Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)

1976-06-26 / 25. szám

ALMAGYüMÖLCSOEK: Az almamoly sok esetben tetemes károkat okoz a gyümölcstermelőknek. Ha nem védekezünk rendszeresen és szakszerűen a kártevők ellen, esetleg az egész termést értéktelenné tehetik. A Matation 0,2 % os töménységű oldatával permetezhetünk, vagyis 2 dkg vagy 20 ml hatóanyagot kell kijuttatnunk tíz liter vízben. A fák kezelését 12—14 na­ponként meg kell ismételni. Amennyiben azt észleljük, hogy az almamoly hernyói már befúrták magukat a gyümölcsökbe, az Anthio 0,15 %-os tö­ménységű oldatával permetezzünk (15 ml szer tíz liter vízhez). Néha veszélyesen elszaporodnak a gyümölcsfa takácsatkák, közülük is főleg a vörös gyümölcstakácsatka. Előfordulásuk esetén az Arafosfotion 0.3 %-os oldatával (30 ml szer tíz liter vízhez) kell lepermetezni a fákat. Vigyázat! A Golden delicious, a Sárga átetszö, a James Grieve stb. fajtá­kat nem szabad Arafoszfotionnal permetezni! Ezeket Anthioből készített 0.15 %-os töménységű permetlével kezeljük. CSONTHÉJASOK: A szilvát, a beszterceit és a ringlót a szilvamoly máso­dik nemzedékének kártétele ellen kell védeni. E célra a Metationból ké­szített 0,2 %-os permetlé (20 ml vagy 2 dkg tíz liter vízhez) a legmegfe­lelőbb. A korai fajtákat legfeljebb 21 nappal szedés előtt szabad utoljára permetezni. Gombás levélfoltosodás (sötét kárminpíros-lilás apró foltok a leveleken) előfordulásakor a cseresznyét és a meggyet. Díthane M 45 készítménnyel kezeljük. A szerből 0,2 %-os töménységű permetlét készítünk. Az őszibarackot néha levéllikasztó betegség károsítja. Előfordulásakor ugyanúgy permetezünk, mint a cseresznye és a meggy levélfoltosodásakor tettük. BOGYÖSGYÜMÖLCSOEK: A ribiszkefélék gombás levélhullató betegsége, a ribiszke levélfoltossága ellen a ribiszkét és a köszmétét egyaránt védeni kell. A korai fajtákat szedés után, a késeieket legkésőbb 21 nappal szüre­telés előtt szabad permetezni. Permetlét a Dithane M 45 készítményből csi­nálhatunk: 10 liter vízbe 3 dkg (0,3 %J kell belőle. A köszméte amerikai lisztharmata ellen a Fundazol 0,06 %-os, vagy a Karathane FN 0,1 %-os oldatával vesszük fel a harcot. A levélpirosító és a hajtászsugorító ribiszke levéltetű, valamint a málna levéltetű előfordulása esetén a Fosfotion E 50 0,2 %-os, vagy a Pirimor DP ZÖLDSÉG: A tökfélék és fészkesek lisztharmata ellen a Sulikol К 0,5 %-os, az uborka szögletes levélfoltossága ellen pedig a Kuprikol 0.6 % os oldatával védekezünk. A zeller késői nagy levélfoltossága esetén a Kuprikolból 0,5 %-os, a hagyma pernnoszpórája esetén pedig 0.7 %-os oldatot használunk. A burgonyabogár által megtámadott paradicsomot, krumplit és tojásgyü SZÜLŐ: Peronoszpóra (ragya) ellen 0,6 %-os Kurikollal védekezünk. Az utolsó permetezést 1,5—2 %-os bordóilével is elvégezhetjük. A beiskolázott vagy kiültetett oltványokat 0,3 % os Dithaneval, ha gyakran esik, akkor 6—8 naponként 0,4 %-os Kuprikollal kezeljük. Ha a peronoszpóra elleni permetléhez 0,6 % Sulikol К készítményt is adunk, már lisztharmat ellen VIRÄGOK: A tripszek és a levéltetvek kártételétől 0,2 %-os Fosfotion E 50 készítmény segítségével védhetjük meg a kardvirágot. Molyok kárté­telének észlelésekor 0,2 % os Metationnal kell lepermétezni a szegfőt. \ szegfűrozsda ellen a Dithane M 45 0.2 % os töménységű oldata nyújt védelmet. Lisztharmat ellen a begóniák, a krizantémek és a cineráriák 0,1 %-os L * Az alma- és körtefákat varasodás ellen a Dithane M 45 bői készített 0,2—0,3 %-os töménységű permetlével védhetjük meg. Az almafa-liszthar­mat kártételét a Fundazol 0,06 % os oldatával mérsékelhetjük vagy előz­hetjük meg. Ez a szer azonban hiánycikknek számít, ezért megemlítem, hogy a Karathane FN 57 elnevezésű szerből készített 0,1 %-os töménységű oldattal hasonló eredményt érhetünk el. Lísztharmat ellen az egész tenyész­­időben, egészen a hajtásnövekedés befejezéséig kezelni kell a fákat. Klorózis ellen szükség esetén permetezünk. A Sequestrene Fe 138 elne­vezésű készítményből, vagy a Klorofer—4 szerből kell 0,05 %-os oldatot (1 dkg szer 20 liter vízbe) készíteni. Mindig kora reggel vagy késő dél­után, esetleg este permetezzünk, de még véletlenül sem a legnagyobb nap­sütésben. A kezelést 3—4 alkalommal kell megismételni, mindig 1—2 hetes időközökben. A gnomónias levélfoltosságban szenvedő kajszifák elhullajtják leveleiket. A baj megelőzésére a megtámadott fákat 0,4 %-os Kuprikollal kell leper metezni. A lisztharmatos őszibarackfákat a Fundazol 0.06 %-os, vagy a Topsin M 0,08 %-os oldatával gyógyítjuk; A hamvaszöld szilvalevéltetű, a cseresznye és az őszibarack levéltetű kártételének észlelésekor azonnal cselekedni kell. Legjobb, ha a Fosfotion E—50 0,02 %-os töménységű oldatát, permetezzük ki a fákra. De ha van otthon Pirimor DP elnevezésű készítményünk, az is megteszi. Belőle 0,05— 0,075 %-os töménységű oldatot használjunk. 0,075 %-os töménységű oldata nyújt segítséget. A Pirimorból 15 liter vízhez 1 dkg hatóanyagot kell adni. Szedés előtt legkésőbb 21 nappal, utána bár­mikor lehet permetezni. A szamócát károsító atkák ellen a termés leszüretelése után 0,4 %-os Metation E 50 készítménnyel permetezünk úgy, hogy jól lemossuk a növé­nyek szívrészét. A kezelést 3—4 ízben megismételjük, közben egy hetet mindig kihagyunk. Bevált módszer, hogy permetezés előtt — mintegy 2 cm magasan a növények szívrésze fölött — lekaszálják a levélzetet. mölcsöt a Soldep 0,2 %-os oldatával kezeljük. A paradicsom szeptórlás levélfoltossága ellen a Kuprikol 0,6 %-os oldata hat. A fekete répalevéltetű által megtámadott mákot és salátarépát a Pirimor 0.05—0,075 %-os oldatával kezeljük. Egyébként minden zöldségnövényt hasonló képpen kell kezelnünk a tetvek kártétele ellen. A vírusos beteg­ségben szenvedő növényeket kitépjük és elégetjük. is védjük a szőlőt. Július második felében, amikor már viaszos bevonat képződik a bogyókon, Sfinx őrölt mésszel porozzuk he a fürtöket. A jég verte vagy keresztes szőlómoly károsította szőlőt szürkepenész (szürke­rothadás) ellen 0.2 % os Euparen készítménnyel kell védelmezni. Fundazolla! védhetők. A kezelés csak úgy hatásos, ha azonnal az első tü­netek észlelésekor közbelépünk. A rózsákat csillagpenész ellen 0,3 %-os Dithane M 45 készítménnyel, lisztharmat ellen pedig 0,1 %-os Fundazollal vagy szintén 0,1 %-os Ka rathane FN készítménnyel óvhatjuk.-A Éljünk a lehetőségekkel Illetékes szervek felmérést készítettek azzal kapcsolatban, a szervezett és szervezeten kívüli kiskertészkedók hogyan vélekednek a hazai vegyszer-ellátásról és milyen mértékben használják ki a rendelkezésükre álló vegyi készítményeket. A kitöltve visszakapott kérdőívek 76,8 százalékát a Szlovákiai Gyüinölcsészek és Kiskertészkedók Szövetségének tagjai, 23,2 százalékát pedig a szervezeten kívüli kiskertészkedók küldték be. Legtöbb választ a dél morvaországi és a nyugat szlovákiai kerületből kapott az értékelő bizottság. Kiderült: a válaszadók többsége (96 százaléka) gyümölcsöt és zöldséget termel, 49.2- százaléka rendelkezik szőlővel, 88 százaléka pedig virágot és bogyósgyümölcsöt is ültet a kiskertbe. A válaszok szerint a gyümölcstermelők fordítják a legnagyobb gondot a növényvé delemre, őket a bogyósokat termelők követik. A zöldséget és a virágot már csak a kistermelők 60 százaléka tartja fontos nak vegyi úton védelmezni. Persze nem nyugat-szlovákiában, ahol a zöldség és a szőlő növényvédelmét tüntették fel első helyen! Télen legtöbben csak egyszer permetezik le a fákat, több nyíre Arborol vagy Nitrosan nevű szerrel. A tenyészidőben a válaszadók 10 százaléka egyszer, fele 2—3 ízben, a többi ennél is többször kezelte fáit. Szőlőtermelőink harmada 2—3, a többi ennél több ízben permetez a tenyészidőben. A legelterjedteb ben használt szerek: Metation, Fosfotion, Kuprikol, Arafosfo­­tion, .Fundazol, Perozin, Sulikol stb. A legtöbben a Drogéria szaküzletekben, mások a szövetsé gén keresztül szerzik be a vegyszereket. Általános vélemény, hogy a drága külföldi szereket, amelyekből kevés kell egy idényben, kisebb csomagolásban is forgalomba kellene hozni. S bővíteni kéne a választékot. Főleg a lisztharmat, a levéltet­vek, pockok, penészek elleni, valamint a gyümölcsösök gyom irtására alkalmas készítmények iránt érdeklődnek kiskertész kedőink. Es még egy érdekes és ugyanakkor tanulságos adat: a vá­laszadók 84 százaléka jelezte, hogy mindenben a használati utasításhoz tartja magát. A további tizenhat százalék elismer­te, hogy csak részben vagy egyáltalán nem veszi figyelembe a készítményeken feltüntetett használati utasítást. Persze mindjárt magyarázatot is adnak. Néhányan az utasítások ért­­hetetlenségére. mások inkább az ajánlott adagok pontos kimé­résének problémiára hivatkoznak. Röviden: sok kívánnivalót hagy még maga után a hazai vegyszer ellátás, de — mint e felmérés eredménye is mutatja — még a meglevő készítményeket, pillanatnyi lehetőségeinket sem tanultuk meg tökéletesen kihasználni. Most csak a kis kertészkedőkröl volt szó, de a nagyüzemekben is vajon meny­nyi vegyszer megy kárba évente? Mennyi vegyi kétszítményt használnak fel kis és nagytermelőink ésszerűtlenül, a célnak nem megfelelően, s ebből vajon mennyi közvetett és közvetlen kára származik népgazdaságunknak? Nem kellene egyszer ezt is felmérni? —ká — Meggyógyított krumpli Moszkvai nemesítők új mód­szerrel kísérleteznek. Legújab­ban nem gumóról, hanem a csúcsriígyekböl nyert növényi szövetekből termelik a burgo­nyát. Ezzel igyekeznek meg­előzni a növények vírusos be­tegségek általi jertözöttségét. Megállapítást nyert ugyanis, hogy az az összes bőtermő faj­ták nagyon hajlamosak a vírus­betegségekre és a külsőleg, az első pillantásra egészségesnek tűnő gumókból teljesen fertő­zött növény fejlődik. A csúcs­­rügyeket azonban nem fertőzik meg a vírusok. Az említett termesztési eljá­rás beváltotta a hozzá fűzött re­ményeket. A szovjet szakembe­rek immár hét burgonyafajtát „gyógyítottak“ meg a vírusok­tól. (krj

Next

/
Thumbnails
Contents