Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)
1976-06-12 / 23. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1976. június 12. 4 MIT TESZNEK A SZÖVETKEZETEK A SZOCIALISTA VAGYON vEdelme ÉRDEKÉBEN Fokozott ellenőrzéssel Jogtanácsadó A szövetkezeti tagok jogai és kötelességei Falvaink szocialista átformálása, a szövetkezeti termelési alap kibővítése a hatodik ötéves tervidőszakban Is tovább folytatódik. A gazdaságilag megszilárdul szövetkezetkebe kívánnak majd belépni az egyénileg gazdálkodó földművesek százai nemcsak Szlovákia északi járásaiban, kezdve a trenőíni járástól a őadcai és a Dolný Kubín-i járásokig, hanem Szlovákia déli részén a rožôavai (rozsnyói), a Rimavská Sobota-i (rimaszombati) és más járásokban is. Elsősorban ezeket az újdonsült, a szocialista szövetkezeti földművesek soraiba felzárkózott volt magángazdákat — akik napjainkban már kedvezőbb feltételek között alkalmazhatják a szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelés egyes formáit — érdekli majd a jogaikat és kötelességeiket rendező meghatározások, amelyeket a legújabb erre vonatkozó jogi előírások, nevezetesen pedig a szövetkezetek mintaalapszabálya tartalmaz. Azonban nemcsak az új tagoknak, hanem minden régi szövetkezeti tagnak is szüksége lehet arra, hogy ismerje jogait és kötelességeit, amelyeket minden esetben érvényesíthet is a társadalom, a szövetkezet és a szövetkezeti tagok érdekében. A mintaalapszabályok röviden és hangsúlyozottan sorolják fel az efsz tagjainak jogait és kötelességeit, amelyeknek széles skáláját képtelenség röviden összegezve felsorolni, mivel gyakorlatilag a földművesszövetkezet jogrendjének összes kapcsolatát érintik, amelyekkel a tag érintkezésbe kerül. A szövetkezeti tag alapjogai: a munkához való jog, amelyet Alkotmányunk is az első helyen említ, továbbá joga van a szövetkezetben végzett munkamennyisége, minősége, valamint a szövetkezet gazdasági eredményei szerinti jutalomra; joga van résztvenni a szövetkezet ügyeinek intézésében és irányításában, nevezetesen megválasztani a szövetkezet szerveit és ugyanakkor a tag beválasztható e szervekbe. A szövetkezeti tag jogai között említhetjük, hogy különböző javaslatokat és észrevételeket tehet, kérvényt és panaszt adhat be és ezekre választ, magyarázatot kérhet. Joga van továbbá kérni a szövetkezet segítségét és támogatását politikai és szakmai képzettségének fokozása érdekében és végül részt kérhet mindazokból az előnyökből, amelyeket a szövetkezet nyújt egyes pénzalapjaiból, valamint részesülhet mindazokban az előnyökben, amelyeket szocialista államunk nyújt a szövetkezetek tagjainak, nevezetesen a társadalombiztosítást érintő esetekben. A tag alapfontosságú kötelességei közé tartozik társítani földjeit, a szövetkezet rendelkezésére bocsátani összes termelőeszközét, amennyiben erre a szövetkezetnek szüksége van. Kötelessége továbbá dolgozni a szövetkezetben a munka iránti szocialista viszony elveit szem előtt tartva, igyekeznie kell minden erejével megszilárdítani és fejleszteni a közős szövetkezeti gazdaságot, védelmeznie kell a közös vagyont és elő kell segítenie a hozamok növelését stb. Feltétlenül be kell tartania a szövetkezet alapszabályait és minden esetben teljesítenie kell a szövetkezeti szervek határozatait, ugyanakkor aktívan részt vesz a szövetkezeti ügyek intézésében és a szövetkezet irányításában, növeli képzettségét és képesítését, gyarapítja politikai és szakmai tudását. Az eddigi jogrend előírásaival ellentétben kissé módosul a szövetkezeti tagok alapfontosságú jogainak és kötelességeinek mennyisége. Az előző alapfontosságű jogokból törölték a vagyon rendezése iránti jogot a tagsági viszony megszűnése esetében. Ezt nem is az indokolja, mintha a szövetkezet tagjai nélkülöznék ezt a jogukat, hanem azért van így, mivel ez a jog elvesztette eredeti jelentőségét annak következtében, hogy napjainkban már nem fordul elő a tagsági viszony megszűnése után az egyéni gazdálkodás felújítása. Ezzel szemben a szövetkezeti tag jogai között szerepel a szövetkezet támogatása és segítsége iránti jog szakmai képesítésének növelése és kibővítése esetén. Ez logikus következménye annak, hogy egyre növekszenek a szakmai képesítéssel szemben támasztott igények mind az irányító munkában, mind bármely más munka végzésekor a szövetkezetben. A szövetkezetben végzett személyes munka kötelességét az új rendelkezések nem szövegezik meg olyan egyértelműen, mint az előzőek, de tekintetbe veszik azt, hogy előadódhatnak olyan események, amelyek a tagot gátolják e kötelezettségének teljesítésében. Ezért minden tag kötelességévé teszik személyesen dolgozni a szövetkezetben ereje, legjobb tudása és lehetőségei szerint, amennyiben ezt egészségi állapota, életkora vagy más komoly ok (például tanulás, társadalmi funkció betöltése, kiskorú gyermek felöli gondoskodás) nem gátolja. Ez alkalommal csupán ennyit a szövetkezeti tag jogairól és kötelességeiről válaszképpen az említett járásokból beérkezett kérdésekre. JUDr. Michal Durdiak A történelmi tapasztalat azt bizonyítja, hogy minden korszaknak voltak úttörői. így van ez napjainkban is, amikor a dolgozók sokasága a hatodik ötéves népgazdasági tervben megjelölt feladatok teljesítéséért és túlszárnyalásáért értékes vállalásokkal síkra száll, s ezzel szocialista hazafiaságról tesz tanúbizonyságot. Ebben a tekintetben mezőgazdaságunk dolgozói is úttörő szerepet töltenek be. Május utolsó napján egy példamutató jelenségnek lehettünk részesei, amikor Ján J a n á к elvtárs, a nyugat-szlovákiaí kerületi pártbizottság vezetőtitkára, Ján Králik elvtársnak a kerületi nemzeti bizottság elnökének, valamint Jaromír A 1 g a y e г elvtársnak a kerületi mezőgazdasági igazgatóság vezetőjének jelenlétében fogadta a komárnoi (komáromi) és a trnavai Járás mezőgazdasági küldöttségét, akik átadták a vezetőtitkárnak a két járás harmadik kooperációs körzete mezőgazdasági dolgozóinak a CSKP XV. kongresszusa által jóváhagyott, a CSSZSZK 1976—1980-as évekre szóló népgazdaságfejlesztési irányelvek teljesítését és túlszárnyalását támogató kötelezettségvállalását. A komárnoi küldöttség nevében A. H 1 a v á č elvtárs, a trnavai járás nevében pedig J. S e p e I a elvtárs a JPB vezetőtitkára adta át a harmadik kooperációs körzet mezőgazdasági dolgozóinak értékes kötelezettségvállalását. A komárnoi járás harmadik kooperációs körzetének mezőgazdasági üzemei (a sokoleci, a őlíovi, a kameniőnái, a kolárovoi, a zlatná és a Zem. Olőa-i szövetkezetek) összesen 23 405 hektáron gazdálkodnak. A gazdaságok dolgozói magukévá tették a CSKP XV. kongresszusának mezőgazdasági termelés fellendítését célzó záradékait és hazafias kötelességüknek tartják síkra szállni a feladatok teljesítéséért és túlszárnyalásáért. A körzetre főképpen a gabonatermesztésben várnak jelentős feladatok, hiszen a kerület mezőgazdaságának évi átlagban nem kevesebb mint 2,5 millió tonna szemes terményt kell produkálnia, hogy elősegítse a gabonaprogram teljestíését Ezen feladathoz a harmadik kooperációs körzet mezőgazdasági üzemei (a komáromi járásban) azzal járulnak hozzá, hogy -r- a több mint 14 200 hektáro gabonaterületen — az 53,8 mázsás tervezett hektárhozamot négy mázsával túlszárnyalják. Szemes kukoricából viszont 62 mázsás hektárhozam elérésére törekednek. Ezzel az idén több mint 5600 tonna szemesterményt adnak terven felül. Ugyanakkor terimés- és abrak takarmányból annyit termelnek, amennyi az állatok ellátására szükséges, s lehetőség nyíljon bizonyos tartalék felhalmozására is. A kötelezettségvállalást 28 munkaközösség és 140 egyén felajánlásával támasztották alá. Korunk f m g ■ в // Ш uttoroi SZOCIALISTA HAZAFISÄGRÖL TANÜSKODÖ KEZDEMÉNYEZÉS A'trnavai járás harmadik kooperációs körzetének mezőgazdasági üzemei összesen 18 803 hektáron gazdálkodnak, s olyan élenjáró — országos jóhírnévnek örvendő — gazdaságok is ebbe a csoportba tartoznak, mint pl. a trebaticei szövetkezet, ahol ebben az évben mindent megtesznek a 61,5 mázsás gabonahozam elérése érdekében. Ezen szövetkezet s a többiek kötelezettségvállalása a CSKP XV. kongresszusán meghatározott feladatok túlszárnyalására irányul. A járás harmadik kooperációs körzetének mezőgazdasági dolgozói tudatosították, hogy nagy lehetőségekkel rendelkeznek egyebek közt a szemeskukorica termesztésének fellendítése tekintetében. Idén ezért több mint ezer hektárral bővítették annak vetésterületét. Azt a célt tűzték ki, hogy elérik a 62 mázsás szemtermés átlagot hektáronként. Ezzel egyidejűleg a szemestakarmányok gazdaságos, takarékos felhasználására törekednek. Szem előtt tartják a takarmányozási normák betartását, valamint a tervezett súlygyarapodás elérését. Jenák elvtárs nagyra értékelte a két járás harmadik kooperációs körzete földműveseinek szocialista hazafiságról tanúskodó kezdeményezését és hangsúlyozta, hogy a hatodik ötéves tervidőszak éveiben a nyugat-szlovákiai kerület mezőgazdasági üzemeire a népgazdasági tervből nagy feladatok hárulnak, melyeknek teljesítése a következetes politikai és szervező munka függvénye. A feladatok rangsorában első helyet foglal el a gabonatermesztése, annak ésszerű tárolása, gazdaságos hasznosítása, valamint elegendő, kiváló biológiai értékű — abrakpótlő — terimés takarmány termesztése. Ezzel egyidejűleg évi átlagban cukorrépából legalább 1,9 millió tonnát kell termelni ideális cukortartalommal, hogy jó és elegendő nyersanyagot jutathassunk feldolgozásra. Ennek elérését főleg a hektáronkénti növényégyedek mennyisége teszi lehetővé. Ugyanakkor a cukorrépa melléktermékei kitűnő takarmányként szolgálnak az állatállomány ellátásában. P i r š e 1 elvtárs, a Trnavai Kukoricatermesztési Kutatóintézet képviselője leszögezte, hogy a kukorica termesztésben a hektáronként szükséges tőszámon kívül ügyelni kell arra is, hogy négyzetméterenként meglegyen a 8—10 kukorícaegyed. Ez a tápanyagoknak és a felhasznált gyomírtószereknek a tenyészterületen való jó érvényesülése céljából szükséges, ami végeredményben jelentősen befolyásolja a terméseredményt is. Megjegyezte, hogy ahol a kukorica vetésével legalább öt napot késtek — nem tartották be a fajta agrotechnika alapelveit — ott nem kevesebb, mint 5 mázsa szemterméscsökkenéssel számolhatnak. Ez a jövőre nézve tanulságként szolgálhat mindenki számára. Janák elvtárs a nyári munkákra való felkészüléssel kapcsolatosan arról adott tájékoztatót, hogy a gabona begyűjtéséhez, a kisegítő kombájnokkal együtt, a kerületben elegendő betakarító kapacitásra van kilátás. Ez azt jelenti, hogy egy-egy arató-cséplőgépnek 76 hektárral kell megbirkóznia. Ehhez azonban az szükséges, hogy a közeli napokban a szerelők gyorsabb ütemben végezzék a i gépek javítását. A közelgő aratásig egy kombájn se maradhat üzemképtelen I A két járás harmadik kooperációs körzetének küldöttei beszámoltak a soron levő feladatok teljesítéséről s mérlegelték a termelés további fellendítését célzó azonnali és távlati teendők megoldásának a lehetőségeit. Fogadalmat tettek arra, hogy mindent elkövetnek az igényes célkitűzések teljesítése érdekében. Hoksza István kinti alkoholpróbáját szondázással. A vétkesek — tehát az italoson munkába lépők — megbüntetése, vagy talán a nevelő célzatú felvilágosító munkával párosult ráhatás, a megszégyenítéstől való félelem, vagy a többiek, a józanok példája esetleg a fegyelem követelményének öntudatos betartására való nevelés megtette hatását. Habár az ilyen vétségek száma ebben a szövetkezetben korábban sem volt jelentős, ilyen módon még a kártétel lehetőségét is igyekeznek kiküszöbölni. Akad azonban olyan szövetkezet, ahol takarékossági szempontoktól vezetve vagy más okból a megelőző intézkedésekre nem fordítanak kellő figyelmet. Ez viszont gyakran megbosszulja magát. Tavaly például a tifcovi (esicsói) szövetkezet tyúkfarmjára egymás után többször is betörtek. A baromfitelep ugyanis olyan közel van a községhez, hogy szükségtelennek látszott a telepet éjjelente őrizni. A sorozatos betörések arra késztették a vezetőséget, bár az elszenvedett veszteség nem volt túl jelentős — hogy e farmon is alkalmazzanak éjjeliőrt. Emelkedett ugyan a telep költségmegterhelése, de a betörések megszűntek. A most már megnagyobbodott čičovi székhellyel működő Wilhelm Pieck társult szövetkezetben kellőképpen óvják a közös vagyont. Nyaranta és ősszel mezei őrségek vigyázzák a határt. Így a csökkent munkaképességű vagy csak könnyebb munkára igénylő, idősebb tagjaiknak is kellő munkalehetőséget biztosítanak. Az ellenőrzést minden téren szintén alaposan megszervezték s így a vezetőség tagjai nyugudt lelkiismerettel térhetnek esténként pihenőre. Az utóbbi esztendőkben a tűzesetek megelőzése terén is komoly haladás észlelhető szövetkezeteinkben. Ezt jelentős mértékben a szövetkezeti dolgozók kellő kioktatásának és tájékoztatásának, a munkabiztonsági intézkedések következetes betartásának, a fegyelem megszilárdulásának is köszönhetjük. Az Orechová Potőú-i (dióspatonyi) szövetkezetben például az idei egyetlen tűzesetet nem a gondatlanság, hanem egy mozdony szikrája okozta, pedig minden szükséges biztonsági előírást betartottak ... Viszont a šahyi szövetkezetben Gregor István biztonsági technikus szavai szerint 1974 óta egyetlen tűzeset sem fordult elő. A szocialista tulajdon védelmének problémaköre ennél azonban még szélesebb, szerteágazóbb. Hogy kellő gondoskodást, előrelátást követel, az egyáltalán nem vitás. Az esetek többségében a gondatlanság, az önelégültség, a fegyelem lazulása és a hiányos ellenőrzés ad táptalajt a szocialista tulajdon megkárosítására. A rend, az öntudatos fegyelem, a megelőző intézkedések foganatosítása, a dolgozók kellő felvilágosítása és a hatékony, fokozott ellenőrzés a leg jobb orvosság az itt-ott még felburjánzó ilyen hibák leküzdésére. (obenau) A naponta újságot böngészőnek gyakran akad meg a szeme a legolvasottabb rövid hírek között olyanokon, hogy ekkor és ekkor itt és itt gondatlanságból tűz ütött ki a gazdasági épületben, amit a tűzoltók csupán néhány órás megfeszített igyekezettel tudtak megfékezni. Az anyagi kár ennyi millió ... Vagy az X szövetkezet traktorosa kihasználva a lehetőséget, huzamosabb ideje magánszemélyek kérésére fuvarokat vállalt. Ezzel a szövetkezet pénztárát ennyi meg ennyi ezer koronával lopta meg. De sok más olyan — a szocialista vagyon megkárosítását jelentő — esettel is találkozunk, amelyek a pontos ügyvitel, a kellő ellenőrzés, a nagyobb rend közepette legalább részben vagy teljes egészében elkerülhetők lettek volna. Ezt a problémakört feszegetve több szövetkezetben igyekeztünk a kérdésre — mi a legfontosabb a szocialista vagyonvédelem terén? — választ kapni. Több helyütt személyes sértésnek, alaptalan gyanútísának tekintették érdeklődésünket. Másutt kertelés nélkül tárták fel a múltban előadódott eseteket. Egyben a megtett vagy javasolt intézkedéseikről is beszámoltak, amelyekkel a helyzet javítását, a hibák kiküszöbölését igyekeztek elérni, illetve amelyekkel e kérdésben megfelelő eredményt mutathattak fel. Ez alkalommal mások okulására néhány esetet kiragadva szeretnénk tapasztalatcsere-fórumot teremteni. Mert bizony még itt-ott túlkapásra, visszaélésre, a szocialista tulajdon megkárosítására, eltulajdonísátára most is akad példa. Nem mentegetésképpen hozom fel, de nagyon igaz az a közmondás, hogy alkalom szüli a tolvajt. A szocialista tulajdon védelme azonban nem csupán a lopások megakadályozását jelenti. Ennél ez jóval összetettebb, bonyolultabb kérdés. De ha már ide lyukadtunk ki, álljunk is meg a lopások kérdésénél. Egyre inkább általánosan köztudatba kerül, hogy szocialista hazánkban minden a mienk, a dolgozóké. E helyes és valós elv helytelen értelmezéséből eredően egyesek a takarmányt, a termést, a gabonát, a zöldséget, a gyümölcsöt — mindazt, amit a szövetkezet kitermelt ennek alapján olyan saját tulajdonuknak vélik, amit kérdezés nélkül, térítésmentesen vihetnek haza. Egyes esetekben a közös vagyonnak ilyen téves értelmezése idéz elő komolyabb konfliktusokat. — A múltban, különösen ősszel, a kukorica betakarításakor gyakran megtörtént — mondta Paulovics István elvtárs a šahyi (ipolysági) székhellyel működő Vörös Lobogó társult szövetkezet ellenőrző bizottságának elnöke —, hogy egyesek, lopkodták a kukoricát. Míg korai burgonyát is termesztettünk, ezzel is akadt elég bajunk. Szintén igen keresett termény volt. Az áldatlan állapotot azonban sikerült megszüntetnünk. A lopáson rajtakapottaknak többi munkatársuk előtt csak annyit mondtam — ha koldus valaki, hogy ezt a pár kilót nem tudja rendes úton megvenni, ám vigye. Ez a megszégyenítés jobban hatott mindenfajta büntetésnél, habár pénzbírság kiróvását is alkalmaztuk. Ebben a szövetkezetben — véleményem szerint — a vezetőség az ellenőrző bizottsággal szorosan együttműködve éberen ügyel a közös gazdálkodást szabályozó rendelkezések betartására. Azonnal és érzékenyen reagál az időnként mégis előadódó esetek felszámolására. Legfontosabb feladatát a megelőző intézkedések megtételében látja, amelyekkel a visszaéléseknek, eltulapdonításoknak és más kétes tevékenységnek elejét vehetik. Igen jó az egyes részlegvezetők és a központi vezetőség közötti összhang, így már csírájában meghiúsíthatják mindenfajta ilyen jellegű tevékenység elharapódzását. Mert az apró, filléres értékű lopásokat sem szabad tűrni, a sok kicsi sokra mehet. A szocialista vagyon védelmének kérdését azonban nem lehet csupán az eltulajdonítások problémájára leszűkíteni. A kérdéshez szorosan hozzátartozik például a munkabiztonsági előírások betartása is. Nem egy esetben okozott jelentős károkat az ittasan munkába álló traktoros, gépkocsivezető. és ez a kár szintén a szocialista tulajdon csökkentését jelenti. A szocialista tulajdon ilyen megkárosításának megelőzése érdekében a šahyi szövetkezetben rendszeresítették a gépkezelők, traktorosok, valamint a gyakorta alkoholt fogyasztók időn
