Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)

1976-02-14 / 6. szám

tStti február 14. SZABAD FÖLDMŰVES I Az építő bírálat szellemében Mint minden mezőgazdasági üzem­ben. a Bohatái Efsz ben is, (bagotai, komáromi járás) értékelték az ötö­dik ötéves terv teljesítését. A beszé­des számok arról tanúskodnak, hogy mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben jelentősen nö­vekedett a termelés. Különösen a sze­mesek és a cukorrépa termesztésében volt számottevő a hektárhozamok nö­vekedése. A búza átlaghozama 54 szá­zalékkal volt több, mint 1971-ben. Kukoricából az idén 70,5 mázsás át­laghozamot értek el, ami az ötéves terv első évéhez viszonyítva 135 szá­zalékos növekedést jelentett. De cu­korrépából is 70 százalékkal termel­tek többet, mint 1971 ben. — Meg kell javítani az ellenőrző tevékenységet — jelentette ki a közös elnöke. Ami az állattenyésztést illeti, a hústermelésben értek el jó eredmé­nyeket. Tejtermelésben viszont alig 4,5 százalékkal szárnyalták túl az öt­éves terv célkitűzéseit. A szövetkezet önellátó mind szálas, mind abrak­takarmányból és általában jó volt a termés a többéves takarmányokból is. A mezőgazdasági össztermelést 21,6 százalékkal, a piacit pedig 22 száza­lékkal teljesítették túl. A termés nö­vekedésével párhuzamosan emelke­dett az egy dolgozóra eső átlagkere­set is. Mindezek szerint úgy tűnik, minden rendben van a szövetkezet házatáján. A kommunisták évzáró tanácskozásán azonban kiderUIt, nincs egészen Így, s bátran feltárták azokat a hiányos­ságokat, amelyekkel a pártcsoportok gyűlésein már érdemben foglalkoztak. Elsősorban a zöldségtermesztést bí­rálták. Az 1975-ben elért eredmények azt igazolják, hogy az irányítók ke­vés gondot fordítottak a szabadban és a fóliasátrak alatti zöldségtermesz­tésre és a termékek értékesítésére. Bár tavaly ősszel későn jöttek a fa­gyok, mégis jelentős mennyiségű zöldség kint maradt a határban. Le­hetetlen állapot, az. hogy a hasonló minőségű földeken és ugyanolyan ég­hajlati viszonyok közepette zöldség­félékből, sőt a technikai növényekből is jóformán csak a felét termeljék, minj a szomszédos szövetkezetek. A főagronómusnak nagy érdeme van abban, hogy kiváló eredményeket ér­tek el szemesekből és többéves takar­mányokból. De ez nem mentesíti at­tól, hogy a zöldség és az ipari ter­mények termesztésével nem törődött kellőképpen. Az állattenyésztésben is voltak ki­elégítő eredmények. Nagy gondot for­dítottak a szarvasmarha tenyésztésre és arra, hogy minél több borjút nevel­jenek fel. Ezen a téren eredménye­sen tevékenykedtek. A tejtermelés is jobb volt, mint 1974 ben, de az el­adási tervet mégsem sikerült teljesí­teni. Ami a legszomorúbb, még min­dig akadnak olyan dolgozók, akik vizezik a tejet. Ez azért történhet meg. mert nincs megfelelő ellenőr­zés. így egyesek jellemtelenül kihasz­nálják a „lehetőséget“. , Bár a sertéstenyésztésben az ered­mények jók a szövetkezetben, nem lehetnek elégedettek az abraktakar­mány felhasználával. Pártunk Köz­ponti Bizottsága novemberi plénum­­határozata alapján az állattenyésztés­ben egyik legfontosabb kötelezettség­vállalást az egy kiló húsra eső abrak­­takarmány csökkentésére tették. Vál­lalták. hogy egy kilogramm sertés­húst négy kiló abraktakarmányból termelnek ki. S mi lett a valóság?; 5,2 kilogrammra volt szükség egy ki logramm sertéshús előállítására. El­gondolkoztató számok ezek és a fő zootechnikusnak, valamint az ottlevó kommunistáknak meg kell keresniük a gazdaságosabb termelés kulcsát. Az utóbbi években jelentősen kiépí­tették a gépparkot. Néhány nagy tel­jesítményű gépet is vásároltak. Isme retes, a géppark maximális kihasz­nálása döntően befolyásolja a gazda­ság menetét. Persze ott is előfordul­tak hiányosságok és erre a gépesítés­ben levő pártcsoport tagjai bírálóan rámutattak. Szerintük a gépeket bi­zonyos munkafolyamatok elvégzése után kell megjavítani, nem akkor kapkodni velük, amikor már újból szükség van rájuk. Természetesen a drága gépeknek nemcsak a rendbe hozatala, hanem a rozsdásodástól való megóvása sem hanyagolható el. Az ötéves terv utolsó esztendejében hiányosságok mutatkoztak az összter­melésben, amelyet csak 93,4 száza­lékra teljesített a szövetkezet, holott a ráfordítási költségek 1974 hez vi­szonyítva jelentősen növekedtek. Nem beszélve arról, hogy a terv sem volt esetenként reális. Például 400 ezer koronával terveztek több tiszta jöve­delmet, mint amennyit 1974-ben elér­tek, de azt is csak 91,6 százalékra teljesítették. A kommunisták jól látják a fogya­tékosságokat a szövetkezetben. A négy pártcsoport, amely a termelés legfontosabb szakaszain tevékenyke­dik, nagy segítségére volt a pártszer vezet vezetőségének a hiányosságok feltárásában. Élnek a kritika és az önkritika fegyverével és legtöbben bátran nyilvánítottak véleményt. A párt vezető szerepének gyakor­lati érvényesítése érdekében lényege­sen fontos az ideológiai nevelés foko­zása. a párttagok célszerű széthelye­­zése és nem utolsó sorban a szociális összetétele, valamint az átlagéletkor fiatalítása. Az utóbbi időben tizenegy fiatal tagjelöltet vettek fel és ez je lentősen elősegíti a pártcsoportok te vékenységét. De az előzetes elképze­lések szerint a legfontosabb terme lési ágazatokból szeretnének még több rátermett nőt és fiatal dolgozót javasolni felvételre. A CSKP és az SZLKP KB plénumá nak októberi határozata szellemében sokoldalúan felülvizsgálják és tudo­mányosan elemzik, mi volt az oka a termelésben előforduló hiányosságok nak és a kommunisták egyévenként kapnak feladatokat a problémák meg oldásának az elősegítésére. Mácsik Kálmán az őszinte elvtársi bírálat híve. Foto: Kovács Az üzemi pártszervezet nemrégiben tartott évzáró közgyűlése a pozitívu­mok értékelése mellett kritikai szel­lemben feltárta a hiányosságokat, a mely alapanyagul szolgál a közös zár­számadása előkészítésének. A zár­számadáskor az egész tagság előtt elemzik a gazdálkodást s minden bi­zonnyal feltárják az egyes szakaszo­kon észlelhető hiányosságokat. Mind ezek alapján olyan határozatot hoz nak. hogy a jövőben hasonló hibák ne fordulhassanak elő. TÓTH DEZSŐ kevésnek bizonyul! a fejlődés útján. Ezt meggyőzően bi­zonyítja az is, hogy a mezőgazdasági össztermelése öt év alatt 51 százalék­kal növekedett. Főleg a gabonater­mesztésben jeleskedett a 86 százalé­kos növekedéssel. Persze, nem be­csülhető le a tejtermelésben elért 47 százalékos növekedés sem. Hiszen ke­vés gazdaság dicsekedhet azzal, hogy a szerződéses tejeladási kötelezettsé­geit az öt év alatt 111 százalékra tel­jesítette. Igaz persze az Is, hogy a termelés­­növekedésre kedvező hatással volt a nagy beruházásokat igénylő korszerű­sítési folyamat. Ezzel szemben azon­ban igaz az is, hogy dicséretet érde­melnek a korszerűsítés jelentőségé­nek felismerői is, azok, akik az üzem­­irányítás és munkaszervezés színvo­nalának emelésével, a termelés gaz­daságosságának fokozásával létrehoz­ták a gazdaságfejlesztés anyagi előfel­tételeit. A termelés korszerűsítése — átme­netileg a sertéshizlalásban — kisebb buktatókkal is járt. Meglepő volt hal­lani, hogy a sertések napi súlygyara­podása a múlt esztendőben csupán 44 dkg volt. Tény, hogy a korszerű sertéshizlalda némi bosszúságot is okozott a bajőiaknak. Részben az épí­téssel, szerelő munkával járó zaj, to­vábbá a takarmányadagolő pontatlan­sága okozta a kedvezőtlen eredményt, hogy a hizlaldába 15—20 kilós válasz­tási malacokat összpontosítottak, míg az előírások szerint ebben a típusú hizlaldában a ciklus 30—40 kg-os malacokkal veheti kezdetét. A hibá­kat felismerték? orvosolták, s azóta lényeges javulás tapasztalható. Az említett fogyatékosságtól függetlenül el kell ismerni, hogy az ötödik öt­éves tervidőszak folyamán rendkívül sokat tettek a sertéshús termelésének növelése céljából. így például 790-ről 1101 darabra növelték az anyaserté­sek számát, a hízók száma pedig az 1970. évi 8942-ről 1975-ben 14 ezer 725 darabra szaporodott. Ez is vala­mi! Hiszen ezzel magyarázható, hogy a gazdaság az öt évre előirányzott sertéshús értékesítésének tervét 20,7 százalékkal túlteljesítette. A helyzet tényleges ismeretében az ember nem csodálkozik azon, hogy a Bajéi Állami Gazdaság igényes ter­melési feladatokat tűzött maga elé a hatodik ötéves tervidőszakra. Már az idén, Vagyis a hatodik ötéves terv el­ső évében 5,3 százalékkal akarja nö­velni a mezőgazdasági össztermelését, az árutermelést pedig 10 százalékkal. Az ötéves tervidőszak alatt pedig megtesznek minden lehetőt azért, hogy a mezőgazdasági össztermelé­sük 27,6, árutermelésük pedig 35,9 százalékkal növekedjen. A konferencia érdemben foglalko­zott a termelésfejlesztési lehetőségek­kel. Elsődleges feladatnak minősítette a dolgozók politikai és szakismeretei­nek bővítését, az újító és korszerűsí­tő mozgalom széles körű kibontako­zását, valamint a magas színvonalú — tehát formalitásoktól mentes — szo­cialista munkaverseny meghonosítását a termelés minden szakaszán. Elhatá­rozta, hogy a szakszervezet, a SZISZ, valamint a CSSZNSZ aktív segítségére támaszkodva — a reális lehetőségek keretein belül — fokozza a politikai felvilágosító munkát, hogy a gazda­ság dolgozói a CSKP XV. kongresszu­sát jelentőségéhez méltó szocialista kötelezettségek vállalásával köszönt­sék. A kötelezettségvállalások a ter­vezett termelési és áruértékesítési feladatok lényeges túlszárnyalására, a munka- és életkörnyezet javítására, a községek fejlesztésével járó felada­tok teljesítésére irányulnak. A határozat — többek között — kö­telezi a gazdaság vezető dolgozóit, valamint a különböző munkaszakaszo­kon dolgozó kommunistákat arra is, hogy állandóan keressék, tanulmá­nyozzák a termelés tudományos mód­szereit és a lehetőségek keretein be­lül iktassák be a termelési gyakor­latba mindazokat a tudományos-mű­szaki vívmányokat, amelyek a gazda­ság sajátos körülményei között a ter­melés és a munkatermelékenység nö­vekedését eredményezik. Bajőon a rejtett tartalékok feltárá­sát és következetes kihasználását a Jövőben Is napirenden tartják. Tuda­tosították persze azt is, hogy a taka­rékosság elvének betartása nagyon fontos követelmény, mivel a termelési költségek csökkenéséhez és a jövede­lem növekedéséhez vezet, joggal ál­lítható, hogy az összüzemi pártkon­ferencia betöltötte küldetését, mert érdemben foglalkozott a pártmunka, a gazdaságirányítás és munkaszerve­zés fejlesztésének időszerű kérdései­vel, s olyan programot fagodott el, amely összhangban van a CSKP Köz­ponti Bizottságának határozataival. Olyan programot, melynek teljesítése a gazdaság szüntelen izmosodását, a dolgozók életszínvonalának emelkedé­sét eredményezi. PATHÖ KAROLY Eő feladat a párt vezető sze­­repének elmélyítése. A kri­tika tartalmának tárgyilagosnak kell lennie, hassa át mindenkor a kommuisták elvszerűsége.“ Ezeknek a fő gondolatoknak a jegyében értékelte a kvetoslavovi (úszori) Magtermesztő Állami Gaz­daság mellett ,működő pártszerve­zet — közelmúltban lezajlott év­záró plenáris ülésén — az ötödik ötéves tervidőszak munkaeredmé­nyeit. Az üzem dolgozói az ötödik öt­éves tervben nagy súlyt fektettek a gabonatermesztésre. Bizonyítja ezt, hogy 131,44 százalékra telje­sítették a gabonatermesztés tervét. Az előirányzott búzamennyiséget 138,69 százalékra, az árpát 118,17 százalékra, a kukoricát pedig 177,99 százalékra. Megállapíthatjuk — tért át Rácz Imre a pártszervezet elnöke, hogy ml szerint az üzem teljesített# a magfermesztési tervet. Ezért ells-, merő oklevelet is kaptak a „Slo­­vosivo“ nemzeti vállalattól. — Ennek alapján — mondta —, célul tűztük ki, hogy az idén, száz vagon búza-, hatvan vagon árpa- és tizenöt vagon kukorica-vetőma­got termesztünk. A problémákat felvetve sajná­lattal jegyezte meg, hogy a Blatná n'Ostrove-i részlegen épülő öntö­zőrendszer nem készült el, s ha a munkálatok ilyeh „Lucaszéke“ módjára haladnak a továbbiakban is, a közeljövőben nem számolhat­nak üzembe helyezésével. A takarmányalap kérdését Is megemlítette: „Tudnánk takaré­koskodni az abrakkal, hiszen meg­felelő mennyiségű szálas takar­mány áll rendelkezésünkre. Nincs azonban megfelelő raktárterüle­tünk és szárítóberendezésünk. Saj­Eredmények gondok egy állami gazdaságban a XIV. pártkongresszus feladatait általában teljesítettük. Akadtak persze nehézségek is. Hogy a ter­vek teljesítése folyamatos, zökke­nőmentes legyen, megszervezték az aktivisták körét, akik segítsé­get nyújtottak a gazdaságban mű­ködő négy alapszervezetnek — el­­j sősorban az ideológiai, de a gaz- I dasági munkákban is. A összüzemi i pártbizottság általában valameny- 8 nyi feladatról áttekintést nyert, g így a felmerülő termelési nehézsé­■ gek a párttagok áldozatos munká­■ ja révén, úgyszólván kivétel nélkül I megoldódtak. Nagy szerepet ját­­í szottak ebben a szocialista brigá- I dók. A kilenc brigád közül három I már birtokolja a bronzérmet. To- I vábbi három csoport a közeljövő- I ben részesül e kitüntetésben. — Alap- és középfokon szervez- I tűk meg a pártoktatást — szólt az Ü elnök a politikai káderképzésről, s A részvétel 92,6 százalékos volt, j. tehát az iskolázásba aktívan be- i kapcsolódtak. Az elmúlt választási j időszakban három párttag végezte i el sikeresen a marxista-leninista \ egyetemet. Jelenleg öten készüt- 3 nek a vizsgákra. A gazdaság dolgozóinak létszá- I ma jelenleg 360 körül mozog és i állandóan csökkenő tendenciájú, 3 s mi több, nagyon kevés a fiatal, jj Ennek tulajdonítható az, hogy I „csak“ 68 párttag dolgozik az I üzemben. Az utánpótlás biztosítása I tehát épp.ezért ütközik nehézsé­­j gekbe. Ennek ellenére az utóbbi i öt évben tizenöt fővel emelkedett j a párttagok száma. Mi az oka a fiatalok hiányának? 1. Lakáshiány. 2. Munkaidő kérdése 3. A szociális feltételek biztosí­tásának hiánva. 4 Kevés az anvagi juttatás. Tévedés ne essék, a fenti oonto­­! kát nem a cikk szerzője találta ki. I Az elnök indokolta ígv beszámo- I lójában a munkaerőhiányt. Persze I a pártszervezet megfelelő intézke­­j déseket tesz ezen a téren is. Az elnök beszámolója után az üzem igazgatója Pajtinka Anton,— I különben az összüzemi pártbizott­ság tagia — vázolta az ötödik öt- I éves terv termelési eredményeit, nos, a járási mezőgazdasági igaz­gatóság sem tesz eleget kérésünk­nek, hogy soroljanak be valame­lyik szárítóberendezéssel ellátott állami gazdaság, vagy esetleg szö­vetkezet termelési tervébe“. A vitában a beszámolókat a párt­tagok értékes hozzászólásai egé­szítették ki. Az egyes részlegveze­tők elemezték az eredményeket és a problémákat. A gyűlés végén határozati javas­latot fogadtak el a résztvevők, amely a jövőben pozitív irányban hivatott befolyásolni az üzem ter­melési eredményeit. Az ideológia és pártépítés sza­kaszán célul tűzték ki, hogy ma­gasabb szintre emelik a pártokta­tást, beszervezve a párton kívüli jó dolgozókat is. Legkésőbb ápri­lis 1-ig részletesen kidolgozzák a tagalap fejlesztési tervét. Ezek után sokkal nagyobb gon­dot fordítanak majd a dolgozókról való szociális gondoskodásra, mert bizony, kevés eredménnyel dicse­kedhetnek ezen a téren. A jövőben új. szociális berendezésekkel gya­rapszik az üzem, a régieket pedig felújítják. A Forradalmi Szakszer­vezet feladata, hogy üdüléseket biztosítson az üzem dolgozói ré­szére. Következetesen kézbe veszik a fiatalok irányítását, nevelését, hi­szen elsősorban ebben látják az utánpótlás megoldását, mind poli­tikai. mind szakmai téren. Leszögezhetjük, hogv a kveto­slavovi Magtermesztő Állami Gaz­daságban dolgozó kommunisták a jó eredménvek mellett a „fényszó­rót“ a hibákra is ráfordították. Rámutattak arra. hogy helytelen minden problémát objektív okok­kal magyarázni. Elsőrendű feladat, hogy a vezetők az emberekben keressék a tartalékokat. És hogy azokat a jövőben megtalálják, to­vább kell mélyíteni a párt vezető szerepét, ideológiai vonalon széle­síteni az emberek ismereteit. Az előfeltételek megvannak arra, hogy törekvéseiket siker koronázza. Az eredmények viszont még váratnak magukra és hogy nem hiába, ez csak tőlük függ. Barak László ■■■Шннннп A korszerű sertéshizlaldákban sokkal gazdaságosabb a termelés. ; Foto: —Jbt—<

Next

/
Thumbnails
Contents