Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)
1976-06-19 / 24. szám
6 ■МГУ, i. SZABAD FÖLDMŰVES 1976. június 19. A nagytáblás gazdálkodás előnyei Mlelett a Selicei (Sókszelőcei) Efsz 2700 hektárnyi összterületén, illetőleg 2344 hektárt felölelő szántóterületén bevezették volna a valóban nagytáblás gazdálkodást, a szétaprózott parcellákat rengeteg dfilőót szelte át. Esőzés alkalmával, főleg ősszel a szétázott dűlőutak mellett a teherszállító eszközökkel számtalan új utat rögtönöztek a trakotorosok, s ezzel rengeteg talajt tettek tönkre. A műszaki rendezéssel megszüntetett utak több mint 12 hektárral bővítették a szántóterületet. Tamaskovlcs Károly szövetkezeti elnök, K u b i š Imrich mérnök a termelés ésszerűsítésének vezetője és Kubicsko István főagronómus szerint a műszaki vezetők részére most jóval egyszerűbb a munkaszervezés. Például 600 hektárnyi kukoricájukat három parcellán termesztik. Ebből 430 hektáros a legnagyobb kukorica parcella, ahol jól összpontosítani lehet a gépieszközöket és folyamatossá tenni a munkát. Ezzel minimálisra csökkenthették az üresjáratot és az üzemanyagfogyasztást. Összefüggően termesztik a búzát is a Vág mentén, amelyet csak néhány vízlevezető csatorna szakít meg, de így is 210 hektáros a legnagyobb összefüggő búzatáblájuk. A szovjet és a jugoszláv búzafajták jó termést ígérnek, ami a hektáronként 80 ezer tőegységű kukoricáról is elmondható. Cukorrépát 210 hektáron termesztenek, amit két táblába sikerült összpontosítaniuk. Egy vihar utáni talajcserepesedés annyira megkárosította a zsenge cukorrépát, hogy 75 hektárnyit ki akartak szántani belőle. Néhány nagy táblán termesztik az 570 hektárnyi évelő takarmányt, amelyből 90 hektár a vöröshere, 50 hektárnyi a fű, a többi pedig lucerna. A fű szerencsére a 805 hektárnyi öntözhető területre került és így már a második kaszálása van soron. A herefélék gépi szárítását május 3-án kezdték meg, a MGF—18-as terményszárító gépen. Ennek kihasználását újabban meggyorsítja a növényié sajtoló gép. Tavaly 200 vagon mennyiségű lucerna- és kukoricalisztet készítettek, s idén is igyekeznek legalább ilyen mennyiséget gyártani. A harminc hektárnyi mák a homokos területen gyökeresedés előtt szelet kapott, de 20 hektárnyi azért megmaradt belőle. Szóját 25 hektáron termesztenek vetőmagra. Tudják, hogy a célt. vagyis a nagyüzemi termelést szakosítás és összpontosítás formájában lehet elérni. Földterületük elég nagy ahhoz, hogy megvalósítsák a nagyparcellás gazdálkodást. Míg régebben 72 növényfélét termesztettek, addig újabban hat növény termesztésére összpontosítják figyelmüket. A 900 hektáron termesztett búzát nagyságrendben a kukorica követi. A szántóföldön termesztett évelő takarmányok között, a lucerna dominál. A kapásnövények élén a cukorrépa áll, amelyből tavaly 565 métermázsás hektárhozamot értek el öntözés nélkül. Idén a cukorrépa terület 40 százalékát öntözik. Kendert újabban már csak magra termesztenek. A zöldségtermesztés ugyancsak csökkenő jellegű. Az igyekezet a munkatermelékenység fokozására és a kézi munkaerőszükséglet csökkenésére irányul. A munkaerő egyre kevesebb, ezért nincs más választásuk. Be kell azt is vallani, hogy a munkaerőket a növénytermesztésből igyekeznek átcsoportosítani az állattenyésztésbe, mivel az adja szövetkezetük teljes termelési értékének 60 százalékát, a növénytermesztés pedig csak 40 százalékát. Az arány a galántai járás összes többi szövetkezetében fordított. A nagyüzemi parcellákon a „népszerűtlen“ terményeket szívesen termesztenék, ha megoldódna azok teljes gépesítése. Ilyen esetben pl. mákot 150 hektáron is hajlandók lennének termeszteni. Bizonyos zöldségféléket, pl. zöldborsót, zöldbabot aránylag nagyobb területeken termesztenek. Például a 60 hektárnyi borsó gépesítése eléggé előrehaladott. Megoldották a betakarítást és a cséplést. A konzervgyárnak van ugyan borsókombájnja, de ezt csak rövid ideig vehetik kölcsön. A 200—300 hektáros nagy parcellák kialakítása több előnnyel jár. Már említettük, hogy a fölösleges dűlőutak megszüntetése több hektárral növelte a termőterületet. További előny, hogy a talajelőkészítés és a vetés során nagyteljesítményű gépeket használhatnak agregátumos rendszerben. Fontos előny az is, hogy a vegyszeres növényvédelmet és a fejtrágyázást a SLOVAIR cég repülőgépeinek alkalmazásával végezhetik. A repülőgépes növénykezelés nem drágább a hagyományosnál, sőt esetenként még olcsóbb is. A repülőgép alkalmazásának fő előnye azonban az, hogy pl. a gabonavetésben nem hagy abroncs nyomokat és tapasztalatok szerint így hektáronként 2—3 mázsával nagyobb a termés. A nagytáblás növénytermesztés ezenkívül lehetővé teszi a betakarítógépek nagyobb csoportjainak alkalmazását. A kis gabonaparcellák körülkaszálása igen munkaigényes és költséges, ami nagy parcellákon jelentős arányban csökken. A nagy parcellán jobban, folyamatosabban szervezhető a kombájnnal betakarított termény elszállítása. Szövetkezetük állattenyésztésének legfontosabb tényezője a baromfitenyésztés. Idén járásuk étkezési tojástemelési tervét 21 millió darabban szabták meg, amiből 12 millió tojást szövetkezetük juttat az állami készletekbe. Évi termelésük ugyan 15 millió tojás, de annak egy részét baromfikeltető üzemükben használják fel. A Shaver tojóhibrideket a nitrai baromfitenyésztő üzemtől vásárolják. A hústípusú fehér színű ROSS csirkék iránt nagy az érdeklődés. Tenyészbaromfi állományuk átlagosan 120 ezer darab. Idei baromfihús eladási tervüket 28 vagon mennyiségben szabták meg. Baromfitenyésztésük takarmányellátásáról maga a szövetkezet gondoskodik, ami nagy megterhelést jelent. A baromfitenyészet megalakításakor senki sem volt hajlandó kooperálni velük, de a nehezét már átvészelték. Sertéstenyésztésük is jelentős, hiszen eladási tervükben 56 vagon mennyiségű sertéshús szerepel. Sertésállományuk törzskönyvezett és Szlovák-fehér anyákból valamint Landrase kanokból áll. Egy átalakított telepre összpontosították az anyákat és a nevelést, ami a szaporulatban bizonyos visszaesést okozott. A hizlalást több helyen végzik. Húseladási tervüket a jelenlegi lemaradás ellenére év végéig teljesítik. Űj, korszerű sertéshizlalda építésével egyelőre nem számolnak. Szarvasmarhaállományuk 1800 darab, s ebből 500 tehén részére 18 millió koronás beruházással 1979-ig egy korszerű, tehénistállót állítanak özembe, amelyben 32 tehén számára szerelnek fel csehszlovák gyártmányú fejő-karusszelt. Ehhez az istállóhoz tartozik majd egy azálastakarmány pogácsázó gép is. A szálas takarmányok termesztésének mennyiségi és minőségi szempontból újabban különösen nagy figyelmet szentelnek. A 100 hektárnyi silóknkorica is a takarmányozási helyzet javítását szolgálja. Tavaly a cukorrépa termesztésből 500 vagon mennyiségű répaszeletet és a répafejjel együtt összesen 800 vagon mennyiségű takarmányt nyertek. Ilyen mennyiséget idén is szeretnének elérni, bár a répatermés nem a legígéretesebb. Több mutatóban már az 1980-as év termelési szintjét is elérték, egyedül a tejtermelésben van — napi 7 literes tehenenkénti árutermelési átlaggal — lemaradásuk. Fokozatosan tejtípusú tehenek tartására mennek át és az újonnan épülő istállóba is előkészítik az állományt. A tejtermelés fokozására prémiumot adnak ás a lakásépítésben előnyben részesítik azokat, akik a tehenészetbe jelentkeznek. Az állattenyésztés összpontosítása és szakosítása szempontjából náluk a baromfitenyésztés szervezése a leg előrehaladottabb, amelyet a bábi gazdasági központon koncentráltak. A sertéstenyésztést a jelenlegi ötéves tervidőszak végéig az északi gazdasági központba összpontosítanák, ami 80 százalékban már meg is történt. A déli gazdasági központba a szarvasmarha-tenyésztést összpontosítanák, ezért itt kerül felépítésre az új 500 férőhelyes tehénistálló is. Ezen kívül egy különálló tanyán kapnak helyet a tenyészsertések. Irányítás tekintetében ez év márciusától áttértek az eddigi gazdasági központok rendszeréről a szakágazati irányításra. Ezen a téren még vannak megoldásra váró kérdések, de már kezdetben is elmondható, hogy az új rendszer a tervfeladatok teljesítésének jobb ellenőrzését teszi lehetővé. A növénytermesztés élén a főagronómus áll, aki három szakágazati csoport vezetőjével tart közvetlen kapcsolatot. Az első csoportba sorolták a teljesen gépesített hat fő terményt. A második csoportba a részben gépesített, valamint a teljesen kézi munkaerőre utalt növényeket sorolták. A harmadik csoport öleli fel az intenzív zöldség-, gyümölcs- és szőlőtermesztést. A fő állattenyésztő hatáskörébe a szarvasmarha-, a sertés- és a baromfitenyésztés tartozik, vezetővel az élén. Csupán a szarvasmarha-tenyésztést irányítja két termelésért felelős közép-technikai káder. Az ökonómiai szakágazat hatékony prémiumrendszert vezetett be, amely szemelőtt tartja a munkaerők produktivitását. A tervezett feladatok, valamint a terven felüli teljesítmények premizálására a tiszta jövedelem képezi az alapot. Az anyagi érdekeltség és az esetleges prémium levonás veszélye serkentőleg hat a munkafeladatok teljesítésére. A nagytáblás gazdálkodás előnyét többek között az is mutatja, hogy a selicei szövetkezetben az egy hektárra jutó teljes termelési érték 27 600 korona volt. Ez igen szép eredménynek számít, hiszen tavaly a galántai járás szövetkezeteinek átlagos terme lési értéke hektáronként mindössze 15 ezer korona körüli volt. KUCSERA SZILARD Minden percet kihasználtak Mezőgazdaság! dolgozóinknak országszerte gondot okozott a csapadékos időjárás, amely jelentősen hátráltatta az időszerű tennivalók végzését. A Dunajská Streda-i járásban például úgymond mázsánként „lopkodták“ le a földekről a takarmányféléket. Minden kedvező percet kihasználtak a többévesek első kaszálású termésének begyűjtésére, így már lassan befejezik ezt a fontos tennivalót. A takarmányszárítók teljes kapacitással üzemelnek, hogy a lehető legtöbb jó minőségű lucernalisztet vagy szemcsézett takarmányt készíthessenek. A Nový Život-i Csehszlovák—Mongol Barátság Efsz agronőmusa csütörtökön délelőtt még bizakodva vizsgálta a rendre vágott takarmányt, ebéd után pedig boszszankodva és türelmetlenül rótta a szobát ajtótól ablakig, mikor áll már el az eső. A közösnek összesen 265 hektár évelő takarmánya van, ebből 110 hektár telepített legelő, amit rendszeres szakaszos legeltetéssel hasznosítanak. Félszáz hektár lucernából szénát, nyolcvan hektár terméséből pedig szemcsézett takarmányt készítenek. Tizenöt hektár füvet is lekaszáltak szénának, de már néhányszor megázott. Van huszonöt hektár baltacímjük is, amit zöldetetésre szántak, hogy több lucernát száríthassanak meg. Előbb rendre vágják, majd fonnyadás után SPS 420-as betakarítóval felszedik a lucernát, hogy olcsóbb legyen a szárítás. Mintegy negyven mázsa átlaghozamra számítanak. A Csilizközi egyesült szövetkezet főagronőmusával, Nagy László elvtárssal ugyancsak a hét végén váltottam szót. Az öt és félezer hektáros gazdaságnak 700 hektár lucernája van, s 300 hektár terméséből lucernalisztet készítenek, 105 ha-ról zölden etetik fel a termést, 295 hektáron pedig szénának kaszálják le a lucernát. Egy hektárról 30—32 mázsa lisztet, illetve 20—22 mázsa szénát nyernek az első kaszálásból. Ha az esőzések át nem húzzák a számításaikat, már rég befejezték volna a betakarítást és gyorsabb ütemben haladnának az egyéb munkálatokkal is. —ká— (A szerző felvétele) Különféle értekezleteken s a mindennapi életben gyakran hallani, hogy az 5700 hektár mezőgazdasági földterülettel rendelkező Bajcsi Állami Gazdaság jobb termelési és pénzjövedelem eredményt ér el, mint más állami gazdaságok. Mivel magyarázható ez? Azzal, hogy az üzemi párt- és szakszervezeti bizottság az igazgatósággal való együttműködésben rendszeres és aprólékos tömegpolitikai, szervezői munkát végez a gazdaság 990 dolgozója között; s azzal, hogy a hajdani zsellérek különbséget tesznek a tőkés kizsákmányolás és a szocialista jelen között. Annak tudatában dolgoznak, hogy saját társadalmukat építik. Ennek megfelelően az elmúlt öt esztendőben a tervezett 56 millió 834 ezer korona mezőgazdasági termelési értékkel szemben 86 millió 116 ezer koronát értünk el, vagyis az 1970-es év valóságához mérten 152 százalékos emelkedést. Igényes feladataink teljesítésében dolgozóink mindegyikével számolunk Mindnyájan tudjuk, hogy a hatodik ötéves tervidőszakban s idén még igényesebb feladatok várnak ránk. mint korábban. Ezért jelentős figyelmet fordítunk a tömegpolitikai munkára. Részlegenként ismertettük dolgozóinkkal a tervből rájuk háruló feladatokat, s azok egyetértettek a célkitűzésekkel. Ennek eredményét a közelmúltban értékeltük, amikor örömmel állapítottuk meg, hogy állattenyésztésünk dolgozói az Időtervet április végéig jelentősen túlszárnyalták. Az elmúlt négy hónapban 4957 mázsa húsmennyiséget kellett értékesítenünk, a feladatot azonban 923 mázsával teljesítettük túl. Tejből 1 millió 113 ezer litert írt elő a terv, de a társadalmi alapba 124 ezer literrel adtunk többet. Érdemes említést tenni róla, hogy az állományban levő 1325 tehéntől naponta darabonként 9,5 liter tejet fejtünk, s egy liter termeléséhez 28 dkg abrakot fogyasztottunk. , Arra törekszünk, hogy az 1976-os évi állattenyésztési tervfeladatnak 50 százalékát már az első félévben teljesítsük, ami feltételt teremt a második félévre méretezett feladatok túlteljesítéséhez. A ránk méretezett feladatok nagyobb igényességet követelnek mindnyájunktól, ami magától értetődően szükségessé teszi a további szervezési-irányítási struktúra módosítását, tökéletesebbel való fölcserélését. A fokozatosság elvének az érvényesítésével áttérünk az ágazati Irányítás rendszerére. Ez a törekvés vezérelt bennünket akkor, amikor összevontuk a mezőgazdasági, helyesebben a növénytermesztést kiszolgáló ágazatokat. Létrehoztuk a gépesített szolgáltatás központját, s a karbantartói és javítói munkát is egy központból irányítjuk, ami nagyon sok előnnyel jár. Szolgáltató rendszerünkben 130 jól felkészült szakembert tartunk számon. Közülük többnek két szakképesítése van. Ezek idényben a mezőgazdasági gépeken, traktorokon, kombájnokon, télen pedig a műhelyben dolgozhatnak. Gyümölcsöző tanácskozásaink és az azt követő igényes szervezési tevékenység folytán úgy határoztunk, hogy a következő év végéig növénytermesztésünkkel áttérünk az ágazati rendszerre. míg az állattenyésztésben ebben a tekintetben a fokozatosság elve mellett döntöttünk. Növénytermesztésünk ugyanis előnyös helyzetben van, ami a földalap összpontosítottságával magyarázható. Ezzel szemben állattenyésztésünk meglehetősen széttagolt, ezért 15 farmon kell megoldanunk a népgazdasági tervből ránk háruló feladatokat. Nehezíti a helyzetet az is, hogy tehénállományunk 19 istállóban kapott helyet, ami részben nehezíti a belüzemi összpontosítást, hiszen gazdasági épületeink közül többet 150—200 évvel ezelőtt építettek. Ezekben az új technológia meghonosítása szinte lehetetlen. Itt a jó eredmények elérésében egyedül az emberek lelkiismeretére apellálhatunk, szerencsére sikerrel. A fentieket azért említettem, hogy képet alkossak nehéz feltételeinkről. Dolgozóink hogyan érik el kimagasló sikereinket. Időszerű volna, ha lehetőséget — limitet — kapnánk termelési alapeszközeink korszerűbbekkel való felcserélésére. Ez is egyik alapfeltétele állattenyésztésünkben az ágazi rendszerre való áttérésnek. Természetesen a munkaerő probléma is sürget bennünket, hiszen az elmúlt öt évben 168 személlyel csökkent dolgozóink létszáma, míg feladataink jóval nagyobbak lettek. Ez szinte kikényszeríti a termelés összpontosítását és szakosítását, a korszerű technikára és technológiára alapozott termelési struktúra kialakítását. Termelési struktúránk nagyon sokrétű. Ennélfogva az emberi erő növénytermesztésünkben nélkülözhetetlen. Idesorolom egyebekközt a zöldség- és a dohány termesztést, továbbá a szőlészetet stb. A speciális növénykultúrák terjedelme 400 hektár. Ha tehát kimagasló eredményt akarunk elérni ezen a területen is, akkor más, gépesíthető ágazatokból ide kell irányítanunk a dolgozókat. Egyben azzal is számolnunk kell, hogv a hatodik ötéves tervidőszakban további munkaerőlétszám Csökkenés várható gazdaságunkban. A rendelkezésre álló eszközök igénybevételével mindent megteszünk az életfeltételek szüntelen javítása érdekében. A múltban például dolgozóink részére 170 lakásegység építését segítettük elő. A jövőben sem tévesztjük szem elől a szociális programban meghatározott feladatokat, hiszen az emberek egyre igényesebbek, aminek velejárójaként több korszerű lakás kellene. Munkasíkereink ezt indokolté is teszik. < Dr. Kosztyanko Antal, a Bajcsi Állami Gazdaság Igazgatója )
