Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)
1976-06-12 / 23. szám
1976. jüniug 12. SZÖVETSÉGI SZEMLE 5 SOKAT SEGÍTHETNEK A SZÖVETKEZETI KLUBOK A falu kulturális életéről Így nevezi Podlužany községet a levicei (lévai) járás összes lakosa és mindazok az idegenek, akik itt jártak. Minden ház előtt virágok, főleg rózsák, fák és díszbokrok. De az udvarokat szintén virágzó, színpompás kertekké varázsolták. A Podlužanyi Efsz kertészetének üvegházaiban nagyobbára korai zöldséget termelnek, azonban virágkertészetük is közismert. Naponta több tíz gépkocsi áll meg itt, a távolabbi környékről is sokan jönnek ide virágot vásárolni. Néhány gondolat, amelyet egy írás keretén belül fel lehet vetni a sok fontos közül, ami a falu kulturális életét, pontosabban a népművelést illeti. Hiszen sokan akadnak olyanok, akik ágy gondolják, hogy a népművelés nem jelent mást, mint a falu és a vidék népi hagyományainak megőrzését, esetleg a valami oknál fogva „lémaradott“ felnőttek tanítását. Mások, — s ezekből akad a legtöbb — kizárólag csak az öntevékeny ének- és zenekarok, tánccsoportok, színjátszó együttesek és az irodalmi színpadok működését vélik népművelésnek. Részben igazuk van, de csak részben, mert a népművelést jóval sokoldalúbban kell napjainkban értelmezni. Elsősorban abból kell kiindulni, hogy a szocialista népművelés elsődleges feladata, hogy szilárdítsa a nép erkölcsi-politikai egységét. Ez azt is jelenti, hogy társadalmunk korszerű és haladó népművelése, csak pártos lehet. Ezt a pártos tartalmat, a haladó eszmék népszerűsítését az a tény teszi még teljesebbé, hogy fejlődő társadalmunk mindennemű, de főként gazdasági (s ebben benne van a mezőgazdaság, mint igen fontos ágazat feladatainak elvégzéséhez, sokoldalúan fejlett, képzett, művelt emberekre van szüksége. Köztudott, hogy ezeket a gondolatokat hangsúlyozzák pártunk XV. kongresszusának határozatai is. Nem kétséges senki előtt, hogy a korszerű, (de csak a korszerű) népművelésnek, s azon belül az öntevékeny művészeti mozgalomnak nagy szerepe van az emberek politikai nézetének, esztétikai ízlésének, életszemléletének helyes irányban való fejlesztésében, formálásában. S ez pedig nagy dolog, mert egyben azt is jelenti, hogy a népművelés komoly közügy. Fontos tehát és szükségszerű a népművelésnek és hazánk szocialista építésének formálódásának összhangja, a szocialista népművelésnek az állam, a párt általi irá nyitása. Szocialista rendszerünkben a politikai, a gazdasági, a kulturális élet egységet kell, hogy alkosson. így a korszerű népművelésnek szükségszerűen ehhez a komplex egységhez, társadalmunk építő munkájához kell kapcsolódnia. Társadalmunk népművelésének demokratikus jellege van, s e jellege folytán többek között az is komoly feladata és célja, hogy folyamatosan csökkentse a szellemi és fizikai munka közötti különbséget. Ennek érdekében szorgalmazza leginkább a kollektív önművelés fejlesztését, „az önmagam, s közben a mások“ művelésének elvét. S ezért tartja fontosnak a mezőgazdaságban dolgozók szakmai képzettségét, a haladni a korral“ elv betartását. Igen komoly szerep és feladat hárul ebben a meglevő szövetkezeti klubokra, s azok vezetőire. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a nevelő-művelő szándék nélküli klubok nem teljesítik tökéletesen küldetésüket. Amelyik klubban kizárólag csak az időtöltés a cél, az eredmény, elvesztett idő lesz. Természetesen kell a társas időtöltés is, de nagyon sok múlik az irányítottság és az öntevékenység összhangján. A klub vezetőségének, vezetőjének elsősorban arra kell törekednie, hogy olyan környezetet teremtsen, ahol az emberek valóban jól érzik magukat. De ezzel még nem fejeződött be a munkája, mert fokozatosan és egyre inkább fel kell keltenie az érdeklődést a kultúra, az új művészeti és műszaki problémák iránt. Az érdekfeszítő ismeretterjesztő előadásokon túlmenően, sok jó alkalom van felhívni a figyelmet a különböző társadalmi problémákra is. Ilyen alkalom lehet például egy-egy vitával egybekötött színes élménybeszámoló. Továbbá a különböző kiállítások, tapasztalatcserék, szakköri, tanulmányi látogatások, szakmai bemutatók stb. szervezése. Minden természetes alkalmat meg kell ragadni annak érdekében, hogy a klub látogatóiban felkeltódjék az érdeklődés az új szakkönyvek, művészeti alkotások és a társadalmi, politikai problémák iránt. A játékos, szórakoztató módszerekkel kezdve, s azokból kiindulva, de a végcél: az érdeklődés felkeltése a komolyabb ismeretek iránt. Mindez korántsem zárja ki a zenehallgatást, a táncot, a szórakozást. ., Persze könnyű tanácsolni, de nehéz a gyakorlatban véghez vinni. Így igaz. Tisztában vagyunk azzal, hogy a klubvezető is sok esetben szorul segítségre, s azt nem minden esetben kapja meg. Pedig különösen neki komoly szüksége van a központi és más intézmények módszertani, szakmai tanácsára, segítségére. Egy azonban bizonyos, hogy a legtöbbet az önművelés adhat. S aki irányítani akar, annak állandóan képeznie kell magát. Emellett ismernie kell és minduntalan újra és újra fontos felkutatni a falu lakosságának szellemi érdeklődési körét és szükségleteit. Ez lehet munkájának másik kindulási alapja. További igen fontos tényező: állan dóan igazodnia kell a klub irányításában az általános kulturális és művelődés-politikai célokhoz. Vagyis az egyéni és össztársadalmi érdekek egybehangolásának elvét sohasem tévesztheti szem elől. A mezőgazdaságban, a szövetkezetekben dolgozók életszínvonalának állandó emelkedése bizonyítja, hogy helyesen választottak. Hiszen a szocialista mezőgazdaságot szinte teljesen megváltoztatta a gépesítés. A fejlődő technikai ismeretek, igények kielégítése révén pedig egyre inkább közelebb kerül a szellemi és fizikai munka. S e komoly célkitűzés elérésében sokat segíthet a szocialista népművelés, valamint a szövetkezeti klubok tartalmas tevékenysége. A fejlődés megmutatta azt is, hogy bár számtalan kulturális intézmény létezik és jön létre, de tevékenységük színvonala nem mindig a legmegfelelőbb. Nem mindig indul ki a helyi adottságokból, s az össztársadalmi érdekekből. Így könnyen elveszti hatóerejét, s munkája öncélúvá válik. Ami a szövetkezeti klubok munkáját illeti, fontos a közös alap. Fontos mindenekelőtt a szövetkezettel való szoros együttműködés. Kizárólag csak a közös, a mindennapi gyakorlaton alapuló népművelői munka, illetve klubélet hozhat tartós eredményeket. Ez szolgálhatja legjobban a szövetkezeti dolgozók, a nép érdekeit, s ez lehet záloga társadalmunk fejlődésének. —t— Az egyik ház élőt Sebő néni ül a kispadon. Le nem veszi szemét a legelésző kislibákról. Beszédbe elegyedünk. Arcán az öröm és a bánat kifejezése váltakozik, ahogy a múltat idézi. Hajdanában pihenés nélkül kellett dolgoznia a földeken, gyakran ebéd nélkül. Kora hajnalban kelt és csak késő este tért pihenőre. Rengeteget dolgozott, tönkre tette egészségét. De ma az elégedettség hangján jegyzi meg: — Most azonban nyugodtan pihenhetek. Rendes nyugdíjat kapok, néha a kisunokámra vigyázok. Ha pedig bármerre tekintek, látom, kisfalunk mennyire kiépült és megcsinosodott. Es Sebő néni visszatért a régebbi emlékeire. <v.~' SZILAJ TÁNCOT JÄRVA... Foto: nk Egészségünk fenntartásának egyik fontos tényezője a természet, ezért védelme és az életkörnyezet csinosítása állandó feladatunk. (A szerző felvétele.) — Amikor a falunkban a szövetkezet megalapítását kezdték,' szidtam a városból jött urakat. Ügy gondoltam, hogy a kenyeret akarják a szánkból kivenni. De nézze csak, mit lát manapság! Jólétben élünk. En csak azt mondom, még Amerikában sem élnek az emberek jobban, mint nálunk. Itt a szomszédasszony, több mint harminc évig volt Amerikában és amikor tavaly hazajött, nem akart hinni a saját szemének. Ö mondta, hogy Amerikában csak annak lehet jó dolga, aki fiatal, erős és egészséges, aki dolgozni tud. Nem úgy, mint náiünk, ha dolgozol fizetést kapsz, de ha beteg vagy akkdr sem maradsz pénz 'tléikül. Szabadság, betegség idején, vagy ha a kisgyermeket gondozód, mindig biztosított a megélhetésed. A lányom az egyik este zsörtölődve jegyezte meg, hogy az „urak“ a szövetkezet egyesítésén spekulálnak. Erre azt mondtam neki — „ne zsörtölődj, mint én huszonöt évvel ezelőtt, mert még bánni fogod, hogy ezt már korábban meg nem csinálták“. Es tudja, mit mondott nekem, amikor nemrég a tehenészetben bevezették a második műszakot? „Mama — mondja a lányom, akt fejőnő — igaza volt. Most legalább minden második héten tovább alhatok, marad időm délelőtt a főzésre és a takarításra is. Öröm így dolgozni." Hiszen több ideje lesz a családja számára. Es hogy a nyáron a tengerpartra mennek üdülni. Mikor voltam én szabadságon? Tudja, már nyolcvan esztendős vagyok, de nemhogy a tengernél, még a Tátrában sem voltam. Es a mai fiatalok élete csupa társasutazás, szabadság, ünnepségek. Mindenre jut idő és a munkát is elvégzik. En mondom magának elégedett vagyok, hogy így gondoskodnak a falusi emberről. Okos volt, aki ezt a szocializmust kitalálta. Senkiről sem feledkeznek meg. Az én anyám kilencven korona aggsegélyt kapott. Milyen boldog volt, amikor ezt 140 koronára emelték. Jó magam most 800 koronát kapok, ennyit valamikor egy munkás két hónap alatt sem keresett meg. Miből tudja mindezt az állam fizetni. Csak nézzen körül itt a falunkban! Beton járdák — már nem kell a sarat gyúrni a házak majdnem mind emeletesek, autó, mosógép csaknem minden családnál akad. Ismerem jól ezt a falut Sebő néni. Szorgalmas emberek lakják. Ha kell szombaton, vasárnap is dolgoznak. Es nekik, mindegyiküknek érdeme, hogy körös-körül rózsatenger díszlik. Búcsúzáskor Sebő néni mosolyogva a telkemre kötötte: — Aztán azt is írja meg, hogy mindent köszönök és bocsássák meg a huszonöt év előtti tudatlanságomat. Ma már senki sem zárja be ajtaját a városból jött „urak“ előtt. De hiszen nincsenek is urak, viszont már szegények sem akadnak. CIMMERMANN MARIA Évfolyamzárás után A felnőttoktatás vitathatatlanul befolyásolja a dolgozók hozzáértését, munkakedvét, melynek törvényszerű következménye, a termelési eredmények minőségi, valamint mennyiségi javulása. A szövetkezeti munkaiskola töbéves tapasztalatai az idén is hasznosnak bizonyultak az efsz-ek nagy részében. Röviden talán így értékelhetnénk a szövetkezeti munkaiskola, a haladó tapasztalatok iskolájának lezárult évfolyamát. Ekként vélekednek a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének Rožňavaí (rozsnyói) Járási Bizottságán is a szervező szakemberek. A járásban levő szövetkezetek többsége a felnőttoktatás leghatásosabb, legcélravezetőbb módszerét választotta. A hallgatókat egy központba összpontosították, és a szövetkezeti munkaiskola előadásait összehangolták a haladó tapasztalatok iskolájának tévéműsoraival. Az előadásokban és a tévéműsorokban tervezett és megvilágított problémákat aztán a szakképzett előadók Irányította viták alkalmával, saját tapasztalatokkal bővítve tárgyalták meg. Természetesen ott, ahol anyagi- és műszaki szempontok akadályozták a hallgatók összpontosítását, csoportonként szervezték meg az előadásokat. Főleg a kisebb szövetkezetekben jártak el ilyen módszerrel. A jó példák mellett sajnos előfordultak olyan esetek is, ahol helytelenül fogták fel a szövetkezeti munkaiskola célját. A felnőttoktatásba csak a gazdasági és műszaki szakembereket vonták be, az egyszerű szövetkezeti tagokat kihagyták. A szövetkezeti munkaiskola célja azonban az, hogy a felvetett termelési kérdésekkel, új módszerekkel a lehető legtöbb szövetkezeti dolgozó ismerkedjék meg. Fő irányelv, hogy mind politikai, mind szakmai téren több tapasztalatot szerezzenek a dolgozók. Az említett járás 5016 szövetkezeti tagja közül 2028-at osztottak be az előadásokra. A részvétel 58 százalékos volt. Szó ami szó, lehetett volna jobb is! jól szervezték az iskolázást a plešiveci (pelsőci) „Vörös Csillag“ szövetkezetben — 190 hallgatóval. Sajnos, ugyanezt nem lehet elmondani a slavošovcei „Partizán“ szövetkezetről, ahol mindössze 30 állandó hallgató vett részt a szövetkezeti munkaiskolán. Az SZFSZ JB által hirdetett szocialista versenyben a Gemerské Teplice-i (gömörhorkai) „Béke“ Efsz végzett az első helyen. (2000 koronás pénzjutalomban részesültek.) Szervezési készségük, a hallgatók aktivitása követésre méltó. Az előadásokon 95—100 százalékos részvételt biztosítottak. Az előadók és felszólalók többsége sokrétű szakmai és politikai tudásról tett tanúbizottságot. A második helyen a Vlachovi Május 9. Efsz, a harmadikon pedig a Hrhovi (görgői) szövetkezet végzett. A „legjobb előadó“ címet a Gemerská Poloma-i „Új Pömör“ szövetkezet előadója, Ján Cervenák mérnök kapta, Vladimir Capo és Körtvély Károly előtt. Ismét lezárult egy évfolyam. Az ország valamennyi járásában alaposan áttanulmányozták, értékelték az elvégzett munkát. Annak ellenére, hogy itt-ott fogyatékosságok is mutatkoztak, bátran elmondhatjuk, hogy a felnőttoktatás szorgalmazása nem volt hiábavaló. Az igazi hatás azonban majd a jövő eredményeiben mutatkozik meg. Barak László A kultúra mindnyájunk közügyé — JEGYZET EGY BESZÉLGETÉSRŐL — A minap egy régi ismerősöm — aki a V-i szövetkezetben dolgozik, s köztudott róla, hogy napi fáradságos munkája után még aktívan hozzájárul a falu kulturális életének fejlesztéséhez — epésen megjegyezte: , — Tudod, azzal a színdarabbal, amellyel oly nagy sikert arattunk a faluban, bejártuk a környező vidéket is. A szereplők, meg a darabhoz szükséges kellékek szállítására a szövetkezet autóbuszát vettük igénybe, gondolván, bérmentesen megkapjuk, hiszen ennyivel ők is hozzájárulhatnak a falu kulturális életének fellendítéséhez. Sajnos, csalódtunk a szövetkezet vezetőségében, mert a CSEMADOK helyi szervezetének terhére kiszámlázta a buszköltséget... Ügy hiszem, ismerősömnek jogos ez a kifakadása. Már annál is inkább, mert az említett színdarab szereplőinek többsége szövetkezeti dolgozó. Azok a fizikai dolgozók, akik a napi fáradság ellenére lelkesedéssel jártak a próbákra, nagy sikerrel be is muttatták több ízben a darabot, hiszen a szomszédos falvakban is felléptek. A CSEMADOK szervezeten keresztül falujukat, szövetkezetüket képviselték, öregbítve jó hírnevüket. Valaki most megjegyezhetné: volt bőven bevételük is, futja miből fedezni a költségeket. Helyes a megjegyzés! De ha figyelembe vesszük, hogy az említett bevétel összegén a MATESZ színészgárdáját akarják meghívni, vendégszerepeltetni falujukban, lehetséges, hogy éppen a szóbanlevő buszköltség — mint hiány gördít majd nehézséget a nemes cél elérésének útjába. Viszont, ha sikerül egy színdarabot lekötni a MATESZ színtársulatával, ezáltal is a falu dolgozóinak magasabb fokú kulturális igényei kielégítését szolgálják, nemde...? Köztudott, számos szövetkezetben nem kis összegeket fordítanak kulturális célokra. Tehát, a V-i szövetkezet illetékesei nagyobb megértést tanúsíthatnának a kultúra ápolása, fejlesztése iránt, hiszen az nem csupán a kulturális intézmények és szervezetek feladata, hanem mindnyájunk közös ügye. Bodzsár Gyula í
