Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)
1976-01-31 / 4. szám
1978. janoér 31. SZABAD FÖLDMŰVES Ésszerű többmilliós A prachticei járásban, Strunkovir.etől nem egészen kilométernyire található egy automatizált termelésre programozott közös vállalat, ahonnét ágyszólván naponta szállítják a vágóérett sertéseket a prágai, a pfseki és a vimperki húsfeldolgozó üzemekbe. Ebben a nagyhizlaldában egyszerre 8500 ájlat fért el. Újabban azonban további 2000 férőhellyel bővítik. Ilyen és ennél Jóval nagyobb sertésbizlalással foglalkozó közös vállalat több Is akad a CSSZK-ban. Ml mégis ezt az egyet említjük, mert a 'ervezők és beruházók, valamim a mezőgazdasági szakemberek éppen ennek tanúsítanak megkülönböztetett figyelmet. MIRŐL IS VAN SZŐ? A nagyhizlalda vezetőjének, Štefan ITrbáneknek az újítása, a takarmánytáp takarékos felhasználására és a napi súlygyarapodás lényeges Javítására hívta fel az érdeklődők figyelmét. Elmés megoldásának nagy előnye mellett szól az egyszerűség és a kivitelezésre fordított kis költség. — Az újítással tökéletesített programozott takarmányozási technológia aránylag egyszerű s csak elvétve hibásodik meg — tájékoztatott Urbánek elvtérs. — Sokkal megbízhatóbb a nedvesített takarmány kiosztásánál, amellyel nem valami Jó tapasztalatra tettünk szert. Egyik alapvető hibája a módszernek, hogy a takarmány a padlóra hullt és a legjobb gondossággal sem sikerült a táp használatának a csökkentése, mert az eleségnek jó részét széjjel taposták az állatok. Nyáron pedig a nem megfelelő szellőztetés (konstrukciós hiba) miatt a újítással megtakarítás takarmányveszteség túllépte az elfogadhatóság határát,, tehát a fogyasztás nem volt arányban a súlygyarapodással. A veszteség meggátlására as adagolók alá eleinte védőgyürüket helyeztek, a várt siker mégis elmaradt. Igaz, a gyűrűk felfogták a takarmányt ás bizonyos mértékig meggátolták széjjel taposását, azonban az egyes kntricák befogadóképessége két sertéssel csökkent. Így újabb és jobb megoldást kellett keresni. — Amikor Urbánek elvtárs a megoldás keresésén fáradozott jegyezte meg V. Vrhel főállattenyésztő mérnök — szinte reggeltől éjfélig a termelési részlegeken tartózkodott. Állandóan méregetett, számolgatott, rajzokat készített. Így jött létre a végleges javaslat a megoldásra. A kivitelezést az Agrostav és a GTA vállalta. Amikor elkészültek a prototípussal, akkor látták, hogy az új megoldás minden elképzelést felülmúlt. Az újítás realizálását követően a takarmány már nem a padlóra, hanem egy speciális vályúba hullt és újabban nem a drágább szemcsézett, hanem a lényegesen olcsóbb dercés tápot etetik, s ezzel is költségmegtakarítást érnek el. Nagy előny, hogy a takarmányt igénynek megfelelően osztják ki és nem kellett csökkenteni az egyes kutricák állományszámát sem. Mivel a táp az adagolókból nem hull, hanem kifolyik, lényegesen csökkent a helyiségek nem kívánatos portartalma. — Ezzel a módszerrel — hangsúlyozta V. Nans elvtárs. a |MI vezetője — a múlt évi fogyasztáshoz képest 1 kg súlygyarapodás átlagában idén 0,25 kg tápot takarítanak meg a közös vállalatban. Örvendetes az is, hogy a múlthoz képest a fejlődésben gyengébb sertések napi súlygyarapodása is 4 dkg-mai Javult, ami nagyban hozzájárult a hústermelés fokozásához. A nagyhizlaldában egy évben 21 vagon tápot takaríthatnak meg! A VÁRAKOZÁS IDŐVESZTESÉG Urbánek elvtárs arra hívta fel ez illetékeseket, hogy tegyenek lépéseket az újítás széles körű hasznosítása érdekében, mert a várakozás Időveszteség volna. Különösen az új nagyhizlaldáknál kínálkozik lehetőség alkalmazására. Elsősorban is azért küzdött, hogy a Javaslat minél hamarább a tervezők asztalára kerüljön. így került az újító javaslata Pardubicén az Agroprojekt egyik tervezőcsoportja vezetőjének — A. Fiaiénak — az asztalára, aki számításokkal bizonyította társadalmi hasznosságát. Aztán Strunkovicére egybehívták a beruházókat és a CSSZK nagyhizlaldátnak a szakembereit, akik személyesen lé meggyőződhettek róla, hogy az újítás minden nagyhalaidéban hasznosítható. Bátran állíthatjuk, hogy Urbánek elvtárs újítása méltó válasz pártunk és állami szerveink takarékosságra ösztönző felhívására. Fiala elvtárs számításai alapján az újítás a CSSZK viszonylatában lehetővé teszi 334 va gonnyi takarmány-mennyiség megtakarítását. mely mintegy 5,7 millió korona értéknek felel meg. Urbánek elvtárs újítása az Agroprojekt, a gépállomás, a JMI és az Állami Bank munkaközössége rugalmas intézkedése folytán közkinccsé vált. Ez pedig azt bizonyítja, hogy a prachaticei járásban tudatosan keresik a nagyüzemi mezőgazdasági termelés fellendítésének ésszerű és hatékony módszereit, de nemcsak keresik, hanem rugalmasan valóra is váltják. (T. J.) Manapság már nem elégít ki bennünket a termelés mennyiségi fokozása, mert idők folyamán minőség tekintetében is igényesebbek lettünk. Vonatkozik ez egyebek közt a mezőgazdasági termelésre is, de lássuk, milye a vélemény ezzel kapcsolatosan a termelésben. LopuSny M. mérnök a Chorvátsky Grob-i Haladás szövetkezet főállattenyésztője elmondta, hogy korszerű és eredményes nagyüzemi termelés nemcsak az új létesítményekben valósítható meg. A régi épületek aránylag olcsó felújítása ugyanazt a célt szolgálják. A termék mennyisége és minősége tehát nem kimondottan az új létesítményen, hanem inkább az emberek lelkiismeretességén múlik. A Bratislava környéki járásban ebben a gazdaságban kezdték elsőként, a régi istállók felújítását. A K—-96-os istállókat 700 ezer koronás költséggel rostpadozatúra alakították át. S az eredmény? Nagyon megnyugtató, mondhatnánk, várakozáson felüli. Elsősorban is bővült az istállók befogadóképessége. A hajdani 96 állat helyett az istállókban 200—240 fér el. Másik jelentős tényező, hogy számottevően csökkentették az állatoknál A felújítás kiváló eredményt hozott dolgozók létszámát, javult a munkatermelékenység. Évi átlagban 300 ezer koronás megtakarítást érnek el a dolgozók létszámcsökkentése címén. Komoly sikernek könyvelhető el az is, hogy bőséges és jő minőségű takarmányokat készítettek be az állatállomány részére. Maguk készítik a szemcsézett takarmányokat, tehát a drága abrakot szemcsézett terimés takarmánnyal helyettesítik. Egy terményszárító felépítését is tervbe vették. Ezzel tulajdonképpen a takarmánygyártó kapacitás kompletizálására törekednek. A legutóbbi adatok szerint, 1 kg marhahús termeléséhez 1,70 kg tápot használtak fel, és a marhahús kilóját 14,61 korona értékben termelték ki. Az eredmény azonban a főállattenyésztő számára nem kielégítő., A múlt esztendőben elért 0,90 kg-os napi darabonkénti súlygyarapodással szemben Idén 1 kg-os átlagos súlygyarapodással számolnak. Biztosak a dolgukban, mert a bőséges jó minőségű takarmány lehetővé teheti a jobb eredmény elérését. Ebben a gazdaságban bebizonyították, hogy jó termelési eredményt nemcsak a sokmilliós költséggel épített istállókban lehet elérni. Ugyanezt a célt szolgálják a kisebb költséget igénylő felújítások is. V. B. — JQ ÖTLET ----HWSZIOS ÚJÍTÁS A čičovi szövetkezetben (komárnoi járás) már több éve foglalkoznak az uborka termesztésével és évente kb. 500 mázsát értékesítenek belőle. A termés begyűjtése után rengeteg időt vett igénybe az uborka osztályozása, amit 20 nő végzett. Ez a csoport 2 őrá alatt 30 mázsa uborkát képes osztályozni kézi erővel. Egy mázsa uborka osztályozása így 9,30 koronába került, amit a szövetkezetben sokalltak. Ezért a dolgozók keresték annak lehetőségét, hogyan lehetne az osztályozás önköltségét lecsökkenteni. Ez Kiss Ferdinánd mérnöknek sikerült Is, aki egy újítással megoldotta ezt a problémát. Újítása lényegében abból áll, hogy leszerelte a PS-a-21 típusú gép betakarítószerkezetének egyik karját, aminek a hosszúsága elérte a 10,5 métert. Ennek az elejére, — ami nem más, mint egy szállítószalag —, egy 250 Watt teljesítményű, percenkénti 1380 fordulatszámú villanymotort szerelt fel. Melléje helyezett egy áttételt, ami a fordulatszámot 1/28 arányban lecsökkenti. A villanymotort egy régi tejkeverőból, az áttételt pedig a tojótyúkok ketreces tartású istállójából szerelték ki, majd megjavították. Az uborka osztályozását jelenleg már csak 10 nő végzi a szalagon. Ezzel az eljárással a nők kétóral munkatermelékenysége 100 százalékkal nőtt (tehát 60 mázsa uborka) és csökkentek a költségek. Ennek az újításnak gyakorlati alkalmazása révén egy mázsa uborka osztályozása csak 2,30 koronába kerül, tehát az ezáltali megtakarítás (7 korona mázsánként) 3500 koronát tesz ki. A munkaköltségek terén megtakarították tíz munkaerő kétnapi keresetét, ami 1500 koronának felel meg. Ha ebből a két összegből leszámítjuk az újítással kapcsolatos költségeket és a villanyáram-fogyasztást 350 korona értékben, akkor megkapjuk, hogy az újítás egy év alatti társadalmi haszna eléri a 4650 koronát! Tehát érdemes vele foglalkozni! Radzo mérnök, JMI Komárno Érdemes vele foglalkozni! A TUDOMÁNY ,ÉS TECHNIKA rV-iČAfabQ-CĹ. ZETOR ALKATRÉSZLERAKAT ANGLIÁBAN A Brnol ZKL traktorgyár, amely a világszerte Ismert Zetor traktorokat állítja elő, alkatrészlerakatot létesített Angliában. A csehszlovák gyár 1974- ben 38 000 erőgépet készített, ebből 31000 db-ot külföldi megrendelők részére. Angliába évente 2000 darabot exportálnak és az alkatrészellátás zavartalanságának biztosítása céljából vált szükségessé a lerakat létesítése. A Zetor traktorok gyártása nemcsak mennyiségi fejlődést mutat. Az erőgépek a technikai megoldásokat Illetően is állják a versenyt a külföldi versenytársakkal. A csehszlovák traktorgyártás volt az első a világon, amely biztonsági vezetőfülkével látta el az erőgé pékét és ugyancsak elsőként érték el a 85 decibel alatti zajszintet a vezetőfülke megfelelő hangszigetelésével. A ZKL-gyár üj traktortípusait már a vontatott pótkocsi fékezésére szolgáló légfékberendezéssel is ellátták. (mt) HÚSTERMELÉS IPARI MÖDON A Szovjetunióban a jövőben a marhahús-termelés ipari módszerét vezetik be. A nagyvárosok, iletve a fogysztóf központok közelébe főleg a tejterme lést összpontosítják. Az itt született borjakat 10—15 naponként szállítják a kereskedelem nek, a hizlaldáknak — vagy a továbbtenyésztésre alkalmas egyedeket — a borjúnevelésre szakosított gazdaságoknak. Az üzemek a termeléshez szüksé ges tömegtakarmányt maguk termesztik, de a takarmánvtépnk túlnyomó többségét a szakosított állami takarmánykeverőkből szerzik be. A marhahúst termelő mezőgazdasági üzemek további csn portjait a kijelölt Járásokban hozzák létre. A tejtermelő típusú marhaállomány többségét a nem fekete földdel rendelkező körzetekben tartják. Az ottani mezőgazdasági üzemeknek az lesz a feladata, hogy a borjúnevelésre és hizlalásra szakosított gazdaságoknak ás a kolhozközi vállalatoknak megfelelő mennyiségű állatot szállítsanak. Ezzel a hizlalásban rátérnek a saját takarmánybázfson alapuló nagyüzemi módszer megvalósítására. (km) ALAPTAKARMÄNY Hollandiában a szarvasmarha alaptakarmányának mintegy fin százaléka a rétekről és a legelőkről (1,8 millió hektár) származik. A takarmánytermesztésre nagyon jók az ottani természeti feltételek. Az évi csapadékátlag eléri a 750 mm-t, az évi átlagos hőmérséklet pedig a 10 °C fokot. A legeltetés fi—6,6 hónapig tart (április—november). Ez különösen a növendékállatok erőteljes kifejlődését segíti elő. A szabad környezetben jő haszontulajdonsággal rendelkező, produktív teheneket nevelhetnek. 0») KOMBÄJNGYÄR KUBÄBAN A közelmúltban a Szovjetunió hatékony segítségével olyan gyárat építettek Kubában, ahol cukornád betakarításához szükséges kombájnokat készíthetnek. A gyárban évi átlagban B00 kombájn készül. Feltételezik, hogy 1980 ig annyi kombájnt bocsátanak ki, hogy Knbában teljes mértékben gépesíthetik a cukornád begyűjtését. (K) Hazai forrásokra is támaszkodjunk! A CSKP KB októberi plenáris ülése egyebek közt arra is felhívta a mezőgazdaság irányítóit, hogy a hatodik ötéves tervidőszak első évében tegye nek intézkedést a kukorica-termesztés fellendítésére. Országos méretben évente nem kevesebb, mint egymillió tonna szemes kukoricatermést kell elérni, hogy túlsúlyban hazai készletből fedezhessük a takarmánytápok gyártásához szükséges — mással nem pótolható — alapanyagot. Az igény idosszerú és jogos, hiszen a kukorica korábban mezőgazdaságunkban nem foglalta el az őt megillető helyet. Ez azt követeli, hogy az illetékesek mindent megtegyenek a legjobb vetőmagvak beszerzése érdekében, ami tulajdonképpen egyik fontos feltétele a nagyobb hozamok elérésének. Eddigi tapasztalataink azt bizonyítják, hogy a kukoricának távlatilag egyre nagyobb szerepet kell tulajdonítanunk a mezőgazdasági termelésben. Ebben a tekintetben talán nincs is probléma, hiszen 1971-ben 118, 1975-ben pedig már 140 ezer hektáron termesztettünk szemes kukoricát és 180 ezer hektárt tett ki Szlovákiában a silókukorica termőterülete, ám a hozam lehetett volna jobb is. Komoly hiba, hogy több gazdaság maga darálta ás kiegészítő oélkül használta fel az amúgy is kevés szemes kukorica jelentős mennyiségét, ami nagy pazarlást eredményezett. Idén a kukorica vetésterületét kb. 25 ezer hektárral bővítik, • hason lő lasz a helyzet a következő években is. Ez viszont a bő termésátlagot nyújtó minőségi vetómagalap megteremtését követeli. Ebben felelősségteljes feladat hárul a Slovosivo, d kutatás és a termelési gyakorlat szakembereire. A vetőmagmennyiség jelentős hányadát hazai alapanyagból kell biztosítani, mert évente sok *1 vetőmagra van szükségünk, s ebben a tekintetben nem támaszkodhatunk teljesen a külföldi — nem éppen idegé — behozatalra. Takarékosságról van szó. tehát itt is törekednünk kell a felesleges /pazarlás elkerülésére. Rajtunk áll, hogy tényleg takarékosan bánjunk eszközeinkkel. Az észkapacitás jobb kihasználásával a nemesitőknek olyan nagyhozamú kukoricák előállítására kell törekedniök, amelyekkel -megoldhatjuk a problémáinkat. Nem kis tételre) van itt azé, hiszen 1971-ben külföldről 1053 tonna vetőmagkukoricát szereztünk be, tavaly pedig már 4577 tonnát, mert a magnemesítő- és termesztő vállalatok nem adtak kellő mennyiségű hazai vetőmagot a termelőknek. Idén várható, hogy a vetömagkukorica-behozata) a múlt évi valósághoz képest mintegy harmadával csökken, s ezt tf „hézagot“ hazai alapanyaggal kell betölteni. A múlt év ősze a jó minőségű vetőmag bekészítésére пяруоц kedvező volt, tehát az Illetékes üzemek jövel több kitűnő csfraképességű vetőmagot adhattak el, mint eredetileg tervezték, — fcai-f
