Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)
1976-06-05 / 22. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1976. június 5. 44 Nagy tartalékok a tápanyaggazdálkodásban A CSSZSZK 1976—1980-as évekre szóló gazdasági és szociális fejlődésének irányelvei, mezőgazdasági fejlesztési vonatkozásban többek közt az istálló- és a műtrágyák lényegesen jobb felhasználására is ösztönöznek, ami szoros tartozéka a rendelkezésre álló eszközökkel, illetve anyagokkal való takarékos gazdálkodásnak. Azért is fontos, mert istállótrágyából Szlovákia mezőgazdasági üzemei nem bővelkednek. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy Istállótrágyából legcélszerűbb a közepes (300 q/ha) adag talajba juttatása. Egyrészt, mert a talaj humuszkészletét gyarapító, értékes anyagokból nem bővelkedünk, másrészt pedig mert a kelleténél több tápanyag használata is pazarlás. A termőtalaj trágyázására Szlovákia mezőgazdaságában évente mintegy 8 millió 500 ezer tonna istállótrágya — ebből a nyugat-szlovákiai kerületben 3 millió 330 ezer tonna — kerül ki az állattartó telepekről. Ezzel szemben a termőtalaj egynegyedének az istállótrágyázására legalább 12 millió 600 ezer tonna mennyiségű istállótrágya kellene. A nyugat-szlovákiai kerületben ebből 6 millió 200 ezer tonnára lenne szükség. Szlovákiai méretben tehát a hiány meghaladja a 4 millió tonnát. Ez arra hívja fel a figyelmünket, hogy az istállótrágya termelését fokozzuk. Ugyanakkor időszerű annak takarékosabb felhasználása is, hiszen sok gazdaságban a készlettel nem bánnak ésszerűen. A földeken napokig kupacokban, vagy rendezetlen rakványokban hagyott trágya tápanyagának legalább 50 százaléka vész kárba. Így szlovákiai méretben a tápanyagveszteség 4 millió 250 ezer tonnányira becsülhető! Ez a mennyiség elegendő volna 120 ezer hektár földterület bőséges szerves trágyázására. A lelkiismeretlen, felületes bánásmód következményeként a légköri csapadékkal, a rendezetlen trágyatelepekről évente elmosódik legalább félmillió tonna szervesanyag, elillan 12 ezer tonna nitrogén,, 0000 tonna foszfor és kb. 15 ezer tonna kálium. Annak ellenére, hogy általánosan ismeretes az istállótrágya termésfokozó hatása, csak kevés gazdaságban gondoskodnak annak szakszerű kezeléséről, tápanyagainak megtartásáról, gazdaságos, ésszerű hasznosításáról. Feleslegesnek minősitik a minőség tartása érdekében megfelelő munkaerő foglalkoztatását, inkább veszni hagyják a készet. Ezzel szemben műtrágyát vásárolnak, de közben még elégedetlenkednek is, mert nem kaptak belőle korlátlan mennyiségben. Talán mondanunk sem kell, hogy a pazarlásnak ez egyik tipikus példája. A gazdaságok sokaságában az istállótrágya lelkiismeretlen gondozása végett a talajnak csak kis hányada kaphat jó tápértékű szerves anyagot, így nem csoda, ha a földek humuszkészlete egyre rosszabb, ami azt is jelenti, hogy hiányában a talaj mikroszervezeteinek a tevékenysége csökken, majd elhal, jó terméseredményt ilyen talajokról nem várhatunk! Egy kutatócsoport mintavétellel megállapította, hogy az elhanyagolt trágyatelepek anyagának szerves anyag összetétele mindössze 11—17 százalék közt váltakozott. Ezzel szemben az átlagos minőségű istállótrágyában legalább 40 százaléknyi szerves anyagnak kellene lennie. Ez is azt bizonyítja, milyen nagy a pazarlás. Köztudomású, hogy a talaj tápanyagkészlete visszapótlásában, termőereje fokozásában jelentős szerepet töltenek be a foszfor és káliumtartalmú műtrágyák. A hatodik ötéves tervidőszakban erre a célra legalább 73 ezer tonna foszfortrágya keli, míg káliumból valamivel kevesebb, mert jobb a talajok ellátottsága. Mégis 20 ezer tonna káliumtartalmú trágya szükséges. Szakkörökben feltételezik, hogy a hatodik ötéves tervidőszakban az állattenyésztésben meghonosodó tartástechnológia folytán az istállótrágya hagyományos termelése mintegy 40— 50 százalékkal csökken. Ezzel szemben a szerves trágyával talajba juttatott tápanyagok aránya az előző öt évhez képest jelentősen zsugorodik, ami azt jelenti, hogy az összes tápanyagmennyiségnek a szervestrágya legfeljebb csak 10 százalékát, vagy még annyit sem nyújtja. Tekintettel a szerves trágya rendkívül jő — a talaj biológiai életét befolyásoló — tulajdonságának, szükséges, hogy módot találjunk még nagyobb mennyiségben való termelésére, gazdaságos felhasználására, mert a nagy adagban talajba juttatott műtrágyák kellő humusztartalom hiányában meglehetősen rosszul érvényesülnek, gyakran ellentétes hatás váltanak ki a talajéletre, mint amilyent elvárnánk. Ezért feltétlenül gondoskodjunk a termőföldek humuszkészlete szüntelen fokozásáról, ami a növénytermesztésben fontos és alapvető feltétetle a termelékenység fokozásának. Az istállótrágyát nem ösztönszerűen, hanem tudatosan kell termelni. Ebben a törekvésben tudatosítani kell többek közt azt, hogy rendes feltételek közt egy számosállat (500 kg-os tehén) évente mintegy 112 mázsa érett trágyát nyújthat. Ennek köbmétetrenkénti átlagsúlya mintegy 800 kg. Ennek az ismerete a gondozás, a szállítás, valamint a rakványozás szempontjából, továbbá azért szükséges, hogy évente annyi trágyát halmozunk fel a földek végében, amenynyi azokra szükséges. Számolnunk kell azzal is, hogy 1 mázsa istállótrágyában mintegy 40 dkg nitrogén van. Ehhez kell méretezni a műtrágya adagját, melynek egy mázsájában, ha 20 százalékos tápanyag koncentrációról van szó, 20 kg, vagyis ötszörösen több a nitrogén, mint a szervestrágya hasonló mennyiségében. Arról van tehát szó, hogy a gyakorlatban ne pocsékoljuk azt a tápanyagmennyiséget, amelyet az állattenyésztés melléktermékként szervestrágya formájában szinte ingyen nyújtott számunkra. Ne feledjük azt sem, hogy az istállótrágya tápanyagkészlete az állatok táplásában felhasznált eleség minőségén múlik. Az istállótrágyával való ésszerű gazdálkodás , természetesen nem azt jelenti, hogy mondjunk le a műtrágyák használatáról, hanem azt, hogy a felhasználás során legyünk igényesebbek. Olyan adagot juttassunk a talajba, mely megfelel a növények szükségletének és a talaj tápanyagtelítettségének. Ne használjunk trágyából többet, de kevesebbet se, mint amennyit a növény rendes körülmények közt a termésátlag fokozása szempontjából megkíván. Ha nem így cselekednénk, akarva-akaratlan pazarlókká válnánk. Károsodna a termelő, s ugyanúgy a társadalom. Hoksza István Eredményeink és célkitűzéseink az állattenyésztésben Szlovákiában az ötödik ötéves tervidőszak éveiben pozitív fejlődést értünk el a mezőgazdasági termelés fejlesztésében. A múlt évi bruttó mezőgazdasági termelés az 1970-es év eredményeihez viszonyítva 18,3, az árutermelés pedig 43,4 százalékkal növekedett, az előirányzott 16,1, illetve 25,9 százalékkal szemben. EREDMÉNYEINK az Állattenyésztésben Az állattenyésztési termelés tekintetében a múlt évben kedvezőek voltak eredményeink. Mezőgazdaságunk e téren azonban még problémákkal küzd. A vágóállatok tervezett felvásárlása az 1970-es évi eredményhez visszonyítva 1975-ben harminchat százalékkal növekedett. Az ötödik ötéves tervidőszak éveiben 179 ezer tonnányi mennyiséggel szárnyaltuk túl a felvásárlást, ebből a baromfihúst mintegy 48 ezer tonnával. Tejből 140 millió literrel, tojásból pedig 223 millió darabbal értékesítettünk többet, mint ahogyan azt az 5. ötéves tervidőszak feladatai előirányozták. A szarvasmarha-tenyésztésben negatív jelenséggel is találkozhattunk. Nem sikerült teljesítenünk ugyanis a szarvasmarha- és a tehénállomány tervezett darabszámút s növekedett az állatok elhullása is. A szocialista szektorban ugyan elértük a tervezett tehénállományt, azonban nem számoltunk az egyéni szektor tehénállománya rohamos csökkenésével. A tehenek hasznosságával szintén nem lehetünk elégedettek. Az ötödik ötéves tervidőszakra tervezett 2755 literes évi és egy tehénre számított tejelékenységgel szemben csak 2705 literes átlagot értünk el. A hízómarhák átlagos napi súlygyarapodása csak 0,82 kg volt. Sertésből és baromfiból teljesítettük a tervezett darabszámot. Egy anyasertéstől át'agosan 16,8 malacot választottunk el, s a hízók átlagos napi súlygyarapodása csak a 0,49 kg-ot érte el, a tyúkok évi tojáshozama pedig 242 lett. Ezzel szemben nem sikerült teljesítenünk (150 ezer darabbal) a juhok tervezett állományát. Nem lehetünk elégedettek a felvásárolt gyapjú minőségével és a bárányhizlalás színvonalával. Az elmondottakból arra következtethetünk, hogy az ötödik ötéves tervidőszak éveiben váltakozó sikereket értünk el az állattenyésztési termelésben, már pedig rengeteg termelésfejlesztési lehetőségekkel rendelkezünk, — mint ahogyan azt a CSKP KB és az SZLKP KB múlt évi októberi plénumának a határozatai is kihangsúlyozták —, melyeknek kiaknázása a jelenlegi ötéves tervidőszakban elsőrendű feladatunk. IGÉNYES, DE TELJESÍTHETŐ FELADATOK Mezőgazdaságunk további fejlődése a jövőben elsősorban a termelés összpontosításán és szakosításán, valamint a kooperáció és az integrációs viszonyok , fejlesztésén alapszik. Hasonló törekvésekkel számolunk az állattenyésztési termelés hatékonyságának a növelése tekintetében is. Elsősorban gondot kell fordítanunk a gazdasági állatok darabszámának a további gyarapítására. Ezt olyan mértékben kell végeznünk, hogy 1980-ban a múlt évi valósághoz viszonyítva lehetőség nyíljon a vágóállatok felvásárlásának 21, a tejnek 24, a tojás felvásárlásának pedig 25 százalékos növekedésére. Különösen a tehénállomány gyarapításában várnak reánk komoly feladatok. A szocialista szektorban 1980-ig harmincezerrel kell növelnünk a tehenek számát, de ugyanakkor helyetesítenünk kell az egyéni szektor csökkent állományát is. Előreláthatólag a tehénállomány 15 százalékos gyarapításával számolhatunk. Ezenkívül a hatodik ötéves tervidőszak végével el kell érnünk száz tehéntől a száz borjú felnevelését. A szarvasmarhák nemesítését olyan irányba kell fejlesztenünk, hogy a nemesített állatok aránya elérje az egész szarvasmarha-állomány harminc százalékát hozzájárulva ezzel a nagyobb termelőképességű egyedek és állományok tenyészetének a kialakításához. A jövőben elsőrendű feladatnak kell tekintenünk mind az abrak-, mind, a terimés takarmányok ésszerű felhasználását. Arra kell ügyelnünk, hogy egy liter tej előállítására — a hasznosságtól függően — 0,31 kg abraktakarmány mennyiségnél ne használjunk többet. A hízómarháknál egy kg húst maximálisan 2,1 kg abrakkeverékből kell kitermelnünk. A sertéstenyészetekben fő feladat az iparszerű termelési rendszerek gyorsabb ütemű bevezetése, a termelés színvonalának az emelése és a termékek minőségének a javítása. Egy anyasertéstől tizenkilenc malacot kell elválasztanunk és elérnünk a hízók 0,56 kg-os átlagos napi súlygyarapodását. A juhtenyésztés tekintetében a fő figyelmet — az elfogadott koncepció értelmében — az állomány gyarapítására kell fordítanunk, javítanunk kell a gyapjú minőségét és a bárányhizlalás színvonalát. Feladataink az elkövetkező öt évre ismertek. Teljesítésükhöz a feltételek megvannak. Csakis az állattenyésztésben dolgozókon és az ezek munkáját szervező és irányító szakembereken múlik, hogyan kamatoztatják szaktudásukat és ismereteiket a köznapok gyakorlatában. (—blm—) Az állattenyésztés legfontosabb láncszemét a hatodik ötéves tervidőszak éveiben a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése képezi. Ezért a fő figyelmet a szarvasmarhák, főleg a tehenek darabszámának a gyarapítására, valamint hasznosságuk és szaporodásuk fokozására kell fordítanunk. E tekintetben igényes feladatok várnak a Nyugat-szlovákiai Kerületi Fajtanemesítő Intézet dolgozióra is. Szlovákia Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma feladatul adta a fajtanemesítőknek, hogy az első negyedévben —• az eredeti feladatokkal szemben — 18 ezer üszővel többet fedeztessenek be. Az operatív feladatot sikerült teljesíteni. A kerület mezőgazdasági üzemeiben 18 ezer 781 üszőt fedeztettek be terven felül. Lemaradás csak a komárnoi, nitrai és a Nové Zámky-i járásokban volt tapasztalható. A befedeztetett üszők száma az első negyedévben elérte a 75 ezer 441 darabot, ami száz tehénre számítva 34,2 üszőt jelent. Ezzel lehetővé válik az, hogy a szelektálás után még az idén körülbelül 67 ezer üszőt (30,4 darab száz tehénre számítva) csoportosítsunk át a tehenek sorába. Az üszők átcsoportosítása terén legjobban a trenčíni, a Dunajská Streda-i és a trnavai, leggyengébben pedig a Nové Zámky-i, komárnoi és a galantai járások állnak. Az üszők reprodukciójának színvonala az ellés korában is megmutatkozott. A szlovák tarka marhák átlagosan 29 hónap és kilenc nap, a nemesi-A hasznosság növelése elsőrendű feladat tettek pedig kevesebb, mint huszonkilenc hónapon belül ellettek. Nagyobb lemaradás a chotíni, kávái, modnanyí, sikenicai, tupái, žemberovcei és a jatovi szövetkezetben volt tapasztalható. A múlt év utolsó és az idei év első negyedében elért fedeztetési és fogamzást eredmény jó szaporodási feltételt biztosított. A vemhes tehenek és üszők száma az idén eléri a 232 ezer — száz tehénre számítva pedig a 108,3 darabot. Ez lehetőséget adhat annak a feladatnak a teljesítésére is, melynek célja száz tehéntől száz borjú felnevelése. Az idén jelentős feladatok várnak a kerület állattenyésztési dolgozóira a tejtermelésben is, hiszen tehenenként 3090 literes évi tejelékenységgel számolunk. A múlt évben a kerületben már száztizenegy tenyészetben érték el a 3300 literes átlagos tejelékenységet. Tizenegy tenyészetben (3608 tehén már túllépték a 4100 literes átlagot isi Ezzel szemben viszont még huszonöt tenyészet van a kerületben, mely még a 2500 literes évi fejési átlagot sem érte el! A jövőben nagyobb gondot kell fordítanunk a tehenek kiselejtezése körüli teendőkre is. A múlt évben pl. a kerület ötvenkét tenyészetéből a tehénállomány több mint negyven százalékát selejtezték ki! Ezzel szemben jóval kisebb hasznosságot értek el, mint kellett volna. E példa is bizonyítja, hogy a tehénállmány felújítása nem minden esetben vezet a hasznosság fokozásához. Ebben bizonyosan közrejátszott a felületes gondozás és a szakszerűtlen takarmányozás is. A sertéstenyésztésben a fő feladat a hústípusú sertések hizlalásának további kiszélesítése, a kocaállomány nagyobb hasznú tenyészsüldőkkel való felújítása és az anyasertések mesterséges megtermékenyítésének a fokozása. Tavaly a kocaállomány hetvenegy százalékánál használtuk ki pároztatás céljából a hústípusú apaállatokat. A Dunajská Streda-i járásban ez az arány már százszázalékos, a bratislava-vídéki járásban 94 a leviceiben pedig hetvennégy százalékos. A hústípusú sertések tenyésztésének kiszélesítéséhez az előfeltételek megvannak. Az idén a hústípusú apaállatok száma 3870 darabbal gyarapodik. így a pároztatásra már 5624 hústípusú apaállatot használhatunk fel. A múlt évben a tenyészsüldők álományának felújítása 21, az összes süldőké pedig 42,5 százalékot tett ki. E tekintetben legjobban a senicai, trenőíni és a galantai járások állnak. Az idén a továbbtenyésztésre szánt tenyészsüldők száma előreláthatólag eléri a 34 ezer 800 darabot, ami a kocaállpmány 33 százalékos felújításának felelne meg. Sajnos, eddig szerződésileg csak mintegy 18 ezer tenyészsüldő eladására van kilátás! Az anyasertések mesterséges megtermékenyítése a kerület mezőgazdasági üzemeiben terjed. Az első eredmények biztatóak. A termelő tenyészetekben a fialásonként született malacok száma kocánként elérte a 9,5 darabot. E tekintetben a legjobb eredményeket a levicei, a Nové Zámky-i és a komárnoi járásokban érték el. Az idén számolni kell a mesterséges megtermékenyítés további kiszélesítésével is. Az adatok szerint több mint húszezer anyasertést érint a mesterséges megtermékenyítés. A hatodik ötéves tervidőszak további éveiben olyan feltételeket kell kialakítani, melyek lehetőséget nyújtanak a kerület kocaállományának mintegy felénél a mesterséges megtermékenyítés alkalmazására. Az elmondottakból arra következtethetünk, hogy a kerületi fajtanemesítő intézet dolgozói a hatodik ötéves tervidőszak éveiben komoly feladatok előtt állnak. Ebben a törekvésben feltétlenül szükség van az állattenyésztési dolgozókkal való kölcsönös együttműködés elmélyítésére, az állatok ivarzésának pontos szignalizálására és az inszeminácíós dolgozók minőségbeli munkájára. —•blm— A sertések elhullási veszteségeinek a megelőzése A szopósmalacok és a sertések elhullását fertőző és nem fertőző betegségek okozhatják. Az előbbiek közül elsősorban a sertések fertőző gyomor- és bélgyulladása, az Aujeszkyféle betegség, a malacok vírusos hasmenése és légzőszervi betegségek a legelterjedtebbek. E betegségek megelőzése és gyógykezelése érdekében a vakcinákat sikerrel alkalmazzuk, de még így sem érünk el megfelelő eredményeket. Ennek több oka is lehet. A fiaztatóban az állatgondozók elmulasztják a szigorú 'állategészségügyi követelmények betartását, ami azután az állati szervezet erős megterhelésében és a sztresszhatás megnyilvánulásában jut kifejezésre. A sztressz keletkezését a fiaztató helytelen hőmérsékleti viszonyai is előidézhetik. A kocáknak elegendő a 16 fok Celsius hőmérséklet, mert me legebb környezetben a tejük elapad és kevesebb abraktakarmányt fogyasztanak. Ezzel szemben a szopósmalacok születésük után 32 fok Celsius hőmérsékletet igényelnek, mert termoregulációs rendszerük — a hőmérséklet ingadozásához való alkalmazkodásuk még nincs kifejlődve. Ez a képességük csak néhány nap elteltével fejlődik ki. Ezért a szopósmalacok által igényelt hőmérsékletet infralámpákkal biztosítjuk. Ugyancsak sztresszt okozhat a levegőben található ammóniák vagy széndioxid-túltengés is. Ez ellen szellőztetéssel védekezhetünk. A nem fertőző betegségek közül nagy elhullást okoz a sertések kannibalizmusa. Ez abban nyilvánul meg, hogy a sertések egymás farkát, esetleg a fülét is rágják. Ennek oka ismeretlen. Általában a kutricák túlzsúfoltsága, ivóvíz-hiány és a környezet magasabb hőmérséklete esetén fordul elő. A kannibalizmus elleni legjobb védekezésnek a sertések farktalanítása bizonyult, amit 25 órával a malac születése után célszerű végezni. A kocák nagyobb arányú összpontosítása esetén nagyobb vitamin, ásványi anyag és nyomelem-felhasználás tapasztalható. Ezért minden állatgondozónak ismernie kell a helyes takarmányozás alapelvét. Pl. az A-vitamin hiánya hátrányosan hat a fiatal állatok fejlődésére és károsítja a szervezet nyálkahártyáját. A D vitamin elősegíti a mész sé a foszfor beépítését a csontokba és felszívódásukat a bélből. Ásványi anyagokra, főleg mészre és foszforra csbntképzés és a szervezet anyagcseréje szempontjából van szükség. Hiányuk zavarokat akozhat az állomány újratermelési folyamatában. A nyomelemeknek a szervezet néhány létfontosságú folyamatában van fontos szerepük. Meidlik Kálmán
