Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)

1976-07-03 / 26. szám

1976. július 3. SZABAD FÖLDMŰVES ÉSSZERŰ TAKARMÁNYOZÁSSAL - KIVÁLÓ EREDMÉNYEK A szövetkezetben meghonosított fekete tarka lapály származéka tehenek egyike. [a szerző felvételei.) 13 ■^■ezögazdasági üzemeinkben sikeresen befejezték ez évelő takarmá­­nyok első kaszálásának begyűjtését és tartósítását. .így volt ez a Nová Zámhy-I (érsekújVárlj FEJLŐDÉS társult szövetkezetben is, ahol az lilén 280 hektáron termesztenek évelő takarmányokat. Ebből a baltacím húsz hektár, я többi pedig lucerna. A baltaclmot zölden etették. Hektáron­ként százhúsz mázsát takarítottak be. Ennek a zöldtakarmánynak különö­sen a tejtermelés szempontjából van nagy jelentősége. Az idén ötven vagon mennyiségű lucernaszéna készítésével számoltak. Ebből mintegy negyvenöt vagonnyi mennyiséget készítettek, közel száz­negyvenöt hektár lucernatertiletről. A hiányzó mennyiséget a szántóföldi rétekről és legelőkről takarítják be. A széna készítésére a legjobb minő- S ségü lucernát választották, így a széna is jó minőségű, csak mintegy húsz 2 hektárnyi területen ázott meg a lekaszált lucerna. A szénát a szövetkezet­■ ben már több éve csak a borjak és a növendékállatok takarmányozására ■ használják, ezért is fordítanak kellő figyelmet annak jó minőségére. A ren- 2 den szárított lucernát MORAL típusú felszedő- és ürítőkocsikkal takarítot- 2 ták be és a gazdasági udvarokban kazlazták. Itt még ventilátorokkal — ■ hideg levegős eljárással — tovább szárítják a szénát. S A szövetkezet bánovi részlegén a BS—6-os típusú nagy teljesítményű ■ szárítóberendezéssel kilencvenöt hektár lucernás termését lisztté szárítot-5 r / [Ésszerűen hasznosítják az évelő takarmányokat fák, ami hektáronként mintegy harminchárom mázsa lucernalisztnek felOW: meg. A szárítóberendezés május tizedikétől három nap kivételével három műszakban állandóan üzemel. Az Idén ötvenöt vagon mennyiségű lucerna­liszt gyártásával számolnak. Ebből .mintegy negyvennégy vagon mennyi­séget a Nové Zámky-l Mezőgazdasági Terményfelsvásárlő és Ellátó Válla­latnak adnak el, a többit gazdasági állataik takarmányozásában használják fel. A hiányzó húsz hektár területről a lucernát zölden etették a tehenekkel, aminek a tejtermelés szempontjából volt nagy jelentősége. A Nové Zámky*! szövetkezet már évek óta n járás legjobb tejtermelői közé tartozik. Az évelő takarmányok termesztésében a bánovi részlegen kihasználják az öntözés adta lehetőségeiket Is. Egy öntözött, huszonnégyhektáros par­­- celláról kétszáztizenöt mázsa zöldlucernát takarítottak be hektáronként, a Öntöztek még egy harinlnchéthektáros parcellát Is, ahol valamivel kisebb termésátlagot értek el. Erről a területről szénát készítettek. Az első ka­­szálású termés betakarítása után ezekre a területekre azonnal harminc kg'nitrogént adagoltak hatóanyagban. Ezt boronával dolgozták a talajba, majd mintegy harminc milliméteres vízmennyiséggel öntözték. A lucerna további kaszálásaiból kis mennyiséget zölden feletetnek, a töb­bit pedig lisztté szárítják. Ellátogattunk a tvrdoíovcol (tardoskeddl) szövetkezetbe Is, ahol az Idén négyszáznégy hektár területen termesztik a lucernát. Ebből 157 hektárról több mint 05 vagon mennyiségű szénát készítettek, elsősorban a borjak és a növendékállatok számára. Zölden hatvanegy hektárról etették lel a lucer­nát, 186 hektárról pedig több mint 59 vagon mennyiségű lucernalisztet készítettek a nagy teljesítményű szárítóberendezéssel. Ez hektáronként harminckét mázsa lucernalisztnek telelt meg. A későbbi kaszálású termés­ből elsősorban lucernalisztet készítenek és kis mennyiségben zöldtakarmá­nyozásra is felhasználják a lucernát. E két példa nyomán arra következtethetünk, hogy a Nové Zámky-i Járás mezőgazadságl üzemeiben magas színvonalú volt az évelő takarmányok első kaszálásának begyűjtése, ami hozzájárul az állattenyésztés jobb ter­melési eredményeinek eléréséhez is. —blm— sége nagyobb a megengedett normá­nál, a jövőben azonban a táp adagját 25 dkg alá kívánják csökkenteni. A tejtermelés szempontjából lénye­ges szerepet játszik a szakaszos le­geltetés Is, melyet áprilistól októbe­rig alkalmaznak Annak alátámasztá­sára, hogy a szövetkezetben mennyi­re intenzív tejtermelés folyik, még két adatot említenék: száz hektár mezőgazdasági területre több mint harminc tehén jut és egy hektárra számítva már két éve rendszeresen több mint ezer liter tejet adnak a köZellátásnak. Örvendetes, hogy megoldást nyert a lucerna betakarítása isi ' — Míg a hagyományos betakarítási módszernél a lucerna levélzetének többsége a földön maradt, az új beta­karítási rendszer bevezetésével a lu­cerna — zöld állapotban vagy félszá­razon — minőségét teljes egészében megőrzi. A betakarítást a gépesítő brigád végzi, akik egyben versenyez­nek a szocialista munkabrlgád meg­tisztelő cím elnyeréséért is. A Nový 2lvot-i szövetkezetben egész évi üzemeltetés e setén előrelátható lag 400—500 vago lucernát szárítana s ezzel körülbell ötven vagon feliéi jét termelnek. , jövőben bevezeti a takarmányok íze sítését is. Erre célra kűkoricaszá rat, árpaszalmái maghereszalmät é leveles répafeje használnak fel, me lyeket abrakkeve rékekkel ízesíts nek. Az így előáll! tott takarmányt i szarvasmarha hiz lalásban és a tehe nészetben használ ják fel. Svinger Istvái 0 Korszerű lucernaszárítót helyeztek üzembe • Belterjes takarmányter­­mesztés 0 Előtérben a (érintős takar­mányok ф Rövidesen rátérnek a takarmányok Ízesítésére 0 A CSKP XV, kongresszusa nagy fon­tosságot tulajdonít a fehérjeprogram megvalósításának. Arról van szó, hogy mezőgazdasági üzemeink a belterjes módezerek elmélyítése révén fokoza­tosan önellátóak legyenek a jó minő­ségű és fehérjedfls takarmányokból. Hiszen a terlmés takarmányok Inten­zív termesztésével jelentősen előse­gíthetjük e kérdés megoldását s ez­által az állattenyésztés fejlesztését is. A Nový Slvot-i Csehszlovák—Men­gen Barátság Szövetkezetben már évek óta maags szinten folyik a több­éves takarmányok termesztése. A szö­vetkezet mezőgazdasági földterületé­nek 10,2 százalékán termesztik az említett takarmányfeléket, melyek kedvezően befolyásolják a tej- és a hústermelés további növelését. A szö­vetkezet vezetősége komolyan foglal­kozik a takarmánytermesztés és a fehérjék előállításának fontosságával. A közelmúltban a szomszédos Zlaté Klasy i Béke szövetkezettel — koope­rációs viszony keretében — egy MGF típusé lucernaszárftét adtak át ren­deltetésének. A szövetkezet főmérnökével, Ruman József elvtárssal, a takarmánytermesz­­téslmn szerzett tapasztalatokról és elképzelésekről beszélgettünk, — Szövetkezetünk vezetősége kom­plex programot dolgozott ki, melyben — a C3KP XV. kongresszusa határo­zataival összhangban — megjelöltük a reánk várő legfőbb feladatokat, — kezdi a beszélgetést a főmérnök. — Mindenekelőtt arra törekszünk, hogy tovább csökkentsük az erötakarmá­­nyok felhasználását, s helyette olyan terlmés takarmányokat hasznoaltaunk, melyek kalőrlaértékben elősegítik a tejtermelésben kitűzött igényes felada­taink maradéktalan teljesítését. En- \ nek megfelelően építettük a lucerna­­szárítőt. ami hét millió korona befek­tetést Igényelt. A szárítóban napi 24 órás Üzemeltetés esetén 250—300 má­zsa lucernalisztet termelünk. A szá­rító mellett 500 vagon befogadására alkalmas raktárt építettünk, melynek értékét növelt az a tény, hogy Idény­ben a gabonafélék és a szemes kuko­rica szárítására és tárolására is fel­használhatjuk. 0 Miben rejlik a belterjes takar­mánytermesztés titka? — szövöm to­vább a gondolatokat. — A többéves takarmányok eseté­­bán döntő tényező, hogy a növény­állomány komplett legyen, elegendő egyedszám keljen ki. Szükséges to­vábbá az ésszerű tápanyagadagolás és az öntözés is. Ha ezek a feltételek biztosítva vannak, véleményem sze­rint elérhető a hektáronkénti 150 má­zsás hozam, ami 18—20 mázsa fehérje mennyiségnek felel meg. Szükséges továbbá a vetésforgó rugalmasabb al­kalmazása és a vegyszeres gyomirtás is. Van a dolognak két nagyon lénye­ges szempontja is. Azáltal, hogy nö­veljük termelés belterjességét, lehe­tővé válik a termő terület csökken­tése s helyette bővíthetjük a gabona­félék vetésterüj letét. A másik döntő fontosságú körülmény pedig az, hogy ezáltal jó minőségű terlmés takarmá­nyok állnak rendelkezésünkre, melye­ket főleg a szarvasmarha-tenyésztés­ben tudunk gyümölcsözően felhasz­nálni. A főmérnök szavalt konkrét tények támasztják alá. A szövetkezet már hosszt! éveken keresztül elsők között van a Dunajská Streda-1 járás tejter­melésében. Tehénállományuk többsé­get a fekete-tarka lapály marha ke­­resztezettjei képezik. A műit évben tehenenként 4100 liter volt az évi fe jésl átlag, de Farkas Ernő tehéncsn­­portjánál 4870 literes átlagot ért el. Ez év áprilisában napi átlagban 34 liter tejet fejtek tehenenként, Igaz, hogy az egy liter tej termeléséhez felhasznált erőtakarthányok mennyi-1 Környezetszennyezés nélkül S A világ mezőgazdasági termelésének évente egyharmada megy a kár- 3 tevők, a növénybetegségek következtében veszendőbe. A kártevők ellen S mindenütt különböző módon küzdenek. A Szovjetunióban a növényvédelem­­n ben az agrotechnikai, a kémiai és a blelőglal módszereket egyaránt haaa­­jj nosítják. Melyiket részesítsük előnyben a védekezés sokféle módja közül? 2 Az agrotechnikai intézkedések a mezőgazdasági kultúrák fejlődése szem­­■ pontjából — optimális feltételek kialakítását célozzák. Az időben és helye- 2 sen végzett talajmüvelés, a vetésforgó, a vetés ideiének kedvező megvá- 2 lasztása, a szerves és szervetlen trágyák adagolása, mind ezt szolgálják. 2 A szelekció révén a veszélyesebb betegségekkel és kártevőkkel szemben 2 ellenálló új fajták nemeslthetők. E módszer jól bevált a gabonatermesz-3 lésben, a burgonya- és a zöldségtermelésben, hátránya, hogy munka és 3 Időigényes. A kémlel módszerek rendkívül hatékonyak, de gyakorlati alkalmazásuk esetén a mérgező vegyszerek nemcsak a kártékony, hanem a hasznos rova­rok tömeges pusztulását Is ukuzzák. A vegyszerek о megengedettnél job­ban halmozódnak a talajban, a növényekben, az állatok szervezetében. Így tehát csaknem mindegyik módszernek megvan a maga előnye és hát­ránya is. Ahol lehetséges, a környezet számára legáríalmatlabbat kell vá­lasztani. A biológiai inődszer alapvető előnye az ártalmatlanság. Az utóbbi évek­ben a Szovjetunióban mind nagyobb figyelmet szentelnek neki. A kártevő­ket fertőzni és pusztítani képes mikrobákat tenyésztik és felhasználják. A mikrobákat a természetben előforduló beleg vagy olhullott rovarokból vonják ki. A mesterségesen szaporított és újra természetes körülmények közé jut­tatott mikroorganizmusok nem borítják fel a természetes közösségek egyensúlyát. Csak bizonyos kártevőket pusztítanak el, az emberekre, a melegvérű állatokra és a halakra ártalmatlanok. Az egyik mikrobiológiai készítmény — az endobaktBrln — hatékonyságát a Raszszvet Volga vidéki kolhoz kedvező tapazztalata is tanúsítja. 82 hek­tár alinázkertet kezeltek az új káa?itniénnyel. A ráfordított másfélezer rubel 7,5 ezerrel nagyabb árbevételt hozott a gazdságnak. A Krím félszi­geten az egyik alapvető kultúrnövény — a káposzta — kártevőit az endo­­bakterin 90—88 százalékban elpuzztította. Egy másik készítmény — a boverin — a kolorádóbogár ellen vethető be rendkívül hatékonyan. Kis mennyiségű kémiai rovarirtó szerrel együtt ki­juttatva a kártevőt teljesen kipusztitja. A biológiai késztfmények előnye továbbá, hogy más szerekkel együtt is fölhasználhatók. Ezzel egyesíthető a kót módszer előnye: a vegyi eljárás nagy hatékonysága és a biológiai ártalmatlansága. (j. I.) Felvételünk Farkas Ernő gondozót mutatja be a szövetkezet legjobb hasznú tehenével. A jövő terményfajtája Brezsnyew elvtárs az SZKP XXV. kongresszusán elhangzott központi bizottsági beszámolóban kiemelte, hogy a vetőmag-nemesítés és termesz­tés fejlesztése egyike a legfőbb fel­adatoknak, melyeknek megoldása biz­tosíthatja a ráfordítás lehető leggyor­sabb és Jelentős visszatérülését, ami jó, s a korszerűen megszervezett ve­tőmagtermesztés legalább 20 száza­lékkal növelheti a termőképességet. A Dél-keleti Mezőgazdasági Kutató-SSlElSHBSSB tapasztalatok intézet vetőmagnemesitői ebben azt a konkrét feladatukat látják, hogy meg­gyorsítsák a mezőgazdasági növény­kultúrák újabb, jobban fizető fajtái­nak kikísérletezését. A kilencedik ötéves tervben az intézetnek és hálózatának vetőmag­­nemesitől szemes- és takarmánynö­vény-kultúrákból 23 új fajtát fejlesz­tettek ki. Köztük tíz tavaszi búzafaj­tát (kettőt öntözéses gazdálkodást al­kalmazásra), öt őszi búzafajtét (hár­mat öntözéses alkalmazásra j, kát kö­­lesfajtát, két burgohyafajtát, egy-egy árpa-, kukorica-, napraforgó- és szu­­dánfűhibrid fajtát, Ezek a fajták nemcsak a vetömag­­nemesítők éveken át folytatott mun­kájának eredményeképpen jöttek lét­re. hanem többségüket új, tökélete­sebb nemesítést módszerekkel érték el. Így pl. a szaratovszkaja-46, -48, -49 és -50 elnevezésű tavaszi búza­fajták kifejleeztésében a kereeztezét bonyolult módszereit alkalmazták Keresztezéssel az üszöggel szember ellenálló kölesfajtákat fejlesztettek ki: a szaratovszkaja-2 ég -3 fajtát A heterőzis jelentősége érvényesül в „Bzaratovl sllós“ durvaköles hibrid, a „szerkin“ köles-szudánfű hibrid, a „szaratovszkij-ie“ szemes kukorica­­hibrid nagy terméshozamában. Az utóbbi évek legjobb növényfaj­tái minőségileg eltérnek a korábbiak­tól — szívósak a szárazsággal, a be­tegségekkel és a megdőléssel szem­ben, a szemek sokkal nagyobb termő­­képességüek. Az intézetben intézkedéseket tesz­nek arra, hogy a tizedik ötéves terv­időszakban 20 új szemes- és takar­mánynövény-fajtát fejlesszenek ki és adjanak át az állami intézetnek. Ezek az új fajták megfelelnek a belterjes és az öntözéses földművelés követel­ményeinek. Például az ilyen tavaszi búzafajták potenciális terméshozama aszályos viszonyok között 50—55, ön­tözéssel 55--0O mázsa, az őszi búza­fajtáké aszályos viszonyok között 55—00, öntözéssel 60—65 mázsa, az őszi rozsfajtéké 45—50, a kölesé 50— 55, az árpáé pedig 35—40 mázsa hek­táronként. Az intézet és állomásai nemesített vetömaganyaga lehetőséget nyújt ar­ra, hogy a közeli években kialakulja­nak ilyen terményfajták. A tavaszi búzának pl, vannak olyan fajtái, ame­lyek túlszárnyalják a régebben kifej­lesztett 10—12 mázsás hozamúakat, ellenállóak az aszállyal és n megdő­léssel szemben és jól alkalmazkodnak a helyi természeti feltételekhez. A jersovi öntözéses földművelési kísér­leti állomás fajtanemesitése során legjobban minősített tavaszi búzafaj­­tak hektárhozama 52—53 mázsa. Ez az állomás 62—65 mázsás potenciális terméshozamú változatokkal is ren­delkezik, amelyek igep szívósak a megdőléssel és a rozsdával szemben, valmint jól bírják a hideget. A szem minőségét tekintve az erős, a barna­rozsdával szemben szívós fajták közé tartoznak, telelő tulajdonságukkal pe­dig a Mironovszkája-808 búzafajtát is túlszárnyalják. Az utóbbi években nagy munka fo­lyik olyan takarmánynövények kísér­letezésén, amelyeket öntözött földe­ken termesztenének és amelyekből egy területen kétszeri termést érhet­nének el, Ennek az irányzatnak a távlatiságát a terület tapasztalatai is igazolják, melyeket a nyári vetésű szemes köles termesztésében értek el, valamint a koránérő napraforgó, a szaratovszkij-2115 szemes és siló formája tanulmányozásának az ered­ményei is bizonyítják. A nemesített anyag tökéletesítése intenzifikálésára irányul a megdőlés­sel, betegségekkel (rozsdával, üszög­gel) és a kártevőkkel szembeni el­lenálló képességének fokozása, a ka­lász terméshozamának növelése, a fe­hérjetartalom gazdagítása, az atnlno­­sav-összetétel javítása, valamint a termés szintjéuek és minőségének stabillá tevése végett. Minden okuk megvan rá, hogy a iövöben a szaratovi vetömagnemesí­­tők munkája hatásfokának növelésére számítsanak. Minden erőt, tudást, fe­lelőséget és tapasztalatot felhasznál­janak arra, hogy az új fajtákat meg­­ívek óta magas szinten folyik a több­­mzzájáruljanak а XXV. pártkongresz­­iZuson kijelölt feladatok megoldásá­hoz. А. I. JASIN

Next

/
Thumbnails
Contents