Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)

1976-05-29 / 21. szám

1976. május 29. SZABAD FötDMŰVES. Gyermekünk, életünk óriás lesz A naptár ugyan nem jelzi piros be tűvel, ettől függetlenül hosszű évek őta ünnep a Nemzetközi Gyermek­nap. Kezdetben a Nemzetközi Demok­ratikus Nószövetség és a Demokrati kus Ifjúsági Világszövetség elhatáro zása alapján emlékeztünk meg a gyermekekről, később sok-sok nem­zetközi szerv csatlakozásával az Egye­sült Nemzetek Szövetsége felhívására vált egyetemes ünneppé június első napja. Sokhelyütt rendeznek ez alkalom bői hazánkban játékos ünnepségeket, júniálist. Szükség van ezekre még akkor is, ha egész évben szinte min­dent megkapnak tőlünk gyermekeink. Egy-egy iskolai vagy egyéb szórakoz­tató rendezvény sokáig emlékezetes lehet számukra. Örüljünk is annak, hogy a mi gyer­mekeinknek lehetőségük van a gond­talan életre, az önfeledt játékra, de közben gondoljunk arra is, hogy a világ sok táján még ezen a napon sem lakhatnak jól a gyerekek. Borzal­mak borzalma példánl. hogy a föld­golyónkon óránként átlag 4374 ember hal éhen, tehát naponta több, mint százezer — és ezek jelentős része gyermek. A világ sok pontján elnyomásban, nyomorban élnek, tengődnek százmil­liók. Chilében kegyetlen fasiszta ter­ror dühöng és Pinochet tábornok re­­zsimjének áldozatai között sok az ár­tatlan gyermek. Az Atlanti-óceántól a Vörös-tengerig — Afrika közepén a 12. és a 20. északi szélességi fokok között húzódé tfzezerkilométeres sá­von pedig több mint fél évtizede ször­nyű aszály, a száraz pokol gyilkolja halomra az emberek, gyermekek mil­lióit. Gondoljunk egy pilanatra arra is. hogy a korszerűnek nevezett világban az iskoláskorú gyermekek kétharma­da egyáltalán nem járhat iskolába. Egyszerűen azért nem, mert vagy nincs iskolájnk, vagy idő előtt dolgoz­niuk kell, hogy ében ne pusztuljanak. S még fgy is sok a gyermekkori rosz­­szultápláítságból eredő — legtöbb­ször halállal végződő — betegség. Az még csak tetőzi a bajt, hogy sok he­lyen elegendő orvos sincs, akik gyó­gyítanék őket. Mindezek fényében tudjuk csak egyebek között igazán értékelni a mi jelenünket, azt az örörateljes és lelkesítő mérleget is, amelyet szocia­lista társadalmunk megbízható veze­­toereje, a CSKP vont meg, öt eszten­dő sikereit összegezve, a nemrég be­fejeződött XV. kongresszusán. Néhány példa ebből: az elmúlt öt évben la­kosságunk reáljövedelme közel har­minc százalékkal, az egy főre jutó húsfogyasztás tiz kilóval, a tej- és tejtermékeké tizenkilenc kilóval, a déligyümölcsöké pedig öt kilóval nö­vekedett. Az iparcikkek vásárlása harminc százalékkal emelkedett, a háztartások nyolcvan százalékában van hűtőszekrény és a családok csak­nem egyharmada autótulajdonos. To­vább javult hazánkban az egészség­­védelem. hat milliárd koronával nőtt a nyugdíjasok jövedelme, mintegy kétmillió állampolgár költözött új, korszerű lakásba. Hatszáztizennégy­szer lakást építettünk, száztizennégy­­ezerrel többet a tervezettnél. Mindezek az adatok önmagukért beszélnek, akárcsak az, hogy a szo­ciálpolitikai intézkedések és a ked­vező társadalmi fejlődés eredménye­ként tavaly több mint kétszázezer gyermek született országunkban. Ugyanakkor az ifjú házaspároknak, a gyermekes családoknak nyújtott szá­mos kedvezményen kívül bővült a gyermekruházati cikkek választéka, javult a gyermek- és csecsemőélelme­­zés, országszerte tovább szélesedett a bölcsődék és óvodák hálózata. Az utóbbi öt évben csupán Szlová­kiában harminckilencezerrel gyara­podott az óvodákban elhelyezett gyer­mekek száma, a bölcsődei helyeké pedig tavaly ezerötszázzal gyarapo­dott. Űrömmel nyugtázhatjuk azt a tényt, hogy túlteljesítve a XIV. párt kongreszuson kitűzött feladatokat, az ötéves gyermekeknek már több mint 65 százaléka jár óvodába és — a CSKP XV. kongresszusának határozata alapján — el akarjuk érni, hogy az elkövetkező években az óvodai helyek száma egynegyedével — egyötödével gyarapodjék, 100 -120 ezerrel több kisgyermek kapjon elhelyezést nép szerű gyermekintézményeinkben. Amikor jóleső érzéssel vesszük számra sikereinket és a kizsákmányo­lástól, a nyomortól, az éhezéstől, a háború pusztításától — lásd Libanont! —, vagy a legutóbbi olaszországi földrengésektől szenvedő gyermekek­re emlékezünk, kötelességünk, hogy saját lányainkat, fiainkat mindenkor hazánk szeretetére. a béke, a szocia­lizmus, a népek közötti barátság és nemzetközi összefogás szellemében neveljük. Készítsük fel őket arra, hogy a technika vívmányai és a kul­túra kincseivel az emberiség javát szolgálják $ küzdjenek minden bruta­litás, faji megkülönböztetés, elnyo­más és kizsákmányolás ellen. Úgy tehetjük meg ezt a leghatáso­sabban, ha megmutatjuk nekik mind­azt a jót és szépet, amit a szocialista társadalmi rend biztosít nekik s mind­nyájunknak. Mondjuk el nekik azt is. amit a CSKP XV. kongresszusán a Központi Bizottság beszámolója hang­súlyozott, mely szerint „ ... A párt és a nép büszke lehet művére, hogy or­szágunkban igazságos, demokratikus, haladó és mélységesen emberi társa­dalmi rendet épített, olyan rendet, amelyért egész nemzedékek harcol­tak. amelyről hajdan embermilliók ál­modoztak ...“ Kanizsa István Veszekedtem a kisfiámmal, mint törpével egy óriás: — Lócl, ne kalapáld a bútort! Jössz le rögtön a gázresőről? Ide az ollót! Nem szabad! Rettenetes, megint ledobtad az erkélyről a mozsarat! Hiába szidtam, fenyegettem, nem is hederített reám; lépcsőnek használta a könyves polcokat egész délután, a kaktusz bimbait lenyírta, és felboncolta a babát. Most nagyobb vagyok, mint te! — mondta s az asztal tetejére állt. Nem bírtam vele, tönkrenyúzott, de azért tetszett a kicsi, s végül, hogy megrakni ne kelljen, leültem hozzá játszani. Leguggoltam s az óriásból negyedórára törpe lett. (Mi lenne, gondoltam, ha mindig lent volnál, ahol a gyerek?) És ahogy én lekuporodtam, úgy kelt föl rögtön a világ: tornyok jártak-keltek köröttem, és minden láb volt, csupa láb, és megnőtt a magas, a messze, és csak a padló volt enyém, mint nyomorult kis rab mozogtam a szoba börtönfenekén. És ijesztő volt odalentről, hogy olyan nagyok a nagyok, hogy imndent tudnak és erősek, s én gyönge és kicsi vagyok. Minden lenézett, megalázott, és hórihorgas vágy emelt — ИШ föl!, — mint a? első hajósi aki az. egek’félé'szárnyra kôíť, És lassan elfutott a méreg, hogy mégse szállók, nem növök; feszengtem, mint kis, észre sem vett gomba a nagy falak között; tenni akartam, bosszút állni, megmutatni, hogy mit tudok. Negyedóra — és már gyűlöltem mindenkit, aki elnyomott. Gyűlöltem, óh, hogy meggyűlöltem!... És ekkor zsupsz egy pillanat: Lóci lerántotta az abroszt s már iszkolt, tudva, hogy kikap. Felugrottam: Te kölyök! — aztán: No, ne félj, — mondtam csendesen. S magasra emeltem szegénykét, hogy nagy, hogy óriás legyen. CSKP 55 A komárnoi já­rás iskoláinak pe­dagógusai és ta­nulói nagy gondot fordítanak haladó munkásmozgalmi és forradalmi ha­gyományok ápolá­sára. Úgyszólván valamennyi iskolá­ban megtalálható a forradalmi hagyó mányok szobája, amely a pionírok ünnepélyes össze­jöveteleinek, s a CSKP érdemes ala pítőtagjeival foly­tatott beszélgeté­sek, találkozók színhelye. A CSKP megala kulása 55. évfordu lójának tiszteleté re azokban az is­kolákban is létesí tenek forradalmi hagy mányok szo­báját, ahol eddig ez nehézségekbe ütközött. Ilymódon rendeztek be ha­gyományszobát a Zlatná na Osirove-i (csallóközaranyo­si) Magyar Tar nyelvű Kilencéves lók körében, akik a hagyományszoba Alapiskolában is. A felvételen: berendezésén fáradoznak. Bratko István iskt laigazgató a tanú- Kép és szöveg: Németh István Védd a természetet! A gyermekeknek a természet sze­retetére és a környezetvédelemre vo­natkozó nevelését már egészen korán kell elkezdeni. Ez az ižai iskola pe­dagógusainak tapasztalata. Télen? A tanulók a vadállomány etetésében, a tavaszi hónapokban meg fák, díázbokrok ültetésében segédkez­nek. Nemcsak az otthon, hanem az iskola környékét is szépítik, csinosít­ják. Sőt, természetvédők körében is nagyon tevékenyek. Ezt az érdekkört már több éven át Kurucz Ferenc ta­nító vezeti. A tanulók évente gyógy­növények egész garmadáját gyűjtik. Tudják, hogy a gyógyszerek alapanya­gául Szolgáló' nyersanyagra nagy szüksége van népgazdaságunknak. S a gyógynövényekért kapott pénz is jól jön a pionírszervezetnek. K. L. ÍERESZTREJTVÉNY ;uu:.wrt-»aniii^uiguiiiwmniUHig Ildikó hajasbabája A kétéves Ildikó izgatottan költö­­gette apukáját egy tavaszi reggelen. — Apu! Apu, ébredj már, azt ígér­ted, hogy ma kapok egy valódi hajas­babát. Olyat, amelyik igaziból sír, meg mozog. Menjünk már a városba! Ildikó a városban csavargatta a fe­jét jobbra is, meg balra is, szerette volna már látni legalább a kirakatát annak a boltnak, ahonnan megkapja a hajasbabát. De apukája nem az üzletek felé vitte. Egy házba léptek be. Megnyu­godott, amikor meglátta, hogy a fo­lyosón anyu áll, és elindul feléje. — Anyr — kiáltott Ildikó —, virá­got hoztunk neked! De én Is kapok ám valamit, egy valódi hajasbabát. — Máris adom, gyere velem a ba­bákhoz — mondta egy idegen néni —, és Ildikó nem félt elindulni vele. Na, ott aztán volt kirakati Hatalmas üvegablak mögött csupa-csupa pólyás. A nénLkihozptt egyet, és megmutatta Ildikónak. — Andrea a tiétek. Ugye, nagyon fogod szeretni? Ildikó csalódottan nézett apukájára. — De hiszen ez az Andrea ugyan­olyan, mint a többi babám. Egy szál haja nincs. Nem sokáig volt csalódott Ildikó. Mire eljött a nyár, a babának is meg­nőtt a haja. Óvatosan kefélgette, igaz­gatta Ildikó. Azóta is mondogatja, hogy a világ legszebb babája az ő testvérkéje. Ifj. Bédi Istvánná VÍZSZINTES: 1. Az idézet első ré­sze (zárt betűk: M. O, G, R, O, B). 10. Termést beta­karít. 11. Tenger angolul. 12. A sze­kéroldal felső szé­lét a tengely külső végével összekötő vasalt görbe rúd. 13. Korszak szlová­kul. 16. Volt por­tugál gyarmak Elő- Indiában (é. h.). 17. Határrag. 18. Fél tucat. 19. Ipari növény. 21. Hang­talan tag. 22. A nagy távon' közle­kedő tehergépko­csik nemzetközi jelzése. 24. Ékezet­tel betegség. 25. Keresztül. 27. Gö­rög betű. 28. Isme­retlen adakozó névjele. 29. Felté­teles kötőszó. 30. Akadály. 32. Nyom­dai alkalmazott. 35. Növény fejlődik belőle. 36. Megvéd. 38. Száz szlovákul. 39. Nem egészen milyen. 40. A-val a végén: női név. 41. Házikó. 42. Vag­dal. 44. Időhatározői névutó. 46. Hang­szer. 48. A függőleges 31. utolsó há­rom betűje. 49. A görög autók nem­zetközi jelzése. 50. Egyiptomi napis­­sten. 52. Méhcsalád. 53. Fél ember. 54. Üdülő. 57. Kicsinyítő képző. 58. Koeg­­zisztencia kezdete. 59. Laoszi nép­törzs. 60. Gátszélek. 62. Érzékszerv (ford.) 64. Házrész. 65. Tiltószó. FÜGGŐLEGES: 1. Nem egészen fia­tal. 2. Tesz. 3. Számnév. 4. Kötőszó. 5. Sérülés. 6. A bratislavai autók Jel­zése. 7. Azonosak. 8. Állati hulla. 9. Ecet szlovákul. 10. Az idézet második része, (zárt betűk: L, S, S, Y, R, E, K). 14. Folyó Erdélyben. 15. Deszkából készített, mosásra használatos vályú­­szerű háztartási eszköz. 18. Értesítés. 20. Idegen tagadás. 23. Az idézet har­madik része, (zár betűk: É, L, É). 26. Puskarész. 29. Szereti a’ vizet. 31. Számjegy. 33. Kettős mássalhangzó. 34. Ba-be szlovákul. 35. Mely időpont­ban. 37. Szovjet autó-márka. 39. Azo­nos a vízszintes 35^el. 43. Szlovák föld. 44. Kronométer. 45. Asszonyje­lölt. 47. Nek ... ikerszava. 49. Hívás. 51. Edgar ........ Poe, amerikai Író. 54. Hiányos norma. 55. Zokog. 56. Aloé betűi felcserélve. 61. Bizalmas meg­szólítás. 63. A csehszlovák repülőgé­pek nemzetközi jelzése. 64. Nem egé­szen fiú. Beküldendő a vízszintes 1., függő­leges 10. és 23. számú sorok megfej­tése. MEGFEJTÉS — NYERTESEK Lapunk 19.’száma keresztrejtvényé­nek helyes megfejtése: A sok nemze­tiségű szovjet nép egysége olyan szi­lárd és kemény, mint a gyémánt. Könyvnyertesek: Maczák Vilmos, Horný Piai (Felsőpél), Köteles Mária, Jablonov n/T. (Almágy), Kalapos Ber­talanná, Vei. Trakany (Nagytárkány).

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents