Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)
1976-06-19 / 24. szám
1978. Június 19. SZABAD FÖLDMŰVES 7 A szürke falak között kiváló eredmények születnek # öt év alatt 60 százalékkal nőtt a termelés # A mellékterméket a mezőgazdasági üzemek tehenészetében hasznosítják ф Cjitás, korszerűsítés, brigádmozgalom ф Ismét elnyerték a „Kiváló minőség üzeme“ címet ф Kiemelkedő eredményekért — vándorzászló ф A trnavai székhelyű Szlovákiai Keményítőgyárak nemzeti vállalat štúrovoi (párkányi) üzeme 1842-ben kezdte meg a termelést. Azóta néhányszor gazdát és berendezést cserélt; mindenki korszerűsített rajta valamit. Szocialista társadalmunk a legtöbbet. Ddlgozói ma korszerű feltételek közepette tevékenykednek, az üzem pedig rangos helyet foglal el a szlovákiai keményítőgyártásban. — Mi mindent gyárt egy ilyen üzem? — tettük fel a kérdést Ürge József igazgatónak. — A keményítőgyáraknak sokféle termékük van. Félkész és kész termékek, nyersanyagok más ipari üzemek számára. Mi például nem burgonyát dolgozunk fel, hanem búzaliszt az alapanyagunk. Persze nem a sütőipari szempontból legjobb minőségű, nehogy haragban legyünk a pékekkel. A búzalisztből keményítőt, étkezési síkért készítünk. Feldolgozzuk a hulladék-keményítőt is. Ebből készül a nyers szesz és ebből készítjük a különféle ízesítésű hideg pudingokat, sót a krémport is. A hideg pudingoknak az az előnyük, hogy főzés nélkül, hideg tejbe keverve is elkészíthetők odahaza. Tehát nem olyan munkaigényesek, akár a gyerek is megcsinálhatja magának. A dolgozó édesanyák igen keresik. — Ezek, gondolom, a főtermékeik. És ezen kívül? — Mint ismeretes, városunkban működik az ország egyik legkorszerűbb papírgyára. A hullámpapír gyártásához mi szállítjuk a keményítőtejet. Egy ötletes megoldás jóvoltából jelentősen javítottunk a nélkülözhetetlen keményítőtej minőségén, aminek nálunknál jobban csak a papírgyár vezetői örültek. Nem csoda hiszen a jobb anyag lehetővé tette a papírgyártó gép napi teljesítményének növelését, miközben még az elvégzett munka és a végtermék minősége is javult. A keményítőgyártás melléktermékeként moslékot nyerünk. Ezt a štúrovoi Állami Gazdaságban és a környező szövetkezetekben hasznosítjuk. Kilencszáz hektoliter 90—95 C°-os moslékot kapnak naponta. A tehenek takarmányozására használják, jó eredménnyel. Még némi abrakot is megtakarítanak vele. A mosléknak a tejtermelésre gyakorolt kedvező hatását csak akkor tudatosítjuk igazán, ha valamilyen oknál fogva pár napra le kell állnunk. Olyankor naphosszat csöng a telefon — mi van velünk, mikor jöhetnek már a moslékért, siessünk a hiba eltávolításával, mert csökken a napi tejelékenység stb. — Szóljunk talán néhány szót az utóbbi öt évben tapasztalt fejlődésről. — Mint az ipar egyéb ágazataiban, a keményítőgyártásban is nagy gondot fordítunk a termelés fejlesztésére. Üzemünkben az 1971—1975-ös időszakban 14 millió koronával nőtt a termelés. Az évi tiszta haszon 1971- ben 3 millió 300 ezer korona volt, tavaly pedig már több mint nyolc millió. — Minek tudható be ez az előbbrelépés? — A termelés korszerűsítése egyrészt többtermelést, másrészt pedig költségcsökkenést eredményezett. Az abszolút értékben kifejezett dolgozónkénti munkatermelékenység értéke a tervidőszak nyitó évében 261 ezer, a múlt évében pedig már 331 ezer korona volt. A nyersanyag jobb kihasználásával, a melléktermékek és a hulladékok ésszerű hasznosításával lényegesen csökkentettük a termelési költségeket. A termelési és az anyaggazdálkodási eredmények javításához nagyban hozzájárult az újító és az ésszerűsítő mozgalom. — Milyen tervekkel indulnak az új tervidőszakban? — Merészekkel. Évente 4—5 százalékkal szeretnénk növelni a termelést. — Szép elképzelés. Hogyan valósítják meg? — Folytatjuk az üzem bővítését, Üj erjesztő helyiséget létesítünk a szeszgyártó részleg számára, s a többi között egy új gépsort is szeretnénk beiktatni a feldolgozóban, hogy megszüntessük a szakaszosságot, folyamatossá tegyük a munkát. Terveink között szerepel hét darab egyenként hat vagon befogadó képességű siló építése is. Egyelőre zsákokban kapjuk és tároljuk a gabonát, ami bizony sok munkaerőt igényel. A silók felépítése után már ömlesztve tárolhatnánk a búzát és a tartályokból szállítószalagokon jutna el a munkacsarnokokba a nyersanyag. Ezáltal nemcsak könynyebbé, hanem olcsóbbá is tennénk a termeléts, s csökkenthetnénk a munkaerőszükségletet. — Talán munkaerőhiánnyal küzdenek? — A papírgyár üzembehelyezése óta bizony nem nagy az érdeklődők száma. Vannak fiatalok is az üzemben, ám a többséget az idősek adják. Az utóbbi öt év alatt húsz százalékkal nőtt a dolgozók átlagjövedelme, viszont a szomszédban működő új ipari üzem nyújtotta kedvezőbb élet- és munkakörülmények vonzóbbak. Nem mintha mi nem gondoskodnánk a dolgozókról. Most például két millió koronáért tetszetős, minden igényt kielégítő szociális épületet szeretnénk létesíteni. — Az újító és az ésszerűsítő mozgalomról már szó esett, a szocialista versenymozgalomról még nem. — Pedig ezzel kapcsolatban is van miről beszámolnunk. Három bronzérmes szocialista brigádunk van, további kettő pedig a cím elnyerésén fáradozik. Az öt munkaközösség 67 dolgozót kapcsol be a magasabb szintű munkaversenybe. Becsülettel teljesítjük a CSKP XV. kongresszusának tiszteletére tett felajánlásainkat is. Tavaly két millió koronát eredményezett a belüzemi szocialista versenymozgalom, az idén is nagy szerepe van a feladatok teljesítésében és ésszerű túlteljesítésében. Az üzemről még el kell mondani, hogy 1964 óta a „Kiváló minőség üzeme“ cím büszke tulajdonosa. A beles a külföldi piacokra szállított termékeinek egyformán jó minőségéért a múlt évben ismét elnyerte ezt a címet. És, hogy valójában sikeresen tevékenykedik a keményítőgyár, arról a tanácsteremben elhelyezett vörös vándorzászló tanúskodik a legbeszédesebben. Az 1975-ben és az ötéves tervidőszak feladatainak teljesítésében elért kiváló eredményekért kapták az üzem dolgozói a Szlovákiai Keményítőgyárak vezérigazgatóságától és a FSZM nyugat-szlovákiai kerületi bizottságától/ Gratulálunk az elért eredményekhez és kívánjuk, hogy az idei év, illetve a hatodik ötéves tervidőszak megnövekedett feladatait is hasonló sikerről teljesítsék. KÁDEK GÁBOR A nitrai sörgyár termékei iránt külföldön is egyre nagyobb az érdeklődés. Az itt gyártott barna sör nagy része exportra készül. Foto: —kalita— Nagy befektetések gazdaságos kihasználása Az építkezési beruházások, az elavult épületek korszerűsítése, az új, nagy teljesítményű gépek vásárlása és a vegyszeres gyomirtás növelése — a termelés érdekében — állandóan nagyobb és nagyobb befektetéseket igényel. Így volt ez tavaly a Nová Bodva-i (újbodvai) szövetkezetben is. A gépek vásárlására 2 millió 287 ezer koronát fordítottak. Ezzel ma a szövetkezetnek 125 traktoregysége van s egy traktorra ötvenhat hektár mezőgazdasági, ebből pedig negyvennégy hektár szántóterület jut. Az említett gépekkel a múlt évben pl. 59 ezer 181 mázsa anyagot, főleg gabonát és szemcsézett takarmányt szállítottak. Említésre méltó az is, hogy egy hektár mezőgazdasági területre a vegyszeres gyomirtás 162 korona befektetést igényelt. A legtöbb befektetést azonbap az építkezésekre fordították. A szövetkezet negyvenöt-tagú építési csoportjának tagjai a nagy kapacitású tehénistálló kivitelezésekor nem kevesebb mint 12 millió 224 ezer koronát használtak fel Ezek a beruházások minden bízonynyal kedvezően hatnak a további termelésre, de csak akkor, ha azokat gazdaságosan használják ki. Ez megköveteli az erőgépek többműszakos üzemeltetését, a tartalékok kihasználását, az alkatrészekkel, üzemanyaggal és a villanyárammal, de a takarmányokkal való takarékosabb gazdálkodást is. Termelés-fejlesztési lehetőségek vannak a baromfitenyésztésben is. Nagy az elhullás és jóval több abraktakarmányt fogyasztanak mint kívánatos. Jó akarat mellett évente 35—40 vagon mennyiségű abraktakarmányt lehetne megtakarítani a szövetkezetben! Az elmondottakból annyi a tanulság, hogy a nagy befektetéseket gazdaságosan használjuk ki. Iván Sándor Az újító ős feltaláló mozgalom népgazdaságunk ágazataiban — a termelés hatékonyságának a növelése terén — fontos szerepet töltött és tölt be. Az ötödik ötéves tervidőszak éveiben országszerte pozitív fejlődést értünk el mind ez újító és feltaláló javaslatok benyújtása, mind pedig ezeknek kihasználása tekintetében. A múlt évben hazánkban 6383 volt a beküldött találmányok száma s ebből népgazdaságunk ágazataiban 2248-at használtunk ki. A beküldött újítási Javaslatok száma nem kevesebb mint 280 ezer, melyekből 127 ezer 400-at hasznosítottak. Az újító és feltaláló mozgalom egy év alatti össztársadalmi haszna elérte az 5 milliárd koronát! Az 5. ötéves tervidőszak éveiben a beküldött újítási javaslatok száma 1 millió 61 ezer 712 volt. Javult az újítási javaslatok kihasználása (535 ezer 992) is. A beküldött találmányok száma 30 ezer 444 volt, melyekből közel tízezret használtunk ki. E mozgalom össztársadalmi haszna túlhaladta a 20 milliárd koronát, ami csaknem kétszerese volt a negyedik ötéves tervidőszakban elért összegnek. A Gép- és Traktorállomások, valamint a Mezőgazdasági Gépjavító Üzemek rovinkai vezérigazgatóságának termelési és gazdasági egységeiben is nagy gondot fordítanak az újító és feltaláló mozgalom ösztönzésére és kibontakoztatására, a százezresek mozgalmának fejlesztésére, valamint a szocialista munkabrigádok és az ésszerűsítő komplex brigádok megszervezésére. Agitatív, szervező és irányító munkájukról az is tanúskodik, hogy a vezérigazgatóság termelési és gazdasági egységeiben a szocialista munkaversenybe 224 kollektíva, 3410 tagja kapcsolódott be. Harmincnégy ésszerűsítő Az újító mozgalom össztársadalmi feladat komplex brigádot szerveztek meg, melyekben négyszázhuszonhat aktív tag tevékenykedik. Ezek megalakításával és további fejlesztésével célul tűzték a termelés-technológiája tökéletesítését, a munkakörnyezet és a munkabiztonság javítását, a teljesítmények és a termelés gazdaságosságának növelését, a tudomány és a technika vívmányainak gyorsabb ütemű alkalmazását s a dolgozók alkotó munkakezdeményezésének kiszélesítését. Nemrégiben tartotta a vezérigazgatóság Bratislavában — immár negyedszer — a Gép- és Traktorállomások, valamint a Mezőgazdasági Gépjavító Üzemek termelési és gazdasági egységei újítóinak-feltalálóinak szlovákiai aktíváját. Artúr O k o š I mérnök, a vezérigazgatóság termelési-műszaki igazgatója, beszámolt az újító és feltaláló mozgalom eredményeiről. Örvendetes tényként emelte ki. hogy e mozgalom, különösen az ötödik ötéves tervidőszak éveiben pozitív fejlődésen ment keresztül. Míg 1971-ben a beküldött újítási javaslatok száma százöt volt, ebből nyolcvanat fogadtak el és hetvenet valósítottak meg, addig a múlt évben a beküldött újítások száma elérte a 416-ot, ebből háromszáztizet fogadtak el és 274-et valósítottak meg. Hasonló fejlődés tapasztalható a- kihirdetett tematikus feladatok megoldása, valamint az újító és feltaláló mozgalom össztársadalmi haszna tekintetőben. Míg 1971-ben negyvennyolc tematikus feladatot hirdettek ki és ebből az üzemek tizenkettőt oldottak meg. addig tavaly százhuszonnégyből már harminckilencet. Az újítások és a találmányok egy év alatti össztársadalmi haszna 1971-ben 640 ezer, 1975-ben pedig már 7 millió 585 ezer korona értékű volt. Nem feledkeztek meg azonban az újítók és feltalálók megjutalmazásáról sem. Míg 1971-ben jutalom céljából alig harmincezer, addig tavaly már több mint 210 ezer koronát osztottak szét az újítók-feltalálók között. . • -■■■- "** A múlt évben a gép- és traktorállomások dolgozói, újítói 384 újító javaslatot (a nyugat-szlovákiai kerületből 204-et) küldtek be, melyekből 282-őt fogadtak el. A legtöbb újítói javaslattal a trnavai (42), továbbá a topolőanyi (36) és a krškanyi (26) gépállomás nevezett be. Említést kell tenni arról is, hogy e téren még nagy tartalékok vannak a kremničkai, prlevidzai és a humennéi gépállomásokon, valamint a rovinkai mezőgazdasági technika kutatóintézetében. Szót érdemel az is, hogy az egyes üzemekben benevezett újítási javaslataiból hányat fogadtak el. Ebben a tekintetben a krškanyi gépállomás áll a legjobban, mert huszonhatból huszonötöt fogadtak el. Az újítások egy év alatti össztársadalmi haszna tekintetében legjobban a topolőanyi (több mint 4 millió korona), michalovcei (600 ezer korona) és a Nové Mesto nad Váhom-1 (561 ezer korona) gépállomások állnak. A legjelentősebb újítási javaslatot a topolőanyi gépállomás dolgozói, Križan, Škorec és Sedlár újítók, küldték be. ami a Sex—48-as típusú vetőgépek átalakításén alapszik. Az újítás össztársadalmi haszna eléri a 4 millió koronát. Az ötödik ötéves tervidőszak éveiben a Gép- és Traktorállomások, valamint a Mezőgazdasági Gépjavító Üzemek vezérigazgatósága termelési és gazdasági egységeinek újítói 1470 újítási javaslatot küldtek be. Ebből 1078-at fogadtak el és 966-ot valósítottak meg. Összesen 497 tematikus feladatot hirdettek ki, melyekből az egyes üzemek 132-őt oldottak meg. Az újító és a feltaláló mozgalom társadalmi haszna a termelési és gazdasági egységek szemszögéből 6 millió 493 ezer, össztársadalmi szempontból pedig 13 millió 257 ezer korona értéket jelentett. Az 1971—75-ös években több mint félmillió korona jutalmat osztottak szét a legjobb újítók-feltalálók között. Az aktíván ismét sor került a vezérigazgatóság újító és feltaláló bizottsága által meghirdetett versenyek értékelésére. Míg a vezérigazgatóság legjobb újító üzeme címét 1973-ban és 1974-ben a luőeneci (losonci) gépállomás nyerte el, addig a múlt évben a trnavai GTÁ végzett az első helyen, megelőzve a topolőanyi és a rožňavai (rozsnyói) gépállomásokat. A trnavai gépállomás újítói negyvenkét újítási javaslatot küldtek be, melyekből harmincegy felelt meg a verseny feltételeinek, öt újítási javaslatot több üzemben is alkalmazták, egy pedig része volt a tematikus feladat megoldásának. Az újítások egy év alatti társadalmi haszna túlhaladta a 290 ezer korona értéket. A vezérigazgatóság legjobb újítója címet Zdenök Jarolim mérnök, a trnavai gépállomás újítója nyerte el, aki három újítási javaslatot küldött be, melyek társadalmi haszna 137 ezer korona volt. A második helyen Alexander Vanőek (2 újítás, több mint 83 ezer korona társadalmi haszon), a topol'őanyi, a harmadikon pedig František Tóth (4 újítás, 80 ezer korona haszon), a Holice na Ostrove-i gépállomás újítója végzett. Mindkét verseny első három helyezettje pénzjutalmat és elismerő oklevelet kapott. Az újító és feltaláló mozgalom további fejlesztése a hatodik ötéves tervidőszak éveiben még nagyobb igényességet követel. Előreláthatólag — országos méretben — a beküldött találmányok számának 1980-ban e! kell érnie a 7102-őt, az újítási javaslatok számának pedig a 341 ezret. Az újító és feltaláló mozgalom össztársadalmi haszna tekintetében évi 6—7 százalékos növekedéssel kell számolnunk úgy, hogy 1980-ban elérje a 7,1 milliárd korona értéket. Hasonló fejlődéssel találkozhatunk a gépállomások és gépjavító üzemek újító és feltaláló mozgalmának a további fejlesztésében is. Előreláthatólag 1980-ban a beküldött újítási javaslatok száma eléri a 950-et, a tematikus feladatok száma pedig a százhetvenet. Az újító és feltaláló mozgalom össztársadalmi haszna tekintetében a 4 millió korona érték elérése főcél. Az aktíva résztvevői határozatot fogadtak el, melyben ígéretet tettek az újító és feltaláló mozgalom további kibontakoztatására, a százezresek mozgalmának, a komplex ésszerűsítési brigádok és a dolgozók alkotó munkakezdeményezésének a kiszélesítésére. BARA LÄSZLÚ
