Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)
1976-01-10 / 1. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1978. Január 10, 6 Faipari hulladékok hasznosítása az állattenyésztésben Á vranovi Bukóza n. v. bükkfát dolgoz fel vegyi és mechanikus úton. Az üzem vezetüsége fontos feladatnak tartja a termelésből eredő hulladékok hasznosítását is. Ezt követeli a faanyag komplex kihasználása, valamint életkörnyezetünk védelme is. A szilárd hulladékok általában a telepeken halmozódnak, elégetvB kellemetlen levegőszennyeződés forrásai, a folyékony hulladékok pedig a folyókat szennyezik. Évente 600 ezer m5 bükkfát dolgoznak fel. Az előállított termékekből 62 500 köbméter hulladék származik. Ezenkívül a cellulózgyárié részleg szennyvizeiből 5 ezer tonna rostot fognak fel. Az üzemben 2040 tonna biológiai üledék is kelet kezik. A legjelentősebb folyékony hulladék azonban az ún. víz hidrolizátum, amely a bükkfaapríték főzésének első fokában a cukrok felbomlásával jön létre. Ez a világosbarna folya dék olyan fontos vegyületeket tartalmaz, mint a facukrok, fural, ecet- és hangyasav. Ebből évente 229 ezer köbméter keletkezik 19 700 tonna szárazanyagtartalommal. A hulladékok hasznosításánál az üzem kutatócsoportjának munkája arra irányult, hogy a hulladékokat takarmánykészítés céljaira, vagyis állatok etetésére használhassák. Ez hozzájárul fehérjeszükségletünk biztosításához. A fa anyaga növényi eredetű és vegyi összetételével nagyon hasonlít néhány hagyományos takarmány összetételéhez. A hagyományos takarmányok szénhidrátjait a kérődzők gyomrukban egyszerűbb cukrokra bontják, amelyek végül illanó zsírsavakra bomlanak fel. A szénhidrátok felbomlása hő felszabadulásával jár, melyet a kérődzők, főleg a protein előállításánál használnak fel. Az illa nó zsírsavak, az ecetsav és a propionsav a kérődzők fő energiaforrásai és energiaszükségletük 70—80 %-át ezekből fedezik. Mivel a növényi eredetű anyagok emészthetősége a kérődzőknél a növekvő lignintartaiommal csökken, a fa anyagát az etetés előtt kezelni kell, szét kell rombolni a cellulóz és a lignin kötéseit, hogy a szénhidrátok az enzimek számára hozzáférhetővé váljanak. A szalma pl. 20 % lignint tartalmaz és 40—48 %-a emészthető meg. A lignint nem tartalmazó cellulóz emészthetősége 83— 88 %, a bükk fűrészpor 24 % lignint tartalmaz és 3—5,%-a emészthető. A bükkfa aprítékból nyert hidrolizátum szárazanyaga főleg egyszerű és összetett cuk rókát tartalmaz. Tehát olyan anyagokról van szó. amelyet a szarvasmarha anélkül felhasználhat, hogy nagyobb energiát fejtene ki előzetes feldolgozására. Az a folyamat ugyanis, amely a kérődzők gyomrában megy végbe, a cellulózfőzés első fokában a hidrolizátum keletkezése folyamán már végbement. Azt, hogy a hidrolizátum nincs e káros hatással az állatokra, kísérleti patkányokon próbálták ki. Sikeresek voltak az első takarmányozási kísérletek is, amelyek magas napi súlygyarapodáshoz vezettek. A besűrített hidrolizátumot 1968- ban kezdték gyártani és a hízóállatok takarmányadagaihoz adagolható szirup a xilocel nevet kapta. 50 %-os szárazanyag tartalma van, 75 g/1 ecetsavat. 1,6 g/'l hangyasavat, 230 g/1 redukálható anyagot és ősz szesen 26,9 g/1 egyszerű cukrot (xilózt. arabinózt, mannózt, glaktőzt és glukózt) tartalmaz. A mai napig a xilocelt a Vranov n/T-i, svidniki és humennéí járás 36 mezőgazdasági üzemében használták fel állatok etetésére. A jelenlegi 3200 tonnás évi termelés a napi 2 kg-os adag mellett 1,8 millió etetési adagnak felel meg, illetve 1500 darab szarvasmarha etetését teszi lehetővé 3 év folyamán. A xilocel alkalmazása lehetővé teszi a húgysav fehérjébe be nem épített nitrogénjének hasznosítását a glicideket tartalmazó kiegészítő takarmányban. Egy kg xilocel szárazanyag energiaértéke megegyezik ugyanilyen súlyú zabéval, esetleg helyettesíti az 1 kg lényegesen dftigább glicidtartalmú takarmánykeveréket. A xilocel használatánál az 1 kg súlygya rapodáshoz szükséges szemes takarmány mennyiség 709 grammal csökkent. A mezőgazdasági dolgozók kezdeti bizal matlanságát felváltotta a biza lom. Takarmányhiány esetén a xilocelt fejőstehenek etetésére is felhasználták. Jó eredmény mutatkozott, hiszen a tej íze, szaga nem változott. Az egy kilogramm szárazanyagťartalmú szirup 900—1209 koronába kerül. Olcsó tehát. A fafeldolgozó üzembén ezért új termelő üzem épül, melynek kapacitása 30 000 tonna 50 %-os xilocel lesz. Kísérletek folytak a szirup magas töménységű besűrítésére is. A KSB Brno besűrííőjén a hidrolizátumot 87—92 %-ra sűrítették be, mely a lehűlés után kikristályosodott, részben azonban megkárosodott a szárazanyag karamelizációjával és humifikációjával. Ezért a jövő ben a szirupot hulladékroston fogják utőszárltani. mert ez a módszer sokkal kíméletesebb és így a hnlladékrost is hasznosítható. A hulladékrost, mely a kísérletnél 80—83 százalékos emészthetőséget mutatott ki, három rész xiloceliel lesz keverve, majd dobszárítón szárítják. A keverék 84 % szárazanyagtartalommal és 91 szalékos emészthetőséggel bír. A biológiai üledékek felhasználása takarmány készítésére, a sušicei Fafeldolgozó Üzemhez tartozó kutatóintézet Šumaván végrehajtott sikeres kísérleteire épül. A fafeldolgozó üzem a távlati fejlesztési tervek szerint arra törekszik, hogy a lehető legmesszebbmenően hasznosíta ni tudja a melléktermékeket és hulladékokat, s kamatoztatni a Bratislava! Fainari Kutátóintézet kísérleti eredményeit. A fahulladék és a mezőgazdasági hűl ladékok egy részét gyenge savas hidrolízisnek vetik alá és a kacott pentózanos hidrolizátumból kristályos xilotolt, a linocel hulladékból — xilocel hozzáadásával — préselt takarmányt készítenek az állatoknak. A kísérleti üzemrészlege ken D-xilózt, alkoholmentes italok gyártására alkalmas szi runnt és technikai takarmányszirunnt készítenek, valamint préselt takarmányt gyártanak és ellenőrzik azok felhasználhatóságát. A távlati tervek szerint évente 15 ezer tonna élelmiszerinari szirupot és 58 ezer tonna préselt takarmányt terveznek készíteni. s a termelés összértéke 120 millió korona lenne. Cse kély többletkiadással nagyban elősegíthetik a faanyag tökéletesebb hasznosítását — a kihasználás így eléri a 90 száza leköt —. s ezzel értékes tápanyagokhoz juttatják az élelmiszeripart és a mezngazdasá got, segítik a állattenyésztést valamint a takarékossági törekvések sikeres valóraváltását. A „Papír я celulóza“ című fólvó’ret alapján: Benye Ferenc, mérnök Dióhéjban összefoglalt intézkedés és kezdeményezés A háromnegyedéves elemzés szerint a Zeliezovcel Garamvölgye szövetkezet — néhány mutatótól eltekintve — Jobb eredményeket ért el a tervezettnél. A gazdaság évi tiszta jövedelme előreláthatólag közel 500 ezer koronával lesz több. Kedvezően alakult a helyzet a növénytermesztés szakaszán. A novemberi párthatározatok értelmében, a tartalékok feltárása területén új szervezési, irányítási rendszabályokat, valamint ésszerűbb munkamódszereket valósítottak meg. Például hatvannégy hektár területet rekultiváltak. Nagytáblás parcellákat alakítottak ki, így lehetővé vált a nagy teljesítményű erőgépek tökéletes kihasználása. Jő munkaszervezéssel, más üzemekkel együttműködve, a kettős műszakok bevezetésével igyekeztek a legnagyobb teljesítményt elérni. A jó eredmények eléréséhez hozzájárult az agrotechnikai határidők betartása, a megfelelő fajták kiválasztása, a műtrágyák és vegyszerek helyes alkalmazása. A szántóterület negyven százalékán gabonaneműeket termesztettek, ami igen jól jövedelmezett a gazdaságnak. Árpatermelési tervüket 647 mázsával túlteljesítették. Magtárhelyiséget, szárítót helyeztek üzembe. Megváltoztatták a termelés technológiáját. Húszezer koronával növelték a termelést és bizonyos munkaerőt is megtakarítottak. Jól gazdálkodtak a villanyárammal, az építőanyaggal, a gépjavításokra, áruszállítására stb. szánt pénzösszeggel. A béralapból 30 ezer koronát megtakarítottak. Rendkívüli figyelmet fordítottak a nagy területek öntözésére. Főleg a takarmánynövényeket öntözték. A földterület huszonnégy százalékát használták fel erre a célra. A takarmánynövények szakszerű termesztésével elegendő mennyiségű takarmányt biztosítottak az állatállomány részére. A zöldtakarmány 13 367, a széna 3198, a szenázs 17105, a napraforgó 450 mázsával lett több a tervezettnél. Az állattenyésztésben is kedvezően alakult a helyzet. Bőséges takarmányalap áll rendelkezésükre. Elhatározták, hogy a téli Időszakban 3830 mázsa szemes takarmányt megtakarítanak úgy, hogy rendszeresen értékelik a szemes takarmányok felhasználásának hatékonyságát, a tervezett takarmányalap betartását, továbbá, hogy egy liter tej kitermelésére 0,28 kg abrakot használnak fel. így egy liter tej kitermelése 2,96 koronába kerül. Hízóállatoknál a napi súlygyarapodás 0,837 kg, jobb az előírt járási átlagnál (0,830 kg). Jelenleg egy kilogramm marhahús kitermelésére 2,50 kg szemest adagolnak az állatoknak. A sertéseknél a napi súlygyarapodás 0,515 kg. Egy kilogramm hús kitermelésére 3,80 kg szemes takarmányt használnak fel. így egy kilogramm sertéshús kitermelése 9,26 koronába kerül. A* gazdasági elemzésnek csak akkor van értelme és haszna, ha az üzem vezetői mind a kedvező, mind káros Jelenségekből levonják a szükséges következtetéseket. A szóbanforgó szövetkezetben ilyen intézkedéseknek tekinthetjük a párt Központi Bizottsága novemberi plénumának szellemében valamennyi tervezett racionallzáciős intézkedés megvalósítását. Igaz az, hogy az állattenyésztésben is kedvezően alakult a helyzet. Termelési tervüket a háromnegyedév végén 101,2 százalékra teljesítették. Megvan a lehetőség arra, hogy 100,6 százalékra teljesítik az év végére. Az is Igaz, hogy sokat tettek annak érdekében, hogy olcsóbban, gazdaságosabban termeljenek. Azonban megfeledkeztek az állatállomány tervezett létszámának növeléséről (a tehénállomány 33 db-al kevesebb a tervezettnél), az utánpótlásról stb. így kb. 62 ezer liter tejjel kevesebbet adtak a közellátás részére. Húseladást tervüket globálisan 316 mázsával túlteljesítették. Sertéshüsből 60 mázsával, baromfihúsból 450 mázsával, juhhúsból 26 mázsával adtak el többet a tervezettnél. Viszont a marhahúseladási tervük teljesítésében 226 mázsával adósak maradtak. Oka a tervezett állomány létszámának be nem tartása [57 db-al kevesebb a tervezettnél). Az állattenyésztés területén vannak még hiányosságok. Az Illetékes szakemberek komplex ellenőrzést végeztek. A zootechnlkusok az állatgondozókkal közösen megbeszélik a problémákat. A közeljövőben igyekeznek az előforduló hibákat kiküszöbölni. Csak néhány, dióhéjban összefoglalt intézkedés és kezdeményezés. Ha az ember nem figyel, könnyen elsiklik felettük. Kétségtelenül hozzájárulnak ahhoz, hogy az említett szövetkezet tagjai a zárszámadáskor elégedettebb arccal, nyugodtabb lelkiismerettel hallgassák meg a gazdasági értékelést, s ami ugyancsak nem lényegtelen: fáradtságuk, igyekezetük, szorgalmuk eredményét a pénztárcájuk Is megérezze. —nt— ÉSSZERŰBBEN, MINT EDDIG A múlt évben nehezen, rosszul kelt a bolyl szövetkezet cukorrépája. Már úgy volt, hogy kiszántják és újra vetik, de vártak még egy hetet. Megértei Megtakarították a magot meg a szántás-vetéssel járó fáradozást és többlet-költséget. Répájuk meg így is lett bőven. Átlaghozam tekintetében a járás legjobbjai közé sorakoztak fel. — A jól trágyázott földben négyszáz mázsát termett a cukorrépa — emlékezik Illés János szövetkezeti elnök —-, ami a körülményekhez mérten igen szép átlaghozam. Az őszön már gépekkel oldottuk meg a betakarítást. Gyorsabban, könnyebben ment mint kézzel, de nem olyan jól. Egyelőre alig értünk a gépekhez, a talajt is jobban elő kéllett volna készíteni, no meg a növényzet sem volt legmegfelelőbb a gépi betakarításra. Már a „foghíjasság“ végett sem. A hullott vagy elhagyott termést kézzel szedtük fel a gépek után. mégis mintegy félszáz mázsa répa maradt a földön hektáronként. Azt úgy összezúzta, olyan apróra vágta-törte a gép, hogy nem lehfetett és nem is lett volna érdemes felszedni. Van az úgy, hogy a még hozzá nem értőknek több bosszúságot okoznak a korszerű gépek, mint örömöt, ám az első év tapasztalataiból nagyon sokan okulnak. Más lapra tartozik, hogy mennyire gazdaságos ez a tanulási Tény viszont, hogy a szóban forgó közösnek éppen a gépesített répabetakarítás következtében jelentősen Javult a takarmányalapja. Szükség is volt a répafejre, mert a takarmánvrépa valahogy nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Pedig éppen annak révén szerették volna csökkenteni az abrakfogyasztást. Pardon, abrakfogyasztás. A szövetkezetben ezidáig Inem nagyon számolták, mennyi erőtakarmányt fogyasz tanak az állatok, mert bővében voltak az abraknak. Mások önszántukból takarékoskodtak, ők most kényszerből teszik. Tavaly a tervezettnél kevesebb gabonájuk termett, ráadásul augusztusban a magra vetett kukoricát is kénytelenek voltak az utolsó szálig lesilőzni. hogy a talajjavítást végző üzemek időben munkához láthassanak. — A talajjavítás ígv is elhúzódott, gazdaságunk viszont ugyancsak nehéz helyzetbe került — bosszanko dott ottjártamkor az elnök.— Ha nem akarjuk túlságo san igénybe venni az állami támogatást, akkor alaposan szét kell néznünk a gazdaságosabban termelők háza táján, hogy minél előbb megvalósíthassuk az abraktakarékosabb termelést. A szövetkezet a műit évben 4,15 kilogramm erőtakar ' mány felhasználásával termelt egy kilogramm sertéshúst és a szarvasmarha-tenyésztésben is bőkezűen bántak az abrakkal. Szilárd elhatározásuk, hogy az idén legalább 3,5 kilogrammra csökkentik a hízósertések tét* mékegységenkénti abrakfogyasztását. Hogyan? Nagyon ' helyesen az egyedenkénti hasznosság hathatós javításában látják a takarékossági törekvések valóraváltásá nak legfőbb lehetőségét. Azért mondom, hogy nagytó' helyesen, mert sokhelyütt a napi adagok egyszerű csökkentése mellett törnek lándzsát, nem is gondolva arra, milyen következménnyel lesz ez a hasznosságra. A boly! szövetkezetben i viszont nem volna tanácsos ilyen megoldást választani, mert az átlagos napi és egyedenkénti súlvgvarapodás fgv is csak 45—47 dkg között mozog. A hasznosság fokozása persze nem megy majd egyik napról a másikra. Már csak azért sem, mert a régi, elavult épületek egyáltalán nem képesek biztosítani a hasznosság javításának feltételeit. Pár évvel ezelőtt 600—700 mázsa sertéshúst termeltek bennük évente, most a terv ennek duplájánál is többet irányoz elő. A túlzsúfolt épületekben kedvezőtlen feltételek között tartják a hízókat, sőt a kocákat és a növendékeket is. Nem csoda tehát, ha a hasznosság nem éri el a kívánt színvonalat és a takarmányok hasznosulása sem a legkedvezőbb. ' , » Vagyis, korszerűsíteni kell az épületeket, hogy Igényeknek megfelelő környezetben termelhessenek és a lehető legjobb hasznossági mutatókat elérve, ésszerűen hasznosíthassák az erőtakarmányt. Ezen merész elképzelések valóraváltásáig azonban legalább a szarvasmarha-tenyésztésben kellene csökkenteni az abrakfogyasztást, hiszen erre ugyancsak jó lehetőséget nyújtanak a tervezettnél Is nagyobb mennyiségben bekészített jó minőségű tömegtakarmányok! Kádek Gábor Eredményesen gazdálkodnak Malý HoreS (Kisgéres) a trebisnvi járás délkeleti részén terül el. Szövetkezetének összterülete 1928 hektár, ebből 1431 hektár a szántóföld. Négyszáz hektár természetes kaszálójuk és legelőjük van, s ezen hatalmas állatállományt tartanak. Minden talpalatnyi földet intenzíven művelnek és a szántóföldi takarmánytermesztés eredményesebbé tételére törekszenek. Széles körű termelésfejlesztési igyekezetük eredménye: tavaly 42,2 mázsa búzát. 530 mázsa cukorrépát, 45.4 mázsa szemes kukoricát termeltek egy hektáron, a többévesek hektáronkénti átlaghozama pedig csaknem nyolcvanhárom mázsa volt. A cukorrépánál sem a nagy hozam vagy az érte kapott pénz a lényeges, hanem a melléktermékként nyert répafej és szelet a fontos, mert ez Is hozzájárul a jó takarmányalap létrehozásához. S mivel van elég jé minőségű tömegtakarmányuk, nem kell mélyre nyúlniuk az abrakos zsákba. A szövetkezet valamivel több, mint ezer szarvasmarhát, csak nem két és félezer sertést, s ugyancsak ezer darab juhot tart. A 272 darabos tehenészetük jó szinten áll, a háromezer literes évi fejési átlagot már túllépték. A sertések 48 dkg, a hízómarhák 1 kg napi és egyedenkénti súlygyarapodást érnek el. Szakosított farmjaik a múlt évben 1530 mázsa marhahúst, 2350 mázsa sertéshúst, 130 mázsa juhhúst és 760 ezer liter tejet adtak a kőzellátásnak. Az abraktakarékosságra Ösztönző felhívásra 200 ezer korona értékű felajánlással vála szóltak, jó minőségű szenázst és szilázst, valamint lucerna lisztet is készítettek, így kevés abrak fogy. Remélik, а XV. pártkongresszus tiszteletére tett 520 ezer korona értékű felajánlásukat Is becsülettel telje síteni tudják. —ib—
