Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)

1976-01-31 / 4. szám

i978. január 31. SZABA0 FÖLDMŰVES IS A D Ж В Ж T RAKTORAI A munka egyenletesen halad a föl­deken, a traktoron vezetőt nem lá­tunk. A szemlélődő végül a dűlő szé­lén egy személyt vesz észre kapcsolő­­azerkezettel a kezében. Ezzel meg is oldódott a „rejtély“. A traktort „táv­vezérléssel“' üzemeltették. Ez a jele­net ma már nemcsak elképzelés. A fejlett országok kutatói már a jövő traktorait szerkesztik. Az ismert traktorok Diesel-motorjai viszonylag nagy helyet foglalnak el, karbantartásuk, ápolásuk bonyolult, fáradságos. Egyes gépszerkesztők ezért a gázturbinában remélik megta­lálni a jobb megoldást. Az első gázturbinás traktorokat az DSA-ban és a Szovjetunióban már el Is készítették. Ennél a motortípusnál a környező térből beszívott levegőt összesfiritik, majd az égéstérbe jut­­tatjék. így adagolják a tüzelőanyagot, a gázolajat. Az égésfolyamat megkez­dődik, a hőmérséklet 2000 C fokig emelkedik. A felhevített gázt még egyszer hideg levegővel hígítják és Így 700—000 C-fokos hőmérséklettel vezetik a munkaturbina lapátjaira. A járókerék rendkívül gyorsan forog. Percenkénti fordulatszáma 50 ezerig terjedhet — és igen nagy teljesít­ményt nyüjt. A gázturbinás traktor készítői azon­ban több akadállyal találták szembe magukat. A gázturbina ugyanis sok gázolajt fagyaszt. Az ój traktortípus fejlesztésénél sürgető feladat; egy­részt a tüzelőanyagfogyasztás csök­kentése, másrészt a közlőmű tökéle­tesebb megszerkesztése. A közlőmű küldetése, hogy a rendkívül nagy fordulatszámot a traktor viszonylag kis fordulatszámú kerekeire átvigye. A fejlesztés másik irányára a vil­lamos traktorok a jellemzők. Ezeket már a második világháború előtt ki­próbálták a Szovjetunióban. Ott hoz­ták létre a világ első villamosüzema­­lésű traktorok állomását. A villamos traktorok munkaközben igen jól beváltak, de előnyüket né­hány bonyolult megoldás „homályo­sltja“. Ezek a traktorok ugyanis transzformátor-állomáshoz és „tápve­zetékhez“ vannak kötve. A traktor tetejére kábeldobozt szerelnek, amely Uzemközben le-, illetve feltekercseli a mintegy 500 méteres kábelt. Ez a vezeték azonban gyorsan kopik és fennakadhat a terepakadályokon. A traktort nehéz egyik területről a má­sikra szállítani. Hosszas kísérletezés után a próbálkozások abba is ma­radtak. A tervező mérnököknek azonban még ma is az a véleményük, bogy célszerű lenne visszatérni a „kötött“ traktorokhoz. A villamos energiát termelő ipar ugyanis közben újszerű, rugalmasabb műanyagokat fedezett fel a vezetékek szigetelésére. Ezeket ma már kisebb átmérővel, szilárdabb kivitelben gyártják. A mezőgépgyártó szakemberek ma már arra a lehetőségre gondoltak, hogy a villamos energiát vezeték nél­küli eljárással úgy vigyék át a trak­torra, akár csak a „rádióhullámokat“. Az Ilyen traktorokat tükörantennával terveznék, amelyek képesek a veze­ték nélkül „érkező“ villamosenergia felfogására. Ez a megoldás feltehe­tően nagy fordulatot hoz a mezőgaz­daság gépesítésében. A jövő mezőgazdasági erőgéppark­jának sokat ígérő típusát — a Diesel­elektromos traktort — már néhány évvel ezelőtt kifejlesztették. A Diesel­motor egy áramfejlesztőt működtet, a traktort pedig villamos motor hajt­ja. Az elv megegyezik a Diesel-moz­donyok működési elvével. Az első pil­lanatra tehát bonyolultnak tűnik ez a szerkezet kivitelezése, de vitatha­tatlan előnyei is vannak. A Diesel­motor ugyanis ennél a megoldásnál egyenletesebben működik, kopása ki­sebb, a villamos motorok ellenálló­képessége és szabályozhatósága jobb stb. Az ilyen traktorok előnye, hogy a Diesel- és a villamos hajtás előnyeit egyesítik, hátránya viszont a nagy súly és a magas előállítási ár. A jövő villamos traktorának másik változatát ffitőanyagcellák táplálják. A fűtőanyagcellákban az éghető gá­zok energiája közvetlenül villamos­energiává alakul át. Az energia át­alakítása nem úgy megy végbe, mint a szokványos galvánelemeknél — vagyis a fémelektródok fogyasztásá­val — hanem az energia átalakítása két egymással vegyülő gázzal törté­nik, amelyeket porózus, üreges elekt­ródokba vezetnek. A fűtőanyagcellákban két-két poró­zus fémből vagy szénből sajtolt elektródot helyeznek el. Az elektró­dok az elektrolitba merülnek bele. Ha az elektródokra hidrogént és oxi­gént vezetnek, akkor a cellában vil­lamos áram keletkezik. Üzemanyag­ként gáz halmazállapotú hidrogén, esetleg metanol vagy földgáz szolgál. Az ilyen traktor üzemelése zajtalan, kipufogó gázok sincsenek. A már el­készült kísérleti berendezés teljesít­ménye legalább 20 lóerős. Egyelőre ez a hajtóműtfpus is sok üzemanyagot fogyaszt. Ez azonban csak műszaki jellegű nehézség, amit a későbbiek folyamán bizonyára le­győznek a szakemberek. A villamos traktor csaknem 90 százalékos hatás­fok elérésére képes. (Összehasonítás­képpen a gőzmozdony hatásfoka 7 százalék, a Diesel motoré pedig 25— 30 százalék.) Néhány típusnál, például a szovjet K—700-as traktornál a kormányten­gelyt a traktor közepén helyezik el. Az ilyen gép fordulás közben úgy néz ki, mintha középen eltörött volna. Ezzel a megoldással növekszik a trak­tor teherbírása, a fordulás sugara viszont csökken. Dr. László László, mérnök, tudományos kutató Mk takarroányalappel való ússz erű ** gazdálkodás októberben szere­pelt a CSKP KB tüéeének programján. Nem véletlenül, bissen S központi szervek már korábban Is rámutattak a takarmányokkal — s mindenekelőtt a szemes takarmánnyal — való gaz­dálkodás fogyatékosságaira. A Rimav­ská Sobota-i Járási Népi Ellenőrzó Bizottság dolgozói az év első felében a mezőgazdasági üzemekben végzett ellenőrzések alkalmával komoly hiá­nyosságokra figyeltek fel, a múlt év szeptember 10. és október 17-e között bárom szövetkezetben és egy állami gazdaságban. A járási mezőgazdasági igazgatóságon és a mezőgazdasági felvásárló és ellátó vállalatnál vég­zett ellenőrzések alkalmával a koráb­ban élfogadott Intézkedések haté­konyságát és gyakorlati megvalósítá­sát vizsgálták. Az ellenőrző szervek figyelme min­denekelőtt az abraktakarmánnyal va­ló helyes gazdálkodásra, a részlete­sen kidolgozott etetési tervek betar­tására, a takarmány-termőterületek és a termés pontos nyilvántartására irányult. A Rím. Sobota-l Haladás Efsz-ben az előző évben egy liter tej termelé­séhez 0,26 kg szemes takarmányt fo­gyasztottak. Ijesztően sok, — 4,44 kg — abraktakarmány fogyott el a nő­шЩяэйешеез tapasztalatok! A forradalom előtti években Kuba mezőgazdaságilag művelhető földte­rületének 46 százaléka a lakosság 1,5 százalékát képező nagybirtokosok ke­zében összpontosult. Ezzel szemben a termőföld 29 százalékát a kimon­dottan földből élő kisgazdák és nincs­telen bérlők 92 százaléka művelte. A nagybirtokosok kezében összpon­tosuló cukornádültetvényeken ember­telen kizsákmányolásban éhbérért tengődött — kampány évente 90—100 napig tartott — a lakosságnak több mint a fele. Az év nagyobbik részé­ben az emberek munkanélkül voltak. A mezőgazdasági termelésre főleg a monokultúrás növénytermesztés volt jellemző. A cukornád földbeke­rülését követően ugyanis 15—20 éven keresztül — minimális gondozással — termett. A cukornádon kívül a nagybirtokosoknak szinte Ingyen, do­hányt, kávét, mangőt és számtalan más növényt is termett a táperőben gazdag kubai föld. Kubából a cukor többségét, a do­hányt és egyebeket az USA-ba szállí­tották. Ezzel szemben a marmaládét, a csokoládét, a gyümölcs-konzerveket, a cigarettát importálták. Hasonló volt a helyzet az állatállománnyal Is. A szarvasmarhát az USA-ba exportál­ták, s a füstölt húsáru 70 százalékát pedig Importálták. Legjelentősebb exportcikküket, a rumot — nagyüzem hiányában — ap­ró manufaktúrákban gyártották. Köz­tudottan Kuba volt az USA legköze­lebbi gyarmata, ahonnét jutányos áron szerezhette be feldolgozóipara részére a nyersanyagot. Ugyanakkor a rendkívül gazdag termést nyújtó Kuba lakosságának nagy többsége embertelen sorsban sínylődött. Ez ma már mind a múlté. A kor-Hogyan gazdálkodunk a takarmánnyal? vendékmarhiknál, s 3,37 kg a serté­seknél 1 kg súlygyarapodáshoz. Most azonban lényegesen kedvezőbb a helyzet. A tejtermelésben ugyan vál­tozatlan maradt a takarmányfogyasz­tás, ám a hízómarháknál fél kilóval csökkent a fejadag. A hosticei Efsz­­ben a tejtermelés kivételével a takar­­mőnytáp fogyasztása a tavalyi való­sághoz képest rosszabbodott, ami el­gondolkoztató. A vizsgált szövetkeze­tek közül Klenoveceben alakult ki a legkedvezőbb kép, ahol még a tava­lyi, viszonylag alacsony fejadagot Is csökkentették. A teljesség kedvéért azonban meg kell Jegyeznünk, hogy a hegyaljai szövetkezetben elegendő szénával rendelkeznek, ami nem mondható el a járás többi üzeméről. A Járási átlagot tekintve az elmúlt évihez viszonyítva, jelentős megtaka­rítás tapasztalható mind a fejőstehe­nek, mind pedig a vágóállatok takar­mányozásában. Néhány kirívó eset azonban Itt Is akad. Kraskovőn 0,40, Uz. Panicán 0,47, Šimonovcén 0,40 s Bátkában 0,42 kg abraktakarmányt fogyasztanak egy liter tej előállításá­hoz. A vágóállatok hizlalásában Jövel a járást átlag fölé emelkedik a Gém. Ves-l és a jesenkél gazdaságok ta­karmányfogyasztása. Dicsérőleg kell szólni viszont a HrnC. Ves-l Efsz-ről, ahol több mint fél kilóval kevesebbet fogyasztanak egy kilő hús előállításához. A szemes takarmány-fogyasztást a jövőben a tömegtakarmányok adag­jának növelésével kívánják csökken­teni. E téren a helyzet biztató, hiszen a tervezett 1 mllllő 817 ezer mázsa helyett 1 millió 839 ezer mázsa jő mi­nőségű silóval rendelkeznek mező­gazdasági üzemeink, s hasonlóan több szenázs készült a tervezettnél. Szakemberek véleménye szerint (j hústermelés terén a Jövőre nézve ti biztatóak a kilátások. A tejtermelés­ben azonban csak akkor várható tar« tós siker, he az elfogadott Intézke­déseket a gyakorlatban következete­sen megvalósítjuk. Haosi AttlW szerű nagyüzemi mezőgazdasági ter­melést a forradalom alapozta meg. Felszámolta a nagybirtokrendszert, földet adott a parasztnak. A tényle­gesen korszerű nagyüzemi mezőgaz­dasági termelés Kubában azonban valamivel több/ mint öt évvel ezelőtt jött létre. A hajdanában kishozamot nyújtó lapálymarba helyét a nagyüze­mekben a produktív fekete-tarka marha foglalta el. A hasznavehetet­lennek vélt, parlagon heverő földte­rülteken a tudományos kutatás és a termelési gyakorlat közreműködésé­vel összefüggő citrusz-ligeteket léte­sítettek és tervdokumentációkat ké­szítettek olyan víztárolók építésére, amelyekből elkészülésük után öntöz­hetik a rizsföldeket. és növendékállatalkiat. A néhány 6a« vei ezelőtt telepített citrusz-llgetek» bői a gazdag termést tehergépkocsik­kal szállítják az átvevő helyekra, hogy a hazai és a külföldi piacokon értékesíthessék. Több helyen már el­készültek a víztározók és öntözhetik a rizsföldeket. Így válik valóra a ku­bai mezőgazdaság korszerű útépítésé­nek a tervezete. A zöldség, a cltrusz, a kávé, vala­mint más növények termesztése egy­előre még sok emberi erőt igényel, azonban a mezőgazdasági munka leg­nehezebbjét már túlsúlyban korszerű gépek végzik. A kubai szövetkezeti földművesek némelyike legalább olyan biztonságosan „nyergell* a traktort, akárcsak a lovat. Kuba mezőgazdaságának múltja, jelene és jövője Múlt esztendőben Kubában a cukor­nádat több nagygazdaságban kombáj­nokkal gyűjtötték be. A kombájnokat a Szovjetunió hatékony segítségével már otthon, a holguíni mezőgépgyár­ban készítették. A kombájnok mun­kája azonban még nem eléggé tökéle­tes, így a zöldtömeg vesztesége kissé nagyobb, mint a kézzel való begyűj­tésnél, mégis előnyös, hiszen a fel­aprított cukornád egy őrén belül fel­dolgozható a cukorgyárban. Korábban a cukornádat tárolni kellett és ezzel sok édeslé folyt el, s a veszteség még nagyobb volt. A kombájn megszaba­dítja az embereket a fárasztó kézi munkától, s a felszabadított munka­erőt a népgazdaság más fontos ága­zataiban hasznosíthatják. Az újonnan alakított, korszerű épü­letekkel és gépekkel, nagyhozamú tehenekkel rendelkező nagygazdasá­gok összefüggő területű, öntözhető, telepített legelőn tartják teheneiket A földművesek a forradalmat kö­vető években kapott földekkel egyre többen lépnek a korszerű nagygazda­ságokba. Elhagyják fából készült, pál­malevéllel fedett „lakásaikat“ s az újonnan épített, korszerű életkörül­ményekre méretezett központi közsé­gekben telepednek le, ami nem egy­­csapásra, hanem a fokozatosság elve szerint történik. Bizonyos, hogy a korszerű feltéte­lek közt nevelkedett és Iskolázott fiatalok többé nem kívánkoznak visz­­sza a szülók által elhagyott kuny­hókba. Kuba népe egészen fiatal. A lakos­ság egyharmada alig éri el a 15 éves kort. Tulajdonképpen ez a biztosíték arra, hogy hamarosan áttérnek a me­zőgazdasági termelés korszerű, nagy­üzemi formáira, s ezzel az ország mezőgazdasága a Jövőben ténylege­sen a népgazdaság szilárd támaszává válik. (M. N.) Tartalékaink az istállótrágya gazdaságos felhasználásában Földjeink termőerejánek a fokozása, mezőgazdaságunk egyik alapvető feladata. Figyelmeztetett arra a párt októberi plénuma is. Tény, hogy az utóbbi években a művelhető földjeink termőereje számottevően javult. Ezt leginkább a műtrágyák hatékony igénybevétele tette lehetővé. Befolyásolták egyebek közt a gabonafélék hektárhozamának a javulását is. Esetenként arra is sor került, hogy a termőföldek némelyikére több tápanyag jutott a kelleténél, ami főleg a nitrogénre vonatkozott. Tulajdonképpen pazarlás tör­tént, mert a nitrogén jelentős hányada elillant, vagy a talaj mélyebb rétegeibe húzódva hasznavehetetlenné vált. Téves volna az olyan megoldás, ha a trágyák haszná­latával indokolatlanul takarékoskodnánk. Ellenkezőleg, még jobban kell törekednünk a rendelkezésre éllé kész­letek gazdaságos felhasználására, mert csak ilyen mó­don fokozhatjuk a növénytermesztés és az arra szoro­san kapcsolódó állattenyésztés termelését. Ezt a folya­matot azonban nem lehet elszigeteltnek tekinteni. A szerves és a műtrágyázást egymást kiegészítve kell vé­gezni, azaz a talajművelés szoros tartozékénak kall te­kinteni, a többi tényezővel együtt. Ide sorolható egye­bek közt a komplex agrotechnika, a talaj vízgazdálko­dása, erózió elleni védelme, ásványi és szerves anyagok­kal való folyamatos ellátása stb. A műtrágyák használatában jelentős sikereket értünk el. Ezzel szemben szinte figyelmen kívül hagytuk a szerves trágyák felhasználásénak a lehetőségét. Ez nem nevezhető másnak, mint pazarlásnak, mert a mezőgaz­dasági üzemek sokaságában az istállótrágya gondozásét, tápanyagainak a megtartását elhanyagolták. Nem tudják, vagy nem is akarják tudni, hogy a fel­használt takarmányok energiájának mintegy 50 száza­léka az ürülékkel együtt az istállótrágyába kerül, s en­nek következtében az alomban mintegy 80 százalék nit­rogén és több mint 90 százalék ásványi anyag gyülem­­lik feli Mivel a növénytermesztésből származó termékek je­lentékeny többsége az állattenyésztésben kerül haszno­sításra. úgy a földeken kitermett tápérték nagy része az istállőtrágyába kerül, amelyet feltétlenül vissza kell juttatnunk a földekre, hasznosítanunk kell a termőerő felújításában. Így javíthatjuk talajaink tápanyag-, hu­musz- és ásványianyag-készletének kedvező arányát. Viszonyaink közt kívánatos, hogy a kedvező arány állandóan javuljon, amit azzal érhetünk el, hogy egy év átlagában legalább 50 mázsa szerves anyagot juttatunk a talajra. Ebből a mennyiségből a növényi maradvá­nyok mintegy 50—60 százaléknyit nyújtanak a talajnak, tehát a hátralevő részt lstállétrágyával kell pótolnunk. Azért is, hogy kellő szinten tartsuk a humuszkészletet. Ez a tömeg évente kb. 100—130 mázsa istéllétrágya­­mennyiségnek felel meg. Ez úgyszólván minden egye* mezőgazdasági üzemre vonatkozik. Ojabban a mezőgazdaságban lassan haté nitrogént is juttattunk a talajba. Eszel tulajdonképpen megelőzhető egyes növények túlságos elburjánzása, esetleg a trágyá­nak a talajban való nitriflkálódása, az altalajba valú leszivárgása stb. A nitrogén érvényesüléséhez a talajban ugyanis „friss“ szerves anyagra van szükség, amelyet a növények gyökerei képeznek. Ezzel szemben a hu­­muszkészlet a foszfor tökéletes felhasználását segíti elő úgy, hogy a foszfát a talajban levő humuszra kötődve nem ásványosodik el, hanem könnyen felvehető formá­ban áll a növény rendelkezésére. Ez azt jelenti, hogy a szakszerűen istállótrágyázott földeken a foszfor felvé­tele, illetve a növényekre való hatása jobb az átlagos­nál. Ugyanakkor a humusztartalom kedvező hatással van a mikroelemek aktivizálódására is. A mikroelemek egyes talajokon azért felvehetetlenek a növények részére, mert kevés az aktivizálást serkentő humusz. Szólni kell még arról is, hogy a talaj kielégítő szer­vesanyagkészlete rendkívül kedvező befolyással van a víz- és a hőforgalomra. Ezzel az erózióra való hajlamos­ság lényegesen csökken. Ez azonban nem jelenti azt, hogy szükségtelen a földek műszaki eszközökkel való szüntelen javítása, a vizenyős talajok lecsapolésa, öntö­zőrendszerek építése, a kevés hozamú földek rekulti­vációs faljavítása stb. Tény, hogy ez hasooló tartozéka a talaj termőbbé tételének akárcsak a szervestrágyázás. Ezért minden rendelkezésre álló eszközt és anyagot a terméseredmény fokozása érdekében hasznosítani kall. ján Baryl elvtárs a CSKP KB októberi plénumán ki­hangsúlyozta: „Nem vagyunk annyira gazJagok, hogy megengedhetnénk magunknak a pótolhatatlan belföldi tápanyagforrások gazdaságos kihasználásának a mellű zését“. Talán mondanunk sem kell, hogy ez egyebek közt az istállótrágyára is vonatkozik. Mezőgazdaságunkban ugyanis ezzel bánnak a legmostohábban. —hal—

Next

/
Thumbnails
Contents