Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)
1976-06-05 / 22. szám
1976. június 5. I SZABAD FÖLDMŰVES ß A CSEKÉLYEBB ÉRTÉKŰ TERIMÉS TAKARMÁNYOK RACIONÁLIS KIHASZNÄLÄSA Selejtből érték Ä mezőgazdasági termelés belterjességének fokozását célzó jelenlegi fejlődési folyamat megköveteli, hogy egyre újabb racionalizáló intézkedéseket keressünk a mezőgazdasági termelés minden ágazatában. Már a CSKP XIV. kongresszusa kitűzte azt a feladatot, hogy az állattenyésztésben az 1 kg hús előállításához szükséges abraktakarmány-fogyasztást 1,5—2 kg-ra csökkentsük, az 1 liter tej kitermelésekor pedig a fogyasztás ne haladja meg a 20 dkg abrakmennyiséget. Ezt a célt szolgálja a takarmánygyártó ipar gyors fejlesztése, hogy megfeleljen a szarvasmarha-tenyésztés, illetve az egész állattenyésztés műszaki és szervezési feltételeinek. A takarmányalap biztosítása, ami nélkülözhetetlen a szarvasmarha-hizlalás hatékonyságának fokozásakor, az abrakfogyasztás csökkentése mellett megköveteli, hogy folyamatosan oldjuk meg és keressük a kevésbé értékes terimás takarmányok hatékonyabb és célszerűbb kihasználásának módját. Ezzel a problémával ma már csaknem minden fejlett mezőgazdasággal rendelkező ország birkózik. A csekélyebb értékű terimés takarmányok célszerűbb és hatékonyabb felhasználásának egyik módja a préselt takarmányok előállítása. A szemcsésített, illetve préselt takarmányok előállításakor jól felhasználhatók az olyan eddig kevéssé kihasznált források, mint amilyen a szalma, a másodrendű széna, a kukoricaszár, a szölőseprő, a kipréselt gyümölcsök. Az említett takarmányok felhasználásával lényegesen csökkenthetjük az abrakfogyasztás mennyiségét. A préselt takarmányok gyártásával egyidőben oldják meg a szarvasmarha-hizlalás racionális módjait felhasználva a gyengébb minőségű terimés takarmányokat és a préselt takarmányok ízesítésére szolgáló különféle hulladékanyagokat. A szarvasmarha-hizlalás esetében a préselt takarmány felhasználása, amely magába foglalja és tartalmazza az összes, a kérődzők számára nélkülözhetetlen alapanyagokat, a következő eredményeket érhetjük el: 9 Nagyobb hasznosságot, jelentősebb hozamot a jő minőségű szárított takarmányok alkalmazásával annak következtében, hogy a termelési folyamat során a takarmányban fellelhető és emészthetetlen ballasztanyagot emészthető, megfelelő tápértékű takarmánnyá változtatjuk. • Változatos étrendet biztosíthatunk az állatoknak, tekintettel hasznosságukra, korukra és a számukra szükséges tápanyag-mennyiségre. 9 A friss takarmányok adagolása mellett megfelelő készleteket is gyűjthetünk préselt takarmányok előállításával. 9 A lehető legnagyobb mértékben egyszerűsíthető a takarmányozási technika. # Jelentős mértékben csökkenthetjük az abraktakarmányok fogyasztását. 9 Nagyobb napi súlygyarapodást érhetünk el. 9 Csökkenthetjük az élőmunka-szükséglet részarányát. 9 Csökkenthetjük a hizlalás! időt. 9 A préselt, illetve szemcsésített takarmányt, mint komplett takarmányadagot is felhasználhatjuk, de jó eredmény érhető el adagolásával, ha a terimés takarmányadag kiegészítését szolgálja. Az egyes alapanyagok és adalékok mennyiségének meghatározásakor egyrészt a létező takarmányalapból, másrészt a szükségletből indulnak ki, hogy biztosíthassák a kérődzők takarmányozására szükséges összes tápanyagot. Az alábbi táblázatban feltüntetjük a nitrai Állattenyéztési Kutatóintézet által javasolt receptúrát, amit a Horné Brusnice-i szövetkezet, valamint a Brezno-i Állami Gazdaság számára dolgoztak ki. Komponensek százalékarányban Állattenyésztési Kutatóintézetben Brezno Horné Brusnice abraktakarmány 10 25 20 15 18 13,2 lucernaliszt — — 10 10 18 11 szárított répaszelet _ _ — — 20 — melasz — — — 5 18 6 takarmányszalma 70 50 50 50 13 60 ásványi adalékok — — — — 1 0,4 hugyany 3 3 3 — 2 6 lóbab — — — — 10 — MKP III 2 2 2 — — — kisegítő koncentrátum egyéb 15 20 15 20 — 3,4 Az alábbi receptúrát a Malacky Állami Gazdaság számára a beszerezhető anyagok szerint és a Repy Allattenyésztésl Kutatóintézet tapasztalatai alapján dolgozták kL százalékarányban Komponensek tehenek, hízók, növendékállatok számára abraktakarmány 45 40 40 lucernallszt 20 — 8 szárított répaszelet 7 10 — szárított répa 10 — 10 szárított silókukorica — — 10 melasz — 10 10 takarmányszalma 15 34 20 ásványi adalékok 3 3 2 hugyany “““ 3 " Az említett receptúrákat csupán javaslatként kezelhetjük. A préselt takarmányok felhasználásakor, amelyeket a mezőgazdasági üzem állít elő, a receptúrát egyénileg kell összeállítani a beszerezhető takarmányok szerint, figyelembe véve a kutatóintézetek és az egyes mezőgazdasági üzemek tapasztalatait, amelyek préselt takarmányokat maguk készítenek. Napjainkban egyre-másra épülnek hazánkban a préselt takarmányok előállítására szolgáló berendezések. A technológiai berendezést a pardubicei Továrne mlynských strojov (Malomgépgyár} nemzeti vállalat gyártja. E berendezés összeállításával, a gépesítés legnagyobb mértékű kihasználását szem előtt tartva, egymástól függetlenül több vállalat foglalkozik, ami bizonyos hátrányt jelent. A préselt takarmányt készítő berendezések felállítását maguk a mezőgazdasági üzemek is végzik. Amint ismeretes számos beruházó viszont nem ismeri kellőképpen az e téren kifejlesztett új technikát, esetleg hiányzik az olyan technológiai berendezés, amely lehetővé teszi a préselt takarmányok gyártását a takarmányszlma, az értéktelen széna és különböző takarmánypogácsák, vitaminok, ásványi anyagok, melasz stb. felhasználásával. A préselt takarmányok technológiai berendezések optimális összeállításával a gépállomások és a mezőgazdasági gépjavító üzemek is foglalkoznak. A Rovinkai Mezőgazdasági Műszaki Kutatóintézet fejlesztési-konstrukciós osztálya kidolgozta a préselt takarmányok technológiai vonalának összeállítását elősegítő javaslatot. A Žiar nad Hronom-i gépállomás projekciós egysége e javaslat alapján kidolgozta a VTK2—000 és a VTK2—700 típusú, préselt takarmány előállítására szolgáló technológiai berendezés projektumát, amely a terimés takarmányok felhasználását teszi lehetővé előre meghatározott receptúra alapján. A VTKŽ—600 típusú tiakarmánypréselő, amelyben TL— 600 jelű takarmányprést használnak ős a VTK2—L700 TL—700 jelű préssel felszerelve Jó szolgálatot tesz a mezőgazdasági üzemekben préselt takarmányok előállításakor. Ez esetben az alapanyagot terimés takarmányok, főképp szalma képezi, amihez takarmánykeverékeket, különböző takarmánypogácsákat, ásványi adalékokat, hugyanyt, melaszt stb. kevernek. E gépsort olyan berendezéssel szerelték fel, amely lehetővé teszi a terimés és az ömlesztett komponensek keverését, adagolását, valamint folyékony adalékok hozzákeverését. A formázó présen kívül olyan berendezést is iktattak e gépsorba, amely kiszűri az esetleges idegen anyagokat, továbbá lehetővé teszi a kész termék hűtését és tárolását. A gépi berendezés egyes technológiai csoportokba sorolva igen célszerűen kapcsolódik egymáshoz. A gépi berendezésen kívül a kezelő személyzet számára is megfelelő teret biztosítottak. Az egész berendezés kezelését központilag végzik, innen fényjelzések segítségével ellenőrzi az operátor, az egyes elektromotorok üzemelését. Szlovákiában a VTK2—000 és a VTK2—700 típusú takarmányprések építését és felszerelését az egyes kerületek szerint a következő gépállomások végzik: A nyugat-szlovákiai kerületben a Nové Zámky-i gépállomás a közép-szlovákiai kerületben a 2lar nad Hronom-i, a kelet-szlovákiai kerületben pedig a michalovcei gépállomás. E berendezések legfőbb szállítója a 2iar nad Hronom-i gépállomás, amely egyúttal a tervező szerepét is betölti és segítséget nyújt e beruházások megvalósításakor. Az említett gépállomásokon kívül a takarmányprés-készítő berendezések technológiai gépsorának előállításában részt vesznek a kremniőkai, a Považské Chlmec-i, a holtcei, a lučeneci, hurbanovoi, krškanyi, Turčianské Teplice-i, Velký Krtíš-i, michalovcei, vranovi és a stropkovi gépállomások is. A préselt takarmányok gyártását végző berendezések szállítását és létrehozását az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma által jóváhagyott irányelvek szerint valósítják meg, mivel a minisztérium a mezőgazdasági igazgatóságok segítségével állította össze a beruházók névsorát és ez a jegyzék mérvadó a szállító és a projekciós szerv számára. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium által elfogadott elvek keretében 1975-ben 39 takarmánypréselő építésének előkészítését kezdték meg. Ilyen jellegű takarmánypréselőt a puchovi Május 1. szövetkezetben 1976 áprilisában helyeznek üzembe. Ez lényegében Idén az első takarmánypréselő, de nem az utolsó, mivel az év folyamán további beruházók is üzembehelyezik az elkészült takarmánypréselő berendezéseiket. Az öntözéses növénytermesztés nagyarányú fejlődésével és az öntözött területek növekedésével egyre fontosabb annak a kérdésnek vizsgálata, hogy a tartós öntözés milyen hatást gyakorol a talaj termelékenységére. A talaj, mint a növénytermesztés fontos bázisa, sajátosságaival, fizikai és kémiai tulajdonságaival folyásolja be az öntözés hatékonyságát. A talaj és az öntözés kölcsönhatásának vizsgálatával mindenekelőtt meg kell állapítanunk azt, hogy a talaj termelékenysége ezektől a kölcsönhatásoktól függve változik-e. Az öntözésnek a talajra gyakorolt hatása rendkívül sokrétű és bonyolult. Ebben a hatásban részt vesz az öntözővíz, a termelt növényzet, de még mástényező is. Közismert tény, hogy midőn a talajt öntözzük, a talajban levő hézagok és pórusok, — melyekben levegő van —, a víz hatására ezzel többé vagy kevésbé telítődnek. A talaj víz- és levegőforgalma a talajrögök és talajmorzsák között, valamint azok belsejében levő különböző átmérőjű pórusokban játszódik le. Az öntözéssel lényegében megváltoztatjuk a talaj vízforgalmát, tehát a különböző jellegű és kötöttségű vizek egymáshoz való arányát is. A talaj fizikai sajátosságainak a meghatározása az öntözővíz mennyiségének a megállapításánál döntő fontosságú. Tehát amint az öntözővíz mennyiségét kiszámítjuk, alaposan vizsgáljuk meg a talaj fizikai, genetikai és kémiai sajátosságait. Míg a talaj fizikai sajátosságait elsősorban az öntözővíz mennyiségének a megállapításánál, addig a talaj kémiai sajátosságait a kedvező minőségű öntözővíz kiválasztásánál, illetve ellenőrzésénél kell figyelembe venni. Ismeretes, hogy az öntözésnél a talajra gyakorolt hatások közül a sók felhalmozódása és az ezáltal bekövetkezett ún. másodlagos szikesedés jelent nagy veszélyt. Ezért a szikesedés elkerülése céljából részben az öntözővizet, részben pedig a talajt kell szigorú vizsgálat alá venni. Az öntözés az öntözővízben, a talajvízben és a talajban levő oldható sók mennyiségétől függően megváltoztatja a talaj sóforgalmát is, ami alatt a talaj oldható sóinak kilúgozását és felhasználását, illetve a kettő periodikus változását értjük. Az öntözés hatása a talaj termékenységére A talajban levő oldható sók mennyisége és elhelyezkedése általában periodikusan változik. Ezt a folyamatot nagyban befolyásolja az öntözés. A talaj sómennyisége az öntözés folyamán egy idény alatt is jelentős mértékben változhat, növekedhet vagy csökkenhet. Ha csökkenés áll be, akkor a talaj tulajdonságainak javulását tételezhetjük fel, ellenkező esetben pedig — progresszív szikesedés folytán — csökken a talaj termelékenysége. Nem kisebb veszéllyel fenyeget az öntözésnél, főleg a szóda- vagy nátriumhidrikarbonát-tartalmú vizek alkalmazása esetén, a talaj kolloid komplexumának fokozatos nátriummal való telítődése. Ilyen esetben ugyanis a talaj fizikai sajátosságai kedvezőtlenné válnak. Az öntözés hatása által bekövetkezett sóforgalom-változás gyakran döntő jelentőségű, ezért fontos, hogy mérjük e jelenség idényszerű dinamikáját. A talajvíz és az önötzővíz sótartalmának gondos ellenőrzését más módszerrel nem pótolhatjuk. Az öntözés hatására keletkezett másodlagos szikesedés többféle talajtípus keletkezéséhez vezethet, melyeknek javítására és mezőgazdasági hasznosítására más és más módszerek alkalmasak. Általában a szikesedés egyrészt a kedvezőtlen minőségű öntözővíznek, másrészt a talajvízből eredő sófelhalmozódásnak a hatására keletkezik. A másodlagos szikesedés nemcsak azért jelent különös veszedelmet, mert az öntözőrendszert szikesíti, hanem gyakran az ezt környező területet is tönkreteheti. Előfordulhat olyan eset is, hogy az öntözés hatására az öntözőrendszerben kilugozódás, tehát sócsökkenés jön létre, azonban a környező területen nagy kiterjedésben tapasztalhatjuk ennek az ellenkezőjét, s így a hatás még fokozódik is. A sók a talaj felszínén gyakran olyan nagy mennyiségben fordulhatnak elő, hogy aránylag kisebb kiszáradás esetén a felszínen „kivirágoznak“. A sók mennyiségé és minősége különböző lehet, így a talajra gyakorolt hatás is más és más. A talaj és és a növény tulajdonságaira egyaránt legkárosabb a nátriumkarbonát, a nátriumklorid és a nátriumhidrokarbonát, aránylag kevésbé károsak a nátrium- és a magnéziumszulfát. Gyakran előfordul, hogy több évig tartó árasztásos öntözés után a talajon elszaporodnak a vízi növények. Néha olyan mértékben vizenyősödik a talaj, hogy ez a növénytermesztés akadálya is lehet. Ezt a folyamatot az öntözött talajok „másodlagos elláposodásának“ nevezzük, ami jelentős változást okoz a talaj tulajdonságaiban. Általában növekszik a talaj redukált vas, mangán és más vegyületeinek a mennyisége, amelyek kedvezőtlenül hatnak a növények életére is. A legkárosabb hatás abban rejlik, hogy a láposodás következtében megváltozik a talaj légforgalma, s így túlzott anaerob viszo nyok kerülnek uralomra a talajban. Ezáltal romlik a talaj táp anyagforgalma, a növények nehezebben tudják felvenni a tápanyagokat és a levegő hiánya akadályozza a növényi életfeltételeket. Ez a folyamat ugyancsak kedvezőtlenül hat a talaj mikrobiológiai tevékenységére is, mert az anaerob organizmusok túlzott elszaporodása csökkenti a talaj termékenységét. A visszamaradt növényi anyagok és a szerves trágya gyakran évekig is elbomlás nélkül maradnak a talajban. A talaj termővé tétele abban az esetben nem jelent különösebb nehézséget, ha a másodlagos láposodás nem járt együtt a másodla gos szikesedéssel. Ilyenkor elegendő a túlzott nedvességforrást megszüntetni vagy esetleg áttérni más öntözési módra. Az öntözés és a talaj bonyolult kölcsönhatásai során a hoszszantartó öntözés a talaj genetikáját és fejlődésének irányát folyásolja be, sőt meg is változtatja. Ennek során a rendszeres öntözés különböző talajtani folyamatok kialakulásához vezethet, melyeknek időbeni felismerése nagyon fontos a talaj termékenységének a növelésében. M. BRABCOVA mérnök, CSc., Mezőgazdasági Főiskola, Nitra ZELMAN ONDREJ, mérnök
