Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)
1976-01-31 / 4. szám
i978. január 31. SZABA0 FÖLDMŰVES IS A D Ж В Ж T RAKTORAI A munka egyenletesen halad a földeken, a traktoron vezetőt nem látunk. A szemlélődő végül a dűlő szélén egy személyt vesz észre kapcsolőazerkezettel a kezében. Ezzel meg is oldódott a „rejtély“. A traktort „távvezérléssel“' üzemeltették. Ez a jelenet ma már nemcsak elképzelés. A fejlett országok kutatói már a jövő traktorait szerkesztik. Az ismert traktorok Diesel-motorjai viszonylag nagy helyet foglalnak el, karbantartásuk, ápolásuk bonyolult, fáradságos. Egyes gépszerkesztők ezért a gázturbinában remélik megtalálni a jobb megoldást. Az első gázturbinás traktorokat az DSA-ban és a Szovjetunióban már el Is készítették. Ennél a motortípusnál a környező térből beszívott levegőt összesfiritik, majd az égéstérbe juttatjék. így adagolják a tüzelőanyagot, a gázolajat. Az égésfolyamat megkezdődik, a hőmérséklet 2000 C fokig emelkedik. A felhevített gázt még egyszer hideg levegővel hígítják és Így 700—000 C-fokos hőmérséklettel vezetik a munkaturbina lapátjaira. A járókerék rendkívül gyorsan forog. Percenkénti fordulatszáma 50 ezerig terjedhet — és igen nagy teljesítményt nyüjt. A gázturbinás traktor készítői azonban több akadállyal találták szembe magukat. A gázturbina ugyanis sok gázolajt fagyaszt. Az ój traktortípus fejlesztésénél sürgető feladat; egyrészt a tüzelőanyagfogyasztás csökkentése, másrészt a közlőmű tökéletesebb megszerkesztése. A közlőmű küldetése, hogy a rendkívül nagy fordulatszámot a traktor viszonylag kis fordulatszámú kerekeire átvigye. A fejlesztés másik irányára a villamos traktorok a jellemzők. Ezeket már a második világháború előtt kipróbálták a Szovjetunióban. Ott hozták létre a világ első villamosüzemalésű traktorok állomását. A villamos traktorok munkaközben igen jól beváltak, de előnyüket néhány bonyolult megoldás „homályosltja“. Ezek a traktorok ugyanis transzformátor-állomáshoz és „tápvezetékhez“ vannak kötve. A traktor tetejére kábeldobozt szerelnek, amely Uzemközben le-, illetve feltekercseli a mintegy 500 méteres kábelt. Ez a vezeték azonban gyorsan kopik és fennakadhat a terepakadályokon. A traktort nehéz egyik területről a másikra szállítani. Hosszas kísérletezés után a próbálkozások abba is maradtak. A tervező mérnököknek azonban még ma is az a véleményük, bogy célszerű lenne visszatérni a „kötött“ traktorokhoz. A villamos energiát termelő ipar ugyanis közben újszerű, rugalmasabb műanyagokat fedezett fel a vezetékek szigetelésére. Ezeket ma már kisebb átmérővel, szilárdabb kivitelben gyártják. A mezőgépgyártó szakemberek ma már arra a lehetőségre gondoltak, hogy a villamos energiát vezeték nélküli eljárással úgy vigyék át a traktorra, akár csak a „rádióhullámokat“. Az Ilyen traktorokat tükörantennával terveznék, amelyek képesek a vezeték nélkül „érkező“ villamosenergia felfogására. Ez a megoldás feltehetően nagy fordulatot hoz a mezőgazdaság gépesítésében. A jövő mezőgazdasági erőgépparkjának sokat ígérő típusát — a Dieselelektromos traktort — már néhány évvel ezelőtt kifejlesztették. A Dieselmotor egy áramfejlesztőt működtet, a traktort pedig villamos motor hajtja. Az elv megegyezik a Diesel-mozdonyok működési elvével. Az első pillanatra tehát bonyolultnak tűnik ez a szerkezet kivitelezése, de vitathatatlan előnyei is vannak. A Dieselmotor ugyanis ennél a megoldásnál egyenletesebben működik, kopása kisebb, a villamos motorok ellenállóképessége és szabályozhatósága jobb stb. Az ilyen traktorok előnye, hogy a Diesel- és a villamos hajtás előnyeit egyesítik, hátránya viszont a nagy súly és a magas előállítási ár. A jövő villamos traktorának másik változatát ffitőanyagcellák táplálják. A fűtőanyagcellákban az éghető gázok energiája közvetlenül villamosenergiává alakul át. Az energia átalakítása nem úgy megy végbe, mint a szokványos galvánelemeknél — vagyis a fémelektródok fogyasztásával — hanem az energia átalakítása két egymással vegyülő gázzal történik, amelyeket porózus, üreges elektródokba vezetnek. A fűtőanyagcellákban két-két porózus fémből vagy szénből sajtolt elektródot helyeznek el. Az elektródok az elektrolitba merülnek bele. Ha az elektródokra hidrogént és oxigént vezetnek, akkor a cellában villamos áram keletkezik. Üzemanyagként gáz halmazállapotú hidrogén, esetleg metanol vagy földgáz szolgál. Az ilyen traktor üzemelése zajtalan, kipufogó gázok sincsenek. A már elkészült kísérleti berendezés teljesítménye legalább 20 lóerős. Egyelőre ez a hajtóműtfpus is sok üzemanyagot fogyaszt. Ez azonban csak műszaki jellegű nehézség, amit a későbbiek folyamán bizonyára legyőznek a szakemberek. A villamos traktor csaknem 90 százalékos hatásfok elérésére képes. (Összehasonításképpen a gőzmozdony hatásfoka 7 százalék, a Diesel motoré pedig 25— 30 százalék.) Néhány típusnál, például a szovjet K—700-as traktornál a kormánytengelyt a traktor közepén helyezik el. Az ilyen gép fordulás közben úgy néz ki, mintha középen eltörött volna. Ezzel a megoldással növekszik a traktor teherbírása, a fordulás sugara viszont csökken. Dr. László László, mérnök, tudományos kutató Mk takarroányalappel való ússz erű ** gazdálkodás októberben szerepelt a CSKP KB tüéeének programján. Nem véletlenül, bissen S központi szervek már korábban Is rámutattak a takarmányokkal — s mindenekelőtt a szemes takarmánnyal — való gazdálkodás fogyatékosságaira. A Rimavská Sobota-i Járási Népi Ellenőrzó Bizottság dolgozói az év első felében a mezőgazdasági üzemekben végzett ellenőrzések alkalmával komoly hiányosságokra figyeltek fel, a múlt év szeptember 10. és október 17-e között bárom szövetkezetben és egy állami gazdaságban. A járási mezőgazdasági igazgatóságon és a mezőgazdasági felvásárló és ellátó vállalatnál végzett ellenőrzések alkalmával a korábban élfogadott Intézkedések hatékonyságát és gyakorlati megvalósítását vizsgálták. Az ellenőrző szervek figyelme mindenekelőtt az abraktakarmánnyal való helyes gazdálkodásra, a részletesen kidolgozott etetési tervek betartására, a takarmány-termőterületek és a termés pontos nyilvántartására irányult. A Rím. Sobota-l Haladás Efsz-ben az előző évben egy liter tej termeléséhez 0,26 kg szemes takarmányt fogyasztottak. Ijesztően sok, — 4,44 kg — abraktakarmány fogyott el a nőшЩяэйешеез tapasztalatok! A forradalom előtti években Kuba mezőgazdaságilag művelhető földterületének 46 százaléka a lakosság 1,5 százalékát képező nagybirtokosok kezében összpontosult. Ezzel szemben a termőföld 29 százalékát a kimondottan földből élő kisgazdák és nincstelen bérlők 92 százaléka művelte. A nagybirtokosok kezében összpontosuló cukornádültetvényeken embertelen kizsákmányolásban éhbérért tengődött — kampány évente 90—100 napig tartott — a lakosságnak több mint a fele. Az év nagyobbik részében az emberek munkanélkül voltak. A mezőgazdasági termelésre főleg a monokultúrás növénytermesztés volt jellemző. A cukornád földbekerülését követően ugyanis 15—20 éven keresztül — minimális gondozással — termett. A cukornádon kívül a nagybirtokosoknak szinte Ingyen, dohányt, kávét, mangőt és számtalan más növényt is termett a táperőben gazdag kubai föld. Kubából a cukor többségét, a dohányt és egyebeket az USA-ba szállították. Ezzel szemben a marmaládét, a csokoládét, a gyümölcs-konzerveket, a cigarettát importálták. Hasonló volt a helyzet az állatállománnyal Is. A szarvasmarhát az USA-ba exportálták, s a füstölt húsáru 70 százalékát pedig Importálták. Legjelentősebb exportcikküket, a rumot — nagyüzem hiányában — apró manufaktúrákban gyártották. Köztudottan Kuba volt az USA legközelebbi gyarmata, ahonnét jutányos áron szerezhette be feldolgozóipara részére a nyersanyagot. Ugyanakkor a rendkívül gazdag termést nyújtó Kuba lakosságának nagy többsége embertelen sorsban sínylődött. Ez ma már mind a múlté. A kor-Hogyan gazdálkodunk a takarmánnyal? vendékmarhiknál, s 3,37 kg a sertéseknél 1 kg súlygyarapodáshoz. Most azonban lényegesen kedvezőbb a helyzet. A tejtermelésben ugyan változatlan maradt a takarmányfogyasztás, ám a hízómarháknál fél kilóval csökkent a fejadag. A hosticei Efszben a tejtermelés kivételével a takarmőnytáp fogyasztása a tavalyi valósághoz képest rosszabbodott, ami elgondolkoztató. A vizsgált szövetkezetek közül Klenoveceben alakult ki a legkedvezőbb kép, ahol még a tavalyi, viszonylag alacsony fejadagot Is csökkentették. A teljesség kedvéért azonban meg kell Jegyeznünk, hogy a hegyaljai szövetkezetben elegendő szénával rendelkeznek, ami nem mondható el a járás többi üzeméről. A Járási átlagot tekintve az elmúlt évihez viszonyítva, jelentős megtakarítás tapasztalható mind a fejőstehenek, mind pedig a vágóállatok takarmányozásában. Néhány kirívó eset azonban Itt Is akad. Kraskovőn 0,40, Uz. Panicán 0,47, Šimonovcén 0,40 s Bátkában 0,42 kg abraktakarmányt fogyasztanak egy liter tej előállításához. A vágóállatok hizlalásában Jövel a járást átlag fölé emelkedik a Gém. Ves-l és a jesenkél gazdaságok takarmányfogyasztása. Dicsérőleg kell szólni viszont a HrnC. Ves-l Efsz-ről, ahol több mint fél kilóval kevesebbet fogyasztanak egy kilő hús előállításához. A szemes takarmány-fogyasztást a jövőben a tömegtakarmányok adagjának növelésével kívánják csökkenteni. E téren a helyzet biztató, hiszen a tervezett 1 mllllő 817 ezer mázsa helyett 1 millió 839 ezer mázsa jő minőségű silóval rendelkeznek mezőgazdasági üzemeink, s hasonlóan több szenázs készült a tervezettnél. Szakemberek véleménye szerint (j hústermelés terén a Jövőre nézve ti biztatóak a kilátások. A tejtermelésben azonban csak akkor várható tar« tós siker, he az elfogadott Intézkedéseket a gyakorlatban következetesen megvalósítjuk. Haosi AttlW szerű nagyüzemi mezőgazdasági termelést a forradalom alapozta meg. Felszámolta a nagybirtokrendszert, földet adott a parasztnak. A ténylegesen korszerű nagyüzemi mezőgazdasági termelés Kubában azonban valamivel több/ mint öt évvel ezelőtt jött létre. A hajdanában kishozamot nyújtó lapálymarba helyét a nagyüzemekben a produktív fekete-tarka marha foglalta el. A hasznavehetetlennek vélt, parlagon heverő földterülteken a tudományos kutatás és a termelési gyakorlat közreműködésével összefüggő citrusz-ligeteket létesítettek és tervdokumentációkat készítettek olyan víztárolók építésére, amelyekből elkészülésük után öntözhetik a rizsföldeket. és növendékállatalkiat. A néhány 6a« vei ezelőtt telepített citrusz-llgetek» bői a gazdag termést tehergépkocsikkal szállítják az átvevő helyekra, hogy a hazai és a külföldi piacokon értékesíthessék. Több helyen már elkészültek a víztározók és öntözhetik a rizsföldeket. Így válik valóra a kubai mezőgazdaság korszerű útépítésének a tervezete. A zöldség, a cltrusz, a kávé, valamint más növények termesztése egyelőre még sok emberi erőt igényel, azonban a mezőgazdasági munka legnehezebbjét már túlsúlyban korszerű gépek végzik. A kubai szövetkezeti földművesek némelyike legalább olyan biztonságosan „nyergell* a traktort, akárcsak a lovat. Kuba mezőgazdaságának múltja, jelene és jövője Múlt esztendőben Kubában a cukornádat több nagygazdaságban kombájnokkal gyűjtötték be. A kombájnokat a Szovjetunió hatékony segítségével már otthon, a holguíni mezőgépgyárban készítették. A kombájnok munkája azonban még nem eléggé tökéletes, így a zöldtömeg vesztesége kissé nagyobb, mint a kézzel való begyűjtésnél, mégis előnyös, hiszen a felaprított cukornád egy őrén belül feldolgozható a cukorgyárban. Korábban a cukornádat tárolni kellett és ezzel sok édeslé folyt el, s a veszteség még nagyobb volt. A kombájn megszabadítja az embereket a fárasztó kézi munkától, s a felszabadított munkaerőt a népgazdaság más fontos ágazataiban hasznosíthatják. Az újonnan alakított, korszerű épületekkel és gépekkel, nagyhozamú tehenekkel rendelkező nagygazdaságok összefüggő területű, öntözhető, telepített legelőn tartják teheneiket A földművesek a forradalmat követő években kapott földekkel egyre többen lépnek a korszerű nagygazdaságokba. Elhagyják fából készült, pálmalevéllel fedett „lakásaikat“ s az újonnan épített, korszerű életkörülményekre méretezett központi községekben telepednek le, ami nem egycsapásra, hanem a fokozatosság elve szerint történik. Bizonyos, hogy a korszerű feltételek közt nevelkedett és Iskolázott fiatalok többé nem kívánkoznak viszsza a szülók által elhagyott kunyhókba. Kuba népe egészen fiatal. A lakosság egyharmada alig éri el a 15 éves kort. Tulajdonképpen ez a biztosíték arra, hogy hamarosan áttérnek a mezőgazdasági termelés korszerű, nagyüzemi formáira, s ezzel az ország mezőgazdasága a Jövőben ténylegesen a népgazdaság szilárd támaszává válik. (M. N.) Tartalékaink az istállótrágya gazdaságos felhasználásában Földjeink termőerejánek a fokozása, mezőgazdaságunk egyik alapvető feladata. Figyelmeztetett arra a párt októberi plénuma is. Tény, hogy az utóbbi években a művelhető földjeink termőereje számottevően javult. Ezt leginkább a műtrágyák hatékony igénybevétele tette lehetővé. Befolyásolták egyebek közt a gabonafélék hektárhozamának a javulását is. Esetenként arra is sor került, hogy a termőföldek némelyikére több tápanyag jutott a kelleténél, ami főleg a nitrogénre vonatkozott. Tulajdonképpen pazarlás történt, mert a nitrogén jelentős hányada elillant, vagy a talaj mélyebb rétegeibe húzódva hasznavehetetlenné vált. Téves volna az olyan megoldás, ha a trágyák használatával indokolatlanul takarékoskodnánk. Ellenkezőleg, még jobban kell törekednünk a rendelkezésre éllé készletek gazdaságos felhasználására, mert csak ilyen módon fokozhatjuk a növénytermesztés és az arra szorosan kapcsolódó állattenyésztés termelését. Ezt a folyamatot azonban nem lehet elszigeteltnek tekinteni. A szerves és a műtrágyázást egymást kiegészítve kell végezni, azaz a talajművelés szoros tartozékénak kall tekinteni, a többi tényezővel együtt. Ide sorolható egyebek közt a komplex agrotechnika, a talaj vízgazdálkodása, erózió elleni védelme, ásványi és szerves anyagokkal való folyamatos ellátása stb. A műtrágyák használatában jelentős sikereket értünk el. Ezzel szemben szinte figyelmen kívül hagytuk a szerves trágyák felhasználásénak a lehetőségét. Ez nem nevezhető másnak, mint pazarlásnak, mert a mezőgazdasági üzemek sokaságában az istállótrágya gondozásét, tápanyagainak a megtartását elhanyagolták. Nem tudják, vagy nem is akarják tudni, hogy a felhasznált takarmányok energiájának mintegy 50 százaléka az ürülékkel együtt az istállótrágyába kerül, s ennek következtében az alomban mintegy 80 százalék nitrogén és több mint 90 százalék ásványi anyag gyülemlik feli Mivel a növénytermesztésből származó termékek jelentékeny többsége az állattenyésztésben kerül hasznosításra. úgy a földeken kitermett tápérték nagy része az istállőtrágyába kerül, amelyet feltétlenül vissza kell juttatnunk a földekre, hasznosítanunk kell a termőerő felújításában. Így javíthatjuk talajaink tápanyag-, humusz- és ásványianyag-készletének kedvező arányát. Viszonyaink közt kívánatos, hogy a kedvező arány állandóan javuljon, amit azzal érhetünk el, hogy egy év átlagában legalább 50 mázsa szerves anyagot juttatunk a talajra. Ebből a mennyiségből a növényi maradványok mintegy 50—60 százaléknyit nyújtanak a talajnak, tehát a hátralevő részt lstállétrágyával kell pótolnunk. Azért is, hogy kellő szinten tartsuk a humuszkészletet. Ez a tömeg évente kb. 100—130 mázsa istéllétrágyamennyiségnek felel meg. Ez úgyszólván minden egye* mezőgazdasági üzemre vonatkozik. Ojabban a mezőgazdaságban lassan haté nitrogént is juttattunk a talajba. Eszel tulajdonképpen megelőzhető egyes növények túlságos elburjánzása, esetleg a trágyának a talajban való nitriflkálódása, az altalajba valú leszivárgása stb. A nitrogén érvényesüléséhez a talajban ugyanis „friss“ szerves anyagra van szükség, amelyet a növények gyökerei képeznek. Ezzel szemben a humuszkészlet a foszfor tökéletes felhasználását segíti elő úgy, hogy a foszfát a talajban levő humuszra kötődve nem ásványosodik el, hanem könnyen felvehető formában áll a növény rendelkezésére. Ez azt jelenti, hogy a szakszerűen istállótrágyázott földeken a foszfor felvétele, illetve a növényekre való hatása jobb az átlagosnál. Ugyanakkor a humusztartalom kedvező hatással van a mikroelemek aktivizálódására is. A mikroelemek egyes talajokon azért felvehetetlenek a növények részére, mert kevés az aktivizálást serkentő humusz. Szólni kell még arról is, hogy a talaj kielégítő szervesanyagkészlete rendkívül kedvező befolyással van a víz- és a hőforgalomra. Ezzel az erózióra való hajlamosság lényegesen csökken. Ez azonban nem jelenti azt, hogy szükségtelen a földek műszaki eszközökkel való szüntelen javítása, a vizenyős talajok lecsapolésa, öntözőrendszerek építése, a kevés hozamú földek rekultivációs faljavítása stb. Tény, hogy ez hasooló tartozéka a talaj termőbbé tételének akárcsak a szervestrágyázás. Ezért minden rendelkezésre álló eszközt és anyagot a terméseredmény fokozása érdekében hasznosítani kall. ján Baryl elvtárs a CSKP KB októberi plénumán kihangsúlyozta: „Nem vagyunk annyira gazJagok, hogy megengedhetnénk magunknak a pótolhatatlan belföldi tápanyagforrások gazdaságos kihasználásának a mellű zését“. Talán mondanunk sem kell, hogy ez egyebek közt az istállótrágyára is vonatkozik. Mezőgazdaságunkban ugyanis ezzel bánnak a legmostohábban. —hal—