Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)
1976-02-14 / 6. szám
Í976. február 14. SZABAD FÖLDMŰVES 11 A napokban Lúőon (Dun. Streda-i ** járás) megbeszélést tartottak a kukoricatermesztésben legjobb eredményt elérő nyugat szlovákiai mezőgazdasági üzemek szakemberei. Meg oldást kerestek a CSKF KB októberi plénuma kukoricatermesztésre vonatkozó irányvonalának a gyakorlatban való megvalósítására. A népgazdasági szempontból fontos tanácskozásra a kerület irányító szervei olyan 94 mezőgazdasági üzem képviselőit hívták meg, ahol kukoricából 70 mázsán felüli, s közülük 23 gazdaságban 80 mázsán felüli hektárhozamot értek el (májusi morzsoltban), ugyanakkor 1—2 gazdaság 100 mázsán felüli hektárhozammal bizonyította be, hogy a kukorica szakszerű fajta-agrotechnikával, hozzáértő gondozással mire képes, milyen emészthető tápanyag-mennyiséget nyújthat az állatállomány részére. MIÉRT ÉPPEN ITT? Ignác janák elvtárs, a nyugat-szlovákiai kerületi pártbizottság vezető titkára értékelésében leszögezte, hogy a kerületben az ötödik ötéves tervidőszak alatt szemes kukoricából átlagban 46,3 mázsás hektárhozamot értek el. Ezzel szemben az 1975-ös évben 60,47 mázsa lett az átlag. Miért lényegbe vágó ez? Azért, mert szlovákiai méretben az elmúlt öt esztendőben a szóbanforgó területnek 70 százalékán foglalkoztak kukoricatermesztéssel a kerületben és az összes termés megközelítette a 640 ezer tonnát. A hatodik ötéves tervidőszak végéig már a szántó 80 százalékán termesztik a szemes kukoricát, tehát 47 ezer hektárral nagyobb területen, mint az előző öt esztendőben, mert a kerület szántóterületének 71 százaléka a kukoricatermesztésre alkalmas övezetbe tartozik. Ez tette indokolttá, hogy a kerület a hatodik ötéves tervidőszakban társadalmi feladatként kapja 800 ezer tonna szemes kukorica mennyiség megtermelését, s az értekezlet résztvevői — mint a legilletékesebbek — ezt további 100 ezer tonnával megtoldották. Ugyanakkor, persze. már idén csökkentik a takarmányárpa vetésterületét. A legjobb eredményt elérő mezőgazdasági üzemek eddig is bizonyították, hogy van lehetőség a termőterület bővítésére és a hozamok fokozására. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy az esetek többségében nagyon lassan, mondhatnánk vontatottan szakosítják a kukoricatermeszbet, mint a kerületi átlag volt. Persze azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a žemberovcei szövetkezetben 36,67, a vlőanyiban pedig 22,37 mázsával értek el kisebb hektárhozamot a múlt évi kerületi átlagnál. Talán mondanunk sem kell, hogy ez nem nagy dicsőség az említett mezőgazdasági üzemek vezetői részére. ÖNTÖZŐVÍZ, BIOLÓGIA ÉS EGYEBEK A további lehetőségek kiaknázása céljából nagy előnynek számít, hogy a kerület-szántóterületéből 103 ezer hektár öntözőrendszerrel behálózott. A Dun. Streda-i járásban például a szántóterületnek mintegy 30 százaléka öntözhető, s ezt a lehetőséget ki is használják. Az öntözés adta lehetőségek kihasználásával összhangban ki kell emelni a šoporňai szövetkezetét, ahol a múlt évben 30Q hektáron öntözték a kukoricát és jóval 90 mázsán felüli hektárhozamot értek el szemtermésből. Hasonló megoldáshoz más — öngazdasági irányító szervei a CSKP KB októberi plénuma szellemében a termelés összpontosításából adódó rendkívül kedvező körülmények között áttérjenek a nagygazdaságok közvetlen és megkülönböztetett irányítására, figyelembe véve a termelés sajátos feltételeit! Meg kell követelniük az agronómusoktól a technológiai fegyelem betartását, s -ennek a kukorica esetében egyebek közt a FAO számra jellegzetes növénysűrűség betartásában is meg kell nyilvánulnia. Az agronómusnak tudnia kell, hogy egyes hibridek milyen feltételek közt nyújthatnak kiváíó eredményt. A termelésben erre építeni kell. Ugyanis a termelés korszerű feltételei közt az idejét múlta kisüzemi, agrotechnika már nem megfelelő. Ezt tudatosítani kell. Aki erre több éven keresztül képtelen, legfeljebb 30—40 mázsa szemtermést ér el, tehát át kell adnia a helyét tehetségesebbnek. Tudatosítani kell azt is. hogy minden 10 mázsa szemes kukorica termés mintegy 55—70 kg NPK hatótést és az ezzel szorosan összefüggő korszerű gépek beszerzése és használata is stagnál. Ez nagy akadálya a termelés előbbrevitelének. Szerencse, hogy a kerületben a nagy hozamok elérésében szinte védnökséget vállaltak a legjobb kukoricatermést elérő mezőgazdasági üzemek, s ez egyes járások kukorícatermesztési programjában is kifejezésre jut. A LEGJOBBAK ÉS „AMAZOK“ A múlt években a gabonafélék termesztésében országos jó hírnevet szerzett Dunajská Streda-í járás mezőgazdasági üzemei 13 603 hektáron (73.38 q'ha) érték el a legjobb kukoricatermést, s utána következett a galántai járás (11991 hektáron) 65,33 mázsás hektárhozamával, majd azt követték a többiek. A legjobbak közé tartoznak a jurovái, a toporníkyi, a Dolný Bár-i, a csilizközi, a lúči, a žihareci, az ohradyi, a selicei, a vydranyi, a H. Potóü-i és más szövetkezetek, melyek jó példát mutattak a gyengébb eredményt elérő, hasonló feltételek közt gazdálkodó szomszédaiknak és mindazoknak, akik lemaradtak a termelésben. Szinte hihetetlen, de valóság, hogy a Sahy-i Állami Gazdaság a múlt év ben mindössze 8,3 mázsa szemtermést takarított be kukoricából hektáron ként. Tehát 52,17 mázsával kevesebtözhető területen gazdálkodó — szövetkezetek és állami gazdaságok is folyamodhatnának, hiszen az öntözőrendszer hasznának a nagyobb hozam elérésében kell visszatükröződnie! A kerület mezőgazdasági üzemeiben a hatodik ötéves tervidőszak második évében mintegy 37 ezer hektáron ténylegesen nagyüzemi módon, öntözhető területen termeszthetik a szemese kukoricát, s ezt későbben fokozatosan 41 ezer hektárra bővítik. Ez megköveteli a termelés következetes szakosítását, vagyis azt, hogy a kukoricatermesztés programszerűen történjen. A minőségi talajmüvelésen kívül — az eredmények javulásában forttos szerep jut a kiváló biológiai tulajdonsággal rendelkező olyan hibrideknek, amelyek átlagban legalább 100 mázsa szemtermést adnak hektáronként. Köztudomású, hogy a vetőmag többségét külföldről hozzuk be, azonban a nagyhozamú vetőmag-hibridek termesztésében aktív részt kell vállalniuk a nyugat-szlovákiai kerület nemesítőinek, hogy minél több kiváló minőségű vetőmagot kaphassanak az ország más körzetei is. TÖBB KÖVETKEZETESSÉGET A VETŐMAG ELŐKÉSZÍTÉSBEN Ez annál is inkább fontos, mert a kukorica vetőmagtermesztésében még sok a kívánni való, hiszen az eddigi 13 ezer tonnányi mennyiség nem elégíti ki az igényeket. Ha azonban a mezőgazdaság legalább 17 ezer tonna hazai jó minőségű, nagy hozamú vetőmagot kaphatna, akkor megoldódna a probléma. Komoly fogyatékosságnak számít, hogy a forgalmazott 13 ezer tonna kukorica vetőmagból csupán 4090 tonnát termelnek és készítenek elő nagyüzemi módon. A többséget tehát primitív feltételek közt termesztik és készítik elő. Tény, hogy a hatodik ötéves tervbetakarítását követő feldolgozó kapaidőszakban bővül a vetőmagkukorica citás, ám a termelés lendülete jóval nagyobb lesz mint a múlt évben, s így a feldolgozó kapacitás feltételezhetően nem teljesen elégítheti ki az igényeket. Továbbra is szükségesek a provizóriumok, vagyis a vetőmagnak dohányszárítókban stb. való előkészítése, s ez nem javít a minőségen. KI-KI ISMERJE FELADATAT Szükséges, hogy a járások mezőanyagot von el a talajból, s ha legalább 60 mázsás szemtermés-átlagot akarunk elérni, akkor nem kevesebb, mint 350—420 kg hatóanyagot kell bedolgoznunk a talaj hektárjaként. A gyakorlat már bizonyította, hogy szemes kukoricából a 60 mázsás hektárhozam eléréséhez nem is annyira az erőfeszítés, hanem inkább a minőségi gépesítés és a kompletizált termelés, a folyamatosság szükséges. Ez a vetéssel és a vegyszeres kezeléssel kezdődik, s a betakarítással, a szárítással, valamint a raktározással végződik. Ebben a folyamatosságban mindennek szorosan kapcsolódnia kell egymáshoz. Ha ez nem így történne, akkor helyrehozhatatlan károk keletkeznének. A fegyelemnek még jobban meg kell szilárdulnia a nagy hektárhozam elérése érdekében. Ez pedig azt sürgeti, hogy kompletizáljuk a kukoricatermesztő vonalakat, a vetéstől a tárolásig. A hatodik ötéves tervidőszakban a kerület nagy teljesítményű E—516-os kombájnokat és 6—8 soros kukoricabetakarító adaptereket kap az NDK- ból, valamint Kolosz kombájnokat a Szovjetunióból. Ezzel azt akarjuk elérni, hogy a korábbi 15-ről legalább 3—4 százalékra csökkenjen a betakarítási szemveszteség. Az új korszerű nagy áteresztő képességű gépek hozzáértő szakemberek felügyeletével lehetővé teszik a jobb hektárhozam — jelentős takarékosság — elérését. Ebben az évben a kerületben 125 ezer hektáron termesztik a szemes kukoricát. Szükséges, hogy mezőgazdasági üzemeink szakemberei betartsák a technológiai fegyelmet, s ezt a speciális gépek szakszerű kihasználásával érhetik el, azt a célt kell követniük, hogy a vetést legalább 7—10 napon belül befejezzék. Talán mondanunk sem kell, hogy a gyorsaság mind a vetés, a betakarítás, a szárítás, mind pedig a tárolás szempontjából fontos. Ez pedig nem boszorkányság, hanem igényesség függvé nyel A TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA FITOTRON ROMÁNIÁBAN A Bukarest közelében levő Funduleai Nővénynemesltő Ke* tatóintézetben üzembe helyezték Románia elő, fitotronnal felszerelt kutatóközpontját. Ez az 1500 négyzetméter területű létesítmény a FAO közreműködésével épült. Négy helyiségből áll, amelyben a környezeti tényezőket (hő, fény, páratartalom) speciális berendezések szabályozzák. Külön helyiségben fagypont alatti (maximum —20 °C-ns) hőmérséklet Is kialakítható. Itt a növényeknek faggyal szembeni ellenállőképességét vizsgálják majd. Külön laboratórinmokban növénygenetikai és növényfiziolőgiai kutatások folytathatók.- A fitotron lehetőséget nyújt a különböző új növényfajták és hibridjeik előállításával kapcsolatos kutatások meggyorsítására. E berendezés segítségéve! jelentősen növelhető a nemzedékek száma az ország természetes éghajlati feltételei között elérhetőkhöz képest. (M. T.) SERTÉSHŰSGYÁR ROMÁNIÁBAN A közeljövőben nyitják meg Bulgária legnagyobb sertéshústermelő komplexumai,, ahol évente százezer, egyenként 110 kilós sertést hizlalnak majd. A 34 hektár területen épülő hűsgyárban száz állattenyésztő nevel majd évente annyi sertést, mint amennyit korábban ezer ember. A szinte teljesen automatizált kombinát érdekessége, Íhogy kizárólag bolgár berendezésekkel szerelték fel. A sertéshüsgyár tevékenysége három alapvető részre tagozódik: a tenyésztési, szaporítási és hizlalást szektorra. Az elsőt 1973-ban helyezték üzembe. A szaporítási szektorban két szalag működik. 1974 március, illetve október óta: itt nevelik a malacokat 30 kiló súlyig. Innen a hizlalást szektorba kerülnek az állatok. Minden szektorból másnaponként több mint 600 állat kerül ki, ami kb. 66 tonna hússal egyenlő. (M. T.) ÚJ LUCERNAFAJTA A Voronyezs melletti mezőgazdasági kutatóintézetben új lucernafajtát állítottak elő. !A voronyezsi kerületben a mezőgazdasági üzemek mér termesztik ezt a fajtát, amely a gyakorlatban kitűnően bevált. Bő termő, hektáronkénti hozam eléri a 116 mázsát. A fagyra nem érzékeny, még a kemény telet is károsodás nélkül elviseli. 1974-ben a Szovjetunió más körzeteiben is áttértek az új I lucernafajta termesztésére, sőt annak vetőmagvát már külföldre. Így hazánkba is exportálják, (T) r----- 3D ÖTLET ——j 1 HASZNOS ÚJÍTÁS j Követésre méltó példa A kameniőnái (keszegfalvai) szövetkezet dolgozója, Horváth jenő újítási javaslattal nevezett be, amelynek gyakorlati alkalmazása nagy mértékben megkönnyítette a gyümölcsösben dolgozók munkáját, főleg a megtelt ládák fel- és lerakását illetően. Eddig ugyanis a leszedett gyümölcsöt ládákba rakták, melyeket a dolgozóknak kézi erővel kellett felrakniuk a pótkocsikra. Az elszállítás után a hűtőraktárban a palettákra szintén kézzel rakták le a ládákat és csak ezután volt lehetőség berakai ezeket a hűtőrekeszekbe. Ez a módszer drágította az említett termékek, gyümölcsfélék termesztését. Horváth Jenő újító egy ZETOR SOPER 50 típusú kerekes traktor hárompontos, olajnyomásos függesztőcsapjára egy kiselejtezett magasnyomású kocsi emelőszerkezetét szerelte fel. Ezt olyan formában végezte el, hogy a felső pontra felfüggesztett egy régi kombájnból kivett nlajnyomásos emelőt, a két alsó pontra pedig felerősítette az emelókocsi emelőszerkezetét. Az olajnyomásos berendezésbe ritkább olajat öntöttek, hogy az emelés könnyebb legyen. A ládákat először a gyümölcsösben palettákra rakják (12—16 ládát), a traktor a palettához tolat, majd eme- Iökarjainak segítségével a palettát felemeli és felrakja a pótkocsira. így megrakja az egész pótkocsit, majd a hűtöraktárban leszedi a palettákról és azokat egyenesen a hűtőrekeszekbe rakja, mindennemű átrakodás nélkül. Nagy előnynek számit az is, hogy a traktort esős időjárás idején felhasználhatók a pótkocsik vontatására vagy a megrakott palettáknak csúszdán történő húzatására. Az újítás gyakorlati alkalmazása révén a gyümölcsfélék szedése Idején (kb. 20 nap) két dolgozót mellőzhetnek. Ezek napi keresete azelőtt elérte a 90 koronát, tehát 20 nap alatt ez 3600 koronának felel meg. Az emelőszerkezet felszerelési költsége 300 koronát tett ki, tehát az újítás egy év alatti társadalmi haszna eléri a 3300 koronát! Az elmondottakból megállapíthatjuk, hogy a kameniőnái szövetkezetben egy újítási javaslat gyakorlati alkalmazása révén egyrészt megkönynyítették a gyümölcsösben dolgozók nehéz fizikai munkáját, másrészt pedig lecsökkentették a gyümölcsfélék termesztésének önköltségét. Reméljük, a jövőben a kameniőnái példa nyomán többi mezőgazdasági üzemeinkben is elmélyültebben foglalkoznak majd az újító mozgalom további kibontakoztatásával! Radzo mérnök, JMI Komárno Hoksza István
