Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)
1976-01-31 / 4. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1976. Január 31, 12 Jobb tömegtakarmányokkal gabonát takarítunk meg Köztudomású, hogy a szarvasmarha rendkívül jó képességgel bir a térlátás takarmányok értékesítésében, ám a kielégítő hasznosság eléréséhez feltétlenül szükséges a kiváló minőségű, tápanyagokban gazdag évelő takarmány. Olyan takarmányalapra van szüksége szövetkezeteinknek és állami gazdaságainknak, hogy a készlet ne csak tömeget, hanem minőséget is nyújtson, tehát komplex és állandó táplálékot adjon az állatoknak. A CSKP KB októberi plénuma abraktakarékosságra ösztönző irányvonalának megvalósítása során — a pótlók Igénybevételével — nem szabad figyelmen kívül hagynunk a rétek, a legelők és az évelő takarmánynövények hasznosításának a lehetőségét. Ugyanis itt találhatók mezőgazdaságunkban a legszámottevőbb tartalékok mind a hozamok, mind a minőség fokozása, valamint a begyűjtés és a konzerválás alkalmával keletkezett veszteségek csökkentése terén. Ennek az abrakkal való takarékosság szempontjából nagyon komoly jelentősége van. Mégpedig: 0 a kukorica- vagy a hereféle fele annyi területről hasonló mennyiséget és tápértékét nyújt, mint pl. a külterjesen termesztett jó minőségű fűfélék duplányl területről; 0 csakis a kiváló minőségű, sok emészthető és hasznosítható tápanyagot tartalmazó herefélék teszik lehetővé az abrakkal valő takarékosságot. Éppen ezért adta feladatul a CSKP KB októberi plénuma olyan alapos és konkrét program kidolgozását, valamint realizálását, mely alapját képezheti az igénynek megfelelő mennyiségű és minőségű tömegtakarmőny termesztésének. E-edményes évet zártak a Munkaérdemrenddel kitüntetett Lúö na Ostrove-i földmüvesszövetkezet dolgozói. A múlt év végleges zárszámadásl mérlege még ugyan nem készült el, annyi azonban bizonyos, hogy az ötödik ötéves tervidőszak utolsó évét valamennyi mutatóban teljesítették, illetve néhány esetben túl is szárnyalták. A termelés eredményei főleg a növénytermesztésben kimagaslóak. A földalap racionális kihasználásával, a legjobban bevált nagy hozamot nyújtó vetömagfajták használatával és szakszerű tápanyag-adagolással rekordtermést értek el. Ily módon nem meglepő, hogy az ötödik ötéves tervidőszak végére tervezett 17 ezer 380 tonnányi szemes termény helyett valójában 21 ezer 413 tonnát termeltek ki. A szövetkezet az utóbbi években a Dunajská Streda-i járás legjobb gabonatermesztői között emlegették. A központi irányterveknek megfelelően évröl-évre bővítették a búza vetésterületét, így 1975-ben már 425 hektáron termesztettek kenyérgabonát. A termelés gazdaságosságát a hektárhozamok tartása és fokozása tanúsítja. Például 1974 ben 63,2, tavaly pedig 60,3 mázsás átlaghozamot értek el. Az árpa vetésterületének fokozatos csökkentésével a kukoricatermesztést részesítették előnyben. Eredményeik ezen a téren sem maradtak el, hiszen 1974-ben 62,7, tavaly pedig 50,1 mázsa A múltban azt tapasztaltuk, hogy a jé legelőn tartott, vagy pedig az istállóban zöld herével és lucernával, esetleg túlsúlyban herét tartalmazó füves keverékkel táplált tehenek nyújtották a legnagyobb tejelékenységet. Nem vagyunk elégedettek azonban az állandóan rétekről bekészített szenázzsal etetett tehenek tejátlagával. A tejátlag azért volt kisebb a vártnál, mert a szenázs csak nyomokban tartalmozott herefélét. Ezért minden alkalmas területet (rétet) felszántunk és vetett takarmányt termesztünk. Ojabban 30 hektárt szántottunk fel. Ezt azonban nem tehetjük azokkal a rétjeinkkel, melyek árterületen vannak és sajnos ilyen a többség. Mindamellett 70 hektár kishozamú rétet már felújítottunk, s a 200 hektárból 10 hektárt rekultiváltunk. Ezt a területet tavasszal herefüves keverékkel vetjük be. A rekultiválás előtti időszakban a rétekről mintegy 35 mázsa gyenge minőségű szénát értünk el hektáronként. Azokon a területeken, melyeket korábban rekultiváltunk, bár a vetést júniusban végeztük, az ezt követő két kaszálás mintegy 300 mázsával több zöldanyagot nyújtott hektáronként, mint korábban a rekultiválatlan terület. Ezért fokozatosan felszántjuk az elégtelen takarmányt termő rétjeinket és helyükben vetett takarmányt termesztünk. Ezzel több és jobb minőségű, fehérjében gazdag takarmányt készíthetünk be állatállományunk részére. Ugyanakkor a heretala] nagyon jő előveteménye a gabonának, javítja a föld tápanyagkészletét. Takarmányalapunkat úgy szervezzük, hogy a füves keverékekben több legyen a here, mint a fű. Igaz, a fűfélék biztosabb termést nyújtanak mint a túlsúlyban herés keverékek, azonban a Jobb minőség megért a nem is oly nagy kockázat vállalását, továbbá a túlsúlyban füves keverék búza-előveteménynek nem annyira megfelelő. Szövetkezetünkben három herefajtát termesztünk. Ezek közül az egyik a nagyon korai kétéves tartamú; az első évben (három kaszálás zöld tömegben) 850 mázsát nyújtott hektáronként. Ez a here 7—8 nappal koraibb a többinél, s ennélfogva a múlt évben május közepén kaszálhattuk először. A chlumecl és a jiőlnl középkorai tetraploid herefajták szintén két évben nyújtanak Igen jő termést. Az első évben azonban zabbal vetve, amelyet szenázsoltunk, tulajdonképpen három évben nyújtottak igen jő termést. Ezek a fajták Is nagy hozamúak és tápanyag tekintetében kitűnő minőségűek, az állatok jó étvágygyal fogyasztják. Fokozatosan rátérünk az egynyári takarmánynövények különféle Időben történő begyűjtésére. Ezek közé soroltuk a silókukoricát Is. Ugyanakkor köztes takarmányokat Is termesztünk. A vázolt megoldással tulajdonképpen az egész tenyészidőben kiváló minőségű, tápanyagokban gazdag zöldtakarmányok állhatnak rendelkezésünkre, amelyeket optimális minőségben gyűjthetünk be. Egyrészüket felhasználhatjuk az állatok azonnali takarmányozásában, • többit pedig a takarmányliszt készítésében. Réteink egy részén korábbi és későbbi íűfőléket termesztünk. Olymódon válogattuk össze a vetőmagvakat, hogy lehetővé tegyük ezt. Olyan keverékeket alakítottunk ki, amelyek biztos termést nyújtanak és a fű csak lassan vénül el. Ezekről a területekről a begyűjtést szenázsolós után végezzük. Jó réteinknek mintegy harmadrésze korán kaszálható. Ezeket a réteket rendszeresen trágyázzuk, s a termés begyűjtését már május 20-án elkezdhetjük. Háromszor kaszáljunk éventel Egy azonban bizonyos, hogy a rekultivált, herével bevetett rétterületek mind mennyiségre, mind minőségre jobb hozamot nyújtanak, mint a füves keverékkel bevetett felújított rétek. Ugyanakkor a here begyűjtése könnyebb és a veszteség is kevesebb. Azzal, hogy csökkentjük az állandó rétek területét és bővítjük a herefélék részarányát, tulajdonképpen a gabonatermesztés fellendítését segítjük elő, hiszen a here kitűnő előveteménye a gabonának. Egyetlen problémánk, hogy hereszárltónk kicsi és silővermelnk keskenyek. Így a zöldanyagnak feldolgozása és tárolása gondot okoz. Már többen feltették részünkre a kérdést, vajon helyes úton járunk-e? Válaszunk az volt, hogy az elmúlt két évben a tejnél 245 százalékos árutermelési eredményt értünk el tömegtakarmányokkal, s a mezőgazdasági termelést 37,7 százalékkal fokoztuk. A kedvező eredményeket, a hatodik ötéves tervfeladatokra valő igényes felkészülést úgy sikerült elérnünk, hogy a szövetkezet által kitűzött feladatok teljesítésébe bevontuk a tagságot, kibontakoztattuk a dolgozók kezdeményező készségét, s ebben nagy támogatást nyújtott a vezetőségnek a hat szocialista munkabrigéd munkaközössége. Jozef Deď, a česticel szövetkezet elnöke a jó eredményeket. A tejtermelés hasznosságának növelését kulcskérdésként kezelték. Tervfeladataikat 330 ezer literrel szárnyalták túl, így egy hektár mezőgazdasági földterületre 938 liter tejet termeltek, s az évi átlagos tejhozam tehenenként meghaladta a 3800 litert. Fokozatosan Javult a hústermelés is. Mig 1971- ben 6268 mázsa húst termeltek, addig 1975-ben 6967 mázsát. Tekintettel arra, hogy a gazdaság telepeinek az elhelyezése nem megfelelő, az épületek elhasználódtak, technikai és technológiai felszerelésük hiányos, ezért a termelés munkakültségei is emelkedtek, mivel az állatok körül többnyire emberi munkára van szúkség. A hatodik ötéves tervidőszakban az állattenyésztés korszerűsítését, s a termelés további fokozását tervezik. TERVEK, CÉLKITŰZÉSEK A zárszámadú mérleg elkészítésével párhuzamosan nagy figyelmet fordítanak a CSKP KB októberi plénuma határozatainak a szövetkezet viszonyaira való feldolgozására s ennek a gyakorlatban való megvalósítására. Az új ötéves tervet J61 felkészülten, kedvező alapokkal kezdték, a távlatok világosak és biztatóak. Igényes és reális terveket tűznek ki az elkövetkező időszakra, a növénytermesztésben szemesekből hektáronként 2,1 mázsával tervezik túlszárnyalni a tavalyi szintet. A következő öt évben együttvéve 93 ezer mázsa búzát, árpát és kukoricát adnak az állami alapokra. Az állattenyésztésben tejből idén 1 millió 365 ezer litert adnak a közellátásnak, s a hatodik ötéves tervidőszak alatt együttesen 7 millió liter tejet termelnek, ami 400 ezer literrel több, mint az Ötödik ötéves tervidőszakban volt. Húsból 1525 mázsával termelnek többet, mint az előző esztendőben. A szövetkezet vezetősége és tagsága mindent megtesz azért, hogy a hatodik ötéves terv feladatait, a CSKP XV. kongresszusa által kitűzésre kerülő irányelveket elkötelezetten, pártunk mezőgazdasági politikájának szellemében váltsa valóra. Svinger István MÜDOHÄNY NIKOTIN NÉLKÜL Hosszú évek óta folytatnak kísérleteket Angliában és az USA-ban nikotinmentes szintetikus dohány előállítására erjesztett cellulózrostokből. Két angol vállalat már ott tart, hogy kísérletképpen felerészben Ilyen szintetikus dohánnyal töltött cigarettát hoz forgalomba. Egy amerikai vállalat kísérletei Is eljutottak odáig, hogy a közeljövőben szintetikus dohányt bocsáthat a dohánygyárak rendelkezésére. F. A. Belterjesítéssel jobb hozamokért Ä távlati tervek alapján Szlovákiában 1990-ig az öntözött terület 425 ezer hektárra bővül. Ez azt jelenti, hogy a szántóterületnek mintegy negyedét korszerű öntözőrendszerrel hálózzuk be. Ez persze csak átlag. Lesznek olyan járások, amelyekben a földterület 60—70 százalékát öntözhetik. A legjelentősebb növényeket, mint pl. a gabonát (40 százalék), a szemes kukoricát (70 százalék), a silókukoricát (55 százalék), az évelő takarmányokat (35 százalék) és a zöldségféléket (100 százalék) öntözéssel termeszthetik Szlovákiában. Ez arra figyelmezteti az illetékeseket, hogy mind a tervdokumentáció-készítés, mind a kivitelezés szempontjából jól felkészüljenek. Mégpedig azért, mert a termények nagy többségét éppen az öntözött területekről kell elérni. Tehát az öntözhető területek belterjes kihasználásától nagyban függ majd a mezőgazdasági termelésre rótt feladatok teljesítése. A múlt években Jelentős Ismeretekre tettünk szert az öntözés adta lehetőségek gazdaságossága tekintetében. Közben persze, egyes évek túlságosan csapadékosak voltak, mások viszont természetes csapadékban szegények. Éppen a csapadékban szegényes években láthattuk, mit jelent részünkre az öntözés. Főleg a homokos-kavicsos talajokon segített a mesterséges vízellátás. Nem véletlen az sem, hogy a mezőgazdasági üzemek az utóbbi években mintegy 70 százalék erejéig kihasználták az öntözés lehetőségét. Tehát mintegy 20 százalékkal Jobban, mint a korábbi esztendőkben. A megfigyelések azt mutatják, hogy a mezőgazdasági üzemekben a legnagyobb figyelmet a cukorrépa öntözésére fordították. Egy egységnyi répaterületre 235 mm öntözővizet juttattak. Öntözés tekintetében a második helyet foglalta el a lucerna, azonban a terméseredmény mégsem volt olyan, mint amilyen lehetett volna, mert a növényzet minősége sok helyen nem volt megfelelő. Igaz, a gabonaféléket Is öntözték néhol, de kevés helyen, mert e tekintetben a régi szemlélet még nem változott meg. Sokan ugyanis azt tartják, hogy a gabona öntözése fölösleges. Jőnéhányan azonban már tudják, hogy az Ilyen szemlélet helytelen, és a jövőben a gabonát a termés fokozása érdekében nagy területen kell öntözni. A megfigyelések azt mutatják, hogy 1973-ben egyes körzetekben öntözés nélkül 426, öntözéssel pedig 663 mázsa cukorrépát értek el hektáronként. Szemes kukoricából öntözés nélkül 64, öntözéssel 102, búzából öntözés nélkül 58, öntözéssel pedig 70 mázsát értek el hektáronként stb. Ez arra sarkall bennünket, hogy az öntözés adta lehetőségek ésszerűbb kihasználásával nagy területen foglalkozzunk, mert pl. lucernából öntözéssel 160—190 mázsát Is elérhetünk — száraz állapotban — hektáronként, ami azt jelenti, hogy kisebb területen nagyobb hozamra tehetünk szert, s a felszabadított földeket az ún. stratégiai jelentőségű növények, vagyis a gabonafélék termesztésében hasznosíthatnánk. Ha azonban a régi szemlélet belátható időn belül nem változik meg, az önellátásra való törekvés csak óhaj maradna. Köztudomású, hogy a CSKP KB októberi plénuma is felhívta a figyelmet a földterületek termőképességének a fokozására, valamint az öntözött területek gazdaságosabb kihasználására. Ugyanis a nagyobb hozamok elérése csakis az összes — hatékonyságot befolyásoló — tényezők igénybevételével lehetséges, s az öntözés ennek nagyon lényeges láncszeme. Fontos, hogy az ember, aki alkotója és egyben realizálója minden anyagi gazdagságnak, megértse az idők szavát, s a hatékonyságot befolyásoló tényezőket a termelés szolgálatába állítsa. Ez azt Jelenti, hogy egyedül rajtunk mülik, hogy mezőgazdaságunkban az öntözést a termelés hatékony eszközévé tegyük. —hai— NÖVÉNYVÉDELEM A korszerű nagyüzemi mezőgazdasági termelésben a trágyázás, valamint a növényvédelem megköveteli a legjobb tudományos ismeretek gyakorlatban való alkalmazását. A termelés kemizálása máris olyan méreteket öltött, hogy ezt a folyamatot nem találomra, hanem már szakszerűen nagy hozzáértéssel kell irányítani, máskülönben hatástalanok maradnának a természet védelmét célzó rendszabályok. Ennek a betartására a mai nagy gazdaságok agronőmusa akkor sem képes, ha a szakemberek legtehetségesebbjének Ismerik őt. A kemizálással összefüggő bonyolult feladatok érdemben valő teljesítése csak akkor lehetséges, ha a tematikai feladatok gyakorlatban való végzését képzett szakemberekkel ellátott speciális központokra bízzák. Viszonyaink közt ezek az agrokémiai vállalatok, amelyek a kemizálással, Illetve a növényvédelemmel összefüggő összes teendőket nem egyetlen, hanem több mezőgazdasági üzemben ellátják. Ideálisnak mondható, ha ezeknek a közös vállalatoknak a működési köre — létesítményeinek kis költséggel való kivitelezésével — 10 ezer hektáron felüli területet ölel fel. Ilyen Irányú megoldás persze nemcsak nálunk, hanem a KGST más tagállamában is napirenden van. Bulgáriában például minden mezőgazdasági komplexum keretében sor kerül egy jől felszerelt agrokémiai központ létesítésére. Burgas körzetében például négy évvel ezelőtt „rakták le“ az agrokémiai központ alapjait, máris kitűnő eredményekről számolhatnak be. , Ennek a központnak a szakemberei fedték fel azt is, menynyire előnytelen, ha a kukorica fejlődésének szakaszában nem talál a talajban kellő mennyiségben cinket. Persze ezen kívül más növénytáplálási és védelmi problémákat is érdemben megoldottak. Ebben nagy segítséget kaptak a körzetben létesített előrejelző állomásoktól is, ahonnan rendszeresen tájékoztatták a központot a nagyüzemi termelésben előforduló rendellenességekről. —hal— Az agrokémiai vállalatoké a |övő kukoricát értek el hektáronként májusi morzsoltban. A kukoricatermesztésben elért kiváló hozamok kedvezően befolyásolták a szemesek átlagos hektárhozamát. így az átlag együttesen 65,7 métermázsát tesz ki. A szemesek össztermése az ötödik ötéves tervidőszak kezdő évéhez viszonyítva majdnem megduplázódott, A földalap kihasználásával vagyis 1971-ben ez a mennyiség 27 422 métermázsa volt, 1975-ben pedig 50 ezer 648 métermázsa. A takarmánytermesztésben a lucernaszénából elért jú hozamok lehetővé tették az új takarmányozási technika gyakorlati megvalósítását, űt év alatt 7649 tonna lucernaszénát termesztettek. Ha figyelembe vesszük, hogy eredeti terveik szerint ezt a mennyiséget 1215 hektáron kellett termeszteniük s a valóságban 980 hektáron teljesítették, akkor értjük meg, mit Jelent ésszerűen gazdálkodni. Az elkészült korszerű lucernaszáritú lehetővé tette a többletfehérje elérését. Az új betakarítási módszer alkalmazása kapcsán javult a lucerna fehérje-összetétele. Számítások szerint, ha a szárítással csupán 4—5 százalékkal több fehérjét érnek el évente, akkor is 1000—1200 mázsa fehérje többlethez jutnak! A közös gazdaság legérzékenyebb pontja a cukorrépatermesztás. Az eltelt öt év átlaga 402 métermázsa hektáronként, ami a többi növényfajtához viszonyítva eléggé kevés. A jövőben ezen a téren feltétlenül javuracionális lést kell elérni. A vetömagfajták jobb megválasztása, a talaj minőségi előkészítése, az öntözés és a vegyszeres kezelés terén egyaránt vannak tartalékaik. KIHASZNÁLTAK A LEHETŐSÉGEKET Állattenyésztésben rendelkezésre állé telepek felújítás nélkül már nem teljesen felelnek meg a korszerű tenyésztés követelményeinek. Az elért eredmények mégis azt bizonyítják, hogy a szövetkezet vezetősége és tagsága jől kihasználta az adott lehetőségeket, s mindent megtett a terv maradéktalan teljesítése érdekében. Elsősorban az irányítás és az ellenőrzés hatékonyságával, s nem utolsósorban az állattenyésztésben dolgozók áldozatkész munkájával érték el
