Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)

1976-06-26 / 25. szám

IDŐSZERŰ TENNIVALÓK A gyümölcsösben. Szedjük a kései szamócát, majd a piros, fehér és fekete ribiszkét, a köszmétét, málnát, korai szed­ret, kései cseresznyét és megy­­gyet. Júliusban érik a korai al­ma és körte, a kajszi, a korai őszibarack, a szilva és a besz­tercei, sőt némely korai szőlő­fajták is. A befőzésre szánt köszmétét akkor kell szedni, amikor enyhe nyomásra még rugalmassággal reagál, vagyis hét nappal a közvetlen fogyasz­tásra való szedés előtt. A lágy húsú gyümölcsöt kora reggel és olyan edényekbe szedjük, ami­ből már nem kell a szállításhoz más alkalmatosságba áttölte­­nünk, s az egészet hideg helyi­ségbe tegyük. A nagyobb és keményebb gyümölcsöt puha anyaggal bélelt kosárba szed­jük; már szedéskor jelöljük meg a legtöbb és legsszebb gyümölcsöt adó szamócatöve­ket. Később ezekről szedünk majd ültetőanyagot. A többi növény indáit idejében eltávo­lítjuk, nem engedjük, hogy az indavégeken kifejlődő növény­kék kimerítsék az anyanövényt. A hároméves szamócást — ha továbbra is hasznosítani akar­juk — lekaszáljuk úgy, hogy a növények szívleveleit ne sért­sük meg. A lekaszált leveleket elégetjük. Utána a szamócást áranként 10 kg Cererittel fej­trágyázzuk és jól beöntözzük. Szárazság esetén az öntözést hetente megismételjük. Az új telepítéshez az ágyúst kom­­poszttal trágyázzuk és legalább három héttel a szamóca kiülte­tése előtt kénsavas káliumot és szuperfoszfátot is ajánlatos be­dolgozni a földbe. Minél koráb­ban ültetünk, annál jobban be­gyökereznek a tél beáltáig a szamócatövek, jobb lesz az át­­telelés, nagyobb a jövő évi ter­més. Az ültetvényt gyakran és bőségesen öntözzük. A kiskert ésszerűbb és gazdaságosabb ki­használása céljából hordókba, esetleg mesterségesen kiképzett piramisokba ültethető a sza­móca. A hagyományosan telepí­tett szamóca sorközeibe téli sa­látát vethetnük, ezt jövőre áp­rilis végén, május elején szed­jük föl. Ezzel njemcsak a terü­letet hasznosítjuk ésszerűbben, hanem a fiatal szamócatöveket is védjük az egyébként nagy kárt okozó pajorok ellen. Ezek ugyanis inkább a számukra íz­­letesebb salátagyökereket rág­csálják. Ne idegenkedjünk a fe­kete színű fóliával történő ta­lajtakarástól sem. A ribiszke és köszméte bokro­kat a termés leszüretelése után ifjítjuk: lemetsszük a letermett, elöregedett ágakat. Közvetle­nül a föld felett kell metszeni. Ezt követően a bokrokat és fácskákat foszfor és káli tartal­­tnú műtrágyával trágyázzuk, hogy sok virágrügyet fejlessze­nek és jól átteleljenek. A mű­trágyát bekapáljuk a földbe. A ribiszkét szüretelés után 0,75 %-os Kuprikollal permetezzük. Az egyszer termő málna leter­mett vesszőit eltávolítjuk, a két­szer termő (remontáns) málnát áranként 3—5 kg Cererittel fej­trágyázzuk. Elvégezzük az alakfák nyári metszését. A buja növekedésű éves hajtásokat mérsékletessen rézsútosra hajlítjuk vagy eltá­volítjuk, akárcsak az iker- és a konkurens hajtásokat. Az átol­tott fákon 10 centiméterrel az oltás alatt mindenféle hajtást eltávolítunk, a többit úgy csíp­jük vissza, hogy ne nőjék túl a ráoltott szemből fakadó hajtást. Az őszibarackot és a csonthéja­sokat jól öntözzük meg, utána esetleg mulcsoljuk, hogy meg­őrizzük a talajnedvességet. Jú­lius második felében olthatjuk a gyümölcsfákat. Kivétel az őszibarack, amelyet csak au-STRELITZIA. Foto: ká— gusztusban a szemek beérése után lehet oltani. Elvégezhető a köszméte és a ribiszke arany­ribiszkére való oltása. Ritkítjuk a cseresznyét, meggyet, a kaj­szit és az őszibarackot. Rend­szeresen gyűjtsük össze a hul­lott gyümölcsöt, amit lehet használjunk fel, amit nem, égessük el, ássuk be vagy — mészpor hozzáadásával — kom­posztáljuk. A gyümölcsfák, fő­leg az almafák koronájába akasszunk csábító folyadékot tartalmazó üvegeket, az alma­moly második generációjának, a gyümölcsdarazsak és egyéb kártékony rovarok irtására, rendszeresen ellenőrizzük a fák törzsére erősített hernyófogó öveket és az alatta talált kár­tevőket semmisítsük meg. A hó­nap második felében várható a szilvamoly második generáció­jának megjelenése, amelynek kártétele ellen tíznaponként 0,2 százalékos Metationnal vagy 0,15 %-os Anthioval permetez­zünk. Az almamoly második ge­nerációja ellen hasonlóan véde­kezhetünk. Csapadékos időjárás esetén az almafák varasodása ellen kell védekeznünk. Itt a Perozin—75 0,4 százalékos vagy a Dithane M 45 0,2—0,3 száza­lékos töménységű oldata segít. A zöldségeskertben. A beta­karított zöldségfélék után július első felében korai karalábét, póréhagymát, korai kelt ültet­hetünk, második felében pedig kínai káposztát, fejes salátát, retket, karottát, a hónap végén még spenótot is, és szeptemberi szedésre borsót vetünk. Az éve­lő zöldségféléket (torma, spár­ga, rebarbara) áranként három­négy kilogramm 40 %-os káli­sóval vagy 5 kg kénsavas káli­val és 5—6 kg szuperfoszfáttal fejtrágyázzuk. Nitrogéntrágyá­kat már nem szabad használni. A karfiol leveleit raffiával kös­sük össze, hogy szép fehér vi­rágzatot kapjunk. A gyakorlat­ban elterjedt levél-megtörési módszer ugyanis nem a legmeg­felelőbb, mivel nagyon kimeríti, meggyöngíti a növényt. A zel­lert még megöntözhetjük trá­gyalével vagy erjesztett ga­lamb-, illetve tyúktrágyával. A beérett fokhagymát és vörös­hagymát szedjük föl, majd te­rítsük el és hagyjuk jól meg­száradni a napon, miután né­hány nap múlva megtisztítjuk és ládába rakva huzatos he­lyen utószárítjuk. A majoránnát néhány centiméterrel föld felett kell vágni, így még egy termést ad. Termését félárnyékos he­lyen szárítjuk. Kezdetét veszi a melegkedvelő zöldségnövények — uborka, paradicsom, paprika, tök, dinnye — gyümölcseinek szedése. Rendszeresen szedjük az uborkát, így növelhetjük a terméshozamot. A szőlőben. Rendszeresen el­lenőrizzük a növényzet egész­ségi állapotát, még akkor is ha már több ízben permeteztünk peronoszpóra ellen. Ez a beteg­ség váratlanul, egyetlen éjszaka folyamán Is felütheti a fejét és tetemes károkat okozhat, ha kedvez számára az időjárás. El­lene a Dithane M 45 0,2 %-os vagy a Kuprikol 1 %-os oldatá­val permetezünk. Lisztharmat ellen a Sulikol К 0,75 %-os, vagy a Karathane 0,1 %-os tö­ménységű oldata hatásos. Sző­lőmoly és takácsatkák ellen 0,2 %-os Metation, 0,1 %-os Sol­­dep, vagy 0,3 %-os töménység­ben kijuttatott Arafosfotion ajánlható. A fürtök fölötti hón­­aljhajtásokat tördeljük ki, a hó­nap végén már a hajtások csú­csait is levághatjuk, ne árnyé­koljanak. A virágoskertben. A virágok és a díszcserjék gyakori kárte­vői a levéltetvek. Mivel ezek terjesztik a vírusos betegsége­ket és szívogatásukkal egyéb­ként is kárt okoznak kertünk díszeiben, nem szabad elhanya­golnunk az ellenük folytatott harcot. Erre a Metation vagy a Fosfotion 0,2 %-os oldata alkal­mas. A rőzsalevéldarázs és a le­véltetű ellen 0,05—0,75 %-os töménységű Pirimor DP, a rózsa lisztharmata ellen 0,5 %-os Su­likol, 0,06 %-os Fundazol, vagy 0,08 %-os Topsin nyújt védel­met. Az elnyílt virágzatokat vágjuk le, a többéveseket Cererittel, vagy erjesztett és hígított tyúk­trágyával trágyázzuk. Nyírjuk az élősövényt és Cererittel, vagy gyenge szuperfoszfát-oldattal (száz liter vízhez 1,5 kg mű­trágya) trágyázzuk. Az erkély és a lakás virágait időnként fo­lyékony OBM vagy más trágya­féleséggel trágyázzuk meg, de az adagokat ne növeljük önké­nyesen. Rendszeresen öntözzük a virágokat, trágyázzuk a mus­kátlit is, amelynek elnyílott vi­rágzatát azonnal vágjuk le. Gyökérnyakba oltjuk az orgo­nát, támasztó karóhoz kötözzük a dáliát. Szabadságunk idejére nedves homokkal teli edénybe süllyesztjük a virágcserepeket. Szedjük fel a tulipán- és nár­cisz-hagymákat, majd az előb­bieket egy hétig melegebb, ké­sőbb hűvösebb, de nem túl hi­deg helyen tároljuk, az utóbbia­kat pedig azonnal új helyükre ültetjük. A nőszirom tőosztás­sal szaporítható; ha ősszel vé­geznénk a tőosztást, jövőre nem virágoznak. A nárcisz öt évig maradhat a helyén. Az egynyá­­riak legszebbjeit jelöljük és hagyjuk meg magtermelésre. Most ültessük a harangvirágfé­lék közül legismertebb nagyvi­rágú harangvirágot (Campanula medium L.), amit sokan csen­gettyűke vagy törpevirág néven ismernek. Fénykedvelő, de a félárnyékot is jól tűri. A kiskert virágpompában úszik. Mit tegyünk, hogy a vá­gott virág is tartós dísze legyen lakásunknak? Kora reggel és csak fiatal virágot vágjunk, a lehető legferdébb vágással, amit vázába állításkor újítsunk fel. A fás szárú virágok szárát ajánlatos kemény tárggyal ösz­­szezúzni, hogy jobban felszívják a nedvességet. A vázát hideg, hűvös helyiségbe tesszük, a vi­zet naponta cseréljük. Rózsát, ibolyát, bazsarózsát ne tegyünk más virággal egy vázába. CvíCela Alexej •|* •,< •*< .*• ♦*« »j« *•« •*. *j» »** «j* «j* «j» «£» «j« «j* »*« «j« «j« »j» «j» «j» «J« «j» *** >*• «j A szabad idő célszerű és gazdaságos kihasználásának egyik igen jól bevált formája a kisállattenyésztés. A dolgozók egy része él is a lehetőséggel, mivel ez szórakozást, kikapcsoló­dást jelent számukra. Komárnoban például legalább 300-ra tehető azoknak a száma, akik szervezetbe tömörülve folytatják e tevékenységet. A szervezeten kívüli kistenyésztük száma pe­dig meghaladja a 900 at. A Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetségének Komárnoban bárom helyi szervezete működik. Közülük legaktívabb a 3-as számú szervezet, amelynek nemcsak a vezetősége agilis, ha nem a tagsága is. Az állítást bizonyítja az a tény, hogy a Nem­zeti Fronttal együttműködve valósítják meg a párt által kitű­zött feladatokat. Tenyészállományuk színvonalát is évről-évre javítják. Rendszeresen részt vesznek a hazai és külföldi ki­állításokon, hogy összehasonlítást nyerve bizonyosodjanak meg az általuk kitenyésztett nyulak, baromfiak, galambok minőségi színvonaláról. Minden évben megrendezik a már hagyományos apróállat kiállítást, amely immár a május elsejei ünnepségek szerves részét képezi. Elsődleges céljuk, hogy bemutassák a dolgozók széles tömegeinek munkájuk eredményeit és népsze-Színvonalas bemutató volt rűsítsék a szervezett kisállattenyésztés előnyeit. A kívánt siker nem marad el, hiszen ma már sok községben jól működő szer vezet van és a szervezetbe tömörülő kistenyésztők mind töb bet hallatnak magukról. Az említett kiállítás megrendezésére ez évben is sor került a komárnoi gyermekparkban. Az idei kiállítás védnökségét a komáméi Városi Nemzeti Bizottság vállalta. A tiszteletbeli el­nökségben Olvecky Ferenc, a vnb elnöke, Opálka Milan, az NF JB titkára, MVDr. Galgóczi Alexander, az Állategészségügyi Központ dolgozója, Oslanec Dezider, a Terményfelvásárló és Ellátó Vállalat igazgatója, Mészáros Aurél, az SZKSZ járási bizottságának elnöke, valamint Cingel Milan titkár kapott he­lyet. Az idei kiállítás anyaga jóval gazdagabb volt az előző évek­ben megrendezettektől, mert már részt vett rajta a komárnoi l es számú szervezet tagsága is, sőt a járásban működő szer­vezetek némelyike is képviseltette magát. A kétnapos kiállítás iránt igen nagy érdeklődés nyilvánult meg a tenyésztők és a nagyközönség részéről is. Látni való bőven akadt, az időjárás is kedvezett. Láthattunk nyulat, baromfit, galambot és exoti­­kus madarat. Ürömmel állapíthatjuk meg, hogy a tenyésztők sokat léptek előre az állomány-fejlesztésben. A bemutatott állatok többsége jó minősítést kapott, de igen sok volt köztük a tiszteletdíjas is. Szénási Kálmán prágai rövidcsőrű galambja, ifj. Németh József fehér king galambja és id. Németh József nagy csincsilla nyula tiszteletdíjai kapott. Sorolhatnám tovább a neveket, de nem az a célom. Egy kiállítás szervezése sok gunddal és problémával jár. Az idei bemutató előkészítéséből leginkább ifj. Németh József, Csehi Sándor, Gál Arpád, Blahová Anna, Bakos Karol, Űváry Ferenc, Herman Štefan, Zachar Antal, Thám György, Torna Ján, ifj. Kainocsai Károly, Machala Štefan stb., vették ki részüket. Fáradozásukért épp úgy megérdemlik a köszönetét és az elis mérést, mint az a 71 kisállattenyésztő, akik fáradságot nem ismerve készítették elő apróállataikat e népszerű kiállításra. ANDRISÉIN JÓZSEF Ifjabb Németh József tiszteletdíjas fehér king galambja. (A felvételt Andriskin Zsuzsa készítette.] Helyes úton Nemrég egy dél-szlovákiai kedves kis községben jártam. Rendezett utcáival, tisztaságával, pompázó virágaival elnyerte tetszésemet. Az élelmiszerbolt előtt jejkendös néni újságolta — minden épkézláb ember kivette részét a falu csinosításából. Ott voltak a pionírok, meg a kezüket-lábukat mozdítani bíró nyugdíjasok is a munka frontján. — Még a kisállattenyésztők is brigádnapot tartottak — nyomta meg a szót a nénike —, pedig ők korábban nem na­gyon törték magukat a faluért. Abból semmi hasznuk sem származott! Amikor megkérdeztem, ki a kisállattenyésztők szervezetének elnöke, bütykös ujjával a felvég irányába bökött: végéről a harmadik házban keresse, a bal oldalon. Dörömbölésemre negyvenév körüli asszony nyitotta úgy fél­­tenyérnyire a nehéz vaskaput. Talán, hogy a dühösen ugató, borjúnagyságú komondor ki ne szabaduljon?! — Ki a franc küldte ide magát? Józsi már nem elnök! Meg egyébként is kilépett az uram abból a „brancsból“ I Alig volt időm hátralépni, hatalmasat dörrent a vaskapu. Még ez volt a jobbik eset, mert ha a kutyát ugrasztja a nyo­momba . .. Két sarokkal odébb ismét érdeklődtem. Egy tizenéves, iskola­táskás fiú igazított útba. Menjek egyenesen tovább, a második utcába forduljak be, azután jobbra... Mentem. Messziről rá­hibáztam a célra, egy zöldkerítéses, zöldablakos kockaházra. Itt egészen másként fogadtak, A fiatalasszony még a kezét is összecsapta ijedtében, ahogy elmeséltem kalandomat. A férje meg a szervezet életéről, a falu kisállattenyésztőinek munká­járól kezdett beszélni. Jóleső érzéssel hallgattam a lelkes sza­vakat, a jövő terveit. Jó kezekbe került a szervezet irányítása és a tevékenység is felélénkült, mióta megrostálták a tagok sorait és új vezetőséget választottak. Erről beszélt tehát az a fejkendős néni ott az élelmiszerbolt előtt. Hogy már a kiste­nyésztők is kezdik magukénak érezni a falut, tesznek is érte valamit. Nem úgy mint azelőtt. Hiszen magát a volt elnököt is azért kellett leváltani a szervezet éléről —■ és egyáltalán ki­zárni a tagok sorából — mert semmibe vette a Szlovákiai Kis­állattenyésztők Szövetségének alapszabályzatát. „Éveken keresztül nem volt hajlandó fajtatiszta állatokat beszerezni, sőt, nyíltan hangoztatta, neki csak a takarmányra van szüksége, miránk, meg az egész brancsra — ahogy ő a kisállattenyésztők helyi szervezetét nevezte — nincsen. így hát eltanácsoltuk a szervezetből“ — tájékoztatott az új elnök. — Hallom, végre a falu népe is kezdi értékelni a munká­jukat. — Igen. Kezdi. Sokan már közénk álltak volna, de egyelőre nem tudunk mindenkinek tenyészanyagot biztosítani. A falu fejlesztéséből, a választási program sikeres teljesítéséből meg ezután még nagyobb mértékben szeretnénk kivenni a részün­ket. Olyan érdekünk, mint másnak, hogy rendezett, tiszta kör­nyezetben éljünk. —dek — gyei tenyésztők viszik el. A ró­ka- és nyérctenyésztés is ma­gas színvonalon van északi ba­rátainknál. Évente közel fél millió róka és nyércprémet produkálnak, s a melléktermék­ként nyert húst és zsírt is hasz­nosítják. A húst sertések takar­mányozására vagy hús csont­liszt készítésére használják. A nevezett állatok zsírja igen jó jjc A nutria, ez a nyugat- minőségű, értékes zsírsavakban amerikai származású vízirág- gazdag, ezért főleg a kozmeti­­csáló, még a legértéktelenebb kai cikkek gyártásánál, de a takarmányhulladékot is értéke- gyógyszeriparban is hasznosít­­síti, kiváló minőségű prémet, ják. szőrmés bőrt és húst szolgáltat. # Gyomirtás — ludakkal. Ér- Sok tenyésztő csak a húsevő dekes módon oldják meg az prémes állatok vagy a barom- utóbbi években a dél-amerikai liak takarmányozására használ- gyapotültetvények gyomtalaní­­ia a nutria húsát, holott az em- tását. Amikor már némileg fel­­beri táplálkozásra is kitűnő. A cseperedett a gyapot, népes szovjet szakemberek szerint, a lúdfalkákat hajtanak a telepí­­nutria húsa 67 százalék vizet, lésre. Az állatok tökéletes mun- 20,8 százalék fehérjét, 8,5—10 kát végeznek. S még egy lele­­százalék zsírt, 1,1 százalék ás- ményesség: annak érdekében, ványi anyagot tartalmaz. A le- hogy ne csak a sorok egyik vá­dit állat összsúlyának 12,5 szá- gén vagy közepén legeljék le zulékát a csont adja. Egy kilo- a gyomokat az állatok, hanem gramm nutriahús 1900 —2180 minden sorban és az egész te­­kalóriát képvisel. rületen, a sorok egyik végén ■ Rókák és nyércek Lengyel- helyezték el számukra a szem­országban. Nutriatenyésztésben eleséget, a másikon pedig az igen szép eredményeket ér el a ivóvizet. így az állatok kényte- Szovjetunió, a Német Szövetségi lenek végigsétálni a sorokon, Köztársaság, Olaszország és Ar- hogy ehessenek-ihassanak, köz­­gentína is, de a pálmát a len- ben csipedik a gyomokat.

Next

/
Thumbnails
Contents