Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)
1976-06-26 / 25. szám
SZABAD FOlDMOVES 1978. június 26. 4 A mezőgazdaság feladatai a szükség-KIVONAT ГÄN JANIK ELVTÄRSNAK A PRIEVIDZAI ÉRTEKEZLETEN TARTOTT BESZÁMOLÓJÁBÓL Аж ötödik ötéves tervfeladatok teljesítéséhez sokkal kedvezőtlenebb előfeltételeink voltak, mint most vannak. Főleg a termelés összpontosítása volt lemaradva. így például 1971-ben Szlovákiában 1774 egységes földművesszövetkezet létezett s átlagban egy szövetkezet 822 hektár mezőgazdasági területen gazdálkodott. Az egyesítések, tehát a termelés összpontosításának következtében jelenleg csupán 721 egységes föld művésszé vetkezet létezik s az átlagterület 2275 hektárra növekedett. Állami gazdaság 88 létezett 1971-ben, napjainkig számuk 71-re csökkent, az átlagterületek pedig 4893 hektárt tesz ki. Az ötödik ötéves terv első évében az egyéni gazdálkodás még 450 ezer hektár földre terjed ki, jelenleg pedig csupán 225 ezer hektár hegyvidéki területen folytatnak magángazdálkodást. Szembetűnő eredményeket értünk' el a kooperációs viszonyok fejlesztésében. Mint ismeretes 1971-ben mindössze negyvenegy közös vállalat létezett — főleg meliorációs szövetkezetek. Ma pedig a mezőgazdasági közös vállalatoknak a száma 123t • abból ötven mezőgazdasági termelést folytat. Az említett évtől kezdve kibontakozott a vállalatközi kooperáció néhány formája, amit az is bizonyít, hogy jelenleg Szlovákiában 91 üzemközi vállalkozás létezik. Elmélyült a mezőgazdaság és a szolgáltatásokat nyújtó vállalatok közötti munkamegosztás és megtettük az első lépéseket a mezőgazdaság és az élelmiszeripar közötti kooperációs és integrációs viszonyok fejlesztéséhez. Főleg a baromfitenyésztés, a zöldség-, a gyümölcs- és a borászat szakaszán értünk el említést érdemlő eredményeket. Mindez annak a céltudatos törekvésnek a következménye, amely a termelőerők további fejlődéséhez volt hivatott magasabb színvonalú feltételeket teremteni; fejleszteni a szocialista termelési viszonyokat, szolgálni a szocialista tulajdon két fő formájának közeledését és kihasználni a tudományos-műszaki haladás vívmányait. Az említett kérdések megoldásában részben a saját, részben pedig a testvéri szocialista országok tapasztalataira támaszkodtunk. Persze lehetőséget adtunk a sajátos elképzelések megvalósítására is, vagyis széles teret biztosítottunk az üzemek és a járások kezdeményezésének. A mezőgazdasági termelés összpontosításával és szakosításával járó problémák megoldásához céltudatosan és tapintatosan láttunk hozzá, soha nem feledkeztünk meg arról, hogy a fő cél a termelés hatékonyságának növelése és a szocialista termelési viszonyok további szilárdítása. Ezt általánosságban állítom. S egyben megjegyzem azt is, hogy az említett követelményeket nem mindenhol tartották szem előtt. Nyíltan meg kell mondanunk, hogy az elmúlt időszakban elért fejlődés, az említett változások ellenére is a mezőgazdasági és az élelmiszeripari komplexum termelési alapja formálásának, a kooperációs és integrációs viszonyok fejlesztésének még mindig csak a kezdetén vagyunk. A mezőgazdasági üzemeink többségének a földterülete ugyan három-négyszeresre növekedett, ennek ellenére még mindig sokféle növényt termesztenek, tehát a növénytermesztésük szakosítása és összpontosítása alacsony színvonalon van. Mindez azt bizonyítja, hogy az egyesítések távolról sem oldják meg a termelés összpontosításával és szakosításával járó feladatokat. Nyíltan meg kell mondanunk, hogy a növénytermesztés összpontosításában és szakosításában gyerekcipőben járunk. De hasonló a helyzet a szarvasmarha tenyésztésben, a növényvédelem és tápanyagellátás s más szakaszokon is. Tényként kell persze megállapítanunk azt is, hogy a létesített mezőgazdasági vállalataink formálódása ténylegesen integráló termelési-műszaki, valamint ökonómiai-szervezeti egységekké, gyakran nagyon hosszú ideig tart, vagyis nem tudnak szabadulni az üzemirányítás és szervezés régi elavult rendszerétől. Nem használják ki eléggé a kooperációs viszonyok fejlesztésével, valamint a feldolgozó iparral való integrálással járó lehetőségeket. Ezek lényeges kérdések és megoldásuk nagyobb aktivitást igényel. NAGYOBB IGYEKEZETTEL, MINT A MÚLTBAN * • A CSKP Központi Bizottságának Elnöksége és a CSSZSZK kormánya a mezőgazdasági termelés öszpontosításában és szakosításában elért eredményeink értékelésekor arra a következtetésre jutott, hogy a fő cél, a hatodik ötéves tervfeladatok teljesítése érdekében jobban ki kell használni a termelés összpontosításában és szakosításában rejlő előnyöket. E folyamat teljes kibontakoztatásának módját a következő alapelvekben határozta meg: ф A szakosításban és összpontosításában érvényesülnie kell a tervszerűségnek, az anyagi támogatás elvének és az építkezési beruházásokban szem előtt kell tartani a népgazdaság lehetőségeit. Hangsúlyozta továbbá az önkéntesség elvének betartását, tehát a folyamat meggyorsításából az adminisztrációs intézkedések kizárását. ф Szervezeti-termelési egységként, mint alapszervet továbbra is a mezőgazdasági üzem szerepel. Ez azonban szükségessé teszi a mezőgazdasági üzem kooperációs és integrációs viszonyainak fejlesztését más mezőgazdasági üzemekkel, továbbá a szolgáltatásokat nyújtó, felvásárló, feldolgozó és szállító vállalatokkal úgy, hogy optimálisan kihasználják a termelés összes tényezőit és az újratermelési folyamatban biztosítsák a hatékonyság maximális érvényesítését. ф A hatodik ötéves tervidőszak előterében a növénytermesztés szakosítása és összpontosítása lesz. • Az állattenyésztési termelés főfeladatának az árutermelési tervfeladatok teljesítését, valamint a szarvasmarha tenyésztés összpontosításának és szakosításának meggyorsítását kell tekinteni. Az új termelési kapacitások építésével párhuzamosan a tervekben előtérbe kell helyezni a régi farmok felújítását, korszerűsítését és bővítését. • A 4—7 hektár mezőgazdasági területre kiterjedő üzemközi kooperációs csoportosulások mellett, fejleszteni keli a 15—30 ezer hektár területre kiterjedő, vagyis szélesebb méretű kapcsolatokat is a kooperációs körzeteken belül. • A kisebb mezőgazdasági üzemek egyesítésekor abból a szükségszerűségből kell kiindulni, hogy meglegyenek a nélkülözhetetlen ökonómiai-politikai előfeltételek; elméletileg felkészült és gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező vezető káderek; hogy az egyesítésnél érvényesül az önkéntesség elve; s hogy az egyesülés a termelés gazdasági hatékonyságának növekedését eredményezze; s az egyesülés az egyes termelési ágazatok összpontosítását és szakosítását, valamint az irányítás és a szervezés színvonalának emelkedését segíti elő. • A mezőgazdasági termékek színvonalának emelése és a feldolgozásuk fejlesztése, az élelmiszeripari hulladékok takarmányozási célokra való céltudatos felhasználása, az adásvételi kapcsolatok fejlesztése, a nyersanyagszállítás folyamatosságának biztosítása, a szállítási költségek csökkentése (a nyersanyagok és a késztermékek’ forgalma és raktározása terén) céljából el keli mélyíteni és tervszerűen fejleszteni a mezőgazdasági üzemek integrációs viszanyait, főleg az élelmiszeripari üzemekkel. Hangsúlyozva van persze az a követelmény is, hogy a feldolgozó üzemek közvetlenül vegyenek részt a mezőgazdaság fejlesztésében. ф A szolgáltatásokat nyújtó szervezeteket úgy kell fejleszteni, hogy azok a tudományos-technikai vívmányok gyakorlatban! meghonosítóivá váljanak, döntő tényezők legyenek a biológiai anyagok, valamint a technika fejlesztésében. ф A mezőgazdasági üzemek nagyságának növelésével, valamint az üzemközi kooperációs viszonyok fejlesztésével párhuzamosan tökéletesíteni kell az üzemirányítás és munkaszervezés rendszerét mind az egységes földművesszövetkezetekben, mind pedig az állami gazdaságokban. Az elmondottak képezik gazdaságpolitikánk alapelveit, amelyeket politikai-szervező munkánkkal meg kell valósítanunk. A KÖVETELMÉNYEKKEL ÖSSZHANGBAN Megállapíthatjuk, hogy mind országos, mind pedig szlovákiai méretben a hatodik ötéves tervidőszakra szóló feladataink és azok teljesítésének feltételei is konkretizálva vannak. A járási szervek által készített tanulmányokat mielőbb pontosítani kell összhangban a jóváhagyott feladatokkal és a hatodik ötéves terv irányszámaival. A tanulmányok pontosítását, a tervezéssel párhuzamosan és a tervekre applikálva az év végéig be kell fejezni. Vigyázat! nem egyszerű adminisztrációs munkáról van szó, hanem olyan akcióról, amelynek nagy társadalmi-gazdasági súlya van. Ha az említett tanulmány megvitatásába, a kidolgozásával járó munkákba nem vonják be a mezőgazdasági üzemek vezető dolgozóit, a mezőgazdasági szolgáltató és terményfeldolgozó ipar vezetőit, az illetékes pártszervezeteket és társadalmi szervezeteket, úgy a gazdaság- és termelésfejlesztési javaslat, illetve az említett tanulmány nem tölti be a feltételezett szerepét. A terv küldetéséből kiindulva a termelés összpontosítását és szakosítását körvonalazó járási tanulmány pontosítását úgy kell elvégezni, hogy az aktívan hasson a mezőgazdasági termelés széthelyezésére egyes körzeteken, járásokon és kerületeken belül. El kell érnünk feltétlenül a termelés körzetenkénti széthelyezésének javulását és stabilizálódását. A járások és az egyes mezőgazdasági üzemek részére olyan méretű termelési feladatokat kell meghatározni, amelyek lehetővé teszik a termelés üzemen belüli minimális koncentrálását. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy több termék esetében korlátozni kell azoknak a járásoknak és üzemeknek a számát, amelyek termelési feladatot kapnak. Az összpontosítás és a szakosítás továbbfejlesztésének alapelvei fokozatosan olyan állapot kialakítását irányozzák elő, hogy a mezőgazdasági üzem vagy kooperációs csoportosulás a fő növények, vagyis a gabona és takarmányokon kívül, esetleg egy vagy két speciális növényt termesszen. Ez olyan méretű összpontosítást eredményezhet, amely lehetőséget ad a nagyüzemi termelési technológia és technológia-vonalak érvényesülésének. Mindez szükségessé teszi az, ipari és egyéb speciális növények tervszerű széthelyezésének felelősségteljes megoldását, úgy, hogy azok termesztése kevesebb mezőgazdasági üzemben összpontosuljon. Ezzel párhuzamosan a speciális technikai eszközök széthelyezését úgy kell intézni, hogy azok a termelés további szakosítását szolgálják. Arról van tehát szó, hogy a terv döntő tényezőként szerepeljen a mezőgazdasági üzemek átformálásában, elősegítse, hogy a sok termelési ágazattal rendelkező gazdaságok szakosított termelést folytató nagyüzemekké váljanak. Jelenleg folyamatban van azoknak az ökonómiai intézkedéseknek a kidolgozása, amelyek megoldják az egyes növények és állattenyésztési termékek termelési rentabilitásában előforduló különbségekkel járó problémákat, a ténylegesen szakosított és összpontosított termelés kialakításával járó kockázat, vagyis rizikóvállalás sajátos kérdéseit is. SZAKSZERŰEN, ÉSSZERŰEN Az építkezési beruházási keretek elosztása felelősségteljes hozzáállást követel. Az építkezési beruházásokat feltétlenül úgy kell széthelyezni, hogy azok összhangban legyenek a tervben előirányzott követelményekkel, hogy mind a növénytermesztésben, mind pedig az állattenyésztési termelés szakaszán az összpontosítás és a szakosítás fejlesztésének előfeltételeit képezzék. Feltétlenül véget kell vetni annak a helytelen módszernek, mely a beruházási keretek szétforgácsolásához vezetett. Például a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztéséhez szükséges termelő kapacitás bővítésekor feltétlenül respektálni kell azokat az irányelveket, melyek szabályozzák az új építkezések és a régi épületek felújításának kereteit a marhaállomány különböző kategóriáinak figyelembevétele mellett. Már a tervezéskor elejét kell venni annak is, hogy egy mezőgazdasági üzem a baromfitól a marhahizlalásig, tehát mindennel akarjon foglalkozni, s hogy bezárkózzon a saját „ketrecébe“. Ugyanis az ilyen törekvések veszélyeztetik a termelés összpontosítását és szakosítását. Hatványozottan érvényes ez a követelmény a takarmányszárító és pogácsázó vonalak széthelyezésében. Az építkezési beruházásoknak összhangban kell lenniük a termelés összpontosításának sé szakosításának távlati kivitelezési terveivel. Ez persze megköveteli, az építkezési beruházások távlati terveinek elkészítését a felelősségteljes hozzáállást tükröző tanulmányok keretein belül, a egyben azt is, hogy az egyes akciók szét legyenek írva az ötéves termelés- és gazdaságfejlesztési tervben. A termelési kapacitás felújítását és korszerűsítését szolgáló keretek elosztásának is összhangban kell lenni a szakosítás és összpontosítás programjával. Azért beszélünk erről a kérdésről, mert néhány jelenség arra utal, hogy az állami terv szétírása a mezőgazdasági üzemekre alacsony színvonalon van. Tény, hogy nagyon sok szövetkezet és állami gazdaság funkcionáriusa mutat rá arra, hogy mind a növénytermelésben, mind pedig az állattenyésztés szakaszán a termelési feladatok széthelyezése (a járási mezőgazdasági igazgatóságok által) fékezi a termelés összpontosítását. Sajnos, az ilyen jelenségekkel az idei termelési tervfeladatok szétírásánál is találkozhatunk. Elvárjuk, hogy a jövő évi termelési tervek készítése folyamán a régi és helytelen módszerek már nem érvényesülnek. A jövő évi tervfeladatok felosztásakor elsősorban Is az ipari növények, valamint a burgonya és a hüvelyesek termesztésének összpontosítására kell törekedni. A tervben biztosítani kell az előirányzott vetésterületet, de gondoskodni kell arról is, hogy az egyes növények nagyobb területeken való termesztéséhez meg legyenek az előfeltételek. Az összpontosítás és a szakosítás méreteit meghatározó tervben megfontoltan kell gondoskodni arról, hogy a takarmánymérlegünk kiegyensúlyozott legyen. Minden mezőgazdasági üzem hozzájáruljon ahhoz, hogy takarmányokból teljesen önellátók legyünk. Lényegében arról van szó, hogy minden mezőgazdasági üzemnek gondoskodnia kell a szükséges mennyiségű tömegtakarmány biztosításáról. A szakosított vállalatok szemes takarmány-szükségletének kielégítése céljából nemcsak a takarmányalapba felvásárolt forrásokra támaszkodunk, hanem a központi alapokból is jutottatunk. A kerületi és a járási mezőgazdasági igazgatóságoknak gondoskodniuk kell a növénytermesztés és az állattenyésztési termelés összhangjának megteremtéséről, arra azonban nagyon ügyeljenek, hogy ez a folyamat a termelés összpontosítását és szakosítását ne zavarja meg. Az persze természetes, hogy a járási tanulmányoknak a szerepe és jelentősége nemcsak a tervfeladatok széthelyezésére és teljesítésük anyagi előfeltételeinek megteremtésére terjed ki. Feltétlenül hatást kell gyakorolniuk a termelési alapok tervszerű fejlesztésére, mind a mezőgazdaság, mind pedig a szolgáltatások vonatkozásában. A közeli napokban feltétlenül át kell értékelni a 4—7 ezer hektáros szakosított termelési egységek, valamint a 15—38 ezer hektáros kooperációs körzetek kialakításának javaslatát, illetve koncepcióját. Meg kell újra ítélni, hogy a javasolt intézkedések valóban ökonómiai-területi egységek kialakulásához vezetnek-e. Hogy természeti és talajviszonyok, a közlekedés és a központi község kijelölésére tett javaslat vajon összhangban van-e a követelményekkel. A TÖRVÉNYEK BETARTÁSA KÖTELESSÉG A járási tanulmányok módosításakor a földalap fejlődését is pontosítani kell a hatodik ötéves terv alapján, a különböző mezőgazdasági építkezések tervével összhangban. Továbbá a mezőgazdasági és az erdő területek átruházásának, a növényi kultúrák cseréjének szempontjából azzal a céllal, hogy biztosítva legyen a maximális hozam, de számolni kell az ágazatok közötti átruházással, valamint a földalap egyesítése céljából až egyes területek cserélésével is. Feltétlenül respektálni kell a talaj védelméről és maximális, kihasználásáról szóló törvény végrehajtó rendelkezését, melyét az SZSZK kormánya és az SZLKP KB Elnöksége is jóváhagyott. Fontos feladat lesz áttértékelni a körzetek védelmére tett intézkedéseket, valamint a vízforrások, az életkörnyezet védelmét és a körzetek olyképpen! formálásának tervét, hogy a földalap céltudatosan legyen kihasználva mezőgazdasági termelésre és az életkörnyezet védelme is biztosítva legyen. A tanulmányt ki kell egészíteni az élelmiszeripar kapacitásának fejlesztési tervével, hogy a mezőgazdasági őstermelést és a feldolgozó ipart céltudatosan széthelyezhessük. Hasonló intézkedéseket kell tenni a mezőgazdaságnak szolgáltatásokat nyújtó üzemek fejlesztésével kapcsolatban is. A járási tanulmányok pontosítására kapcsolódik a földalap rendezésének kivitelezési terve, szakosított gazdasági egységek létrehozása céljából. A kivitelezési tervek magukban foglalják a földalap nagyüzemi rendezését, a talajerőfokozással kapcsolatos intézkedéseket, ezek megvalósításának időbeni sorrendjét. Az említett tanulmányok magukban foglalják továbbá az úthálózat kialakításának, a gazdasági udvarok fásításának, a talajerózió elleni védekezés és az életkörnyezet védelmének tervét. A kivitelezési tervnek — a mezőgazdasági termelés fejlesztésével járó feladatokkal összhangban — meg kell oldania a gépesítés racionalizálásának, a kiegészítő termelés és az üzemi szolgáltatások, a belüzemi szervezés és üzemirányítás fejlesztésének kérdéseit, továbbá a tájékoztatás modernizálását a számítási technika meghonosítása által. A kivitelezési tervek mind szak, mind pedig,időbeni szempontból nagyon igényes. A feltételezések szerint a hatodik ötéves tervidőszak folyamán fokozatosan készülnek el. Az persze természetes, hogy az említett kivitelezési tervek elkészítése mind társadalmi, mind politikai és gazdasági szempontból nagyon felelősségteljes feladat. Bízunk abban, hogy a Gazdálkodás Tudományos Rendszerének Intézete az Állami Melioráció Igazgatóságával és a Mezőgazdasági Tervezőhivatal együttműködve megbirkózik a feladatokkal és hatékony segítséget nyújt nemcsak a járási szerveknek, hanem a mezőgazdasági üzemeknek és a további érdekelt szervezeteknek is. SZERVEZETI FORMA Az üzemközi együttműködés céltudatos irányítása bizonyos szervezeti formák létrehozását igényli. E formák egyike a kooperációs csoportosulás. A kooperációs csoportosulás, (de nevezhető társulásnak is) kedvező lehetőséget nyújt az egyes termelési ágazatokban a termelési, illetve a munkafolyamatok ipari jellegének növelésére, s ez a forma gyakran előnyösebbnek bizonyul a nagy gazdasági egységek létesítésénél. El kell ismernünk, hogy ezen a téren nagyon keveset tettünk, nem használtuk ki a meglevő lehetőségeket. Szlovákiában jelenleg kilenovenegy kooperációs, üzemkőzi vállalkozás létezik, melyből tizenkettő a gépek kihasználására, harminckilenc az állattenyésztési termelés korszerűsítésére, míg tizenhárom a takarmányszárító berendezések közös használatára orientálódik. Szlovákiában eddig még egyetlen kooperációs társulást sem alakítottak a növénytermesztés közös fejlesztése céljából. Mivel a kooperációs viszonyok fejlesztése továbbra is a termelés összpontosításának és szakosításának alapvető formája marad, a párt kerületi és járási szerveitől, valamint a mezőgazdasági igazgatóságoktól határozottabb magatartást, céltudatos intézkedéseket várunk. A Cseh Szocialista Köztársaság, valamint a szocialista országok tapasztalatai egyértelműen igazolják, hogy a kooperációs viszonyok fejlesztése az önálló, de kooperáló gazdaságok és termelési közösségek közeledésé-
