Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)
1976-06-12 / 23. szám
1978. június 12. SZABAD FÖLDMŰVES. 15 Vándoroltatás - mézpergetés Maszlák István az ötvenes években az izsai efsz-ben dolgozott mint traktorista. Ez időszakban Komárom környékén virágzott a méhészet. Tavasszal, mielőtt virágba borultak volna az akácfák, a méhészkedők felkészültek a vándoroltatásra. Sok esetben az volt a kér-' dés, milyen jármüvei szállítsák a szorgalmasan dolgozó zümmögőket a marcelovái, a radványi, vagy a madari akácerdőbe. Erre a feladatra Maszlák István vállalkozott. Sok esetben a szabad idejét is föláldozta. A traktorra ült, csakhogy ismerősein, a méhésztársain segítsen. Munkadíjként többször mézet is kapott. Figyelemmel kísérte a méhészek beszélgetéseit, észrevételeit, amelyek a méhészettel kapcsolatban elhangzottak. 1952-ben ajándékba kapott egy méhcsaládot, egy rajt pedig az izsai határban egy fűzfa odújából fogott. Megszerette a méheket, s jelenlétével növelte a méhészek táborát, munkájának eredményeképpen pedig az édes gyógyszert, a mézet és termékeit. Mint kezdő, több méhésszel elbeszélgetett, meghallgatta a tapasztaltabbak véleményét: főképpen a kaptártlpusra vonatkozólag, amely még a mai napig is a méhészek egyik vita tárgya. Az egyik a rakodó, a másik a fekvő kaptárt tartotta előnyösebbnek. Ugyanakkor vita tárgya volt a keret nagysága is. Mint kezdő méhész nem tudta eldönteni kinek van igaza. Szakkönyveket, lapokat vásárolt. Szabad Idejében ezeket tanulmányozta. Végül a nagy Boczonádi — 42 X 36 keretméretű — fekvő kaptár mellett döntött, azért, mert Komárom környékén a méhek vándoroltatásánál jónak bizonyult. Ezeket a kaptárakat télen készítette: szalmából, gyékényből és nádból. Egyegy kaptár húsz keretre elegendő. A belső elosztása kilenc fészekkeret és öt-hat méztérkeret. A kaptár egyik részében tartalékcsalád is betelepíthető oldalsó röplyukkal. Több mint két évtized tapasztalatai, sikerei azt igazolják, hogy ez a megoldás jó és helyes. Aránylag rövid idő alatt fölszaporította a méheket. Egyegy kaptárban elfér egy törzs és egy tartalékcsalád. Az utóbbival tíz nappal az akácvirágzás előtt tudott manipulálni, illetve fölerősítette az egyes családokat fiasításos kerettel. Természetesen a méhészetben a sikert nem a kaptártípus határozza meg — mondotta Maszlák elvtárs. 16 eredményeket másféle típusú kantárakban is el lehet érni. Ez csak segíti és könnyíti a méhész munkáját. A korszerű mezőgazdasági termelés; a vegyszerek használata kedvezőtlenül hat a méhekre. De nagyüzemi mezőgazdoaságunkban törvényszerűen és visszavonhatatlanul bekövetkezett változások nem akadályozzák a méhkedvelőket munkájukban. A mai méhésznek, ha eredményesen akar méhészkedni sokkal nagyobb szaktudással kell rendelkeznie, mint régebben. Míg egykor csak a mézet tudták értékesíteni, az utóbbi időben a mézen kívül a pempőt, a méhmérget. a virágoort is felvásárolják1 a méztermelőktől és nem is olcsón. Azt hangsúlyoznom sem kell, hogy a fentiekből készülnek a legiobb gyógyszerek. A jő eredmények eléréséhez egyebek között igen fontos a méhek vándoroltatása. Erre a célra igen megfelel az efsz-ben. vagv egvéb üzemekben kiselejtezett pótkocsi, amit olcsón megvásárolhatnak és kisebb javításokkal átalakíthatnak. Maszlák István jelenleg huszonöt méhcsaláddal rendelkezik. Méhei a radványi akácerdőben szorgalmasan gyűjtik 'a nektárt. Megfigyelései szerint az első hordás tónak mutatkozik. Ha az időjárás továbbra is kedvez az akácvirágzásnak, akkor az idei első pergetéskor bő méztermés várható. Nagy Teréz A méiiek rejtélyes eltűnése Kaliforniában erős méhcsaládok hirtelen legyengiilését és hat hét alatti teljes pusztulását figyelték meg. A rendellenességet hivatalosan „őszi összeomlás“ néven emlegetik. Következményeként 1984/65 telén Kaliforniában mintegy 10 ezer méhcsalád semmisült meg. A kaptárban beteg méhek nem voltak felfedezhetők; valószínűleg a kaptáron kívül pusztultak el. Szabadföldi és lahnratóriumi megfigyelések szerint az összeomlás oka az aflatoxin, vagyis egy rendkívüli erős méreg lehet, ame lyet az Aspergillus flavus néhány törzse termel bizonyos viszonyok között. Ezen a gyanús gombán kííül más kórokozót elektromikroszkóppal sem sikerült találni. (J. M. H.) Találkozás egy szovjet tudóssal A Szovjetuniót évekkel ezelőtt a második magyar vadásznapok alkalmával Budapesten A. G. Bonnikov, a biológiai tudományok doktora, zoológus, egyetemi tanár képviselte. Ebből az alkalomból ismerkedtem meg a nagy természetvédelmezővel. Szlovákiai viszonylatban a medvék elterjedéséről és annak természetrajzáról tartottam előadást. Amikor megtudta, hogy Csehszlovákiát képviselem. felkeresett és melegen érdeklődött a természet- és környezetvédelem, valamint a vadászat és halászat iránt. . Felejthetetlen maradt részemre a nagy tudós professzor társasága. Már annak idején vázolta a távlati terveket a vadgazdálkodás fejlesztésére, a vadállomány fenntartásának lehetőségeire a belterjes, gépesített és kemizált mezőgazdaság új viszonyai között. Egyidejűleg tájékoztatott az új rezervátumok létesítéséről. Misem könnyebb, mint a nagykiterjedésű Szovjetuniónak a professzor elképzeléseit realizálni. A ma embere rájött arra, hogy nincs joga maga körül mindent elpusztítani. Semmi sem reagál oly érzékenyen az emberi beavatkozásra, mint a természet. Kérdésemre, mi lesz „holnap“, mit hozhat a jövő, milyen múlttal rendelkezik a jövőkutatás. A jeles tanár így válaszolt: — Már nem a kezdetnél tartunk, lényegében elődjeink már egy évszázaddal előbb hozzá fogtak megmenteni a menthetőt. -Ügy gondolom, a jövőkutatást elsőben a fejlődés hajtja előre, az a fejlődés, amely rendkívüli módon gyorsul. Példának a környezetszennyeződést említette és kijelentette, hogy ha a fejlődési ritmus tovább így tart, nyugodtan nézhetünk elébe egy nagy problémának. Figyelmeztetett arra, hogy a problémákkal mindanyiunknak foglalkoznunk kell! Ilyen fejtegetések hallatára nagyon elszomorodtam, s elhatároztam, hogy tőlem telhetőleg részt veszek a problémák megoldásában, ha nem másként, hát tollforgatással. * Mongóliában mintegy 900 vad teve él. Dr. Bonnikov megállapítása szerint elterjedésük területe 40 000— 50 000 négyzetkilométer. A közeljövőben a vad tevék természetes életterének legnagyobb részét — mintegy 40 000 négyzetkilométert — védetté nyilvánítják. Erre azért van szükség, mert a sivatag gyors feltárása a vad tevék számának a csökkenésére vagy az állatok kipusztulásához vezethetne. Bonnikov tanárt nemrég természetvédelmi munkásságáért a Vörös Zászló Érdemrenddel tüntették ki. A beszélgetést a jeles tudós így fejezte be: — Mindenki számára nagyon fontos a tapasztalatcsere, mert az ember sohasem bír eleget tanulni. I. M. H. Fácánok tenyésztése A fácántojó évente 50—60 tojást rak le, ezek 10—15 %-át kell selejtezni. A kelthetőség pedig 70—75 % körül lesz. Az első hat hét alatt a várható elhullás 4—8 %. A tenyésztésre szánt csibéket az első keltetésekből emelik ki. Válogatjuk őket testnagyság, súly, tollasodás és esetleges testalakulási hibák alapján. A tenyészállatok mielőbb elkülönített kifutós ólba kerüljenek. A tojásokat naponta háromszor gyűjtik össze, mivel a maximális termelés időszakában 80—85 %-os termelsé is lehetséges. Állandóan figyelni kell a törött és puhajú tojások előfordulási gyakoriságát. A tojásokat mossák, meleg vízzel (30 °C) és tisztítószerrel. A keltetés 23—25 napig tart. A gépi keltetés technológiája már tökéletesen kidolgozott, a hőmérsékletet a 3. a 16. napon csökkentik, majd a 22. napon viszik át a tojásokat bújtatóba, egyidejűleg formalingázzal gázosítanak. A csibéket sexálják, lehetséges a profilvonal módszere a hagyományos csibesexálási módszer, végül a speciális fácánsexálós. Ez utóbbi nyakgyűrűs fajokban alkalmazható és úgy különbözteti meg az ivarokat, hogy a szemgyűrű, az arci részen található jegyek és vonalak ivaronként eltérőek. Szokásos a szárnykurtítás és csőrkurtítás is. A műanyák a baromfinevelésben ismertek, a gázfűtésű műanyák kedveltebbek, de jól beváltak az infralámpák is. A nevelés során a kifutós részeket növényekkel telepítik be. Jól bevált a zab, árpa és napraforgó keverék vetése. Nagyon fontos az etetőférőhely: 1—10 nap között 2,5 cm. 14 napos korig 5,0 cm, 14 hetes korig pedig egyedenként 7,5 cm etetőférőhely szükséges. Itatáshoz 250 csibére 8 napos korig egy, 4,5 1-es edény szükséges. A takarmány granulált fácántáp, első négy hétben 28 % fehérjetartalmú keveréket javasolnak, míg a tenyésztáp 18 % fehérjetartalmú legyen. A fácán betegségei közül a kokcidiőzist és a pullórumot emelik ki. (S. A.) Hat ponty a versenyen A közelmúltban Dun. Sírodén (Dunazzerdahelyen) nagyobb volt a forgalom a szokottnál. A gabčikovoi út melletti halastónál találkoztak a nyugat-szlovákiai kerülethez tartozó horgászok abból a célból, hogy összemérjék ügyességüket a helyi szervezet által megrendezett horgászversenyen, melyen kétszázhúsz versenyző vett részt. Már reggel hat órakor kihúzták a szerencsés avagy szerencsétlen számot, majd elfoglalták a helyüket. Az olyan helyeken, ahonnan kavicsot szedtek a vízből, kevesebb a hal, Így a fogás lehetősége is. Tér mészetesen a fogás attól la függ, ki milyen csalit használ. Azok a horgászok értek el jó eredményeket, akik tejes kukoricát akasztottak a horog kapcsára. A versenyzők százhúsz pontyot fogtak. Az első díjat a Dun. Streda-i Vojtech József horgász nyerte. Egy pontyot húzott. ki a vízből, de a legnagyobbat (2,30 kg). A legszerencsésebb viszont Roncsek József, a seneci téglagyár traktoristája volt. Hat pontyot fogott 7,66 kg súlyban. A horgászverseny résztvevői gyönyörködnek Roncsek József zsákmányában. Halsütő nyárs A turisták, vízkedvelők, táborozók egyre keresettebb kelléke a kisméretű s főleg összerakható halsütőnyérs. A mellékelt ábra egy ilyen, könnyen előállítható nyársat szemléltet. A nyárs minden részét lehetőleg 4—6 mm es nikkelezett acéldrótból készítjük. Nagyon alkalmasak erre a motorkerékpárok küllői. Ugyancsak megfelel a drótkerítések kifeszítésére használt 4 mm-es horgonyozott dróthuzal. A drótból harapófogó, reszelő, kalapács, acél-gömbrudacska segítségével az alábbi alkatrészeket készítjük el: A. Két négyszáz milliméter hosszú, a rajz szerint formált drótot. Erre helyezzük majd a három nyársrudat. B. Négy négyszáz milliméteres rudat — ezek lesznek a lábak. A rudacskák egyik végét hegyesre reszeljük, a másikat egy acélrúd segítségével villaszerűvé alakítjuk. C. Három négyszázötven milliméter hosszú nyársrudat, amelynek egyik végét ugyancsak reszelővei kihegyezünk, a másik végére fa fogantyút helyezünk. Erre alkalmasak a vasüzletben kapható reszelőfogantyúk. A nyársat a helyszínen nagyon könnyen összeállíthatjuk: a lábakat kb. 350 milliméternyire szúrjuk be egymástól a földbe (kb. tíz cm mélységben).. Utána a lábak villácskáiba helyezzük az A betűvel jelölt rudacskákat, majd a négy láb közötti térségben tüzet rakunk. A nyársrudakra felszúrjuk az előre elkészített halhúst, és akkor kezdjük sütni, amikor az izzó parázs már nem lángol. ÍR)
