Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)

1976-06-19 / 24. szám

1978. Június 19. «74HAD FÖLDMŰVES 11 A szakszerű legelőgazdálkodás haszna A Nový život-i Csehszlovák—Mon­gol Bartáság Efsz az élenjáró mező­gazdasági üzemek közé tartozik a Du­najská Streda-l járásban. S ez nem a puszta véletlennek vagy a szerencsé­nek tudható be. Inkább annak, hogy a közös valamennyi tagja tudása leg­javát nyújtva szorgoskodott az öt év­vel ezelőtt kitűzött termelés-fejlesz­tési feladatok teljesítésén. Valóra is váltották az elképzeléseket, abban hiba nincs, jelentős előbbrelépést esz­közöltek a növénytermesztésben és fellendítették az állattenyésztést Is. Már a hatvanas évek vége felé Is elő­fordult, hogy fedezni tudták saját termelésből a szemes takarmány szük­ségletet, de a teljes belüzemi önellá­tottságot csak az utóbbi öt év kiváló eredményei biztosították. Tavaly már több mint ezer hektáron termett sze­mes az ezerhatszáz hektárnál alig na­gyobb szántóterületű szövetkezetben. Az átlaghozam 56 mázsa lett. — A felsőbb szervek nagyon helye­sen mutattak rá, hogy a gabona­­önellátottság növelése, illetve meg­szilárdítása érdekében a korábbiaknál sokkal jobban ki kell használni a ku­koricatermesztés fejlesztésében rejlő tartalékokat — fejtegette minapi be­szélgetésünkkor Horváth József, a fentebb nevezett szövetkezet agronó­­musa. — A helyi tapasztalatok is azt mutatták, hogy a szemes kukorica sokkal gazdagabb, hozamot nyújt, mint az árpa. Persze nem mindenütt van ez így. Többnyire csak ott, ahol legalább olyan gondot fordítanak a kukoricára is, mint amilyet az árpá­nak szentelnek. Tény. hogy egy idő­ben nagyon mostohán kezeltük a ku­koricát, nem csoda ha megbosszulta magát. Tavaly"ntár jobbaii Odafigyel­tünk, s az eredmény — 70 mázsa át­laghozam lett. Pedig nem is öntöztük, mert egyelőre sajnos, nincsen megfe­lelő berendezésünk erre a célra. Az Idén — az árpa rovására — száz hek­tárral bővítettük a szemes kukorica termőterületét. — Szemesekből tehát nem lesz hiány az elkövetkezőkben sem. És zöldből, szálasból? Mert ugyebár fő­leg ettől lesz tejtől dagadó a tehenek tőgye. — E tekintetben sem lehet oka pa­naszra az állattenyésztőinknek. Rét­jeink és őslegelőink nincsenek, de van 110 hektár telepített legelőnk, amit igen intenzíven és eredményesen kihasználunk. Évelőket egyébként összesen 265 hektáron termelünk, be­leértve a füveket is. A mesterséges legelőket az eliášov­­cei és a vojtechovcei tehéntelepek közelében létesítették. Nem kell sokat ..sétálni“ az állatoknak a' legelőre meg vissza, és ha netán kedvezőt­lenre fordul az időjárás, gyorsan fe­dél alá terelhetők a tehenek. Villany­pásztorral irányított szakaszos legel­tetést végeznek. A legelők gondozása a takarmányoző csoport feladata. Le­geltetés után 90 kilogramm nitrogént adnak egy hektárra, majd lói megön­tözik a növényzetet. Ilyen feltételek mellett májusban és augusztusban két-három hét elteltével már ismét megkezdhetik a szakaszon a legelte­tést. júniusban és júliusban kissé ké­sőbb, mert lassabban fejlődik a nö­vényzet A füvesítéssel már kellő tapasztala­tokat szereztek, a legelők szép dús növényzetűek. Ilynekor tavasszal nem is győzik legeltetni, ezért némi szé­nát is készítenek a fűfélékből. A sza­kaszos legeltetést azonban még töké­letesíteni kell, egyelőre ugyanis nem használják kt kellően a legelők nö­vényzetét. Magam is meggyőződtem róla, hogy sokhelyütt egész sávokban letiporják és ott hagyják a tehenek a füvet. Gondolom elég volna, ha az ál­latokra felügyelő dolgozó nem egy­szerre, hanem fokozatosan — ha kell akár méterenként — helyezné előbbre XV. pártkongresszus határozataiból reánk háruló — cseppet sem igényte­len — feladatokat. A jövőre nézve Igen fontos feladat a tejtermelés gyors ütemű fejlesztése. Ezt már a kongresszust köszöntő felajánlásaink­ban is figyelembe vettük. A többi kö­zött 10 mázsával ígértük túlteljesíteni az évelő takarmánynövények tervezett nyolcvanöt mázsás átlaghozamát, tej­ből pedig 10 ezer 600 literrel szeret­nénk többet eladni a tervezettnél. A múlt évben 4100 literes tehenen­ként! tejhasznosságot ért el a Nový Život-i szövetkezet. Ezzel győztesen „A szakszerűen kezelt legelők gazdagon teremnek, tavasszal nem is győz­zük közvetlen legeltetéssel hasznosítani a termést“ — magyarázza a Nový Život-i szövetkezet agronómusa, Horváth József elvtárs (jobbra), a Csiliz­­közi egyesült szövetkezet szántóföldi legelőgazdálkodás iránt érdeklődő főagronómusának, Nagy László elvtársnak. a villanypásztort. így az állatok nem futva-válogatva haladnának át a napi legeltetésre kijelölt szakaszon, hanem lassan, lépésben és rendesen lelegel­nék a növényzetet. — Tavaly 110 mázsa száraz anyagot adtak egy hektárról a többévesek. Most az első kaszálásból 35—40 má­zsa átlagra számítunk. Félszáz hektár lucernát meg némi füvet is levágtunk szénának. Sok a növendékmarha, kell a jó minőségű széna. A baltacimot — összesen huszonöt hektárnyi van be­lőle — zölden etetjük fel. A lucerna zömét a takarmányszárítóban dolgoz­zuk fel szemcsézett takarmánnyá. Ezzel kapcsolatban hadd jegyezzem meg, hogy a lucerna szárítását fűtő­anyag-takarékos módszerrel végzik. A korábbi gyakorlattól eltérően a fris­sen kaszált zöld nem kerül azonnal a szárítóba, hanem egy ideig renden marad és csak fonnyadt állapotban kerül szárításra, amikor már jóval kisebb a nedvesség-tartalma. A helyi tapasztalatok szerint a fonnyadt lu­cerna szárításához mintegy harmadá­val kevesebb fűtőanyagra van szüksé­gük, mint amennyit korábban a friss lucerna szárításakor elhasználtak. — Továbbra is mindent megteszünk, hogy maradéktalanul teljesíthessük a került ki a járás szövetkezeteinek versengéséből. Az idén az első négy hónap átlagában tizenegy literes da­rabonkénti és napi tejtermelést mu­tattak fel május végén pedig már 14,5 liter tejet fejtek naponta egy te­héntől. Egy négy és félszáz darabos állományban ez már szép eredmény. Hát még ha figyelembe vesszük, hogy az abrakkal sem pazarolnak — egy liter tejre alig harminc dekát etetnek. Nem csoda tehát, hogy az üzemgaz­dász bizakodóan nyilatkozik. Ügy szá­mítja, június végéig legkevesebb hat­vanöt százalékra teljesítik a tejeladás évi tervét. A szövetkezet pártelnöke meg abban bízik, az eredmények to­vább javulnak és talán még a felaján­lásaikat is túlteljesíthetik. „Csak nem neheztel meg érte senki — mondja —, hiszen semmi mást sem kell tennünk, csak következetesebbé tenni az adott lehetőségek kihasználását.“ Csak? Akkor az ország más, sokkal gyen­gébb eredményt elérő szövetkezetei­ben vajon miért nem bírnak már évek óta előbbre lépni a takarmányter­mesztésben, a tejtermelésben? í Kádek Gábor f----- 3Ó ÖTLET -—i I HflSZMOS ÚJÍTÁS 1 KUBÄN rizstermö vidék Az Észak-Kaukázusban elterülő kubánl körzet (krasznodarl kerü­let) nagy szerepet Játszik a Szovjetunió rizstermelésének növelésé­ben. A hatvanas évek végén néhány nagyobb rizstermelő telepet és hidrotechnikai berendezést építettek. A rizs termesztésére olyan te­rületeket szárítottak ki és készítettek elő, melyek azelőtt egyáltalán nem feleltek meg a mezőgazdasági termelés követelményeinek. A kilencedik ötéves tervidőszak éveiben ebben a körzetben "Sbb", mint 2 millió tonna rizst termeltek, ebből tavaly fél millió tonnáit. A kubáni rizstermelők progresszív technológiát és korszerű gépe­ket alkalmaznak, ami szintén hozzájárult a Jobb eredmények eléré­­eéhez. Pl. a „Puty lljlcsa“ szovhozban tavaly 74 mázsa riszt takarí­tottak be hektáronként. Ebben a körzetben az átlagos hektárhozam több, mint ötven mázsa. A 10. ötéves tervidőszak (1976—1980) végével a kubánl kerület évi rizstermelése eléri az 1 milliő tonnát. (APN) ÄRPÄN TARTOTT PECSENYEJUH A korszerű mezőgazdasági üzemekben, a szarvasmarhához és a sertéshez hasonlóan, jelentős költségráfordítással Járó, de nagy gazdasági eredményt ígérő pecsenyejuh tartással Is foglalkoznak. A kérődzők esetében a sok cellulózét tartalmazó takarmány etetése a hizlalást eredményt erősen befolyásolja. A legújabb kísérletekben a nagytömegű zöldtakarmány helyett nagy keményítőértékfl takar­mányokkal etetik a pecsenyejuhot a baromfíüzemekhez hasonlóan, teljesen zárt helyen és olyan kalkuláció mellett, hogy az anyajuh 3 vagy több bárányt hoz a világra. A nagy keményítőértékü takarmányok közül a választás az árpára esett. Megállapították, hogy a Juhtartásban az árpadiéta Jól beválik. A pecsenyebárányoknak szánt árpát azonban nem szabad nagyon finomra őrölni, mert akkor — a takarmány viszonylag nagy felülete következtében — a bendőben a fermentáció igen heves. Az árpát némi rostos takarmány etetése mellett a gyakorlatban már nem is darálják meg, hanem keverik a takarmányba. Az őröletlen árpa fer­mentációja a bendőben kevésbé heves és a gyomorfalakat a fejlődő gázok nem puffasztják fel. Ezen túlmenően megállapítható volt, hogy a vágott állatok minősége is javult, mert a darához viszonyítva a szemes árpa etetése után a zsír, 111. a faggyú keményebbé válik. (N. S.) MALACFÉRÖHELYEK FŰTÉSE A tudományos vizsgálatok és a gyakorlat egyaránt bebizonyították, hogy a kutricás elletőben kétféle mikroklíma kialakítása szükséges. A malacok — életük első hetében — 27—28 C°-ot Igényelnek. Ez a a hőmérséklet elválasztásig fokozatosan 18 C°-ra csökkenthető. A ko­cák számára az optimális hőmérséklet 14—16 °C. A rendelkezésre álló számos megoldás közül — a többivel szem­ben — előnyös az elektromos fűtésű betonpadló, mert hőtároló ké­pessége jó és így többórás áramszünetek sem ártanak a malacoknak. Hátránya, hogy pl. 80 malacfolyosó fűtéséhez 3000 —4000 méter veze­ték beágyazása szükséges. Általában legmegfelelőbbnek az infravörös hősugárzókat tartják, azért is, mert a hősugarak a kültakaró és a bőr alatti kötőszövetekbe hatolva élettanilag előnyös anyagcsere folyamatokat indítanak be. Az Össz-Szövetségi Mezőgazdasági Villamosítási Intézet ibolyántúli sugárzóval kombinált, automatikával rendelkező, infravörös beren­dezést szerkesztett. A Taldom szovhozban végzett kísérletek szerint a berendezés 3—4 hónap alatt amortizálódik. * (Szvinovodsztvo) ЛЛЛЛАЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛАЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛ/V ÉRDEMES VELE FOGLALKOZNI Az aratás megkezdését általában a magvak beérési állapota és nedvességtartalma szabja meg. A nedvességtartalom megállapítását mezőgazdasági üzemeink többségében olyan formában végzik, hogy a parcellán vett mintákat beszállítják az irodába és ott vizsgálják meg. Ott is először meg kell darálni a magvakat és csak azután végezhető el a mérés. Így volt ez eddig a čičovi (csicsói) szövetke­zetben is, ahol ezzel az eljárással naponta kb. két órát veszítettek és a minták beszállítása érdekében feleslegesen üzemanyagot is fo­gyasztottak. Egyébként a mérésre szolgáló NDK beli gyártmányú elektromos berendezés 2600 koronába kerül. Kiss Ferdinánd mérnök és Fábik László újításával azonban meg­változott a helyzet. Ök egy 500 watt teljesítményű tranzisztoros meg­­met (a szigetelési ellenállások mérésére szolgál) alkalmazásával oldották meg a problémákat. Az újítás lényege abból áll, hogy az 5,7 cm széles műanyag rúdnak a tetejét kiesztergályozták, átfúrták a közepét és felszereltek egy rugós tolószerkezetet, ami a magvak­nak a tokban történő konstáns összenyomására szolgál. A tokot egyébként a megszakító fedele képezi, amelyben két darab négy négyzetcentiméter nagyságú rézérintkezők (kontaktusok) vannak. Az érintkezők a tokból ki vannak vezetve. A mérést a következőképpen lehet elvégezni: a tokot megtöltjük magvakkal, lecsukjuk a tetejét, ezáltal a rugós szerkezet összenyomja a magvakat és a kivezetöket bekapcsoljuk a tranzisztoros berendezés nyílásaiba. A mérés plusz­­mínusz 0,5 százaléknyi pontossággal végezhető el és a mérőszerke­zettel 13—23 százalék közötti nedvességtartalom mérhető. Az újítás gyakorlati megvalósítása eredményezte megtakarítás 2927 koronát tett ki. Ebből a feleslegessé vált NDK-beli gyártmányú mérőberendezés 2600, az időveszteség (két óra veszteség 14 nap fo­lyamán és óránkénti 9 korona) 252 és az üzemanyagfogyasztás 75 korona értéket képviselt. Ezzel szemben az újításra fordított költsé­gek értéke csak mintegy 125 korona volt. így az évi tiszta megtaka­rítás 2802 korona. Ez a példa is bizonyítja, hogy érdemes vele fog­lalkozni! P. RADZO, mérnök A tehenek jól érzik magukat a telep közelében létesített szántóföldi legelőn. (A szerző felvételei.)

Next

/
Thumbnails
Contents