Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)

1976-01-24 / 3. szám

13. cikkely

(1) A taggyűlés (küldöttek testületé), esetleg a vezetőség, в polgárral való megegyezés szerint, a szövetkezeti taggá való felvételének határozatában, megállapítja a tagsági viszony keletkezésének napját; ez nem előzheti meg a polgár szövetkezeti taggá való felvételéről szóló döntés napját. ^

(2) A tagsági viszony keletkezésének napjaként nem határozható meg az a nap, amikor még tart az előző szövetkezetben! tagsági viszony, vagy a más szervezetben! alkalmazotti viszony. Ez nem érvényes, ha a szövetkezetbe belépő:

a) olyan mezőgazdasági közös vállalat dolgozója, amelynek a szövetkezet társtulajdonosa;

b) olyan munkaviszonyban van, amely a megegyezés szerint egy hétnél rövidebb időre szólt.

(3) Amennyiben a polgár kötelező iskolalátogatása befejezése előtt kérte szövetkezeti taggá való felvételét, a tagsági viszony keletkezésének napjaként nem határozható meg a kötelező iskolalátogatás befejezését megelőző nap.

14. cikkely

(*) A szövetkezeti tagnak alapvető joga van:

a) a szövetkezetben való munkára, valamint a szövetkezetben végzett munka utáni jutalomra, annak mennyisége, minősége és társadalmi jelentősége, továbbá a szövetkezet gazdasági eredményei szerint.

b) részt venni a szövetkezet irányításában és igazgatásában, a szövetkezet szerveinek választásában és maga is beválasztható, javaslatokat terjeszteni elő a szövetkezet tevékenységének javítására, a szövetkezet szerveihez kérdéseket intézni, véleményt nyilvánítani és az említett szervektől adott esetben magyarázatot kérni;

.c) a szövetkezet segítségét kérni politikai és szakmai képzettségének fokozásához és elmélyítéséhez;

d) részesülni azokban ez előnyökben, amelyeket a szövetkezet különböző alapjaiból nyújt és azokban az előnyökben, amelyeket a szocialista állam ad a szövetkezetek tagjainak, főként ami a szociális gondoskodást illeti.

(2) A szövetkezeti tag alapvető kötelessége:

a) a szövetkezeti gazdálkodásra egyesíteni a tulajdonában és használatában levő összes földeket;

b) amennyiben azokra a szövetkezetnek szüksége van, átadni az egyéb termelési eszközöket;.

c) > erejéhez, tudásához, képességeihez mérten személyesen dolgozni a szövetkezetben, amennyiben egészségi állapota, életkora és egyéb nyomós okok) (iskolai képzés, nyilvános tisztség vagy társadalmi szervezet részére végzett más tevékenység gyakorlása, üzemközi mezőgazdasági vállalatban végzett munka, gyermekről való gondoskodás stb.) ebben nem akadályozza, végrehajtani felettesei utasításait, betartani az elvtársi együttműködés elveit, valamint azokat az előírásokat, amelyek az általa végzett munkára vonatkoznak, főleg a munkabiztonsági és tűzkármegelőzési előírásokat;

d) sokrétűen szilárdítani és fejleszteni a szövetkezeti gazdálkodást, védelmezni és gyarapítani a szocialista tulajdont, igyekezni növelni a közösen megmunkált talaj hozamait és a gazdasági állatok termelékenységét;

e) betartani a szövetkezet alapszabályát és a szövetkezeten belüli többi előírásokat, s teljesíteni a szövetkezet szerveinek határozatait és intézkedéseit;

f) aktívan részt venni a szövetkezet irányításában és igazgatásában;

g) törődni saját állandó művelődésével, politikai és szakképzettségének a fokozásával.

15. cikkely

A tagsági viszony megszűnik:

a) megegyezéssel;

b) kilépéssel;

c) kilépéssel rövidített határidőben;

d) kizárással;

ej a tag halálával;

f a szövetkezet megszűntével, állami mezőgazdasági szervezetbe történő átcsoportosítása vagy a földalap tartós elvesztése következtében.

16. cikkely

t1) A tagsági viszony megszűnéséről a szövetkezet és a szövetkezeti tag írásbeli megegyezést köt. A megegyezésben fel kell tüntetni a tagsági viszony megszűnésének napját — s amennyiben azt a szövetkezeti tag kívánja — a tagsági viszony megszűnésének okát. A megegyezés egy példányát a szövetkezet átadja a tagnak.

(2) A tag a szövetkezetből — amennyiben nem rövidített határidejű kilépésről van szó — csupán a naptári év végén léphet ki, írásbeli kijelentkezését a szövetkezetnek legkésőbb a kérdéses év június 30-ig kell benyújtani.

(s) A tag kilépése rövidített határidőben csak abban az fesetben lehetséges:

a) amennyiben az orvosi lelet szerint vagy az állami egészségügyi igazgatóság szervének határozata alapján képtelen a szövetkezetben az eddigi vagy más részére megfelelő munkát állandó pelleggel végezni; a szövetkezeti tag részére más megfelelő munka alatt egészségi állapotának és képességének, s amennyiben lehetséges képesítésének is megfelelő munkát értjük;

b) ha a szövetkezeti tagot pályázat alapján valamilyen funkcióba vették fel, vagy mint rendes tudományos (művészeti) várományost, főiskolára mint diákot, esetleg középiskolára mint diákot (a foglalkozás közbeni tanulás kivételével), vagy tanoncviszonyba vették fel;

c) ha a szövetkezeti tagot olyan közéleti funkcióval, vagy társadalmi szervezetbeni tevékenységgel bízták meg, amely nem teszi lehetővé tagsági jogainak és kötelességeinek gyakorlását;

d) abban az esetben, ha a szövetkezet szervezés-változási okokból nem tud a tag számára gondoskodni az eddigi vagy más megfelelő munkáról a szövetkezetben, vagy amennyiben az utolsó 12 hónap folyamán, legkevesebb hat hónapon belül nem használták ki szakmai képesítését;

e) amennyiben a szövetkezeti tag követi férjét lakóhelyére, vagy — fiatalkorú szövetkezeti tag esetében — ha szüleit követi azok új lakhelyére.

(•*) A rövidített határidőn belüli kilépés okát az írásos felmondásban kimondottan fel kell tüntetni, ezt az okot utólag nem lehet megváltoztatni. Ha a szövetkezet ezt nem ismeri el, úgy az írásbeli kijelentkezés kézbesítésétől számított 15 napon belül bírósághoz kell javaslattal folyamodnia, hogy ezen vitás kérdésben döntsön.

(5) A kilépés rövidített határideje három hónap, amely az írásbeli kijelentkezés szövetkezetnek való kézbesítését követő naptári hónap első napjával kezdődik.

(e) A szövetkezetnek kézbesített kijelentkezés csak írásban, a szövetkezet beleegyezésével vonható vissza, arról, hogy a szövetkezet beleegyezett a kilépési kérelem visszavonásába, a szövetkezeti tagot írásban kell értesíteni.

17. cikkely

(t) A taggyűlés (küldöttek testületé) a tagot a szövetkezetből csupán akkor zárhatja ki:

a) amennyiben szándékos bűncselekmény miatt, jogerősen, feltétel nélkül egy éven felüli időtartamú szabadságvesztés büntetésére ítélték el;

b) amennyiben ismételten durva módon megsértette a szövetkezeti fegyelmet, s a már előzőleg foganatosított fegyelmi eljárás nem vezetett javuláshoz, vagy ha a szövetkezeti fegyelmet különösen durva módon megsértette, s amennyiben tagsági viszonyának további fenntartása veszélyeztetné a szövetkezet feladatainak teljesítését.

(2) A tagsággyűlés (küldöttek testületé) a tagot a szövetkezetből attól az időtől számított három hónapon belül zárhatja ki, amikor a szövetkezet a kizárás okát megállapította, legkésőbb azonban egy éven belül attól a naptól számítva, amikor ez az ok keletkezett. Amennyiben a szövetkezeti tag cselekedete, amely okot szolgáltathat a kizárásra, az 1. bekezdés b) pontja szerint más szervek vizsgálatának tárgyát képezi, a három hónapos határidő azon a napon kezdődik, amikor a szövetkezet ezen vizsgálat eredményét megismerte.

(3) A szövetkezeti tag kizárásáról szóló határozatban fel kell tüntetni az okot, amelyet utólag nem lehet megváltoztatni.

(4) A szövetkezeti tag kizárásáról szóló írásbeli értesítést annak kiadásától számított 15 napon belül kell a szövetkezeti tag részére kézbesíteni. A tagsági viszony azon a napon szűnik meg, amelyen a szövetkezeti tagnak a kizárásáról szóló határozatot kézbesítették.

(5) Ha a szövetkezeti tag a szövetkezetből való kizárásáról szóló határozattal nem ért egyet, a határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül kérheti a bíróságtól a kizárásról szóló határozat érvénytelenítését.

18. cikkely

{1) Amennyiben sor kerül a tagsági viszony megszűnésére, a szövetkezet azon év könyvelési zárlatának jóváhagyása után, amelyben a tagsági viszony megszűnt, egy hónapon belül, legkésőbb azonban a következő év március 31-ig elszámolást készít, illetve rendezi a kölcsönös jogokat és kötelezettségeket.

(2) A tagsági viszony megszűnése után, főleg a volt szövetkezeti tag szövetkezetben végzett munkájából eredő igényeinek rendezésére kerül sor.

(3) Az élő és holt leltár, esetleg az iparos szerszámok átvételi árának fennmaradó részét, amennyiben ez még nem volt teljesen vagy részben kifizetve, a szövetkezet a volt tagnak (örökösének) a szövetkezet többi tagjai részére megszabott határidőn belül kifizeti.

19. cikkely

A tagsági viszony keletkezésére és megszűnésére vonatkozó írásbeli határozatok kézbesítésére azok a rendelkezések érvényesek, amelyek a szövetkezetbeni munkaviszonyokkal kapcsolatos iratok kézbesítésére.

vezetősége kiindul a szövetkezet szükségleteiből és lehetőségeiből, valamint a tag egészségi állapotából és képességeiből — amennyiben lehetséges — úgy a kvalifikációjából (képesítéséből). A vezetőség határozatát írásban kell a taggal közölni.

(2) A vezetőség a szövetkezet szervezeti felépítése és az előfeltételek alapján, esetleg a munkabeosztásról és a munka mennyiségéről szóló határozatával összhangban dönt arról, hogy a tag a szövetkezet melyik szerve*eti egységében dolgozzon.

(3) Alkalmazotti viszonyban, illetve egyéb munkajogi kapcsolatban a szövetkezet csak kivételes esetekben foglalkoztathat polgárokat, ha különleges szakismerettel és szakképzettséggel rendelkező személyről van szó, s olyan munkára, amelyre a tagok közül szakképzett személyt nem találnak, vagy ha sürgős (leggyakrabban idény) munkákról van szó, amit ilyen segítség nélkül a tagok és a technika célszerű kihasználása mellett sem tudnánk időben és rendesen elvégezni.

47. cikkely

(t) A tag felvétele előtt a szövetkezet megtárgyalja a jelentkezővel azokat a feltételeket, amelyek alapján dolgozik majd a szövetkezetben és e tárgyalás alapján előterjeszti a munkafeltételekről szóló egyezmény-javaslatot abból a célból, hogy ez az egyezmény legkésőbb a tagsági viszony keletkezésének napjával meg legyen kötve. Az állami egészségügyi igazgatóság által meghatározott esetekben a szövetkezet köteles intézkedni abból a célból, hogy a tagként jelentkező még a munkafeltételeket körvonalazó egyezmény megkötése előtt orvosi vizsgálatnak vesse alá magát.

(2) A munkafeltételekről szóló egyezmény megkötésekor a szövetkezet kiindul a termelés és a munka szervezéséből, az egyes munkafajták össz-szükségletéből, a célszerű munkamegosztás követelményeiből a munkaerők ésszerű kihasználásának a szükségességéből, valamint a tag egészségi állapotából és képességeiből — amennyiben lehetséges — úgy az egyes tagok képesítettségére és érdeklődési körére is tekintettel van.

(3) A munkafeltételekről szóló egyezményt, — hogy érvényes legyen — csupán írásban lehet megkötni. A munkafeltételekről kötött egyezmény egy példányát a szövetkezet köteles kiadni a tagnak.

48. cikkely

f) A munkafeltételekről szóló egyezménynek tartalmaznia kell

a) a munka fajtáját (tisztség), amit a szövetkezet tagja végez, illetve tölt be;

b) a munka végzésének helyét (község, gazadság, részleg, farm, esetleg másképpen meghatározott hely);

c) a munkába lépés napját.

(2) Ha a szövetkezet a tagjának egész évben vagy teljes munkaidőre nem tud munkát biztosítani, úgy a munkafeltételekről szóló egyezménynek tartalmaznia kell a naptári év folyamán a szövetkezetben végzett munka terjedelmét meghatározó záradékot is.

(3) A munkafeltételekről szóló egyezményben a szövetkezet olyan további feltételekről is köthet egyezséget a taggal, amelyben a szövetkezet vagy a tag érdekelt, főleg a munka funkció jellegének megfelelő jutalmazásra vonatkozó besorolásról.

(4) Ha másképpen nem egyeztek meg, akkor úgy kell venni, hogy a munkafeltételekről szóló egyezményt meghatározatlan időre kötötték meg.

49. cikkely

(t) A munkafeltételekről szóló egyezményt csupán akkor lehet megváltoztatni, ha a módosításba mind a szövetkezet, mind a szövetkezeti tag írásban beleegyezik, esetleg — különösen, ha a szövetkezeti tagot más munkával bízzák meg, illetve áthelyezik — tehát a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Kormánya által megszabott feltételek alapján. Csupán az említett feltételek alapján lehet módosítani a szövetkezeti tagnak a szövetkezet vezetősége által meghatározott munkabeosztását is.

(2) Ha a munkafeltételekről egyezményt nem kötöttek, a szövetkezet kötelessége lehetővé tenni tagjának — amennyiben másképp nem egyeznének meg — a munkában való részvételt az egész naptári évben legalább olyan terjedelemben, amennyi a szociális biztosítás előírásai szerint a naptári év beszámításához szükséges.

(3) Ha a szövetkezet nem tud a tagja számára egész évben vagy teljes munkakötelezettségre megfelelő munkát biztosítani, úgy köteles lehetővé tenni, hogy a tag átmenetileg más szervezetben dolgozzék és a szövetkezetnek hatékonyan kell elősegítenie az ilyen dolgozó részére megfelelő munkalehetőség felkutatását, elsősorban a védnökségi üzemekben, ahol idényenként nagyobb munkaszükséglet mutatkozik.

50. cikkely

(t) A munkaszervezés tökéletesítése, a belső rend és a munkafegyelem megszilárdítása érdekében a taggyűlés jóváhagyja a szövetkezet házirendjét. Ä házirend részletesen feltünteti a szövetkezeti munkaviszonyokra vonatkozó jogszabályokat.

(2) A szövetkezet a házirendjét a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium által kiadott minta alapján dolgozza ki; az így kidolgozott házirend-javaslatot a vezetőség a járási mezőgazdasági igazgatósággal történt előzetes megtárgyalás után a taggyűlés elé terjeszti.

(3) A szövetkezet házirendje azon a napon lép hatályba, amelyet a házirendben feltüntetnek; a házirenddel minden tagot, illetve a szövetkezet összes alkalmazottját meg kell ismertetni.

51. cikkely

(1) Amennyiben a szövetkezet kialakította a szükséges ökonómiai feltételeket, tagjainak üdültetésre szabadságot biztosít a 122/1975 Zb. számú, földmüvesszövetkezeti törvény (a további szövegben csak törvény) értelmében.

(2) Az a szövetkezet, amelyik eddig még nem alakította ki a tagok számára üdülés céljából az erre vonatkozó törvény szerint nyújtható szabadság gazdasági feltételeit, tagjainak üdülési szabadságot biztosít olyan feltételek mellett és terjedelemben, amit a szövetkezet alapszabálya határoz meg; a szövetkezet alapszabálya a szabadság terjedelmét úgy állapítja meg, hogy megfeleljen a szövetkezet gazdasági lehetőségeinek.

(3) A járási mezőgazdasági igazgatóság bírálja el, hogy mikor lesz képes az olyan szövetkezet tagjainak a törvény által meghatározott terjedelmű szabadságot biztosítani, amely egyelőre a szövetkezet alapszabálya alapján rövidebb időtartamú szabadságot ad.

52. cikkely

f1) A szövetkezetben végzett munkáért a tagokat jutalom illeti mag, amit pénzben fizetnek ki; a jutalmat a végzett munka mennyisége, minősége és társadalmi jelentősége alapján állapítják meg.

(2) A szövetkezet a sajátos előfeltételeihez igazodva, valamint a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Kormánya által meghatározott alapelvek, továbbá a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium által — a Szövetségi Munka- és Szociálisügyek Minisztériumával, valamint a köztársaságok mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumaival történt megegyezés után kiadott irányelvek alapján kidolgozza a munka jutalmazásának rendszerét. Olyan nagyobb munkajutalmak vagy más, pénzben kifizető előnyök juttatása, amelyek eltérnek a szövetkezetben végzett munka jutalmazásával kapcsolatos érvényben levő előírásoktól, nincsenek megengedve.

53. cikkely

(t) A szövetkezetben a munkaviszonyt érintő minden írásbeli végzést a szövetkezet tagjának saját kezébe kell átadni, vagy a munkahelyen vagy a lakásán, illetve ott, ahol tartózkodik, kell kézbesíteni — s ha ez lehetetlen — posta útján kell eljuttatni.

(2) A posta útján kézbesített iratokat a szövetkezeti tagnak a szövetkezet által ismert legutolsó lakcímére küldik, ajánlott szállítmányt „saját kezébe“ megjegyzéssel ellátva.

(3) A szövetkezet kötelessége teljesítettnek tekinthető az írásbeli értesítés kézbesítését illetően, ha a szövetkezeti tag ezt az értesítést átveszi, esetleg ha a küldemény mint nem kézbesíthető érkezik vissza, illetve ha a tag ténykedésével meghiúsította a kézbesítést. A kézbesítés következménye hatályba lép akkor is, ha a szövetkezeti tag az írásbeli értesítés átvételét megtagadja.

VI. SZÖVETKEZETI FEGYELEM

54. cikkely

(t) A szövetkezet sikeres tevékenységének és a társadalom érdekeivel összhangban levő folyamatos fejlődésének nélkülözhetetlen előfeltétele a szövetkezeti fegyelem következetes betartása. A szövetkezeti fegyelem fogalma alatt értjük a feladatok és a kötelességek öntudatos teljesítését, amelyek minden tagra a tagsági viszonyból származnak, különösen a közös munkában, az irányításban és a szövetkezet igazgatásában, valamint a szövetkezet társadalmi tevékenységében való részvételt illetően. A szövetkezeti fegyelem az elvtársi együttműködésen és az egymás kölcsönös segítésén alapszik, érvényre juttatva a szövetkezeti tagok szocialista együttélésének elveit, a tagok kezdeményezésének, valamint eszmei és szakmai színvonalának fejlesztését.

(2) A szövetkezeti fegyelemnek elválaszthatatlan részét képezi a munkafegyelem és a szocialista tulajdon védelme. A munkafegyelem betartása megköveteli a szövetkezet tagjaitól munkafeladataik öntudatos és pontos teljesítését erejük, legjobb tudásuk és képességük szerint, továbbá a munkaidő és a termelőeszközök teljes kihasználását, a felettesek utasításának lelkiismeretes teljesítését, a munkabiztonsági és az egészségvédelmi előírások, valamint a tűzkár-megelőzési rendelkezések következetes betartását.