Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)
1976-08-14 / 32. szám
1 1978. augusztus 14. SZABAD FÖLDMŰVESMiért cseng a fülünk? II. Lapunk 31. száma Családi kör rovatában sokakat érdeklő cikket közöltünk, „Miért cseng a fülünk?" címmel. Ezúttal a cikk második, befejező részét publikáljuk, dr. Bollobás Béla szerző tollából. mim lükö Fülcsengéssel járhat sok betegség is. Ha a belső tül folyadéknyomása károsan megnövekszik, az csaknem mindig fülcsengést okoz. Vannak, akik ilyenkor a szokásos sípolást érzik, mások fülzúgásrél, eső, vízcsobogás. hullámverés, szélfúvás vagy áramló gőz hangját felidéző hangérzetről panaszkodnak. Vese- és májbetégségekben. valamint cukorbajban a szervezetben keletkező és felhalmozódé méreganyagok keltik a belső fül izgalmát. A fülcsengést kiválté okok között meg kell említenünk a szerencsére egyre ritkább belsőfülgyulladást. Ez akkor keletkezik, ha a középfül genynyes gyulladása átterjed a belső fülre, s az részlegesen vagy teljesen elpusztul. A kezdeti szakaszban az idegelemek még élnek, működnek, sőt a rendesnél fokozottabban, s ez okozza a fülcsengést. Ha ellenben a gyulladás elpusztítja az idegelemeket, s az ember megsüketül. a fülcsengés is egyszer s mindenkorra megszűnik. VERÖÉRSZÜKÜLET, IZOMGÖRCS A fülzügás leggyakrabban akkor keletkezik, ha a belső fül közvetlen közelében haladó fejverőér fala meszesedet!. illetőleg, ha a csontcsatorna, amelyben ez az ér halad, rendellenesen szűk. Emiatt egyfelől a fejveröérben megnövekszik a vérnyomás, másfelől az érverés a Corti szervben lüktető jellegű hangingerületet, végső soron fülzúgást kelt. Fülzúgás támadhat beszéd vagy rágás alkalmával az állkapocscsont halántéki ízületének mozgása miatt is. A rágóizmoknak és a szájpad izmainak a görcse annyira erős fülzúgást okozhat, hogy a beszéd megértését is zavarhatja. Gyengébb a fülzúgás a nyaki gerincoszlop csigolyáinak mozgásakor, ha az ízületük hegesedett vagy elmeszesédett. Bizonyára mindenki érezte már, hogy ásításkor és nyeléskor egy kis pattogás — rövid időtartamú zúgás — hallható a fülben. Ezt a garatot a középfüllel összekötő fülkürt szájadékának záródása okozza (a fülkürt a dobüreg és a külvilág közötti nyomáskülönbség kiegyenlítésére szolgál.) A középfül némely betegségé, elsősorban a középfülgyulladás azért okoz fülzúgást, mert nagy mennyiségű izzadmány képződik a betegség során, vagy a hallócsontok rögzülnek a gyulladás következtében. Bizonyos agydaganatok és a hallóideg saját daganata szintén fülzúgással járhatnak, s ilyen hatásuk van a belső fül idegelemeinek vérellátását megzavaró érbeidegzési rendellenességeknek is. Ugyancsak érbeidegzési zavar miatt támad fülzúgás a változás korában, illetőleg a havi vérzés idején. A FÜLZSÍR A külső fül rendellenességeinek legegyszerűbb és leggyakoribb példája az, amikor a hallójáratban olyan sok fülzsír szaporodik fel. hogy az elzárja a hanghullámok útját. Súlyosabb a baj — és ezt nemcsak fülzúgás, hanem nagyfokú hallásromlás is kíséri —, ha a hallójáratot csontkinövés vagy csontdaganat zárja el. Az is előfordul, hogy fejlődésbeli hiba miatt kialakuló csontlemez akadályozza a hanghullámoknak a hallószervbe jutását. Ilyenkor azért keletkezik fülzúgás, mert a dobhártya elveszti rugalmasásgát, a dobüreget tehát merev falak határolják, megváltozik a dobüregi vérkeringés, valamint a hallóizmok tónusa (feszülés), s ehhez az is járul, hogy a koponyacsontok vezetésével a külvilágból zaj jut a belső fülbe. Minthogy a fülcsengés és a fülzúgás — láttuk — sokféle oknak, ártalomnak lehet a következménye, a beteg maga nem sokat tehet a megszüntetésére. Egyéni próbálkozások helyett tehát azt tanácsoljuk, hogy akinek kórosan zúg vagy cseng a füle, kéressen fel fülész szakorvost, mert csak sok mindenre kiterjedő orvosi vizsgálattal lehet földeríteni a háttérben meghúzódó okot. Szerencsére leggyakrabban a fülzsír a bűnös, ám még ezzel is tanácsos szakorvoshoz menni, mert hajtűvel, dróttal, fogpiszkálóval vagy gyufaszállal — még ha vattába csavarjuk is őket — súlyosan megsérthetjük a dobhártyát és a hallójárat falát. Nem egy beteg süketült már meg felelőtlen fülpiszkálás miatti Amit mindenki maga is megtehet, az az, hogy rendszeresen tisztítja a fülét, no meg az, hogy csak mérsékelten él azokkal az élvezeti szerekkel, amelyek testszerte érbetegséget, hallószervi érszűkületet ás érelmeszese-Évezredeken át a tükör mindig hű kísérője volt a nőknek. Nem tudjuk mikor és ki találta fel, de’ az bizonyos, hogy a víz volt a nők első tükre, mint azt régi képeken is láthatjuk, ahogyan a szép Nimfák tükrözik magukat a vízben. De hogy állandóan és minden időben legyen kéznél valami szépségük ellenőrzésére, rájöttek arra, hogy ha egy fémlapot fényesítenek, akkor ezen a lapon saját magukat megláthatják, természetesen nem olyan élesen, mint a mai tükrökben. Időszámításunk előtt 2025-ben az egyiptomi Kawit hercegnő koporsóján egy reliefet láthatunk, amelyen a hercegnő már egy fémtükrön figyeli meg, hogyan fésülik a haját. Ugyancsak. Egyiptomból származik egy aranyozott fémtükör, amelynek fogantyúja egy meztelen női alakot ábrázolt. Ennek eredetét i. e. 1350-re becsülik. Már időszámításunk előtt 473-ban kínai fémtükörrel, és 450-ben az etruszkok gazdagon díszített bronz kézi tükreiről hallunk. Tőlük vették át a római nők, akik már nagyon kecsesen tudtak bánni a tükörrel. De a görög nők is szívesen forgatták kezükben a tükröt. Későbbiekben már gyakrabban láthatunk tükröket a iaoán császár palotájában is. Európai hercegek palotáiban is voltak már tükrök, amit számos sírboltban fedeztek fel. De ezek még mindig az említett fémtükrök voltak. Csak a középkor elején jelenik meg az első üvegtükör, egy mindkét oldalán csiszolt üveg’ap, amelynek a hátsó dést okoznak. Dr. Bollobás Béla részét ezüstoldáttal vonták be. Ez volt az alapja a ma is használatos tükröknek. Üvegtükrök léteztek már ezer év körül is egyes kastélyokban és várakban. 1507-ben a velencei Orlando Gallo egy újabb, tökéletesebb technológiát dolgozott ki az üvegtükrök előállítására. Ekkor fejlődött ki az ún. barokktechnika a tükör gyártásában. Hatalmas, nagy tükörlapokat gyártottak és egész tükörszobákat rendeztek be, amelynek minden fala és a menynyezete is tükör volt. A beidermaier időszakban már megelégedtek kisebb, gömbölyű, ovális vagy négyszögletű tükrökkel, míg a királyi és császári palotákban a pompás, hatalmas tükrök arany rámákkal remekeltek, az előszobákban, fogadószöbákbán, á szalonokban és a hálószobákban. Máma a tükör már a kornak megfelelően, kisebb és praktikusabb for* mában jelenik meg, a toilettasztalokon, a fürdőszobában, valamint kézi-' tükörként a nők kézitáskájában. rp. A RAVASZ NYÚL (OROSZ MESE) Egyszer a Medve rálépett a Nyúl tyúkszemére. — Jaj, jaj! — siránkozott a Nyúl. — Segítség! Meghalok! Megijedt a jóhiszemű mackó. Megsajnálta a Nyulat. — Bocsáss meg, kérlek! Nem akartam! Véletlenül léptem a lábadra. — Mi hasznom a te bocsánatkérésedbol — jajveszékelt a Nyúl. — Láb nélkül maradtam! Hogy fogok tudni most már ugrándozni? Fogta a Medve a Nyulat és elvitte a barlangjába. Lefektette az ágyába Bekötözte a Nyúl lábát. — jaj, jaj! — üvöltött az előbbinél is hangosabban a Nyúl, bár nem is volt oly nagy a baja, — jaj, jaj, rögtön meghalok? A Medve gyógyítgatta, etette, itatta a Nyulat. Reggil, mikor felkelt, ez volt az első kérdése: — Hogy van a lábad, TapsifUlés? Gyógyul? — Szörnyen fáj! — feleli a Nyúl. — Tegnap már jobb volt, ma meg úgy szaggat, hogy talpra sem tudok állni. Amikor pedig a Medve elment az erdőbe, a Nyúl levette a kötést a lábáról, ugrándozott a barlangban és teli torokból énekelte: Mackó etet, Mackó itat, jól becsaptam öt! Pedig semmi bajom nincsen: gyűjtöm az erőt! Ellustult a Nyúl, nem csinált semmit. Nyűgösködni kezdett, morgott a Medvére: — Miért csak répával etetsz engem? Tegnap — répa. ma — megint répa! Megnyomorítottál és most éheztetsz? Édes körtét akarok és mézet! Elindult a Medve körtét meg mézet keresni. Ütközben összetalálkozott a Rókával. — Hová mész. Misa, ilyen gondterhelten? — kérdezte a Róka. — Megyek mézet meg körtét keresni — felelte a Medve és mindent elmondott a Rókának. — Várj csak! — mondta a Róka. — Neked orvosért kell menned! — Hol találok én orvost? — kérdezte a Medve. —• Nem is kel! keresned — felelte a Róka: — Tudod-e, hogy én már két hónapja a kórházban dolgozom? Vigyél el a Nyúlhoz, én egy-kéttóre talpra állítom. Elvitte a mackó a Rókát a barlangjába. A Nyúl meglátta a Rókát. Reszketni kezdett. A Róka ránézett és azt mondja: — Baj van, Misa! Látod, hogy töri ót a hideg? Elviszem öt magammal e kórházba. Ott van a Farkas, ö a lábbetegségek szakértője. Mi ketten majd kigyógyítjuk a Nyulat. A Nyúl erre szaporán eliszkolt. — Már egészséges is! — mondta a Róka. — Nohát. az ember holta napjáig tanulhat — felelte a jóhiszemű Medve és elnyújtózott az ágyán, hogy végre jól kialjudja magát, mert egész idő alatt, míg a Nyúl nála lakott, ő maga a padlón aludt. SÁGI TŰTH TIBOR fordítása BARCS JANOS: Harmatos a csigaház, csigaház — Csilla csiga meg ne fázz, meg ne fázz. Ne félj tőlem nem bántom a házadat házadat, mutasd meg a szemedet szájadat. Ne légy gyáva, nyújtsd ki szépen kis szemed, kis szemed, körülötted csak virágokat szedek — vadvirágokat szedek. TIZENKÉT EGYENES Keressétek meg az ábrán azt a számozott pontot, amelyből kiindulva tizenkét egyenes vonalat lehet húzni úgy. hogy minden vonal egy másik számhoz vezessen. De a kis köröket egyik vonal se érintse! VÍZSZINTES: 1. Petőfi versidézet első része, folytatva a függőles 10. és 16. sorban. 10. Becézett iskola. 11. A madarak dísze. 12. Becézett Mária. 13. Itten, jelen csehül. 14. Az isten neve a mohamedán vallásban. 17. Hangszer. 18. Állam egyik típusú betűi. 19. Szlovák személyes névmás. 20. Földet forgat. 22. ’ Mássalhangzó kiejtve. 23. Végnélküli bányák. 24. Gyümölcsöt szárítással tartósít. 25. Alumínium vegyjele. 27. May Károly ismert regénye (betű hiáný). 29. Szomszédos betűk az ábécében. 30. Csonthéjú gyümölcs. 31. Széptevés. 32. Mutatószó. 33. Vonatkozó névmás. 34. Jelt ad. 36. Azonosak. 37. Sem, se szlovákul. 39. Indok. 40. Csapadék. 42. Egyformák. 43. Nemde? 44. Lángol. 45. Alomba ringat. 48. Véredénye. 49. Finomságértek.- 52. Részvénytársaság. 54. Hangtalan tag. 55. Szintén szlovákul. 57. Maláji súlyegység. 59. Idegen sorsjegy. FÜGGŐLEGES: 1. Unalom szlovákul. 2. Angol világos sör. 3. Fél gida. 4. Asztatine kémiai jele. 5. Visszalop. 6. Élőlény. 7. Hangtalan néma. 8. Méhlakás. 9..........a búzakalász, népdal kezdete. 15. Forró égövi kúszónövény. 19. O. Ä. W. 21. Ura betűi felcserélve. 24. Azonos a függőleges 4-el. 26. ... Taylor, amerikai színésznő. 28. Latin „és“. 29. Magyar Optikai Művek. 33. Édes ...... Kosztolányi ismert regénye. 35. Három olaszul. 38. A hidrogén jele. 41. Folyékony zsiradék. 44. Eszével felfog. 46. A múlt idő jele. 47, Izomkötő. 50. Jegyet. 51. Káté! 53. Színültig. 56. Lim íkerszava. 58. Házikó. 59. A mélybe. 60. Hangtalan séta. 61. Papírmérték. 62. Állóvíz. Beküldendő a vízszintes 1., függőleges 10., 14. és 16. számú sorok megfejtése. MEGFEJTÉS — NYERTESEK Lapunk 30. száma keresztrejtvényének heleys megfejtése: Az élet a legdrágább kincs! — Közös erőfeszítéssel a békéért! Kőnyvnyertesek: Bitter Margit, Šarkan, Németh Gyula, Bielovce (Ipolybélj, Gál Jenő, Fiľakovo (Fülek).
