Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)

1976-01-24 / 3. szám

donképpeni döntést és osztja el a határozatok teljesítését biz­tosító feladatokat. 37. cikkely (1) A szövetkezeti tagot csak nyomós oknál fogva — főleg, ha a tag elveszíti a szövetkezet többi tagjának bizalmát — lehet a működési időszak letelte előtt visszahívni a taggyűlés által jóváhagyott szövetkezeti szervben betöltött tisztségéből; e szempontból a visszahívás okát képezheti a szövetkezeti fegyelemnek a szövetkezet választott szervében tisztséget be­töltő szövetkezeti tag általi durva vagy ismételt megsértése. (2) A szövetkezet szerveinek megválasztásáról és visszahí­vásáról, valamint a szövetkezet további bizottságainak meg­választásáról, kinevezéséről vagy visszahívásáról, összetételé­ről és egybehívásának, tanácskozásának és határozathozatalá­nak szabályairól részletesebben a szövetkezet alapszabálya, esetleg a szövetkezet tárgyalási rendje határoz. IV. A FÖLDTERÜLETEK EGYESÍTÉSE ÉS A TÖBBI TERMELŐESZKÖZÖK SZÖVETKEZETESÍTÉSE 38. cikkely I1) A szövetkezet tagjai a szövetkezeti gazdálkodásra egye­sítik az összes földterületeket (beleértve az erdőrészeket és a vízterületeket is], amelyek a szövetkezetbe történő belépés­kor a tulajdonukban vannak, vagy amelyeken ekkor gazdál­kodnak, valamint a tagsági viszony fennállása idején szerzett földeket is. (2) A közös szövetkezeti gazdálkodásra nem egyesítik a) azokat a földeket, amelyek a szövetkezetbe lépés-idején (esetleg abban az időben, amikor ezeket később megszerezték) már a szövetkezet vagy más szocialista mezőgazdasági szer­vezet használatában vannak; b) azokat a földeket, amelyeken személyes tulajdont képez­hető épületek, udvarok, vagy a lakóházzal összefüggő kertek vannak, vagy amelyek a község belterületén (intravillán) vannak és területük nem haladja meg a 0,10 hektárt. Eseten­ként, amikor azt különleges szempontok figyelembe vételére késztető körülmények indokolják (főleg ha a felmaradó terü­let egyesítése után szövetkezeti gazdálkodásra alkalmatlan parcella keletkezne), a vezetőség eltekinthet a 0,10 hektárt meghaladó kertterületek egyesítésétől. 39. cikkely (t) A szövetkezet használati Joga kiterjed a szövetkezeti gazdálkodásra egyesített földekre és a területrendezéskor ezek helyett póthasználatba adott területekre (a továbbiakban csak egyesített földek) is. (2) A szövetkezet használati joga időben korlátlan és bér­mentes; feljogosítja a szövetkezetét, hogy az egyesített földe­ket — a jogi előírásokkal összhangban — a tevékenységével járó feladatainak teljesítésére használja. (3) A szövetkezetnek főleg joga van í a végrehajtani az egyesített földeken a mezőgazdasági ter­melés biztosításához és annak fokozásához szükséges rende­zést; b) megváltoztatni és kihasználni az egyesített földek jelle­gét; c) az egyesített földeken létrehozni a tevékenységhez szük­séges gazdasági épületeket, és a vállalati lakásépítés kereté­ben lakóházakat építeni. (4) Az egyesített földek összes növényzete a szövetkezet tulajdonát képezi. 40. cikkely Ä szövetkezet jegyzőkönyvet vesz fel tagjaival a közös szö­vetkezeti gazdálkodásra egyesített földekről, amelyben fel­tünteti a földek tulajdonosát, minőségét, terjedelmét és azokat a parcellaszámokat, amelyek szerint a földeket vezetik az in­gatlanok nyilvántartásában; a jegyzőkönyv másolatát kiadja a tagnak. 41. cikkely f1] A szövetkezet sikeres fejlődése, termelésének és jöve­delmének növekedése, s tagok életszínvonalának ezzel párhu­zamos emelkedése megteremti a háztáji nélküli ésszerű gaz­dálkodás feltételeit. (2) A háztáji nélkül gazdálkodó szövetkezet, a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium által meghatá­rozott feltételek mellett, mezőgazdasági termékeket bocsájt tagjai (azok családjai) rendelkezésére, az általuk tartott gaz­dasági állatok részére, esetleg személyes szükségleteik fede­zésére. (3) Az a szövetkezet, amely ez ideig ném lépett a háztáji nélküli gazdálkodás útjára, azon tagjainak ad háztájit, akik ezt kérik; a háztájit az egyes tagokra vagy a tagok családjaira lehet kiosztani. 42. cikkely Ä szövetkezet tagja saját családja szükségleteinek fedezé­sére egy darab szarvasmarhát, egy vagy két hízósertést, to­vábbá kecskéket, juhokat, apró gazdasági állatokat és méh­családokat is tarthat, melyeknek megengedett létszámát a szövetkezet alapszabálya tartalmazza. Ezen létszám meghatá­rozásakor a szövetkezet abból az alapelvből indul ki, hogy a szövetkezeti tagok általi gazdasági állattartás semmi esetre sem mehet a közös szövetkezeti gazdálkodás fejlődésének és a közös árutermelés növekedésének rovására, és hogy a szö­vetkezet alapszabálya által megengedett állatlészámnak meg kell felelnie a juttatott mezőgazdasági termékek mennyiségé­nek, vagy — amennyiben a szövetkezet még nem valósította meg a háztáji nélküli gazdálkodást — a háztáji területének. 43. cikkely (t) A háztáji, (melynek nem képezheti részét erdő), terüle­tének nagysága lehet; a) egy tagra legfeljebb 0,25 ha, a hegyi és a hegyaljai kör­zetekben legfeljebb 0,50 ha; ha egy családban több szövetke­zeti tag él, akkor ezen tagok összes háztáji földje legfeljebb 0,50 ha, a hegyi és hegyaljai körzetekben pedig legfeljebb 1 ha lehet), ebből a szántóterület legfeljebb 0,50 ha); b) a tag családjára számított 0,50 ha, a hegyi vagy hegyaljai körzetekben egészen 1 ha (ebből a szántó legfeljebb 0,50 hek­tár) lehet. (2) A speciális növények (főleg komló, szőlő, dohány, zöld­ség, szamóca, gyümölcs, gyógynövények és fűszernövények, az összes növényfélék magszaporítása és virágok) termesztésére szolgáló terület nagysága a szövetkezeti tag családjának ház­táji földjén nem haladhatja meg a 0,10 hektárt. (J) A háztáji területébe beszámítják a kert nem egyesített területét, s ugyanez érvényes a speciális növények termesztési területére is. (4) A háztáji területének meghatározásakor a szövetkezet figyelembe veszi, milyen mértékben veszi részét a közös mun­kából a szövetkezet tagja (annak családja). A szövétkezet alapszabálya kimondhatja, hogy azoknak a szövetkezeti tagok­nak, akiket az állandó szövetkezeti munkában való részvétel­ben a betegségük, a koruk vagy egyéb komoly okok) a társa­dalmi tisztségek és a tömegszervezetek részére végzett tevé­kenység, valamint a közös mezőgazdasági vállalatokban vég­zett munka kivételével) gátolják, azoknak kisebb területű háztájit adnak, mint az állandóan aktív munkát kifejtő szö­vetkezeti tagoknak, de legkevesebb 0,10 hektárt. (5) Azoknak a szövetkezeti tagoknak, akik befejezték a rendszeres munkavégzést a szövetkezetben, és elköltöztek annak körzetéből, nem juttatnak háztájit, esetleg a már ki­mért háztájit is megvonhatják tőlük. 44. cikkely (t) A szövetkezetbe történő belépéskor a tag átadja a szö­vetkezeti tulajdonba az élő- és holt leltárt (a gazdasági álla­tokat azokon a gazdasági és apróállatokon kívül, amelyeket a szövetkezeti alapszabály értelmében tarthat, gazdasági gé­peket, a kocsikat és szerszámokat), a gazdasági épületeket és a gazdasági jellegű létesítményeket, a vetőmagokat, ültető­anyagokat és takarmányokat, esetleg a kézmüveskellékeket is, amennyiben a szövetkezetnek szüksége van rájuk. (2) A szövetkezet a tag jelenlétében és az érvényes árak szerint felértékeli a tulajdonába átvett termelőeszközöket (1. bekezdés). A felértékelésről jegyzőkönyvet készítenek, melynek másolatát a szövetkezet átadja a tagnak. 45. cikkely l1) Az élő és holt leltár, esetleg a kézmüveskellékek, vala­mint a gazdasági épületek és egyéb építmények, a vetőmag, az ültetőanyag és a takarmány átvételi árának húsz százaléka a szövetkezetbe lépő tag kötelező és vissza nem téríthető be­tétjét képezi. (2J Az élő és holt leltár, esetleg a kézműveskellékek átvé­teli árának fennmaradó részét a szövetkezet megtéríti tagjai­nak, mégpedig a szövetkezet alapszabályában meghatározott feltételek mellett és határidőn belül. (3) Amennyiben a szövetkezet még nem fizette ki az 1976. január 1. előtt belépett szövetkezeti tagoknak az élő és holt leltár, esetleg a kézműveskellékek átvételi értékének fenn­maradó részét, abban az esetben a szövetkezet alapszabálya meghatározza azokat a feltételeket és határidőket, amelyek közepette a kifizetésnek meg kell történnie. A határidőket egymástól eltérően Is meg lehet határozni úgy, hogy a szóban forgó összeget előbb a szövetkezet legrégibb tagjai, elsősor­ban is a nyugdíjasok kapják meg. V. MUNKAVISZONYOK A SZÖVETKEZETBEN 46. cikkely f1) A szövetkezetben a munkát elvileg a tagok végzik és­pedig olyan terjedelemben, amelyet a munkafeltételekről meg­kötött egyezmény szab meg, esetleg — ha ilyet nem kötöttek — a vezetőség döntése alapján foganatosított besorolás sze­rint a tagra háruló munka terjedelmében. A munkábaosztás és a munka terjedelmének meghatározásakor a szövetkezet III. A SZÖVETKEZET SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE, IRÁNYÍTÁSA ÉS IGAZGATÁSA 20. cikkely (1) A szövetkezet a termelés irányzatára és terjedelmére, a termelés összpontosításának és szakosításának fokára, vala­mint a földalap elrendezésére való tekintettel határozza meg saját belső szervezeti felépítését és a szövetkezeten belüli irányítás rendszerét. Közben főleg a következő olapelvekből indul ki: a) a szakágazati (részleg) vagy területi (gazdasági) Irányí­tási elv alapján, esetleg a nevezett kőt irányítási elv ésszerű összekapcsolása alapján, a szövetkezet termelő és egyéb tevé­kenységei részére szervezeti egységeket létesít; a részlegek és a gazdaságok még további szervezeti egységekre tagozódhat­nak; b) a termelés szakosításának és összpontosításának mind­­jobbani elmélyítésével a szövetkezet megteremti a szakágazati irányítási elv és a belüzeml szakosítás mind szélesebb körű érvényesülésének feltételeit; c) a szövetkezet szervezeti egységei a vállalaton belüli ön­álló elszámolási rendszer, (a hozrascsot) elvei alapján gaz­dálkodnak, (a részlegek és gazdaságok mint gazdasági köz­pontok, amelyek rendszerint költségvetési központokra tago­zódnak); d) a szervezeti egységek feladataik teljesítéséhez földet, élő és holt leltárt, valamint gazdasági épületeket kapnak. (2) A szövetkezeten belüli irányítási rendszerben a szövet­kezet a szövetkezeti demokrácia és az egyszemélyi felelősség elvének célszerű összekapcsolásán alapuló módszereket alkal­maz. (3) A szövetkezeten belüli Irányítás hatásosságának növelé­se érdekében a szövetkezet tökéletesíti a belüzemi tervezést és nyilvántartást, rendszeresen kidolgozza és megtárgyalja a gazdálkodás eredményeinek ökonómiai elemzését, biztosítja a folyamatos belüzemi ellenőrzést és az ellenőrzés eredmé­nyeinek kihasználását az irányító tevékenységben. (4) A szövetkezet szervezeti felépítését, a szervezeti egysé­gek vállalaton belüli önálló elszámolási helyzetét és vezetőik­nek jogait és költelességeit, valamint a gazdálkodás eredmé­nyeit vizsgáló ökonómiai elemzések a szövetkezet alapsza­bálya, esetleg a szövetkezet munka- és szervezési rendje ha­tározza még. 21. cikkely f1) A szövetkezet szervezeti egységeinek termelési értekez­lete hatékony eszköze főleg az irányításnak és a szövetkezeti tagok aktív részvételének a szövetkezeti ügyek igazgatásában. A részlegek vagy gazdaságok, esetleg a szövetkezet további szervezeti egységeinek vezetőit szükség szerint, de legalább kéthavonta egyszer hívják össze a szervezeti egységet és an­nak munkaközösségét érintő, s a termeléssel, a munkával kap­csolatos vagy egyéb kérdések megvitatására. (2) A termelési értekezleteken főleg a következő kérdések kerülnek megvitatásra: a) a tervezés, továbbá a tervfeladatok túlteljesítését szol­gáló intézkedések; b) a tervfeladatok teljesítésének értékelése, intézkedések a hibák és fogyatékosságok kiküszöbölése, rendkívüli fontossá­gú feladatok teljesítése céljából; c) a gazdálkodás eredményeinek ökonómiai elemzése, a ter­melő eszközök és a források gazdaságos kihasználása, a ter­melés növekedését és a költségek csökkenését elősegítő tar­talékok feltárása és kihasználása; d) a munkaszervezés javítását, a szövetkezeti fegyelem meg­szilárdítását, a munkabiztonság és az egészségvédelem foko­zását, valamint a szövetkezeti vagyon védelmének elmélyítését célzó intézkedések; e) a munkakezdeményezés fejlesztésének szervezése és ér­tékelése; f) a szövetkezeti tagok és dolgozók politikai-szakmai képe­sítésének növelése. (3) Amennyiben azt az ügy természete megkívánja, a szer­vezeti egység vezetője előterjeszti javaslatát és ajánlatát a szövetkezet illetékes szervének termelési értekezletén. (4) A szövetkezet alapszabálya közelebbről meghatározza a termelési értekezletek szervezését, esetleg azokat a kérdés­­csoportokat is, amelyek rendszeresen megtárgyalásra kerül­nek a termelési értekezleteken. 22. cikkely (4) A szövetkezet tagjai a jogi előírásokkal, a politikai­gazdasági intézkedésekkel, a szövetkezet alapszabályával és a szövetkezeten belüli más előírásokkal összhangban, a taggyű­lés és a választott szervek útján irányítják és igazgatják a szövetkezet ügyeit. (2) A szövetkezet választott szervei: a küldöttek testületé, a vezetőség, az elnök, az ellenőrző bizottság, a szociális bi­zottság, a munkabiztonsági és egészségvédelmi bizottság, vala­mint az egyeztető bizottság. (*J A szövetkezet szerveit ötéves Időtartamra választják. 23. cikkely A TAGGYŰLÉS (1) A szövetkezet legfőbb szerve a taggyűlés, amelyen a ta­gok gyakorolják a szövetkezet ügyeinek irányítására, igazga­tására, valamint a szövetkezet tevékenységének ellenőrzésére vonatkozó jogukat. (2) A taggyűlés szükség szerint, de legkevesebb hathóna­ponként egyszer ülésezik, esetleg — amennyiben a szövetke­zetben megválasztották a küldöttek testületét — évente leg­alább egyszer. (3) A taggyűlést össze kell hívni, ha ezt a szövetkezet tag­jainak legalább egyharmada, az ellenőrző bizottság, a Járási nemzeti bizottság vagy a Járási mezőgazdasági igazgatóság kívánja. (4) A taggyűlés hatáskörébe tartozik: a) a szövetkezet szerveinek vagy azok egyes tagjainak megválasztása, esetleg visszahívása; b) a szövetkezet alapszabályának jóváhagyása, módosítása és kiegészítése; c) a szövetkezet munkarendjének, szervezési és tárgyalási rendjének jóváhagyása, módosítása és kiegészítése; d) a középtávú és a termelési ütemtervek jóváhagyása; e) a könyvelési zárszámadás jóváhagyása; f) a szövetkezet egyesítéséről, felosztásáról vagy megszünte­téséről történő döntés; g) döntés a szövetkezet és tevékenységét Illető további fon­tos kérdésekben, amennyiben ezt a mintaalapszabály vagy más jogi előírás elrendeli, esetleg amennyiben a döntés jogát a taggyűlés fenntartja magának. (5) A taggyűlés akkor hozhat érvényes határozatot, ha a szövetkezet valamennyi tagjának legalább a fele jelen van. A taggyűlés határozatának érvényesítéséhez — amennyiben a jogi előírás nem másként irányozza elő — a jelenlevő szö­vetkezeti tagok több mint felének jóváhagyása szükséges. (6) Amennyiben a meghirdetett időpontra nem gyűlik egybe az összes szövetkezeti tagok fele és amennyiben nem olyan esetről van szó, amikor megkövetelik, hogy a határozat érvé­nyességéért az összes szövetkezeti tagok felénél több szavaz­zon, akkor a taggyűlés egy óra várakozási idő elteltével abban az esetben hozhat érvényes határozatot, ha a szövetkezet összes tagjainak legalább egyharmada jelen van; a taggyű­lés határozatának érvényesítéséhez ez esetben a jelenlevő szövetkezeti tagok kétharmadának beleegyezése szükséges. 24. cikkely A RÉSZLIEG TAGGYŰLÉSEK (4) Ha a tagok nagy létszáma miatt és a helyi lehetőségek­re való tekintettel nem lehet taggyűlést tartani, akkor a szö­vetkezet alapszabálya kimondhatja, hogy a taggyűlések helyett részleg-taggyűléseket tartanak. Ebben az esetben a részleg­taggyűlésekre is vonatkoznak a 23. cikkely 5. és 6. bekezdé­sének megállapításai. (2) A taggyűlés határozatát az egyes részlegtaggyűléseken előterjesztett határozati javaslat mellett, illetve ellen szava­zók számának összesítése alapján állapítják meg. (3) A szövetkezetek alapszabálya részletesen meghatározza a részleg-taggyűlések összehívásának, irányításának, ülésezé­sének és döntésének szabályait, valamint azt is, hogy a rész­leg-taggyűléseken leadott szavazatok alapján elfogadott hatá­rozattal hogyan ismertetik meg a szövetkezet tagjait. 25. cikkely A KÜLDÖTTEK TESTÜLETÉ (!) A több mint 300 tagot számláló szövetkezet taggyűlése megválaszthatja a küldöttek testületét. A küldöttek testületé a taggyűlés jogaival él, de nem tartozik a hatáskörébe: a) a szövetkezet szerveinek megválasztása, illetve leváltása; b) a szövetkezet alapszabályának és munkarendjének elfo­gadása; c) a zárszámadás jóváhagyása; d) a szövetkezet egyesítéséről, felosztásáról vagy megszün­tetéséről történő döntés. I2) A küldöttek testületé tagjainak számát a szövetkezet alapszabálya határozza meg — 5—15 szövetkezeti tagra 1 kül­dött — úgy, hogy a küldöttek testületé tagjainak száma ne legyen kisebb, mint a vezetőség létszámának ötszöröse. (3) A küldöttek testületé szükség szerint, de legkevesebb háromhavonta egyszer ülésezik. (4) A küldöttek testületé akkor határozatképes, ha tagjai­nak legalább a kétharmada jelen van. A küldöttek testületé határozatának érvényességéhez a jelenlevő testületi tagok több mint felének szavazata szükséges. 26. cikkely A VEZETŐSÉG (1) A vezetőség a szövetkezetnek törvényes képviselő és végrehajtó szerve, amely a taggyűlések (a küldöttek testüle­tének gyűlései) közötti időszakban irányítja a szövetkezet gazdasági és társadalmi tevékenységét, biztosítja és ellenőrzi az elfogadott határozatok teljesítését; állandó kapcsolatban

Next

/
Thumbnails
Contents