Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)
1976-02-14 / 6. szám
6 SZABAD FÖLDMŰVES 1376. február 14. Tervszerűen és A helyes káderpolitika egyik alapvető tényezője népgazdaságunk további dinamikus fejlődésének. A nagyüzemi mezőgazdasági termelés fejlesztése nem képzelhet* el politikailag és szakmailag fejlett káderek nélkül, hiszen a tudományos-műszaki fejlesztés, a korszerű technológiai folyamatok alkalmazása nem valósítható meg szakképzett személyek nélkül. Lenin elvtárs több alkalommal utalt rá, hogy a vezetők munkastílusának teljes mértékben nélkülöznie kell a formalizmust és a bürokratizmust. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a vezetés és az irányítás módszerének egyeznie kell a szocialista társadalom jellegével. A Dunajská Streda-i járás egyike hazánk legfejlettebb és legkorszerűbb mezőgazdasággal rendelkező járásainak. A járást két évvel ezelőtt a gabonatermesztésben elért kiváló ered ményéiért Köztársasági Érdemrenddel tüntették ki. Ezt persze, nagyban befolyásolta az a tény, hogy jelentős eredményeket értek el a vezető dolgozók politikai elkötelezettségének és szakképzettségének a tökéletesítésében. Vörös István elvtárssal, a jMI káder és személyzeti osztályának vezetőjével, a vezető dolgozókkal szem ben támasztott igényekről, a káderkiválasztásról és a fiatal vezetői beosztásba történő besorolásáról beszégettünk. ® Milyen szempontokat vesznek figyelembe a vezető káderek kiválasz tásánál? — Tevékenységünkben abból indulunk ki, hogy a jó vezetés és irányítás, a kedvező gazdasági eredménynek nagyon lényeges összetevője. E- zért a jó vezetőket mind a jó, mind a gyengébb eredményeket elérő üzemeink egyaránt igénylik. A jó vezetőnek, mindenekelőtt kellő szervezőkészséggel, körültekintő magatartással, beosztottjaihoz és munkatársaihoz elvtársi segítőkészséggel kell rendelkeznie. Természetes, hogy szocialista mezőgazdaságunk továbbfejlesztését csakis politikailag fejlett, társadalmunk iránt elkötelezett, szakmailag és erkölcsileg egyaránt képzett egyénekkel lehet megvalósítani. A káderekről való gondoskodás keretében fontos szerepe van a kiválasztásnak, nevelésnek és az elhelyezésnek. A termelés dinamikus fejlődésével párhuzamosan mind mennyiségi, mind minőségi szempontból lényegesen megnövekedtek a követelmények a vezető beosztású káderekkel szemben. A mezőgazdasági termelés is nagy változásokon megy keresztül, ennélfogva tág teret kell biztosítani az.újnak, a tudományos-műszaki fejlődés adta lehetőségek kihasználásának. A jelen és a jövő időszak követelményeit az össztársadalmi érdekekkel 'összhangban csakis olyan káderekkel tudjuk megoldani, akik politikailag fejlettek, elkötelezték magukat pártunk politikája iránt, osztályöntudatukban megingathatatlanok és szocialista erkölcsi tulajdonságokkal rendelkeznek. Fontos szempontként vesszük figyelembe a szakmai felkészültséget, az elméleti és gyakorlati ismereteket, a munka minőségét, az önállóságot és a határozottságot a feladatok igényes teljesítésében stb. 9 Hogyan gondoskodnak a káderutánpótlásról? — A káderutánpótlás terén nagy gondot fordítunk a tervszerűségre és a rendszerességre. A szakkádereket a fő- és a szakközépiskolák szolgáltatják. A középkáderek nevelésében nagy segítséget nyújt részünkre a Dun. Streda-i (dunaszerdahelyi) Mezőgazdasági Műszaki Középiskola, ahonnan évente 35—40 végzős kerül a termelésbe. Tapasztalataink szerint jól megállják helyüket, ezért a jövőben is számolunk velük. Annak ellenére, hogy egyéb irányzatú szakközépiskolákból is jönnek hozzánk középkáderek, a létszámbeli igényeket nem tudjuk teljesen kielégíteni. Az utóbbi években lényeges javulást értünk el mezőgazdasági üzemek főiskolai végzettségű szakemberekkel való ellátottságában. Ennek kapcsán közelebb kerültünk mezőgazdasági üzemeink káderfedezetének kielégítéséhez. Megnövekedett az érdeklődés és a gondoskodás a szakkáderek iránt, s minden feltételünk megvan ahhoz, hogy a jövőben tovább javítsuk a vezető beosztásban dolgozó káderek minőségi összetételét, jól bevált a gyakorlat, hogy azok a nagyüzemek, amelyekben hiány van a főiskolai végzettségű szakemberekből, már a főiskolai tanulmányok évei alatt üzemi ösztöndíjat juttatnak egyes hallgatóknak, így egyúttal stabilizálják őket. 9 Milyen a mezőgazdasági üzemek szakember-ellátottsága? — Munkánkban nagy fontosságot tuladoníiunk a szakkáderek racionális széthelyezésének. Akút kérdésről van szó, hiszen a vezető beosztású dolgozóink egy részénél generációs cserére kerül sor, A jelenlegi szövetcéltudatosan a káderpolitikában kezeteinkben nyolcszáznál több műszaki-gazdasági dolgozó közül csak százkettő rendelkezik főiskolai, ötven középiskolai, és a többi pedig alap- és tanonciskolái végzettséggel. As ötödik ötéves tervidőszak éveiben ezen a szakaszon is javulást értünk el. A JMI által irányított üzentekben a szakkáderellátottság jónak mondható. A helyzet természetesen üzemenként eltérő. Ahol aktív hozzáállást tanúsítanak ehhez a kérdéshez, ott nincs baj a szakemberek ellátott Ságéval. A műszaki-gazdasági dolgozúk kategóriájába sorolt, irányítási igazgatási apparátushoz tartozó szakemberek több mint 13 százaléka rendelkezik főiskolai, 46 százaléka pedig teljes középiskolai végzettséggel. Csu pán az utóbbi három év alatt 141 végzőssel, ebből 43 főiskolai végzettségű szakemberrel gyarapodtak mezőgazdasági üzemeink. A vezető beosztású kádereknek több mint ötven százaléka 45 éven aluli. Az elkövetkező években további minőségi javulással számolunk, hiszen járásunkból jelenleg kilencvenketten Mezőgazdasági Főiskolán, százhetvenegyen mezőgazdasági szakközépiskolákban folytatják tanulmányaikat. Megkülönböztetett figyelmet fordítunk a vezető beosztásé káderek kiválasztására. Ezt a járási pártbizottság illetékes osztályával karöltve végezzük. 9 Mi a helyzet a kádertartalék terén, s milyen a fiatalok aránya a mezőgazdasági üzemek irányításában? — A Járási Pártbizottság Elnöksé gének 1973-as évi határozata alapján minden mezőgazdasági üzemben a pártszervezet irányításával kidolgozták a káderfejlesztés és kádertartalékok programtervét. Az eltelt két év tapasztalatai egyöntetűen bizonyítják, hogy a határozatok teljesítéséhez va lamennyi üzemben nagy kürültekin téssel, tervszerűen kezdtek hozzá. A szakkáderek elhelyezésénél a szükségletet vesszük figyelembe. A leg utóbb járásunkba került 18 főiskolai végzettségű szakember közül 13 üzemi ösztöndíjat kapott. A közép és főiskolai végzősökkel a JMI egyéves szerződést köt termelési gyakorlatra. A gyakorlat letelte után komplex értékelésre kerül sor, amikor eldöntjük, hogy az abszolvenst milyen beosztásija helyezzük. A káderek nevelése és továbbképzése terén figyelemre méltó eredményeket értek el a csilizközi, a Kék-Duna, az okoői és a Trhové Mýtoi szövetkezetekben. Mindannyiunk feladata, hogy tovább javítsuk kádertartalékaink politikai és szakmai felkészültségét. A kádertartalékok közé sorolt egyének közül 18 főiskolai, 2 teljes középiskolai, egy tanonciskolái végzettséggel rendelkezik. Túlnyomó többségük fiatal, hiszen heten közülük még nem töltötték be 30. életévüket, hatan 30—35 év közöttiek, nyolcán pedig 35 éven felüliek. A kádertartalékként kiszemelt egyéneket mindenekelőtt fiatal, rátermett egyénekből választjuk ki, akik szilárdan a marxizmus-lenini* mus talaján állanak, kellő tapasztalattal rendelkeznek a szervezés és az irányítás terén. A kádertartalék létrehozása nem könnyű feladat, mivel több helyen olyan egyénekről van sző, akik a közös gazdaságok megalakulása óta vezető beosztásban vannak. Ennek ellenére az a véleményünk, hogy minden feltételük megvan ahhoz, hogy a számításba vett személyek rendszeres továbbképzéssel megszerezzék azokat az ismereteket, amelyek a funkció betöltéséhez szükségesek. Igen jelentős mezőgazdasági üzemeink irányításéban a fiatal szakemberek számaránya. A szövetkeze tekben kiválasztott közel 250 funkciós közül 58 fiatal nem töltötte be 35. életévét, 52 százaléka pedig 45 éven alóli. 9 Mit tesznek a szakképzettség további fokozása érdekében? — Valamennyien tudatosítjuk, hogy a szakközép vagy a főiskola elvégzése csak a kezdéshez elegendő. A szakma igazi mesterei azok lehetnek, akik rendszeresen törődnek politikai és szakmai képességük fokozásával. A műszaki-gazdasági dolgozók jelentős hányada kapcsolódik be a nagyobb szakképzettség megszerzésébe. Jelenleg 27 dolgozónk a mezőgazdasági középiskolában, 12 pedig a mezőgazdasági főiskolán bővíti ismereteit. A vezető beosztású dolgozók részére rendszeresítették a ciklikus tovább képzést, s ugyancsak jól kihasználjuk erre a célra a haladé tapasztalatok iskoláját, valamint a szövetkezeti munkaiskolákat is. A szakmai ismeretek bővítését szolgálják a szakelőadások, a szakmai napok, a tanulmányi utak, az aktívák stb. is. Nem kétséges, hogy az ötödik ötéves tervidőszak folyamán jő eredményeket értünk el a káderellátásban. Megállapíthatjuk, hogy dolgozóink politikai szakmai felkészültsége, pártunk sokrétű gondoskodása tette le hetévé mezőgazdaságunk jelenlegi szintjének elérését. A vezető beosztású dolgozókkal szemben támasztott igényeink egyre magasabbak, ami egyben azt is jelenti, hogy emelkednek az igények és követelmények a kádermunka területén is. A szocialista mezőgazdasági termelés szervezé sében és irányításában végbemenő változások megkövetelik a tervszerű és céltudatos tevékenységet. A hatodik ötéves tervidőszak igényes feladatok elé állítja vezető gazdasági dolgozóinkat. Nem kisebb feladatról van szó, mint az önellátottság eléréséről. Ennek megfelelően az elkövetkező időszakban 40—45 százalékkal bővül a főiskolai végzettségű szakemberek létszáma, mig a szakközépiskolákból kb. 230 személlyel számolunk. A hatodik ötéves tervidőszakban 500 személy lép szövetkezeteinkbe a mezőgazdasági szaktanintézetekből. Mindez kedvező alapot biztosit arra. hogy a hatodik ötéves terv feladatait, pártunk közelgő XV. kongresszusa célkitűzéseinek a szellemében maradéktalanul teljesítsük. SVINGER ISTVÁN At állami tervben mező** gazdaságunkra méretezett idei feladatok jóval nagyobbak a múlt évieknél, mégis teljesíthetők. A CSKP KB októberi plénuma irányelveiben körvonalazott teendők, mint pl. a gabonafélék, a szemes kukorica, a tápanyagokban gazdag évelő takarmányok, a cukorrépa, a zöldségfélék és más termékek hozamának a fokozása nemcsak idén, hanem a hatodik ötéves tervidőszak további éveiben is gerincét képezik a legfontosabb teendőknek. Napjainkban Szlovákiában a mezőgazdasági üzemek többsége 1000—3000 hektáron gazdálkodik, ám nem ritkaság az sem, hogy egyes üzemek földterülete túlhaladja a 3500— 4500 hektárt és bizonyos időn belül ilyen és még nagyobb lesz ezer hektáros területen termelő társult, vagy a kooperációs csoportosulásokhoz tartozó üzemek kapják, mert csak ott van lehetőség ilyen gépek kihasználására. A múltban ugyanis előfordult, hogy a nagy teljesítményű gépeket — a társadalmi érdektől eltérően — párszáz hektáros gazdaságok kapták, ahol nem volt lehetőség a kihasználásukra. Talán mondanunk sem kell. hogy Ilyen fényűzésnek többé nem szabad előfordulnia. A jő ismeretségen alapuló kiutalások sok bonyodalmat okoztak társadalmunknak. Idén és a következő években annak az alapelvnek kell érvényesülnie, hogy a nagy teljesítményű, költséges gépeket a szakosított termelést folytató nagygazdaságok kapják, ahol Feladataink a gépesítés terén a mezőgazdasági üzemek túlnyomó többsége. Ez azt jelenti, hogy általánosan tökéletesíteni kell a termelést fellendítő eszközöket és módszereket. Itt kerül előtérbe a mezőgazdasági üzemek gépesítőinek a fokozott felelőssége. Rájuk és közvetlen munkatársaikra hárul az a feladat, hogy az erő- és a munkagépeket a nagytáblás termelésben gazdaságosan kihasználják. Ez még inkább vonatkozik a korszerű, nagy teljesítményre méretezett költségigényes gépekről Hozzávetőleges számítások szerint Csehszlovákia mezőgazdaságában a gépesítésben dolgpzőkra a személyenként mintegy 200 ezer korona értékű gépi beruházás jut. Ha azonban a szociális, költséges gépeken dolgozókat vesszük, azt láthatjuk, hogy egy ember kezében félmilliós értéknél is nagyobb összpontosul. Tudjuk, hogy a jelenlegi színvonalon nem állhatunk meg, hanem a korszerű gépek igénybevételével tovább kell jutnunk és ehhez hozzáértő emberek kellenek. Az idei és a hatodik ötéves tervidőszakra méretezett állami terv a műszaki berendezésekkel való ellátás további javulását helyezi kilátásba. A gyakorlat azt - sürgeti, hogy a növénytermesztési technika gyártői ebben a termelés összpontosításához és a szakosítás méreteihez igazodjanak. Általános igény és egyben népgazdasági érdek, hogy a nagy teljesítményű, korszerű erőgépeket és gépsorokat ne a kisgazdaságok, hanem a többmegfelelő feltételekkel rendelkeznek azoknak gazdaságos kihasználáséra Köztudomású, hogy az új, korszerű gépeket költségigényességüknél fogva egész társadalmunk érdekeivel összhangban a tudományos-műszaki haladás szolgálatába kell állítanunk. Ezzel elő kell segíteni a munkatermelékenység lényeges javulását, a költségek csökkenését, a termelés mennyiségi és minőségi eredményeinek a fokozását. Szükséges, hogy azon szervek és személyek, akik döntenek a korszerű mezőgazdasági technika sorsáról, felelősséget érezzenek annak igazságos elosztásáért. Vitán kívüli, hogy a gépek rendszeres minőségi karbantartása és javítása is figyelmét érdemel, mivel az utóbbi esztendőkben a gépek javítására fordított évi költség elérte a 6,5 milliárd koronát. Ez az összeg az összes gépi beruházások értékének csaknem a negyede. Természetesen, a mezőgépek jelentős hányada régi típusú és úgyszólván alig hasznosítható. Ennél fogva a generáljavítás nem kifizetődő, mégpedig azért, mert jőnéhány gazdaságban el hanyagolták a napi karbantartói és javítói teendőket, a nagyobb hibák megelőzését. Itt az ideje, hogy a gépesítök körülnézzenek a portán és megtegyék az intézkedéseket я gépek minőségi Javítása érdekében. Ügyeljenek arra, hogy az irányítás jogának gyakorlásakor ne feledkezzenek meg az ellenőrzés kötelességéről sem. —boksza— Л befejeződött ötéves terv telje** sítésének és főként a CSKP Központi Bizottságának 1974 novemberi ülésén hozott határozatok végrehajtásának tapasztalatai igazolják, hogy a nagyfokú igényesség alapelvének és az eredmények bíráló elemzésének érvényesítésével jelentős sikereket érhetünk el. Jelenleg nagy problémát okoz a szükséges takarmány és élelmiszer beszerzése a tőkés . piacokon. Ezért pártunk már XIV. kongresszusán előtérbe állította azt a feladatot, hogy hazai termeléssel fedezzük a fő élelmiszerfajták fogyasztásának növekedését. Társadalmunk az egész népgazdaság stabilizáló tényezőjeként értékeli a mezőgazdaságot, s ezért kellő figyelmet fordít fejlesztésére. Javul a mezőgazdaság anyagi műszaki ellátottsága, a legújabb tudományos kutatási eredmények érvényesítése, ami végeredményben kihat a termelés növekedésére. A mezőgazdasági teljes termelés volumenének értéke tavaly elérte a 25 milliárd koronát, ami 1970-hez viszonyítva egyhatodos növekedést jelent. Az állattenyésztési termelés értéke 13 milliárd 200 millió korona s részaránya a mezőgazdasági teljes termelésben 52,8 százalék. Tavaly az állami alapokba irányuló árutermelés elérte a 14,3 milliárd. koronát, s háromötödös részaránya volt a brutto termelésben. Ennek az értéknek döntő részét, több mint kétharmadát, az állattenyésztési termékek képviselik. Az állattenyésztési eredményeket mégsem becsülhetjük túl, mert az utóbbi években erősebben jelentkezik a marha-, főként a tehénállomány csökkenése. Pang a gazdasági állatok hasznossága. Leginkább az bánthat minket, hogy az abraktakarmány gozó üzemi kapacitásokra és bizonyos előítéletekre, a vágőjuhok és kecskék eladási tervét csak 0,7 százalékra teljesítettük. Több mint 2400 tonna az adósság. A nagyüzemi termelési technológia és kifizetődőbb fajták alkalmazása pozitívan befolyásolta a vágócsirkék tenyésztését. Tavaly 58 és fél ezer tonna csirkét adtunk el közellátásra és ezzel az évi terv volumenét 4 és fél százalékkal túlteljesítettük. Az említett mennyiségnek a felét a szövetkezetek, 11 százalékát pedig a közös. mezőgazdasági vállalatok szolgáltatták. A konzumtojás termelése terén is hasonló a helyzet. Tavaly 618 millió darabot vásároltunk fel, ennek 36 százalékát a szakosított közös szövetkezeti vállalatoktól, tizenketted részét a magánszektortól. Az 5. ötéves terv utolsó évében nagy problémák voltak a tervezett tejfelvásérlás teljesítésével kapcsolatban. Az ok: a terimés takarmány hiánya, amelyet leginkább a közép- és kelet-szlovákiai járások sínylették meg. Tíz járás nem teljesítette évi tejfelvásárlási tervét. Tavaly közellátásra 1 milliárd 177 millió tejet adtunk el, ennek háromnegyede a szövetkezeti szektortól és kis része (2,3 °/o) a kistermelőktől származik. A földművesek tavaly megfelelő termeléssel és eladással biztosították a városi és falusi lakosság folyamatos ellátását. Az idei feladatok még Igényesebbek lesznek. Ezért az év első hónapjaitól felelősségteljesen kell hozzálátnunk az állattenyésztési termékek állami felvásárlási terve optimális feltételeinek nemcsak általános, hanem minden munkahelyen történő megteremtéséhez is. Kocian Štefan, oki. mérnök iránytalanul nagy fogyasztásának tövetkeztében csökken az állattetyésztési termelés hatékonysága. A eheneket olyan méretűén takarméíyozták abrakkal, mintha évi tejhosamuk elérte volna a négyezer litert. \ valóságban azonban a háromezret sem éri el. Ha az említett szemes tacarmány-mennyiségből Szlovákiában ívente átlag 1 mázsát takarítanak neg, ez összesenmintegy hatezer vajon mennyiséget jelentene. Igaz, ez zaléka szarvasmarha, 53,2 százaléka sertés volt. A vágóállatok eladásában a szövetkezeti szektor részaránya 71,2, az államié 22,9, a magánszektoré pedig 3,6 százalék volt. Az évi tervet 10 százalékkal túlteljesítettük a vágómarhák felvásárlásában: 187 600 tonnát vásároltunk fel, 70 százalékát a szövetkezettől, 7,6 százalékát pedig az egyénileg gazdálkodó parasztoktól stb. Ez utóbbi magas arányszám részben a szövetkezemásrészt megköveteli, hogy az eddiginél nagyobb figyelmet fordítsunk a terimés takarmányok termelésének növelésére és minőségének lényeges javítására. Dolgozóink áldozatos munkája lehetővé teszi az életszínvonal állandó emelkedését és a szociális létbiztonság szilárdulását. A szocialista mezőgazdasági termelés feltételeket teremt arra, hogy a lakosságot egész éven át kellőképpen ellássuk a fő termékekkel. A helyes táplálkozási elvekkel összhangban évről évre nő a hús, a tej és a tojás egy főre számított fogyasztása. Országos viszonylatban megállapíthatjuk, hogy fogyasztásukat lényegében már hazai termeléssel fedezzük. A szlovákiai földművesek tavaly mintegy 430 ezer tonna vágóállatot adtak el közellátásra, ennek 43,6 szátesités eredményeivel, másrészt a háztájiak nélküli szövetkezeti gazdálkodás bevezetésével magyarázható. A húsfelvósárlásban a sertéseké a legnagyobb részarány. Tavaly 229 ezer tonna sertéshúst vásároltunk fel, a tervezettet 1,7 százalékkal teljesítettük túl. E téren is vezetnek a nyugat-szlovákiaia kerület földművesei. A betegek és gyengélkedők étrendjében fontos szerepe van a borjúhúsnak. A tavalyi felvásárlás mintegy hétezer tonna volt, ezzel 77,6 százalékban valósítottuk meg az állami tervet. A mezőgazdasági vállalatok összesen 65 ezer darab, 107 kg átlagsúlyú borjút adtak el. Az állami szektor az első helyre került eladási tervének teljesítésével — 81 százalékra teljesítette és darabonként 120 kg-ot meghaladó átlagsúlyt ért el. Tekintettel & nem megfelelő feldől-
