Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)
1976-06-05 / 22. szám
1976. június 5. -SZÁRÁT) Frtr.DMÜVES Racionális megoldás A RÉGI TERMELŐALAP KORSZERŰSÍTÉSÉRE Mezőgazdaságunkban egyre jobban előtérbe kerül a termelést fellendítő ipari módszerek alkalmazásának a szükségszerűsége. Ez egyben azt is megköveteli, hogy a lehető leggazdaságosabban kihasználjuk, illetve a cél érdekében felújítsuk, tökéletesítsük a meglevő termelőalapot. Gj beruházások kivitelezésére ugyanis korlátozott lehetőségeink vannak. Országos méretben nemcsak a mezőgazdaságot, hanem a népgazdaság más ágazatait is fejleszteni kell. Ezért csak olyan összeget fordíthatunk a korszerűsítésre, amilyennel a terv is számol. Mezőgazdasági üzemeink többségében ezt megértették és arra törekednek, hogy a belső tartalékok kihasználásával belterjesebbé tegyék a termelést. Ez a küldetése a szövetkezetekben és az állami gazdaságokban elmélyülő újító és feltaláló mozgalomnak is, ami esetenként jelentős tartalékok feltárásával jár. A Calovoi (nagymegyeri) Nagyhizlalda dolgozói évente 700—720 vagon mennyiségű sertéshúst termelnek a társadalmi alap részére. Ezzel egyidejűleg sok abraktakarmányt használnak fel a hústermelésben, de az már nem mindegy mennyi az egység-A tej vagy a savó tárolására alkalmas FEKA—03 típusú szivattyúval felszerelt tartály. nyi húsmennyiségre elfogyasztott táp. A nagyhizlaldát évekkel ezelőtt száraz táp felhasználására rendezték be. ami akkoriban korszerű módszernek számított. Később megállapították, hogy ezzel a technológiával sok takarmány kárba vész. Ugyanis 1 kg hús termeléséhez 4,9 kg abrakot használtak, ami drágította a termelést. Eleinte sokat gondolkodtak, szerették volna megoldani a problémát, azonban a régi már-már elavult technológia ott volt a nyakukon. Egy nagyhizlaldát egyik napról a másikra nem rendezhettek át, hiszen ez drága mulatság. Végül sok fejtörés után úgy döntöttek, hogy áttérnek a nedvesített táp etetésére. Ehhez persze a régi berendezés nem felelt meg. ki kellett azt cserélni. Ogy döntöttek, hogy az új berende zést a nagyhizlalda műhelyében készítik el. mert Varga Ferenc főgépesítő elképzelése nagyon csábítónak bizonyult. Irányításával készült el az első berendezés, majd a beszerelés és az üzemelés. Az újítás kitűnőnek bizonyult, s elkezdhették szükséges mennyipségben való gyártását. Olyan egyszerű és nagyszerű berendezéseket készítettek, melyek beszerelhetők a régi épületekbe anélkül, hogy lényeges költségbe kerülne azok átépítése. Ez tekintélyes megtakarítást eredményezett a nagyhizlaldá-I---- 3Ó Önti — 1 unszunS ÚJÍTns I ban. Ezzel egyidejűleg a nedvesített tápból minimálisra csökkent a veszteség. Az eleség elkészítéséhez az emészthető fehérje és a keményítő egység arányának a javítására fölözött tejet, savót és melaszt használnak. A nagyhizlalda összesen tíz 2500 férőhelyes hizlalócsarnokkal rendelkezik. Ezekbe kellett beszerelni az újonnan elkészített berendezéseket. Csarnokonként beépítettek egy 6000 literes tartályt a hízók eleségének a keverésére. Ebbe a gondozó esetenként annyi abrakot, összetevőt és melegvizet engedhet, amennyi az állatok egyszeri táplálékának az elkészítéséhez szükséges. A keverőtartály mellett kapott he lyett egy 4000 literes fémlemezből készítet tartály a fölözött tej vagy a savó tárolására, ahonnan FEKA—03 típusú szivattyú emeli át a folyadékot a keverőbe. Amikor elkészült a táplálék, a gondozó beindítja a keverőtartály alsó ré szere szerelt 152 EPK 1000 SIGMA LUTIN gyártmányú szivattyút, s a kásás anyag csővezetéken jut a vályúkba. Kutricánként két vályúsort helyeztek el, hogy az állatok az eleségért ne tülekedjenek. A vályúk felett csap van. A gondozó annyi tápot engedhet a vályúkba, amennyit az állatok elfogyasztanak. A melegvizet naponta háromszor egy 40 ezer literes központi tartályból kapják. Az állatok a nedvesített táplálékot szívesen fogyasztják és szépen gyarapodnak. Egy-egy hizlalócsarnbk műszaki berendezésének az elkészítése és beszerelése 120 ezer koronába került. A múlt esztendő végéig hét csarnokban szerelték fel az új berendezést és évi átlagban 772 600 korona megtakarítást értek el. Ha azonban a többi csarnokba is beszerelik, úgy évente nem kevesebb mint 1 millió 100 ezer kg abrakmennyiséget takaríthatnak meg (a korábbi fogyasztáshoz képest). ami a vállalati szempontokon túl egyben jelentős népgazdasági siker is. Csémi László elvtárs a vállalati pártbizottság elnöke megjegyezte, hogy az újításra fordított költség 3,5 éven belül térül meg. Ennek a technológiának a hasznosítására már a Palárikovoi Állami Gazdaságban is Az etetővályú és az adagoló csőrendszer. sor került, s feltételezhető, hogy más gazdaságok is kihasználják a lehetőséget. hiszen használatával úgyszólván teljesen kiküszöbölhető az abrakveszteség, ami napjainkban a legfontosabb feladatok egyike. H. I. A TUDOMÁNY ES TECHNIKA „...nríčaýKtfrŕ&L. TAL AJJAVÍT ÄS - TERMÉSZETVÉDELEM A Lett SZSZK-ban a jelenlegi ötéves tervidőszak éveiben kb. 400 ezer hektár vizenyős területet csapolnak le. A talajjavítók eddigi áldozatkész munkájáról tanúskodik, hogy napjainkban az így létesített mezőgazdasági területekre a vetemények mintegy fele jut. A nagy teljesítményű műszaki berendezések lehetővé tették az 50—100 hektár kiterjedésű parcellák kialakítását. Itt figyelembe kell venni azt (s, hogy a terület dombos. A talaj- és felszíni vizek lecsapolásával egyidőben öntöző rendszereket és stacionárius berendezéseket is használnak. A talajjavítást még más tényezők is befolyásolják. Á Lett SZSZK- ban több mint háromezer tó és több mint tizenkétezer folyó és patak található, amelyek nemcsak a köztársaság gazdasági életében játszanak fontos szerepet, hanem annak természeti szépségeiben is. Ezért a talajjavítók minden igyekezetükkel azon fáradoznak, hogy csak a lehető legkisebb mértékben változtassanak a természet harmóniáján. Ez a feladat egy tudományos terv alapját képezi, amelynek célja a Lett SZSZK vízkészleteinek komplex kihasználása és védelme. (APN) CUKORRÉPA LEVÉLTRÄGYAZÄSA A maximális levélfejlődés idején a biomassza napi súlygyarapodása rendszerint jelentősen csökken. A csökkenés 50—80 q/ha gyökértermés kimaradást okozhat. Az adott szakaszban a növények fotoszintetikus aktivitását levéltrágyázással fokozni lehet. A kezelés a gyökértermés minőségét is javítja. Az NPK oldattal való permetezés a hajtásgyökér arányt az utóbbi javára tolja el. A felhasznált oldatoknak fiziológiailag kiegyenlítetteknek kell lenniük. Ilyen módon 15 kg/ha NPK hatóanyag juttatható ki. (Sz.) TRÄGYALÉ-KEZELÉSI ELJÄRÄS Az állattartó telepeken keletkező szennyvizek semlegesítése világszerte komoly gondot okoz. Egy új „Controliner“ nevű eljárással energia, vagy vegyi anyagok hozzáadása nélkül, a kellemetlen szaghatások kiküszöbölésével végezhető a trágyalé összegyűjtése és lebontása. A végtermék nagy nitrogéntartalmú műtrágya, amely tartálykocsikkal a földre szórható. A módszer nem más, mint egy előre gyártott, nagyszilárdságú műanyagból készített zsák, amiben a trágyalét összegyűjtik és tárolják. (A nagy befogadóképességű műanyagzsákot földbe épített medencében helyezik el.) A trágyalé betöltésére a műanyagzsákban ideiglenesen beillesztett és szigetelt töltőcső szolgál. A zárt rendszerben anaerob folyamat játszódik le, amelynek során a szerves anyagok lebontódnak és műtrágya keletkezik. Ennek eltávolítása ugyancsák csővezeték segítségével történik. A tároló egység háromféle méretben készül 227 és 946 m3 űrtartalom között. A tárolás időtartama a trágyalé átalakítását is figyelembe véve 120 nap. (M.) PROBLÉMÁINK ES FELADATAINK A TAKARMÁNYTERMESZTÉSBEN Az állattenyésztési termelés összpontosítása és szakosítása érdekében a jövőben a fő figyelmet az állatok táplálása, valamint a takarmányok betakarítása, tartósítása és tárolása szakaszán érvényesített új rendszerek bevezetésére kell fordítanunk. Ez megköveteli a takarmányalap új szervezését, hogy a takarmányfélék termesztésére előirányzott korlátozott terjedelmű földalapról is biztosítsuk az állati termékek termeléséhez szükséges saját takarmányalapot. A Rimavská Sobota-t (rimaszombati) járásban is elsőrendű feladatnak tekintjük a takarmánytermesztés hatékonyságának a növelését. A járás minden mezőgazdasági üzemében kidolgozták a takarmányok termesztésének és felhasználásának a koncepcióját az 1990-es évig, aminek gyakorlati megvalósítása elsősorban a takarmányok hozamának a növelését, minőségének a javítását és ezáltal a gazdasági állatok hasznosságának a fokozását segítené elő. Az állandó réteket — teljes kihasználásuk érdekében — az egész járás területén besoroltuk az intenzitás I.—V. fokozatába. Figyelembe vettük az eltérő ökonómiai feltételeket és a gépesítés tokát. Ennek megfelelően kidolgoztuk a rétek és legelők tápanyagellátását is. A rétek és legelők teljesmértékű kihasználása és a nagyhozamú szántóföldi takarmányok termesztése agrotechnikájának a javítása lehetőséget ad arra, hogy csökkentsük a takarmányfélék szántóföldhöz való kötöttségét. Míg napjainkban a szántóterületnek mintegy 30—33 százalékán termesztünk takarmányféléket, addig ez az arány 1990-ben már csak 25—26 százalék lesz. A kidolgozott takarmánytermesztési koncepció tartalmazza a hozamok növelésének előfeltételeit is. Míg napjainkban egy hektár állandó rétről 18,3 mázsa — szénára átszámított — takarmányt takarítunk be, addig 1990-ben már el kell érnünk a 41,3 mázsát. E tekintetben nagy 'jelentősége van a talajjavítási és meliorációs munkálatoknak is. Az így nyert területeket az Intenzitás III.—V. fokozatába soroljuk be. Hasonló növekedés tapasztalható az évelő takarmányok hozamának a tekintetében (45 mázsáról 71,2 mázsára) is. A takarmánytermesztési koncepció gyakorlati megvalósítása lényegében már folyamatban van. Ugyanis a járás mezőgazdasági üzemeiben már tavaly kidolgozták a takarmányok termesztésének és felhasználásának- programját. Különösen a IV.—V. intenzitás csoportba besorolt állandó rétek esetében ellenőrzik szigorúan a tervezett tápanyagellátás betartását és a folyamatos betakarítást. Az évelő szántóföldi takarmányok közül a jövőben — a kukorica és répatermelő körzetekben — elsősorban a lucernát (tisztán), a hegyi és a hegyaljai körzetekben pedig a vörösherét termesztjük. A takarmányok betakarításának, tartósításának és tárolásának' szintén komoly figyelmet fordítunk. Termelési viszonyaink mellett elsősorban a szilázs- és szenázskészltéssel számolunk, mert nagy kapacitású szárítóberendezésekkel a járás területén még nem rendelkezünk. Azokban a körzetekben, ahol a csapadékviszonyok következtében problémák merülnek fel a takarmánytermesztésben, teljes mértékben kihasznlájuk az öntözés adta lehetőségeket. Eddigi kedvező tapasztalataink alapján a jövőben további öntözőberendezések építésével számolunk. Az állandó rétek és legelők lehető legjobb kihasználása érdekében a hegyi és a hegyaljai körzetekben tartósan használható legelőket létesítünk és az adagolt legeltetést alkalmazzuk. A takarmánytermesztés hatékonyságának növelése érdekében a járás területén szocialista versenyt szervezünk, melynek célja a tervezett hektárhozamok elérése és túlszárnyalása, valamint a takarmányok minőségének a javítása. Az említett feladatok megvalósítását a jmi mellett működő járási takarmányozási bizottság - tagjai irányítják és ellenőrzik. Napjainkban a járás területén ugyan hiány mutatkozik mind tömeg-, mind pedig abraktakarmányból. Ezért a meglevő készletek ésszerű felhasználásának érdekében intézkedéseket tettünk, melyek célja a termékegységekre jutó abrakfogyasztás csökkentése, de ugyanakkor a gazdasági állatok hasznosságának a jelenlegi szinten valő megtartása. A tömegtakarmányból vett mintákat laboratóriumban vizsgáltattuk ki. Az állattenyésztők' ennek alapján állítják össze a szarvasmarhák és juhok takarmányadagját. Minden mezőgazdasági üzemben ellenőriztük a takarmányok felhasználását. A legjobb minőségi szilázst vagy szenázst a tehenek, a legjobb minőségű szénát pedig a borjak kapják. A közeljövőben tovább folytajtuk a kisebb tápértékű takarmányoknak etetésre való felhasználását és ezek ízesítését. Nagyobb igényeket támasztunk a gondozókkal, az állategészségügyi feltételek betartásával szemben. Ugyancsak nagy jelentőséget tanúsítunk a takarmányadagok ásványi anyagokkal és vitaminokkal történő kiegészítésének is. Bízunk abban, hogy a takarmányok termesztése, betakrítása, tartósítása és tárolása céljából kidolgozott füladatoknak a gyakorlati életben való megvalósítása nagv. mértékben hozzájárul járásunk takarmánygondjainok' a megszűnéséhez és ezáltal az állati eredetű termékek zavartalan termeléséhez is. Július Ferencz, a jmi agronőmusa A 125 EPK 1000-s pumpával felszerelt keverőtartályt.
