Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)
1976-01-10 / 1. szám
1976. január 10. SZÖVETSÉGI SZEMLE NAGYOBB SZEMÉLYI FELELŐSSÉGÉRZETET • TÖKÉLETESÍTENI a munkaszervezést ÉS AZ ELLENŐRZÉST Számvetési előzetes Afféle évzáré számvető vezetőségi gyűlést tartottak a Lehnicei (nagylégi) Efsz-ben, amely keresztmetszetét adta az éves gazdálkodás eredményeinek. Nem áll roszsznl a közös „szénája“, ez holtbiztos: a húseladási tervet nemcsak teljesítették, hanem pecsenyecsirkéből 200 mázsányit adtak terven felöl, tejből 100 ezer literrel többet juttattak a közellátásnak, mint azt eredetileg tervezték. A szélsőséges időjárás ellenére elegendő takarmányt tároltak; ötven hektárnyi silókukoricából 30 vagon szemes kukoricát nyertek, gazdagítva ezáltal is a szemes takarmány-alapot. Magra termesztett kukoricájuk hektárhozama 78 mázsa volt, takarmányrépából meg elérték az 1000 mázsát hektáronként. Az említett vezetőségi gyűlés több felszólalásából kitűnt, hogy intézkedéseket tettek a szemes takarmánytakarékosságra. Egyébként arra figyelmeztette őket a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumból hozzájuk intézett levél is, hogy a lehető leggazdaságosabban bánjanak a szemesekkel. A levél felolvasása után bizottságot alakítottak, amely — Mészáros elvtárssal az élen — rendszeresen ellenőrzi majd, az állatgondozók betartják-e a takarékossági rendszabályokat. Egyébként ezt a célt szolgálja az az intézkedés is, hogy az állattenyésztési dolgozóknak az állatok hasznosságától, termelőképességétől függően, öt naponként utalják ki a szemes takarmányt, gazdaságosságra serkentve az állatgondozókat. VARGA Imre főzootechnikus a vita közben bejelentette, hogy a takarmány ízesítésével is fokozzák az állatnk étvágyát, kevesebb szemes takarmánnyal igyekeznek elérni megfelelő napi súlygyarapodási átlagot, s tejhozamot. Például azelőtt az előhasi üszőknek darabonként, naponta 2 kg abrakot adtak, most ezt az adagot félkilogrammra csökkentették, viszont több lucernalisztet kap nak az állatok. A hízóbikák napi abrakadagja meg 2,5 kg-ról másfélre csökkent — a súlygyarapodási átlag naponta 1 kg körül mozog. SZÁSZI Imre segédzootechnikus és több állattenyésztési szakember arról tájékoztatta a szövetkezet vezető ségét, hogy az eddiginél nagyobb mennyiségű répakarai takarmányrépa, szecskázott lucernaszéna, lucernaliszt takarmányozásával a szarvasmarhatenyésztésben llymódon több vagon szemes takarmány megtakarítható. A takarékossági versenyről KISLÉGI Mária és HORVÁTH István fejő azt mondta, hogy a napi abrakadagcsökkentés eddig nem okozott komolyabb problémát: a tehenek napi tejhozamátlaga most is 9—10 liter, sőt az ellé„c.vktől függően az egyes időszakokban több. Az említ jtt fejőnö a tejtermelésben tavalyelőtt a II. helyen v .-gzett, a múlt évi eredményekről, ottjártunkkor még nem állt rendelkezésre áttekintés... Amint mondotta, szedetné elérni a 3600 literes évi tejhozamátlagot. A két fejő'*— s természetesen a többi is — a gépi fejes útin utófejést végez, ami gazdaságos, hiszen nemegyszer egypgy tehéntől liternyi tejet kifejnek. A közös gazdaság dolgozói jó minőségű munkával blttosítják a szerződéses kötelezettségeik teljesítését és túlszárnyalását. A többség a termelés fokozására, a költségcsökkentésre, anyagtakarékosságra törekszik. Mindemellett a jövőben az eddiginél nagyobb mértékben kell növelni az egyes ágazatvezetők felelősségét. Mint KARÁCSONY István efsz-elnök megállapította, néhányan a felelősség alól szeretnének kibújni, a népszerűségre törekvéstől vezérelve, nem lépnek fel eléggé erélyesen a hanyag, hányaveti munkát végzőkkel szemben. Nagyobb felelősségérzetre ösztönözve mondta, kl-ki tegyen rendet a munkaszakaszán. Igaz, váratlanul jött az erős hideghullám, de az új szociális épület központi fűtőberendezésének lényeges károsodását az ablakok idejében történő beüvegezésével elkerülhették volna... A borjúistállóban azért nem fűlhettek, mert a 24 mázsa szén „önként nem vándorolt“ a tett színhelyére. A hosszabb ideje már felszerelt villany-vízmelegítő azért nem üzemképes, mert mindmáig nem kötötték rá a villanyhálózatra — emiatt a malacok etetése körülményesebb, melegvíz híján. A vezetőségnek kellett döntenie abban a kérdésben is, hogy a traktorosok felváltva hordják a Л VÄLASZTÄSI PROGRAMTERV TELJESÍTÉSÉBEN Járási elsők Valahányszor a galántai Járásbeli Trstícére (Nádszegre) látogatok, mindannyiszor felfedezek valami újat, a lakosság szempontjából lényeges dolgot, közhasznú létesítményt. így voltam ezzel a múltkoriban is, amikor kicsit körülnéztem ebben a három évtizeddel ezelőtt még „ístenhátamögötti“ jelzővel illetett községben... Persze, azóta sok víz lefolyt a Kis- Dunán és a Feketevízen. S a két víz közi emberek ez idő alatt bizony nem tétlenkedtek. A Magyarországra áttelepült hajdani községlakók, ha olykor hazavetődnek — no meg más távolba szakadtak —, hát nem győznek csodálkozni a látottakon, testvéreik, rokonaik, ismerőseik jómódúságán. S joggal, hiszen a község a felismerhetetlenségig megváltozott, teljesen új arculatán kívül a lakosság gondolkodásmódjában is észlelhető a fejlődés számos jegye. Mi játszott ebben legfőképp közre? Mindenekelőtt a már több, mint negyedszázados múltra visszatekintő szövetkezet eredményes gazdálkodása, a népes tagság szorgalma, igyekezete, a nehézségektől vissza nem rpttenése, annak mielőbbi legyőzése. A közösségi élet, a szoros egymásrautaltság a közérdeket elsősorban szem előtt tartó embereket formált azokból, akik bizony sokszor bezárták az ajtót a párt szavát tolmácsoló, felvilágosító munkát végző népnevelők előtt — bezárkózva szellemi szegénységük sivár falai közé. S ma, ugyanezek az emberek lelkes pártfogói a közérdeknek, sőt tevékeny társadalmi munkát végeznek a közjó érdekében. Nógatás nélkül, a legelső felszólításra, tömegesen kapcsolódnak be a város- és községcsinositás járási versenyébe, a Nemzeti Front választás! programtervének teljesítését elősegítve. A járási versenybe kapcsolódásuk (É Lipkovics Lőrinc hnb-elnök, kezében a szépen berámáiott díszoklevéllel. Foto: kfg vajon mit eredményezett? Lipkovics Lőrinc hnb-elnök, Nagy Vitus titkár a felvetett kérdésre részletesebb magyarázatot adott, melyből kiviláglott: a hnb képviselő testületének tagjai — kevés kivételtől eltekintve — példásan végzik teendőiket választókörzetükben. így például a felszabadulás 30. évfordulója tiszteletére a lakosság 196 829 óra társadalmi munkát végzett, körülbelül hárommillió korona értékben. A közhasznú létesítmények — közútjavítás, fürdőmedencé-Egy ésszerűsítő brigádról — Megbirkózunk az igényes feladatokkal — állítja a „vezérkar“ három tagja: Karácsony István efsz-elnök, Molnár Mihály pártelnök és Varga Imre főzootechnikus. (A szerző felvétele.) tejet az egyik gazdasági udvarból a másikba, holott az ilyen apró-cseprő problémákat a zootechnikusok megoldhatták volna, együttműködve a műszaki dolgozókkal. Egészen más kérdés az, hogy a dolgozók számára a gumicsizma beszerzése nehézségekbe ütközik. No meg az is, hogy hűtőberendezést szeretnének vásárolni, s mindmáig eredménytelennek bizonyultak ezirányú törekvéseik ... Ez viszont nem kevesebb, mint félmillió korona jövedelemcsökkenést jelent számukra, mert a 13 fok Celziusra lehűtött tej literéért 0,30 korona felárat kapnának. Végkövetkeztetésként mit mondhatunk? A nagy család tagjainak menetközben kell tökéletesíteni a munkaszervezést, fokozni a személyi felelősségérzetet, rugalmasan megoldani a problémákat, hogy az új ötéves terv igényes feladatait valóra válthassák, jó lenne, ha a felsőbb szervek is több segítséget nyújtanának az említett szövetkezetnek, problémáik megoldásához. BÁLLÁ JÓZSEF A bardejovi BARÄTSÄG Efsz 45 tagú gépi csoportja már a szocialista brigád cím bronzfokozatának tulajdonosa. A kollektíva tagjai élenjárók munkában, tanulásban, kezdeményezésben egyaránt. A közelmúltban elhatározták, komplex ésszerűsítő brigádot létesítenek, melynek magvát ők alkotják majd, továbbá a szövetkezet mérnökei, műszaki dolgozói, s más szakemberek. S természetes, hogy a határozatból valóság lett. Az ésszerűsítő brigád a növénytermesztés néhány komoly problémájának megoldására vállalkozott. A többi között hatékonyabb termésbetakaritási eljárás kidolgozására, a takarékossági elvek következetes érvényesítése mellett, továbbá a burgonyaszállitás és utókezelés szakszerűbbé tételére, a terimés takarmányok mennyiségének és minőségének javítására, ami a szemes takarmány-takarékosságot segíti majd elő. Feladatul tűzték továbbá az egy termékegységre jutó anyagi költségek csökkentését, beleértve az üzemanyag és kenőanyag megtakarítását, a gabonafélék termelésének fokozását, a gépi munka minőségi javítását, s a betakarítási veszteségek lényeges csökkentését Is. Az ésszerűsítők terve — amelyet a CSKP KB, a Szövetségi Kormány, a Szakszervezetek Központi Tanácsa és a SZISZ Központi Bizottságának kongresszusi felhívására adott válaszukként dolgoztak ki —, felöleli a brigád legfontosabb feladatait, a szövetkezet vezetőségének nyújtott hatékonyabb segítséget. E tervfeladatok sorában említhetjük a burgonya kombájnos betakarítását a termőterület felén, az anyagmozgatás palettás megoldását, az 1976. évi gabonahektárhozam növelését öt mázsával, a tavalyihoz viszonyítva, a terimés takarmányok betakarítási és szállítási veszteségeinek 10 százalékos csökkentését, valamint öt újítási javaslat gyakorlati alkalmazását, mégpedig a gépjavítás, valamint a gépsorok tökéletesebb kihasználását illetően, beleértve a takarékosabb anyaggazdálkodást, stb. A komplex ésszerűsítő brigád tervcéljainak megfelelően szorgalmazza a munkakezdeményezés kibontakoztatását, a szocialista munkaviszony kialakítását, nemcsak a brigádtagok közt, hanem az egész szövetkezetben, a szakmai-politikai Ismeretek gyarapítását, szorosabb kapcsolat létesítését a műszakiak, a mérnökök, a tudományos dolgozók között, s a dolgozóknak a vezetésben való fokozottabb részvételét. Mindebbű) látható, hogy a komplex ésszerűsítő brigádok küldetése szövetkezeteinkben — a termelés, ax üzemszervezés és irányítás tökéietesítését illetően — igen felelősségteljes és jelentős. Ezért a szövetkezetek vezetőinek váljék szívügyévé a szocialista munkaverseny e fejlettebb formájának elősegítése, felkarolása, a működésükhöz a kedvező feltételek megteremtése. (jp) vei ellátott gyermekjátszótér, vízvezeték-hálózat, új óvoda, iskolai sportpályák létesítése, stb. — értéke meghaladta a 10 millió koronát. így azután nem csoda, hogy a járás nagy községeinek és városainak kategóriájában a verseny abszolút győztesének járó díszoklevelet, s busás pénzjutalmat vehette át a közelmúltban Lipkovics elvtárs, hnb-elnök, Alexander Bollonak, a Galántai Járási Nemzeti Bizottság elnökének kezéből. Nagyon is megérdemelten, hiszen ekkora tettrekészséggel, ily tömegjellegű társadalmi munka végzésével, ekkora áldozatvállalással szlovákiai viszonylatban is kevés községben, városban találkozhatunk. S mindehhez még hozzátehetjük: nem ülnek győzelmeik babérjaira. Ezt mutatják 1976—77. évi célkitűzéseik, melynek száz százalékos megvalósításában egy pillanatig sem kételkedünk. Többek között az új évben — az ún. Somogyi-tócsa helyén korszerű buszváróterem létesül, „Z“ akció keretében másfélmillió korona költségráfordítással iskolai hapközí otthon épül, étkezdével ellátva, tovább folytatódik a vízvezetékhálózat bővítése, kemény útburkolat, járda építése, másfélmilliós befektetéssel kibővül a kávéház, újabb, 90 férőhelyes bölcsőde-óvoda építésére kerül sor. Ezen kívül végre megoldódik egy 14 éve húzódó ügy: ugyanis, az egyébként korszerű Iskola többszáz diákja nélkülözi mindmáig a tornatermet, alighanem a tervező mérnökök „jóvoltából“. Csupán néhány dolgot emeltünk ki tervcéljaik közül, melynek elérését a nagyközség lakosai teljes mértékben a magukénak vallák, s a helyi képviselők szíves felkérésére szívvel-lélekkel teszik azt, amit tenni kell — a közjó érdekében. Ilyenek hát a galántai járás község- és városszépítés! versenye 1975. első félévi abszolút győztesei. S kik lesznek majd a második félévi verseny legjobbjai? Minden bizonnyal azok, akik azt a leginkább kiérdemlik! (kovács) Társadalmi munkával a választási terv teljesítéséért Ax ohradyi (csailóközkürti) lakosságot már több hónap óta szolgálja egy régen várt létesítmény. A helyi nemzeti bizottság új épületében otthont kapott a posta és a helyi gazdálkodási üzem is. Ebben nyitotta meg kapuit az agitációs központ és az életbe induló Ifjak itt mondhatják ki a boldogító igent az esketőteremben. Az épület mintegy 792 ezer korona értékben huszonöt hónap alatt készült el. Szemben a bevásárló központban a falu gazdasszonyáit hentesüzlet és vegyesárn várja. Ez az épület másfél millió koronába került és 15 hónap alatt készült el. Egyre szépül és épül ez a község, mert a helyi nemzeti bizottság képviselőinek példamutatása és jó meggyőző munkája nyomán a lakosság szabad idejének nagy részét társadalmi munkára áldozza. A bevásárlási köxpont építésekor 430 ezer, a helyt nemzeti bizottság épülete építésekor pedig 160 ezer korona értékű munkát végeztek. Ezek a számadatok bizonyítják, hogy a lakosság lényegesen hozzájárul a választási programterv teljesítéséhez. к. Gy. A mutatós bevásárlási központ. A helyi nemzeti bizottság impozáns épülete. ¥ t. ■
