Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)
1976-08-21 / 33. szám
'A GYÜMÖLCSÖSBEN. Elérkezett a köszméte zöldottásának legmegfelelőbb ideje. A megszedett egészséges oltóvesszőkíől eltávolítjuk a tüskéket és a leveleket, a levélnyeleket felére kurtítjuk. A köszmétét a ribiszkéhez hasonlóan aranyribiszkére oltjuk. Folytatjuk a kajszi- és az őszibarack magoncok, valamint az almafa alanyok oltását. Ritkítjuk a csonthéjasok koronáját; a sebek még jól begyógyulnak a tenyészidő végéig. A vágási felületekét megfelelően kezeljük, hogy elejét vegyük a gombabetegségek terjedésének. Most lehet metszeni a diót és a szelídgesztenyét. Meggyfánál a ritkítást úgy kombináljuk az Ifjító metszéssel, hogy körülbelül a fa egyharmadán egészen a legközelebbi elágazásig bekurtítjuk a lecsüngő, felkopaszodott hajtásokat. Az őszibarack jövő évi gazdag hozama érdekében úgy kell metszeni a fát, hogy a jól fejlett hajtásokat kb. 30—40 cm-re, a gyengébbeket mintegy 10 cm-re bekurtítjuk. Az ilyen metszés növeli a fák fagyokkal szembeni ellenálló képességét. Előfordulhat, hogy a hajtások még nem értek be, ilyenkor halaszszűk augusztus végére a metszést, nehogy kifakadjanak a szemek a bekurtított vesszőkön. A molyok kártétele elién szükség szerint a Métation, az Anthio vagy a Diazinon 0,2 %-os töménységű oldatával permetezünk. A kártevők kirepülésének előrejelzése szerint kezeljük fáinkat és 10—14 nap elteltével Ismételjük meg a permetezést. A hullott gyümölcsöt rendszeresen szedjük össze, dolgozzuk fel vagy mészporral meghintve komposztáljuk. Rendszeresen cseréljük az almafák törzsére erősített hernyófogő övéket, az alattnk talált kártevőket semmisítsük meg. A változékony Időjárás kedvez a monília és a varasodás terjedésének. Monilia ellen 1 H-oi töménységű Kuprikol-oldattal védekezzünk, de az őszibarackot még véletlenül se permetezzük le, mert elhullatja leveleit. Szilvamoly ellen már csak a kései fajtákat permetezhetjük! A rémontáns málnák letermett másodéves vesszőit eltávolítjuk és csak az erős, fiatal hajtásokat hagyjuk még, amelyek még termést hoznak őszig. A jól megtrágyázott és gyomtalanított ágyasba kiültetjük a szamócát. Minél korábban ültétünk, annál jobban begyökereznek és kedvező áttelelés után, annál kielégítőbb termést hoznak a következő évben a sza-' mócatövek. Száraz időjárás esetén kiadósán öntözzük a gyümölcsfákat, hogy szépen kifejlődjenek a gyümölcsök. A túlterhelt ágakat támasszuk alá, dúcoljuk fel, a támaszték és az ág közé szalmát, szövetdarabot vagy gumit kell tenni, nehogy megsérüljön a fa. Ha kimerültség jeleit észleljük a fán, 0,5 %-os töménységű karbamiddal lombtrágyázzuk. A fa állapoté néhány őrán belül kedvezőbbre fordul. A ZÜLDSÉGESKERTBEN. Szedjük a paradicsomot, az uborkát, paprikát és a dinnyét. A kemény állapotban szedett paradicsomot tálcákon utóérleljük, száron csak a magnyerésre meghagyott gyümölcsöket hagyjuk beérni. Rendszeresén, általában kétnaponként szedjük az uborkát és magra még ne hagyjunk érlelődni, mert a tő megszűnik teremni. Csak érett paprikát szedjünk, mert az éretlen gyümölcsök gyorsan fonnyadnak. A dinnye érettségi állapotát nehéz megállapítani. A cukordinnyék általában sárgára, narancssárgára vagy rózsaszí-A magról nevelt vöröshagyma jobban bírja a téli tárolást, nem hajt ki. Ha a vörös- vagy fokhagyma földjében szárfárgeket találunk, Nematin-készítinénnyel (1 m2-re 5 liter vízben 200 ml szert juttatunk) fertőt-, lenítjük a földet, majd 7 napra fóliával letakarjuk a területet. E területre csak három bét múlva szabad veteményezni! A SZŐLŐBEN. Magasvézetékes szőlőben a hónap végén lecsípjük a hajtások csúcsát, ezzel a termés jobb fejlődését segítjük. A legfelső fürt fölött legalább hat-nvolc levelet hagyunk. A Időszerű tennivalók nűré szinezödnek és illatozni kezdenek érett állapotban, s kocsányuk körül, apró, finom Repedések keletkeznek a héjon. A görögdinnye éretten is zöld marad, de a gyümölcsnyél elszárad és karikába gömbölyödik, a dinnye erősebb nyomásra ropogó hangot hallat. A tojásgyümölcsöt teljes érettség előtt szüreteljük, mert a beérett gyümölcs kellemetlen kesernyés ízű. A paradicsomot a hatodiknyolcadik fürt után visszacsípjük, hogy a már meglévő termések szépen beérjenek. Augusztus derekán kiültethetjük az őszi szedésre szánt fejes salátát, melegebb körzetekben kínai káposztát, a felszabadult ágyúsokba pedig őszi szedésre szánt spenótot vethetünk. A hónap végén elvetjük a vöröshagymát; korán kikel és a tél beálltáig még 5—7 cm átmérőjűre is megvastagodhat. Télire feltöltögetjük, jól áttelel és kora tavasszal gyors fejlődésnek indul. Ekkor ritkítjuk. A póréhagymát jó magasan feltöltögetjük, hogy szép hosszú fehér szárat nyerjünk. A zeller a hónap második felében sok nedvességet és tápanyagot igényel. Tápoldattal öntözzük: 100 liter vízben 0,5 kg kállsót és ugyanennyi szupérfoszfátot juttatunk ki. Ritkítjuk a gyökérzöldséget, hogy megfelelően kifejlődjön őszig. Akinek nincsen elég komposztja, vitahumja, vagy istállótrágyája, a megüresedett ágyúsokat vesse be mézontófűvel, takarmányborsóval vagy más pillangóssal (bükköny, csillagfürt, borsó, lóbab), amit majd virágzás kezdetén kell befurgatni a talajba. Így pótolható a talaj humusztartalma. A hónap végén szedjük a magról vetett hagymát, eltérítjük utószárításra, majd tisztogatjuk, válogatjuk és tároljuk. gyengébb növekedésű fajtáknál nem kell hajtáskurtítást végezni. A hajtásokat úgy bújtatjuk be a vezetékbe vagy úgy kötözzük ki, hogy a lehető legtöbb napfény érje a fürtöket. Szükség esetén a fürtöt takaró levelet is eltávolíthatjuk, a fürt fölötti hónaljhajtásokat nem törjük ki, csak a második levélig békurtítjuk. A hónap elején áronként 2 kg mészsalétromot adtunk, most már nem trágyázunk. Nitrogéntrágyázás után növekednek a bogyók és a cukortartalom is. Gyakran porhanyítjuk a talajt. Ajánlatos legalább 50 mm csapadékot juttat ni a szőlőnek, ami esetenként 30 százalékkal is növelheti в hozamot és a cukortartalmat. Lassan befejezzük a peronos/ póra elleni harcot. Utoljára Kuprikollal permetezünk, hogy növeljük a sznrkepenész elleni ellenálló képességet is. Lisztharmat ellen szükség szerint Sfinx-készitménnyel porozzuk a növényzetét. A korai érésű szőlőt zacskózással, fóliával, hálóval, vagy riasztó készülékekkel védjük a seregélyek kártételétől. Az iskolázott és a fiatal telepítésű szőlőt kitakarjuk, eltávolítjuk a harmatgyökereket, a földet rendszeresen porhanyójuk. Készülődjünk a szüretre, vásároljuk meg, készítsük elő a szükséges kellékeket, meg a pincét a must fogadására. A VIRÄGOSKERTBEN. Ismét metszeni kell a tűlevelűkből és örökzöldekből kialakított élősövényekét. Az örökzöld tűlevelűeket metszéssel alakítjuk. A hónap második felében földlabdával elültethetjük a tűlevelű és örökzöld díszcserjéket, védjük őket a közvetlen napfénytől, kiadósán öntözzük és vízzel permetezzük. A hosszabb tenyészidejű, robusztosabb kétéves virágokat (Cheiranthus, Althea, Campanulla medium, Dianthus stb.) már a hónap elején kiültettük. Most a többi kétéves virág van soron. A rózsák földjét kapáljuk és öntözzük meg, az elnyílott virágzatokat vágjuk le. Ha a dália élnyílott virágzatait időben levágjuk, a növény további virágokat hoz. Átültetjük a pünkösdi rózsát. Némely virágukat (szegfű, nőszirom, kankalin stb.) tőosztással szaporítjuk, amelyeknek magvai gyorsan elveszítik csírázókápességüket (pl. szeilőrózsa), azokat most vetjük. A sziklakertet tartsuk tisztán, rendszeresen öntözzük, gyűjtsük a magvakat, az elnyílott virágok helyére ültessünk újakat. Ne feledkezzünk meg a pázsitról sem: öntözzük és szükség szerint fejtrágyázzuk. A szobanövényekét még kiadósán öntözzük vízzel és tápoldattal, hogy kellően felkészüljenek a nyugalmi időszakra. Ültessük ki a tulipán, a nárcisz, a sáfrány és a fehérliliom hagymákat. Tartsuk be a helyes ültetési mélységet! Minél lazább, könnyebb a talaj, annál mélyebbre ültessünk. A tulipánt 7 cm-re, a nárciszt és a sáfrányt 10, a fehérliliomot még ennél is mélyebbre tegyük. A kisebb tulipánhagymákat külön helyre tegyük, hogy a következő évben megerősödjenek. A beteg hagymákat ne használjuk fel, hanem égessük el! CVÍČELA ALEXE) A saláta-uborkát idejében szedjük le, nehogy megkeseredjen. Eoto: — ksz— A csemegeszőlő szüretelése és tárolása A csemegeszőlő kiváló minőségű gyümölcs. Ennek ellenére mégis keveset fogyasztunk belőle. A hazai fagyasztás messze elmarad a fejlett szőlőtermelő országokétól. Sőt! Több olyan állam Is van, amely kizárólag behozatalból látja el a piacot, mégis sokkal nagyobb a csemegeszőlő fogyasztása. Mi az oka ennek a kedvezőtlen állapotnak? Mindenekelőtt hiba volt, hogy az ötvenes és a hatvanas években a nagyüzemi szőlőtelepítések során túlsúlyban csak borszőlőfajták kerültek kinltetésre, míg a csemegeszőlő-fajtákból néhány kivételtől eltlkintve alig-alig található valami a nagyüzemekben. A gbelcei szövetkezetben 15 ha csemegeszőlőt ültettünk és a korán érő Pannónia kincséből évente 500 —600 mázsát szállítunk piacra. Ha minden szőlőtermelő gazdaság legalább ennyit tudna a közellátásnak juttatni, nem volna probléma a csemegeszőlőellátással. Sajnos, hogy inkább csak a háztáji és a hétvégi kertekben találhatók különböző fajta csemegeszőlők, és ott is általában csak annyi, hogy a család szükséglétét fedezze. Piacra csak a városkürüli körzetekből jut valami, az is csak a szőlőtermelő vidékeken. A választék is élég szegényes, leginkább a Csabagyöngyére, az Oportóra, a Mézesfehérre és Saszla-félékre szorítkozik. Az igazi csemegeszőlő fajtákból (pl. a Glória Hungária, Irsai Olivér, Mathiász fánosné. Szőlőskertek királynője, Hamburgi muskotály, Afuz Ali) vagy az újabb fajtákból (Pannónia kincse, Olimpia, Favorit, Perletta stb.) csak igen kevés található a piacon. A háztáji és hétvégi kertek tulajdonosainak, a kiskertészkedőknek, szeretnénk néhány jó tanácsot adni a csemegeszőlő szüretelésével és eltartásával kapcsolatban. Tudjuk, hogy a csemegeszőlők érésének ideje eléggé elnyújtható a helyes fajtaösszeállítással. júliusban érik a Csabagyöngye, legkésőbben az Afuz Ali. Tehát egészen novemberig friss szőlőt fogyaszthatunk. Szakszerű tárolással a téli hónapokig is eltartható a csemegeszőlő. Egyes években a fajták az időjárástól függően korábban, máskor későbben érnek be, de az érési sorrend az egyes fajták között mindig azonos. MIKOR SZÜRETELJÜK A CSEMEGESZŐLŐT? A szőlő nem utóérő gyümölcs! A leszedett fürtök bogyóiban cukor már nem képződik és a savak mennyisége sem csökken. Minthogy a szőlő fogyasztási értéket, íz- és illatanyagai mellett elsősorban cukortartalma, édessége határozza meg, ezért a fürtöket csak akkor szedjük, amikor színre és ízre már kellemesen érettnek tartjuk a szőlőt. Afc érett bogyók fajtájukra jellemző színt kapnak. A fehér szőlők bogyói zöldessárga, borostyánsárga színűek (Fehér saszla, Erzsébet királyné, Pannónia kincse, Szőlőskertek királynéja stb.), mig mások bogyói pirosak (Piros saszla, Cardinál, Mathiász Jánosné stb.), vagy pedig kékek (pl. a Hamburgi muskotály) lesznek. A muskotály fajták bogyói illatosak, a kocsány pedig ilyenkorra elfásodik, megkeményedik. A csemegeszőlők szedését nem kell egyszerre elvégezni. Az érett fürtök tovább eltarthatok a tőkén, mint a kamrában. Persze nem szabad mégvárni, amíg a bogyók túlérnek, megtöppednék, sőt hullani kezdenek! A tőke vagy a lugas egyes részein a fürtök nem egyszerre érnek be. Rendszerint a napos oldalon levő, alacsonyabban elhelyezkedő fürtök előbb, a lomb árnyékában, vagy a lugaskarok távolabbi részén fejlődők általában később érnek be. Ez a tulajdonság már önmagában is lehetővé teszi a szűrét széthúzását annak érdekében, bogy a család minél hosszabb ideig legyen éllátva friss szőlővel. Aki piacra akarja szállítani termését, inkább egyszerre szüreteljen. Lehetőleg száraz, napos időben szüreteljük a szőlőt. Ha azonban esős, bűvös időbén vagyunk kénytelenek szüretelni, akkor a leszedett fürtöket tartsuk egy-két napig száraz helyén, hogy a rothadást megelőzzük. A kiválasztott érett fürtöt szedéskor ne markoljuk meg, mert ezzel ledörzsöljük a bogyók hamvasságát. Egyik kezünkkel óvatosan fogjuk meg a kocsányi, és a másik kézben tartott ollóval, vagy éles késsél vágjuk le a fürtöket a tőkéről. Még a legszebb, legegészségesebb fürtökben is lehetnek repedt, vagy apró bogyók. Ezeket hegyes ollóval távolítsuk el. így nemcsak a fürt válik tetszetősebbé, de azt is megakadályozzuk, hogy a rothadás a sérült bogyókról megfertőzze az egész fürtöt. Általános elv legyén, hogy minél kevesebbszer vegyük kézbe a fürtöt! Ezzel megőrizzük a viaszréteg sértetlenségét, ami nemcsak hamvasságot ad a fürtöknek, hanem azok romlását is megakadályozza. A sáros fürtöket külön szedjük le és csak borkészítésre használjuk, mert a szennyeződést a romlás veszélye nélkül nem tudjuk a bogyókról lemosni. Kertjük terméséből sokan küldenek kóstolót rokonaiknak, barátaiknak. A csemegeszőlőt mindig lapos rekeszekbe vagy vesszőkosárba rakjuk, ne többet 5—10 kg-nát egy csomagba. A rekeszt vagy kosarat béleljük ki tiszta, száraz, szagtalan papírral. A magasan felhalmozott szőlő összenyomódik és étkezésre alkalmatlanná válik. A szőlő tetejére ismét tiszta papírt vagy celofánt teszünk, majd felerősítjük a láda vagy kosár tetejét. Elszállításig tartsuk hűvös, szellős helyen, nehogy a gyümölcs bepárásodjon. A CSEMEGESZŐLŐ TAROLÁSA Célunk, hogy a szőlő fogyasztási idényét meghosszabbítsuk és szüret után még a téli hónapokban is finom, tápláló szőlővel egészíthessük ki napi étrendüket. Eltartásra legalkalmasabbak a laza fürtű, nem könnyen rothadó, ftrős, vastag héjú és húsos bogyójú fajták. Minél jobban megközelíti valamelyik fajta ezekét a követelményeket, annál hosszabb ideig tartható él. Ilyen pl. az Afúz Ali, a Hamburgi muskotály, Mathiász Jánosné, Kecskemét virága, Dinka-félék, Guzal-Kara stb. Csak egészséges fürtöket válogassunk ki ás akkor szüreteljük a szőlőt, amikor jól megérett, de a teljes érettségi fokot még nem érte el. Éretlen vagy túlérett szőlő csak rövid Ideig tartható él. A tárolás alatt egyrészt a penészedést. rothadást, másrészt pedig a bogyók töppedését, aszalódását kell megakadályozni. Száraz levegőben a fürt nem penészedik, de gyorsan töpped. Nedves levegőben nem töpped, de hamar penészedik. E két követelmény összehangolásától függ az éltarthatóság sikere. Legismertebb, legegyszSrűbb eltartási módszer a kamrában tárolás. Milyen hosszá ideig tartható el jó állapotban a szőlő? Ez leginkább attól függ, hogy milyen helyiség áll rendelkezésünkre. A szőlő eltartására a legkedvezőbb a plusz 2 és 10 fok közötti hőmérséklet és a 80—05 százalékos páratartalom. A helyiségben ne legyén nagy hőingadozás, csak ritkán nyitegassuk az ajtót és lehetőleg a napnak azon szakaszában, amikor a belső hőmérséklet megegyezik a külsővel. A kisebb helyiségek mindig alkalmasabbak, mint a nagyobbak és ihkább sötét legyen, mint világos. Minden idény előtt meszeljük ki 2—3 százalékos rézgálictartalmú mészoldattal és a fa részeket alaposan súroljuk át szódá8 vízzel, hogy a pénészgombák elpusztuljanak. Utána jól szellőztetve kiszárítjuk és a tárolás megkezdése előtt légköbméterenként 2—3 gramm kén elégetésével fertőtlenítjük a helyiséget. A szőlőt polcokra rakjuk vagy feiaggatjuk. Függesztéskor 40—50 cm-es rafia vagy zsinór végére egyegy fürtül kötünk és a kifeszített huzalokra vagy rudacskákra úgy függesztjük fe) a fürtöket, hogy az egyik magasabban, a másik alacsonyabban lógjon. Legjobb a fürtök hegyére kötni a fonalat, mert így a bogyók lazábban állnak. A huzalok vagy rudacskák egymásközti távolsága 40—50 cm legyen. A szőlő berakása után nyitva hagyjuk az ablakot mindaddig, amíg a fürtök kocsánya kiszikkad. Utána néhány napon át gyengén kénezzük a helyiséget. Ajánlatos időnként átvizsgálni és a romlásnak indult bogyókat eltávolítani a fürtökről. Utána elég ha kéthetenként kénezünk. Jól eltartható a szőlő ha a fürtöt úgy vágjuk le, hogy a fürtnyél fölött 5—0 cm, alatta pedig 15—20 cm hosszú vessző maradjon. A vessző felső metszlapját viasszal vagy parafinnai zárjuk le, alsó végét pedig vízzel teli edénybe helyezzük. A vízbR faszenet teszünk, hogy tiszta maradjon, a párolgást időnként pótoljnk. Fűrészporba ágyazással is tartósíthatjuk a szőlőt. Erre a célra azonban csak a bükkfa fűrészpora használható fel. Másfajta fűrészportól a szőlő idegen ízt kap. Felhasználás előtt a fűrészporból a port rostáljuk ki, utána állandó keverés mellett 2 százalékos rézgálic oldattal permetezzük be, majd teljesen szárítsuk meg a fűrészport. A szőlőt ládákban helyezzük el. A ládák aljára 4—5 cm vastagon ffirészport teszünk, érre rakjuk el szépen sorban az el- , tartásra szedett egészséges fürtöket. Ha egy sort leraktunk, a fürtökri fűrészport hintünk, a láda oldalát megütögetjük, hogy a bogyók közé szóródhasson a por. Ha a fűrészpor teljesen befedte a fürtöket, 4—5 cm vastagságban újabb fűrészpor rété- _ get teszünk, s érré rakjuk a második sor szőlőt, amíg a láda megtelik. Ha valamelyik bogyó rothadni kezdene, a fűrésxpor-szigetelés megakadályozza a rothadás átterjedését az egészséges bogyókra. A ládákat egymás fölé rakva, lehetőleg egyenletes plusz 2—10 C fok közötti hőmérsékleten taroljuk. Így elég hosszú ideig egészségesen és töppedésméntesen tartható el a szőlő. Djanban különböző módszereket kísérleteztek ki a szőlő tárolására. Ilyen a celofán- vagy perforált műanyag zacskókban való tárolás, vagy a különböző fertőtlenítő anyagukba való mártogatás. A gondosan szedett és tárolt szőlő sokéig eltartható. Amint a romlás első jeleit észleljük, azonnal fogyasszuk el i. 7 a tárolt szőlőt, mert a sokat mozgatott és átválogatott szőlő hamarosan romlani kezd. v V ! j