Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)
1976-06-05 / 22. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1975. június 5. 6 ELÉRKEZETT AZ ÖNTÖZÉS IDEJE A hirtelen melegre forduló májusi Időjárás és a kiadós eső hiánya kiszárította a földeket. A legutóbbi kisebb eső szemmel láthatóan növekedésre késztette az őszieket és részint a tavasziakat, azonban a kívánt kiadós májusi eső hiányában a mezőgazdasági kultúrák növekedésükben csakhamar megtorpannának, ami a terméseredményekben - tükröződne. Ezért jelenleg hosszabbított műszakban teljes erővel kell öntözni. Idén Szlovákia területén már több mint százezer hektáron van öntözési lehetőségünk. Bár a legtöbb mezőgazdasági üzemben az 197B. évi öntözési tervet nem állították össze kellő igényességgel, de legalább most utólag tudatosítani kell ezen intenzív mezőgazdasági termelési tényező jelentőségét és azt teljes mértékben kihasználni. Hiszen minden egyes hektárnyi gabonaterület öntözése lehetővé teszi 5—8 métermázsával fokozni a hozamot az öntözetlen területekkel szemben. Egyébként a gabonafélék öntözése jelenlegi növekedést időszakukban műszakilag nem túl igényes és ezt hosszabbított műszakban az éjjeli órákban is végezhetik. Így valósítják meg az öntözést például a nagy hektárhozamok mesterei az Ostrov pri Piešťanoch községbeli Haladás Efsz-ben a trnavai járás területén, továbbá a galantai (galántai) járásban a Tešedikovoi (Peredi) Efsz dolgozói, akik az elmúlt évben a szlovákiai öntözési munkaverseny győztesei voltak. De ezt teszik számos más mezőgazdasági üzemben. Az öntözés nem pontos időközöben ismétlődő te vékenység, ezért azt akkor kell végezni, amikor a helyzet megkívánja, mégpedig az öntöző csoport más munkaszakaszról való megerősítésével. Öntözési tanfolyamot aránylag elég munkaerő végzett, s ezeket most ki kell használni. Amennyiben ezt a munkateljesítmény indokolja nem szabad takarékoskodni a jutalmazással és a nagyobb mezőgazdasági üzemekben versenyt kell indítani az egyes munkacsoportok között és ellenőrizni az üzemelést. A teljesítmények fokozását — az új szervezési elrendezés folytán — szolgáltatás formájában elősegíthetik az üzemközi építésimeliorációs szervezetek. Ezt a kérdést úgy kell rendezni, hogy a lehető legnagyobb gabonaterületek öntözését végezhessük el. Agrotechnikai szempontból ezt a beavatkozást nem kell különösebben indokolni, mert általánosan ismeretes, hogy a műtrágyák hatóanyagának lehető legjobb kihasználásáról van szó. Egy öntözési adag legkevesebb 30 mm-es legyen. TERIMÉS TAKARMÁNY ÉS CUKORRÉPA A lucernák és az intenzív füves kultúrák első kaszálása a legtöbb helyen már megtörtént. Közvetlenül a kaszálás után a lehető legrövidebb időn belül öntözni szükséges az évelő takarmányok területét. Az öntözési adag 30—45 mm víz legyen. A betakarítást egyébként mindig a legöregebb és a kevésbé minőségi kultúrákkal kezdjük. Az intenzíven termesztett füves növényzetet kaszálással és adagolt legeltetéssel ésszerűen kell kihasználni. így teszik ezt az Öntözőgazdálkodási Kutatóintézet Nový Trh-i (Djvásári) gazdaságában és a Slovenské Pole-i (Drföldi) Állami Gazdaságban is a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) járás területén, továbbá a Győzelmes Február Efsz-ben Šoporüán a galántai járásban és más mezőgazdasági üzemekben is. Šoporňón egyébként nemrégiben adták át rendeltetésének a hazai gyártmányú nagykerekes legújabb típusú öntözőberendezést. A legeltetésre nem kezű berendezéssel rendelkező gazdaságokban. A cukorrépa öntözését a növényzet állapota szerint kell végezni 25—30 mm-es vízadaggal. A többi mezőgazdasági kultúrákat a jóváhagyott harmonogramok szerint kell végezni, tekintettel az öntözési rendszerekre s a műszaki felszerelés teljes kihasználására. IGÉNYESEBB ÜZEMELÉST Az öntözőgazdálkodási gyakorlatban már kezd megszokottá válni a heti operatív tervek készítése és azok követése, amelyeket az öntözési igazgatóságok a mezőgazdasági üzemektől kapott kívánságok alapján állítják össze. Az együttműködést ezen a téren el kell mélyíteni, azonban úgy, hogy a követelmények összhangban legyenek a fő öntözőrendszer és a részlegrendszer ésszerű kihasználásáA kaszálást követően azonnal öntözzünk. (ksz) rülö évelő takarmányokat kaszálni, szenázsolni vagy szárítani kell. Igen fontos az évelő takarmányok hektáronkénti 40—50 kg-os nitrogén hatóanyaggal való trágyázása és ennek 25—30 mm-es vízadaggal történő öntözése. Ez esetben is lehetséges az öntözőberendezés működtetése éjjeli műszakban. Az intenzív fűkultúrák kezelését legtanácsosabb a Bratislavai Űntözőgazdálkodási Kutatóintézet írásban kiadott utasításai szerint végezni, mert csak így érhető el ésszerű kihasználásuk. Ennek figyelembe vételével kell minden mezőgazdasági üzem vezetőségének értékelnie az intenzív fűfélék termesztésének feladatát. Ilyen fűkultúrákból 1800 hektárnyi területet tartunk nyilván az öntöval. Azt szokták mondani, hogy aki időben ad, az kétszer ad. jelenleg ezt a közmondást különösen szem előtt kell tartanánk. Ha az öntözőberendezések előkészítése megtörtént, most már csak a mezőgazdasági üzemek vezetőségének szervezésén múlik, hogy ezeket az idei hektárhozamok fokozására milyen mértékben használják ki. A jelenlegi időszakban egyik legfontosabb agrotechnikai intézkedésünknek számít az öntözőberendezések teljes mértékű kihasználása a gabonafélék, valamint a terimés takarmányok idei terméshozamának fokozása érdekében. Fojtik Štefan mérnök, a Bratislavai Űntözőgazdálkodási Kutatóintézet dolgozója Nemrég a komárnoi járásban voltam. A járási mezőgazdasági igazgatóságon sajnálkozva mondták, hogy az üzemközi együttműködést szervező és irányító dolgozójuk „kiszálláson“ van, talán próbálkozzak másnap. A folyosón három szövetkezeti vezető beszélgetett a tavaszi munkák menetéről, gondoltam ez kapóra jött. Azonnal a tárgyra tértem, csakhogy nem értették. vagy nem akarták érteni, miről is kérdezem őket. Amikor bővebben kezdtem ecsetelni a mezőgazdasági üzemek együttműködésének előnyeit, egyikük félbeszakított: — Igen, mindezt mi is tudjuk. Csakhogy ... a kezdeményezők már megégették az ujjúkat. A bűcslak tavaly ra hozták a jmi illetékesei, hogy a kijáró 25 százalék év végi jutalom helyett csak 23 százalékra tarthatok igényt. Megtudtam, hogy a termelési tervfeladatok teljesítésében elért kiváló eredményekért öt százalékkal növelték, majd néhány sorral alább a tervfeladatok teljesítésében mutatkozó aránytalanságokért hét százalékkal csökkentették a jutalmamat. S ami a legérdekesebb az egészben, az utóbb említett hét százalékos levonásból egy százalékot azért szabtak ki, mert szövetkezetünk túllépte az üzemanyagfogyasztási tervet. — És valóban túllépte? — Igen. De nem a saját hibánkból. A kölcsönadott két gép csaknem Legalább is a segítőt, hátha őket is orrba csapják. Akik ilyen módszerrel akarják elmélyíteni az üzemközi együttműködést, rossz utat választottak. Pedig az együttműködésre szükség volt, van és lesz. És mindig nagyobb, mert a feladatok is egyre igényesebbek. De az együttműködést szervezni irányítani — helyesen szervezni és irányítani — kell, különben sohasem bontakozik ki olyan mértékben, mint ahogy azt a kor megköveteli. A mezőgazdaság jelentős mértékben járult hozzá a népgazdaság utóbbi öt évben tapasztalt fejlődéséhez. A különféle nehézségek ellenére becsülettel teljesítette legfontosabb feladatát Segítségért - büntetés belementek a játékba, nos mi lett a vége? Retkest, az elnököt példásan megjutalmazták — egy százalékkal megrövidítették az évi prémiumját. Nem egészen húsz perc múlva már a búči szövetkezet székházában, Retkes Lajos elnök szobájában voltam és a kérdezett beszádmolóját hallgattam. — Hogy is volt csak? Az ižai szövetkezet és a Ďulov Dvor-i Állami Gazdaság tavaly ősszel nem bírta saját erőből elvégezni időben az őszi mélyszántást. Miért? Az ő dolguk. Elég annyi az egészből, hogy a járási mezőgazdasági igazgatóság őszi munkákat irányító bizottsága felkérte a többi üzemet, aki tud, segítsen a lemaradozóknak. Mi már végefelé jártunk a tennivalóknak, útnak indítottunk hát két erőgépet. Egy Crystal 8011-es és egy 1—189-as traktort. Két hétig voltak oda, s az ottani vezetők elismeréssel nyilatkoztak munkájukról. A meglepetés jóval ezután következett. Az év végi záráskor tudomásomnyolcezer korona értékű hajtóanyagot fogyasztott két hét alatt. S még így is csak hatezer koronával léptük túl a fogyasztás évi tervét, amely 1 millió 180 ezer koronát képviselt. A túllépés egyébként is' csak érték-jellegű volt, nem pedig mennyiségbeli. Hiszen a tervezett 9,49 liter helyett csupán 8,92 liter hajtóanyagot használtunk el átlaghektáronként. Arról már nem is beszélek, hogy miattunk akár vesztegelhettek is volna a traktorok itt az udvaron. A ml szénánk már rendben volt. Mindezt úgy mondta el az elnök, mint aki egy nemrég hallott tréfát ad tovább. Csakhogy a szavakból kicsengett, nem azért mosolyog, aki mesél, mert nevethenéke van, hanem inkább azért, mert tehetetlen a dolgok eredőjével szemben. Vagyis, mert bántja a dolog, de változtatni nem tud rajta. Végül ki is rukkol vele: — Hát nálunk már ez jár az önzetlen segítségért? Akkor ezután bizony kevesen nyújtogatják majd a kezüket. — biztosította a legfontosabb élelmiszerek növekvő fogyasztásának saját forrásokból történő fedezését.‘A kiváló eredmények nem véletlenül és nem maguktól születtek meg. A tervfeladatok sikeres teljesítésében nagy szerepe volt, van és lesz a jövőben is a termelés összpontosításának, szakosításának, a termőföldek, a munkaerők és a termelőeszközök lehető legésszerűbb és leghatékonyabb kihasználásának, s nem utolsó sorban a sokrétű együttműködésnek is. Nem véletlenül hangsúlyozzák az említett tények fontosságát a legmagasabb pártfórumok is, hiszen jelentőségük a feladatok igényességének növekedésével párhuzamosan növekedik. Hogy mind hatékonyan kivehesse részét a célkitűzések teljesítéséből, ahhoz helyes értelmezésre, de főleg helyes szervezésre és irányításra Van szükség. A komárnoihoz hasonló „baklövések“ többet árthatnak, mint használnak az ügynek. Kádek Gábor Hatodik ötéves tervünk népgazdaságfejlesztési irányelvei leszögezik, hogy „intenzívebben használjuk ki a mezőgazdasági földalapot... ügyeljünk arra. hogy a termőtalajt ne használják fiel nem mezőgazdasági célokra“. Ä figyelmeztetés azért időszerű, mert a földalap mással nem helyettesíthető alapvető termelőeszköz, melyből, kevés áll rendelkezésünkre. Mind amellett, hogy ez világos számunkra a termést hozó földalap különböző okoknál fogva egyre „zsugorodik“. Felmérések alapján a CSSZSZK-ban a múlt ötéves tervidőszakban mintegy 71 ezer hektár mezőgazdasági, illetve 68 ezer hektár szántó területet használtak fel nem mezőgazdasági célokra. Igaz, hogy a terv számolt a mezőgazdasági terület bizonyos csökkenésével, azonban azzal is, hogy a szántóterület ennek fejében mintegy 37 ezer hektárral bővül. Ezzel szemben a duplájával csökkent, ami nagyon elgondolkoztató. A földalap védelme össztársadalmi érdek! Legnagyobb (7,3 százalékos) a csökkenés a kelet-szlovákiai kerületben, viszont dél- és nyugat Csehországban a szántóterület gyarapodott. A földalap csökkenését a nagyarányú — sokszor meggondolatlan — építkezés idézte elő. Megjegyzendő, hogy Szlovákiában 1974-ben a csökkenés meghaladta a használatban levő földalap 10 százalékát. Ebben sajnos, nagyon sok a termőföld. Helyenként a termőréteget más területek feljavítására használják, ezt azonban nem mindenhol végzik. Így gyakran a legjobb talajokon lakóházakat, raktárakat, üzemrészeket építenek, mintha nem lehetett volna azokat a hasznavehetetlen vagy kevés termést nyújtó területeken, vagy pedig a községeken belül található üres telkeken felépíteni, még a régi megrongálódott épületek lebontása árán is.' A jövőben természetesen arra kell törekedni, hogy a községeken belüli üres telkeket is racionálisan hasznosítsák különböző építkezések kivitelezésében és az összefüggő termőtalajt átadják a mezőgazdaságnak az íntravilánon belül is. Az öszszefüggő földhöz — intravilánon belül — csak akkor nyúljanak, ha a községben a házak közt már nem található beépíthető terület. A földalap csökkenése nem indokolható azzal, hpgy ez európai vagy világprobléma. A szocialista államok közül csak az NDK-ban jut kevesebb termőföld egy lakosra, mint nálunk. Ezért a termőtalaj védelme rendkívül fontos népgazdasági érdek. Rajtunk múlik, hogyan gazdálkodunk alapvető termelőeszközünkkel, hogyan használjuk azt ki az egész társadalom javára. Szükséges, hogy azon szervek, amelyek döntenek az építkezések kivitelezéséről, a jóváhagyásnál éberen őrködjenek, nehogy újabb területeket vonjanak ki a termelésből. (hoksza) A környezetvédelem szolgálatában A tudományos-műszaki haladás számos megoldásra váró kérdés elé állítja társadalmunkat. Ha ki akarjuk használni az erőgépeket, tudatában kell lennünk annak, hogy az új műszaki és technológiai eljárásoknak összhangban kell lenniük az életkörnyezet védelmével is. Az ember ma már nem lehet csupán a természeti kincsek kiaknázója, de fokozatosan a természet alakítójává is kell válnia. Tevékenysége meghatározhatja az egész tájegység biológiai fejlődését. Csak üdvözölni lehet azokat a pozitív kezdeményezéseket, melyeket mezőgazdasági nagyüzemeink tesznek vizeink védelmét illetően. A mlieőnoi (tejfalusi) központtal működő Kék- Duna Efsz-ben szerelő hidat készítettek, s a mezőgazdasági erőgépek olajcseréjét és tisztítását az előírásoknak megfelelően végzik. Védik ezzel Csallóköz egyik legnagyobb természeti kincsét, az ivóvizet! Csiba László (A szerző felvétele.)
