szel a főtt- vagy a tejes­kukorica és a nyívfélékre. Megakasztás után, ha elve­szítjük a már biztosnak vélt zsákmányt, azt csupán ma­gunknak, a hibánknak kö­szönhetjük, Legtöbbször an­nak, hogy minél gyorsabban a partra akarjuk kényszerí­teni a halt. A horog kisza­kad a szájéból. A hal el­vesztését főleg a halastava­kon az is előidézheti, hogy a horgászok nem adnak te­ret a hal fárasztásához. Eb­ben az esetben a szerencsés horgász kénytelen szoro­sabbra állítani a féket. Ez viszont nagyobb ponty ese­tében szakítással jár. Minden esetben először egyes dolgokat érdemes ki­próbálni! ADAMCSÍK FERENC

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents