Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)
1976-02-14 / 6. szám
SZABAD FOLDMOVES 1976. február 14. 12 Hogyan váltak be a korai kukoricafajták? A trnoveci (törnöd), az Orech. PotOň-i (diőspatonyi), a V. Ludince-i (nagykövesdi), és a V. Ida-i (nagyidai) Állami Gazdaság szakemberei kutatva az öszíbúza vetése szempontjából idejekorán betakarításra kerülő Ideális előveteményt, tudomást szereztek arról, hogy a Magyar Népköztársaságban a Szegedi Gabonatermesztési Kutatóintézet olyan kukoricahibrideket nemesített ki, amelyek koraiságuknál fogva hamar lekerülnek a talajról, s nagyon Jó előveteményel az ószibúzának. Érthető, hogy kapcsolatot teremtettek a kutatóintézettel, mely bizonyos mennyiségű vetőmagot bocsátott rendelkezésükre az üzemi kísérletekhez azzal a feltétellel, hogy betartják a FAO-számra Jellegzetes fajtaagrotechnikát. Módot nyújtanak arra, hogy az intézet kutatói áttekinthető adatok birtokába jussanak. Persze az is számításba Jött, hogy az egyes kukoricahibridek az üzemi kísérletekben koraiságuk mellett a lehető legjobb szemtermést nyújtják. Hogy ez mennyire sikerült, arról a kísérletező mezőgazdasági üzemek alábbi adatai nyújtanak tájékoztatót. ★ Tapasztalatok a trnoveci szövetkezetben Szövetkezetünk 1972-től kísérletezik az egyes kukoricahibridek termesztésével. Ehhez a legjelentősebb alapanyag a Szegedi Gabonatermesztési Kutatóintézetből származik. Olyan korai hibridek termesztésével foglalkozunk, amelyek természetes körülmények közt a földeken érnek be, szeptember végén és október első dekádjában betakar!thatók, szárítás Ш D3 ŕíl d (Ш S D APASZTALATOK nélkül Ideális nedvességtartalommal — kedvezőtlen időjárási viszonyok közt is — problémamentesen raktározhatók. Ezen célkitűzés beleillik a szövetkezet munkaszervezésébe. Gazdaságunkban 130 hektáron termesztünk szemes kukoricát, s a csutkát faanyagból készült épületelemek készítéséhez használjuk fel. Ezért a kukoricát ZMAJ 2 KB típusú fosztógéppel takarítjuk ne. Ez a gép a kukoricát sikeresen megszabadítja a száraz csuhától, ugyan ez a nedves kukoricánál lehetetlen volna. Másik fontos tényező, miért választottuk a korai hibrideket, az ideális vetésforgó szükségszerűsége. Szövetkezetünk szántóterületének 67,6 százalékán termesztjük a gabonaféléket, s ennek következtében gondot okozott főleg a búza előveteménye. A korai hibridekre való fokozatos áttéréssel a probléma lényegében megoldódott. A szemes kukoricát kezdettől fogva az alábbiak szerint takarítottuk be: 1972-ben október 24-én, 1973-ban október 17-én, 1974-ben november 10-én, 1975-ben pedig szeptember 26-án fejeződött be a betakarítás. Amint látható, csak 1975-ben sikerült normális időben betakarítanunk a kukoricát. Ezzel Jó magágyat készíthettünk az őszibúza részére és azt agrotechnikai határidőn belül elvethettük. Az egyes kukoricahibridek összehasonlításánál szükséges azok szemtermése használati értékének figyelembevétele, valamint az, hogy az időjárási viszonyok szinte évenként változnak, ami befolyásolja a hozamot is. Továbbá, esetenként a vetési norma is eltér a szokványostól (pl. a sűrűn vetett, kései érésű kukoricák 1975-ben rendkívül nagy termésátlagot nyújtottak). Előfordul olyan eset is, amikor hibás a vetés, mert az SPC 8-os gép vetőkorongja, vagy egyéb szerkezete elhasználódott stb. Természetesen azt is számításba kell venni, hogy gazdaságonként változó a föld összetétele. írásomhoz abból a célból csatoltam egy táblázatot, hogy eredményeinket az érdeklődők összehasonlíthassák másokéval. EGYES KUKORICAHIBRIDEK SZEMTERMÉSE 1972—75 q/ha Hibridek 1972 1973 1974 1975 GK TC 255 __ _ 51,02 63,18 KSC 360 83,88 69,84 58,50 71,28 PSC 3382 — — 51,41 78,58 PSC 404 — 68,21 85,83 83,88 Mivel a múlt évben nagyobb mennyiségű vetőmagkukorica érkezett Szegedről, célszerűnek tartom az összehasonlítást. A galantai szövetkezet például a KSC 360-as FAO számú szegedi hibriddel 85 hektáron 68,7, ezzel szemben a Nitrai Állandó Mezőgazdasági Kiállítás Gazdaságának csermányi részlegén 20 hektáros területen 61,5, szövetkezetünkben pedig 76 hektáron 71,26 mázsa szemtermést értünk el hektáronként. Azt a nézetet valljuk, hogy az eredmények és az éghajlati viszonyok indokolttá teszik nálunk a Szegedről származó korai érésű kukoricák termesztését, mert Itt ehhez kedvezőek az adottságok. Ügy értesültem, hogy hazánk és az MNK közti államközi szerződésben idén nagyobb mennyiségű szegedi korai kukoricahibrid behozatalára kerül sor. Néhány éves tapasztalat birtokában mondhatom, hogy nálunk a KSC 360-as, a PSC 404-es, a PSC 3382-es és a GK TC 255-ös hibridek nagyon jó hozamot nyújtottak. Azt azonban hangsúlyoznom kell, hogy a hozam mindig a termelőtől függ, vagyis attól, hogyan használjuk ki a kiváló biológiai értékű vetőmagvak képességét a nagy hozam érdekében. Ez pedig csak néhány helyen sikerült, gondolom azonban, hogy ezen kukoricák Jó tulajdonságait egyre többen kihasználják a hozamok fokozása érdekében. Koleőáni Dezider mérnök, a szövetkezet agronómusa Tapasztalatok az Orech. Potôň-i szövetkezetben A szegedi hibridekkel való kísérleteket 1975-ben kezdtük, mert koraiságuknál fogva nálunk termesztésre sokszorta előnyösebbek, mint pl. a Jugoszláviából származó kukoricák. Köztudomású, hogy a jugoszláviai hibridek hosszú tenyészidejűek és a nálunk gyakran bekövetkező őszi fagyok miatt bizonytalan beérésűek. Ezért helyeztük előnybe a Szegedi Gabonatermesztési Kutatóintézet által kinemesített korai kukoricákat. Tapasztalataink azt mutatják, nem csalódtunk bennük, mert pl. a KSC 360-as FAO számú kukorica 76,30, a PSC 404-es 56,. a GK TC 255-ös pedig 71 mázsa szemtermést nyújtott hektáronként. Nagyon kiegyenlített és jó termésátlagot értünk el a többi szegedi hibriddel is. Megjegyzendő, hogy ezen korai kukoricáknál nagyon fontos a tőszám tartása. így pl. a KSC 360-asnál 55—60 ezer, a PSC 404-esnél 52—55 ezer, a GK TC 255-ösnél 60—65 ezer tőszám szükséges hektáronként stb. « Ezen kukoricák előnyére válik továbbá az is, hogy korán lekerülnek a talajról, s ezzel kedvező feltételeket teremthetünk az utánuk következő növény, vagyis az őszibúza számára. Eredményeink arról győztek meg bennünket, hogy érdemes a szegedi korai hibridek termesztése, ezért idén már a kukorica vetésterületének mintegy 35 százalékán termesztjük ezeket. Véleményünk szerint főleg azokban a gpzadságokban indokolt a korai kukorica termesztése, ahol a betakarító géppark hiányos. A fokozatosan beérő kukorica begyűjtése így folyamatossá válik és a munkálatok nem torlódnak. Kalmár János, az efsz elnöke Tapasztalatok а V. Ludince-i szövetkezetben Szövetkezetünkben első ízben a múlt évben kísérleteztünk a szegedi korai érésű szemes kukoricahibridek termesztésével. Több hibridet sikerült beszereznünk, amelyek közül kettőt említek meg. A KSC 360-as FAO számú kukoricát 15 hektáron termesztettük 53 653 hektáronkénti tőszámmal. Az eredmény hektáronként 72,73 mázsa volt. Ezzel szemben a GK TC 255-ös kukorica egy hektáros területen 57 997 tőszámmal 49 mázsás átlagot adott. A szóbanforgó hibridek előnye mellett szól, hogy bírják a sűrű növényállományt és a korai begyűjtés kapcsán kitűnő előveteményei az őszíbúzának. Szövetkezetünkben a kukorica vetésterületét és hozamát a jövőben jelentős mértékben bővítjük, ugyanakkor a búza részére megfelelő előveteményekről is gondoskodnunk kell, mert a szántó 66,4 százalékán szemes terményeket termesztünk, s itt lesz jelentősége a korai kukoricák termesztésének. ' Szalma Ferenc, az efsz agronómusa Tapasztalatok а V. Ida-i Állami Gazdaságban Korábban csak silókukoricát, az 1973-as évtől kezdve azonban szemes kukoricát is termesztünk. Az első évben nem voltunk elégedettek a hektárhozammal. Ez arra kényszeritett bennünket, hogy jobban körülnézzünk. Így vettük fel 1973 őszén a kapcsolatot a Szegedi Gabonatermesztési Kutatóintézettel. Ennek eredményeként belüzeml kísérlet céljaira kismennyiségű vetőmagot kaptunk tőlük. A betakarítási eredményt az 1974-es év rossz Időjárása miatt azonban nem értékelhettük érdemben. A következő (1975) évben 7 kukorica vetőmagját szereztük be Szegedről a Polnoprodukton keresztül. Gazdaságunk 250 hektáron termeszt kukoricát, s ma már igényesek vagyunk a nagyüzemi termesztésre kerülő fajták kiválasztásánál. Amennyiben lehetővé vált, a korai érésű kukoricákat választottuk, ezekből azonban kevés van, így kénytelenek vagyunk közepes tenyészidejű kukoricákat is vetni. Kísérleti parcelláinkon a szegedi hibridek igen jő eredményt nyújtottak. Érdemes közülük kiemelni a KSC 360-as kukoricát. Talán mondanunk sem kell, hogy nagyon elégedettek vagyunk vele, mert több mint 70 mázsás hektárhozamot adott. Begyűjtését október 10-én fejeztük be 100 hektáros területen. Ezeknek a hibrideknek jó tulajdonsága a szárszilárdság. Ennélfogva géppel (adapterrel) sikeresen betakarítható, mert a csövek stabilan állnak a száron. А ВЕКЕ 270-es silókukoricát 5 hektáron termesztettük és 30 százalékos szárazanyag-tartalommal 450 mázsás hektárhozamot értünk el zöldanvagból. Nagyon előnyösnek tartjuk termesztését, mert korán betakarítható és konzerválható. Szeptember elején már vermelhető. Kezdeti fejlődése erőteljes, bírja a hűvösebb éghajlatot is. Állami Gazdaságunkban azelőtt Romániából származó kukoricákat termesztettünk, ezek azonban kései beérésük miatt nem váltak be. Smajda József mérnök, az ÄG igazgatója NÖVÉNYVÉDELEM •» óbb éves megfigyelések blzo" nyitják, hogy az évelő takarmányok vetőmagjának a terméseredménye a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt nagyon bizonytalan. Ennek következtében a mezőgazdasági üzemek mintegy 50 százalékkal nagyobb területet hagynak meg vetőmagra, mint amilyenre rendes körülmények között szükség volna, pedig ezt a területet másra is felhasználhatnák. Vetőmagszükségletünk és a kivitel fedezésére évente mintegy 14—20 ezer hektárt foglalunk el herefélék magtermesztésére. A probléma megoldását a szakemberek alkalmas vetőmagvak nemesítésében látják. Előreláthatólag 1980-ban az összes vetőmagmennyiség 20 százalékát új nemesítés alkotja és 1990-ben a teljes lucerna és beremagmennyiség új nemesítésből származik. Ennek a vetőmagnak előnye mellett szól a nagyhozamra valő hajlamosság. Ez viszont azt követeli, hogy a következő években a lucerna nemesítésében az illetékesek következetesen járjanak el. Olyan további fajtákat és típusokat keressenek, melyek értékes magot és nagy zöldtömeget adnak. Szólni kell persze arról is, hogy a jelenlegi vetőmagtermesztési elrendezés sem teszi lehetővé az előbbrejutást, ezért előtérbe kerül olyan szervezet létrehozásának a szükségessége, mely teljes felelősséget vállalhat a termelt és a forgalmazott lucerna és herevetömag kiváló minőségéért. A kővetkező években számolnunk kell azzal, hogy hektáronként (az fij telepítéseknél) mintegy 20 kg lucernavetómagra lesz szükségünk, tehát ehhez méretezett területet kell bevetnünk. A széles sortávú vetésnél azonban elegendő 5 kg vetőmag hektáronként ahhoz, hogy jó minőségű magot nyerjünk. Herevetőmagból azonban átlagban 15 kg-al kell számolnánk hektáronkétn. Füveskeverékbe vetve persze elegendő 12 kg heremag. Azonban a kijelölt körzetekben olyan évelő takarmánymagvakat kell majd termeszteni, amelyeket az Állami Fajtakísérleti Bizottság már jóváhagyott. A jó minőség elérése azt követeli, hogy mind a szaporító, mind a szokásos magtermeszto területeken a kijelölt gazdaságok mindegyikében csak egy fajtát termeljenek. A herefélók minőségének javltősa céljából a következő években az alábbiakra kell törekedni: ф ki kell alakítani a fajta és a változat szerinti mikrorajonizélást, ezt a talajtani viszonyok ismeretében dűlőkre is le kell bontani; 9 a vetőmagtermesztéssel csak olyan gazdaságban szabadjon foglalkozni, ahol ebben a tekintetben gazdag tapasztalattal rendelkeznek, lelkiismeretesen járnak el és huzamosabb ideje állandó nagyhozamot érnek el az évelők vetőmagvának termesztésében; (igen jó tapasztalatokkal rendelkeznek az aprómagvak termesztésében, a levicei és a galántai járásokban); • szükséges, hogy a tartós siker érdekében a járási mezőgazdasági igazgatóságok a magnemesítő üzemek és az GKSGP képviselői együttműködjenek; • a lucernamag biztos terméseredményének az elérése céljából széles körű együttműködésre kell törekedni a KGST országaival. A herefélék termesztésével összefüggésben szüntelenül hangsúlyoznunk kell a vetés előtti talajelőkészítés szükségességét, s ebben az alábbiakra kell törekedni: • egyengessük el a talaj felszínét, hogy egyenletes mélységben végezhessük a vetést, ami előfeltétele a veszteségmentes, gépesített begyűjtésnek; # a vetőágyat úgy készítsük el, hogy a felszín porhanyós maradjon, a talajnedvesség könnyen eljusson a magig; • a talajfelszín porhanyósságát 1—2 cm mélységig kell értenünk. Az- volna az ideális, ha a lucernát túlsúlyban takarónövény nélkül vetnék a mezőgazdasági üzemekben. Az eddigi tapasztalatok szerint a ritkasoros lucernások kedvezőtlen fejlődésére rossz hatást gyakorolt a sűrű takarónövényzet. Az ilyen lucernások alkalmatlanok a kívánt vetőmag nevelésére, azonban takarmánytermesztés tekintetében sem ideálisak, mert a termés minősége tápanyagok tekintetében nem kielégítő. A takrónövény nélküli vetés előnye: • biztosított a növény fejlődése; ф nem sérül meg a lucerna gyökere a takarónövény begyűjtése alkalmával; • mintegy harmadával kisebb termőterületre van szükség s ezzel vetőmagmegtakarítást érünk el; • biztosított az ideális termésátlag (így a takarmányalap is). A levicei járás laki szövetkezetében a lucernát már hát esztendeje takarónövény nélkül termesztik és sikerrel. Hasonlóan teszik ezt a trnavai járás nlžnái szövetkezetében is, ahonnan ez a módszer szárnyra kelt. Fontos, hogy: ф tavasszal a vetést (takarénövény nélkül) a lehető legkorábban végezzük, ügyeljünk arra, hogy a mag nedves magágyba kerüljön; • ahol öntözési lehetőségek vannak ott takarénövény nélkül a nyáron vetett lucerna jó termést ad; # ha jó magágyat készítettünk, akkor hektáronként elegendő a 15—20 kg, vagy ennél is kevesebb vetőmag és a 25 cm-es sorokba nem több, mint 12,5 kg-ot vessünk; # a széles sortávra való (50 em) vetésnél hektáronként 5 kg vetőmagot használjunk és a sorközöket időközönként saraboljuk, így megvédjük a növényt az elgyomosodástól; • a lucernást tartsuk gyomtalan, kártevőmentes állapotban, erre használjuk fel a legalkalmasabb vegyszereket. Elvirágzás után 7—10 naponként kezeljük a lucernát Melipax vegyszerrel; • a takarénövény nélküli vetés esetén a talajt nem gyúrják feleslegesen a gépek; ф a vetés előtti talajelőkészités, valamint a vetés fogyatékosságait stb., nem egyenlíthetjük ki nagyobb mennyiségű mag használatával; ф évente jelöljük ki a magtermő területeket, ha azonban a meghagyott növény túlságosan buja volna, úgy időben takarítsuk be, hogy jő minőségű takarmányunk legyen; # az új vetések tavaszi ápolásánál elegendő a gereblyézés, ha azonban rávetést végzünk, akkor könnyű fogassal járassuk a területet. Még talán annyit, hogy a magtermő területek közelében minél több méhcsaládot helyezzünk el, hogy tökéletes legyen a megkötéshez szükséges megtermékenyítés. Ha ezt tesszük, a hozam 30—50 százalékkal is jobb lehet! —ilus— Megfigyelések a burgonyavarasodás elleni védekezésről Azok a mezőgazdasági üzemek, melyek étkezési burgonya termesztésére specializálódtak és területük a közönséges varasodás (Streptomyces scabies) fertőzésének van kitéve, az öntözést egyben mint a varas fertőzés csökkentésének hathatós eszközét alkalmazhatják. Az öntözésnek ez a pozitív mellékhatása csak akkor érvényesül, ha az öntözést a fő fertőzési időpontban végezzük, amíkor a gumók többsége az 1 cm-es átmérőt még nem haladta túl. Ez az időpont nincs ellenétben a növénytermesztési szempontok szerinti öntözési időponttal. Az öntözést a varasodást nemcsak savanyú talajokon, hanem közömbös és gyengén lúgos talajokon is csökkenti. Nagy N-adagok nem hatnak közvetlenül a kórokozóra, hanem a gumékötés hátráltatásával a burgonya legérzékenyebb periódusát — az Időjárás szerint — a fertőzésre kedvezőbb, ill. kedvezőtlenebb szakaszokba tolják el, Így a fertőzés erősebb, 111. gyengébb lesz. A fő fertőzési Időszakra eső olyan időjárási körülmények, melyek a kórokozónak kedveznek (szárazság, meleg), szükségessé teszi kaz öntözés rövid időn belüli megismétlését. fN. V.) Mit tegyünk a lucernamag biztos hozama érdekében?
