Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)
1976-05-29 / 21. szám
1976. május 29. SZSBÄÖ ШгйШБв л A štúrovoi fóútról balra kanyarodva, dimbes-dombos, lankás vidéken kígyózó mellékúton haladva egy eldugott kisközségbe érünk. Ami az idegennek mindjárt a szemébe ötlik: mind több emeletes, korszerű, vízzel, központi fűtéssel ellátott, modern ház tarkállik a megszokott falusi lakok között, melyeknek száma természetszerűen csökken. Ľuba (Libád) a falu neve s ha kicsi is, sikereivel a legeredményesebben fejlődő falvak között szerepel a Nové Zámky-i (érsekújvári járásban. Rubec Károly hnb titkár. és munkatársa a régi községháza előtt. Könnyen eligazodunk a faluban — tájékozódási pontunk a díszes szövetkezeti irodaház. Itt azonban költözködésre készülnek. — Bizony, nemsokára tágasabb, díszesebb házat kap a szövetkezet. Ebből pedig négy lakást csinálunk a fiataloknak ..., hogy kedvet kapjanak a községben maradáshoz, — Rubec Károly elvtárs, a helyi nemzeti bizottság titkára mondja ezt, aki ritkán találkozik újságírókkal s örül, hogy eldicsekedhet azzal, amire joggal büszke a község népe. A választási programok, értékelésének időszaka van, a számadás ideje, amikor a tényeket szembeállítják az ígéretekkel s ennek alapján vonják le a következtetést, hogyan is dolgozott a községi vezetőség, hogyan járul hozzá a lakosság a közös tervek megvalósításához és hogyan működtek a képviselők — a közösség szószólói. Rubec elvtárs józanul értékeli öt év munkáját, létesítményeit és derűlátással tekint a jövőbe. Sok-sok év, munkában, funkcióban eltelt év gazdag tapasztalatok vannak mögötte. Meg emberismeret. A falu szülötte, ismeri őt a község apraja-nagyja. Ö mindenki Károly bácsija, aki tanácsot ad, eligazít ügyes-bajos dolgokban, s ha kell, atyailag korhol is. Még akkor is szeretik őt, mert ura a szavának. Sohasem ígért lehetetlent, s amit megígért, az meg is valósult. A hnb most végződő megbízatási időszakában a választási program keretében egészséges ivóvízhez juttatta a falut: 118 ezer korona ráfordítással megépült a várva várt vízvezeték, 630 ezer koronát a villanyvilágítás teljes, bevezetésére fordítottak, 230 ezer koronába a csatornázás és egyéb közművesítés került. A község választási programjában is szerepelt — mint a legtöbb helyen — modern halottasház felépítése, hogy a polgári szertartások méltó hajlékot kapjanak. Erre 120 ezer koronát használtak fel az állami költségvetésből. Természetesen, a Iubáiak sem nézték tétlenül, hogy majd az állam pénzéből megépülnek a tervezett létesítmények. Társadalmi munkával, a szövetkezet meg gépekkel s egyéb eszközökkel a maga részéről is hozzájárult a program teljesítéséhez. Általában a beruházások harmadrészét vállalták. Rubec elvtárs kezdettől fogva a szövetkezet egyik vezetője volt s csak a hatvanas évek elején szükségből emelték ki és tették a község élére. Ám még mindig szövetkezeti tag, nemcsak formálisan s nemcsak dísztagnak érzi magát, hanem együtt is érez a szövetkezetiekkel, magáévá teszi gondjaikat, bajaikat. A hnb irodahelyiségei ütött-kopott omladozó házban vannak. — Apáink meg nagyapáink, nekik pedig az ős szüleik mondogatták és nemzedékről nemzedékre szállt szinte legendaként, hogy ez a ház már 1400 ban itt állott. Magántulajdonban volt. úgy került később a község gondozásába. Már végnapjait éli. Igen, a tatarozására sem fordítanak gondot, mert rövidesen a községi elöljáróság is költözik. A választási program legnagyobb akciójaként — ezért is hagytuk hátra — talán még az idén elkészül az új hnb-épület, községháza, amely modern kivitelezésben 1 millió 20 ezer korona költséggel épül. Itt is segédkeznek az efsz építőbrigádjának tagjai — a betonozást. alapásást szinte hagyományosan ők végzik. A hivalkodó számok tükrében az sem kerülheti el figyelmünket, hogy a község, amelynek lakói a múltban minden csekélységért kénytelenek voltak beutazni a legközelebbi városba, ma már önálló postahivatallal rendelkezik, van bővített választékú élelmiszerboltja, amely egyéb cikkekre, vasárukra is felvesz rendelést s a kért árut Gbelcéről vagy Štúrovóból házhoz szállítják. Rubec elvtárs végigkalauzol faluján és büszkén mutat rá az új létesítményekre: — Látja, Itt még nemrégen zsupfödeles vályogviskó éktelenkedett, most meg... Az amit, látunk, mintegy 250 ezer korona értékű összkomfortos városi típusú ház. got fogják szolgálni, semmi sem épül hiába. * Milyen lesz a jövő, a következő választási program? — érdeklődöm tovább. Elsősorban befejezik a megkezdett akciókat. Ez most az új hnb-épületre vonatkozik. Aztán az üzleti hálózat, a szolgáltatások kiépítése lesz a to-‘ vábbi fő gondjuk. — Meg aztán most már a szellemiekkel is kicsit többet kellene törődnünk, — jegyzi meg a titkár. — Anyagi téren sokat gyarapodott a fa-Az idősek tanáccsal, a fiatalok építömunkával járulnak hozzá az új hnb' épület felépítéséhez. (Kalita Gábor felvételei.) Nyugodtan állíthatjuk, hogy mérföldkövek ezek a létesítmények, a falu és népe fejlődését jelző mérföldkövek. A község jövője felől faggatom a titkárt. Károly bácsi elgondolkodik, elmereng és megfontoltan ecseteli a jövő képét: — Ami ma épül, a községnek, a lakosság jövőjéért épül. Lehet, hogy a jövőben lesznek változások, hisz Lubá ma is négy településből áll, il letve még három kis község tartozik hozzá. Lehet, hogy bizonyos tekintetben a közeli Gbelce (Köbölkút) lesz a központ. A község létesítményei azonban mindenkor az itteni lakossá)u. most jobban előtérbe kerül az eszmei nevelés. A lubáiaknak kétségtelenül van érzékük a közösségi élet iránt. Hisz a tömegszervezetek, elsősorban a SZISZ, a tűzoltó egyesület, a Honvédelmi Sportszövetség, a nőbizottság tevékenyen kivette részét a falu életének megszervezéséből — elsők voltak a brigádmunkák szervezésében, nem maradnak le az eszmei nevelés fellendítésében sem. S ebben természetesen a falu néhány pedagógusának is tevékeny része van. Egy dél-szlovákiai község szocialista módon, kultúráltan akar élni, ebben látja jövőjét. Lőrincz László ■ A korszerű állattartás követelményei ■ Több univerzális szárító segítheti elő, hogy utolérjük önmagunkat táp a tárolással ■ A hagyományos állattartástól eltérően napjainkban a haladó állattenyésztési módszerek nagy mértékű elterjedése teljesen új takarmányozási technológiát igényel. E technológia alapját a takarmánytápok alkalmazása képezi az egyes állatfajták és állatcsoportok hizlalásában. A takarmánytápok előállításáról a Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalat üzemegységei gondoskodnak. Ez a munkájuk szintén igényes, hiszen egységes receptúra szerint kell az egyes alap- és adalékanyagokból a különböző állatcsoportok számára meghatározott jó minőségű tápokat gyártani. Ez alkalommal eltekintünk az adalékok, ásványi anyagok és egyéb, nehezen beszerezhető komponens biztosítása nehézségeinek taglalásától. Viszont az alapanyagok kérdésében is számtalan probléma merül fel. Jó tápot csakis kiváló minőségű alapanyagokból lehet előállítani. A tápok alapanyaga pedig a gabona. Tehát a végtermék — a táp — minőségének egyik fontos tényezője, hogy a takarmánytáp készítésekor felhasználásra kerülő gabonát a betakarítás után helyesen kezeljék, gondosan és szakszerűen tárolják. ■ Hogyan függ össze a jó minőségű 0 Kevés a raktártérség a komárnoi járásban is. Vajon mikép lehetne ezen a problémán gyorsan és az adott lehetőség keretében a legcélszerűbben segíteni? Bonyolult egy kérdés ez. a függőségek egész láncolata merül fel a megoldás-keresés során. De mit mond erről Ármay Imre elvtárs, a Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalat komárnoi üzemegységének kereskedelmi igazgatóhelyettese? — A tárolási, raktározási probléma napjainkban is megoldatlan, égető kérdés, járásunkban a meglevő raktárkapacitás körülbelül hatezer va: gon gabona elhelyezésére elegendő. Ezzel szemben az idei terv szerint az állami alapokba több mint 8300 vagon gabonát kell felvásárolnunk. S ez még nem minden, mert a takarmányalap feltöltésére további 9—10 ezer vagon gabona vár felvásárlásra. 0 Tehát a felvásárlásra váró gabonamennyiségnek csaknem kétharmadát nincs hol elraktározni. Marad a harmattól, esőtől nem védő szabad ég alatti tárolás. Miért nem létesítünk elegendő raktártérséget a mezőgazdasági termények elhelyezésére? — Nem tudjuk utólérni önmagunPILLANATKÉP A BIŇA-I EFSZ KERTÉSZETÉNEK JELENLEGI MUNKÄLATAIRÖL Két és félmillió palánta A több tíz hektáros „palántatengertől“ körülbelül 200—300 méterre traktorok vontatták a modern palántáző gépeket, melyeken szorgos asszonyok ültek. Munkájukat nem éppen kényelmes testhelyzetben — meghajolva — végezték, aminek láttán foglalkoztatni kezdett a gondolat: vajon ezeknek a szorgos asszonykezeknek, s gépeknek mennyi palántát kell kiültetniük ahhoz, hogy megteremtsék a jó termés feltételeit? A „gordiuszi csomó“ megoldására hamarosan segítőt is találtam. Blunár Andrással, a Bifiai (bényi) Efsz főkertésze közreműködésével hamarosan kiszámítottuk, a kertészetéről híres gazdaság az idén összesen 2 millió 500 ezer palántát ültet ki, melynek egy része már a földben van. ÖNTÖZNI, ÖNTÖZNI ÉS ÖNTÖZNI... Blunár fökertész bizakodva beszélt az idei termésről. Szavait tények támasztották alá: a biftai kertészet — a szövekezet megalakulása óta — sikeresen működik. S amint azt mástól megtudtam, a kertészetet kezdettől fogva Blunár elvtárs vezeti. A sokat tapasztalt, kitűnő szervezőkészségű [ókertész néhány' szóban is beszélt a múltról: — Ey-két hektár területen mi is a semmiből kezdtük a kertészkedést. A vizet csak lajtokban szállíthattuk a helyszínre, gépeink nem voltak, így a jó eredmények is elmaradtak. 1957- ben aztán megszerveztük a vezetékes öntözést, azóta a járás legjobb kertészetei közé tartozik a miénk. Az idén összesen 300 hektár területet öntöznek. A kertészet vízellátására különösen nagy gondot fordítanak. ami az itt dolgozó szakemberek gondos, becsületes munkájának köszönhető. Mikor a főkertész kíséretékat, habár minden lehetőséget megragadunk, hogy újabb raktárakat, tárolótérségeket teremtsünk. A mezőgazdasági őstermelésben olyan rohamosan növekednek a hektárhozamok, hogy a tároló kapacitás bővítésére kifejtett igyekezet képtelen lépést tartani ezzeí az ütemei. Legújabban ideiglenes megoldásként fából készült magtárakat létesítünk. Két ilyen rak-Függőségek láncolata tárunk már készen áll üzemünk vojnicei (Bátorkeszi) telepén és befogadóképességük 150—180 vagon. 0 Az ideiglenes magtárak részben enyhíthetnek a feszült helyzeten, mert az állandó magtárakkal összehasonlítva jóval rövidebb idő alatt építhetők fel. Megfelelő arányban van e a betakarításra kerülő gabonamennyiséggel a járásban fellelhető szárítókapacitás? — A szárftókapacitások létesítésében szintén bizonyos lemaradás észlelhető, Itt sem tudunk lépést tartani a termelés fejlődésének gyors ütemében a jól kiépített öntözőberendezést vizsgálgattuk, egyszerre 27 szórófej ontotta az éltető vizet a szomjas palántákra. Juhász Géza és Dávid Vilmos, az öntözőberendezés kezelői figyelmesen követték a berendezés működését, nyitották és zárták el a csapokat, javítottak — ahogyan azt a szükség megkívánta. Persze gond, baj az öntözés körül is akad. Itt — mint annyi más helyen — nem a víz minősége és mennyisége okozza a problémát, más eredetű gondok léptek fel. Mivel a víztárolóban felülről folyik be a víz, s hűtése végképp nem megoldott, nyáron kedvezőtlen hőmérsékletű vizet kapnak a növények Blunár elvtárs szavai szerint, a szövetkezet vezetősége aktívan keresi a lehetőséget a probléma megoldására. PAPRIKA ÉS PARADICSOM — NEGYVEN HEKTÁRON A paprika és a paradicsom termesztését ismét előtérbe helyezték. Hűsz hektáron PCR paprika, és ugyanekkora területen paradicsomot termesztenek majd. S hogy a jő termés előfeltétele máris biztosított, ezt a Nové Zámky-i (érsekújvári) jmi főmérnöke vei. A szárítóberendezések létesítése nem olcsó, ezen felül még hosszú időt is igényel. Továbbá több univerzális szárító kellene, amelyek az egész év alatt üzemelhetnek, hogy a beruházási költségek mihamarább megtérüljenek. Elképzelésünk az, hogy a járás mezőgazdasági üzemeivel karöltve további három BS—6-os és legalább öt-hét Sirokkó rendszerű szárítót létesítünk. Ezen felül még 22 darab ZSPZ—8 jelű mozgó szárítót akarnánk beszerezni, ami számításunk szerint a meglevő szárítókapacitással együtt már elegendő lehetne arra, hogy a betakarítás után a felvásárolt gabona nedvességtartalmát a megfelelő szintre csökkenthessük, tehát raktározásra alkalmassá tehessük, minőségük csökkenésének veszélye nélkül. 0 De még fgy sem kerül majd minden gabona fedél alá, különösen, ha az idén csúcshozamokat érünk el gabonából. Milyen lehetőség kínálkozik e probléma célszerű megoldására? — Előző évi tapasztalataink alapján bizonyos gabonamennyiséget — főleg * kukoricát — Kelet- és Közép- Szlovákia északi járásaiba irányítunk, valamint a Cseh Szocialista Köztársaságba is szállítunk. Ez részben tehermentesíti meglevő tárolótérségeinket, s Így számolunk azzal, hogy az idén is alkalmazzuk ezt a bevált módszert. Tavaly ugyan ennek ellenére több is alátámasztotta szavaival:. „Az Idén olyan fejlett, életerős palántákat sikerült a biüai kertészeti dolgozóknak termeszteniük, hogy messzi vidékről is csodájára járhatnak“. Erről magam is meggyőződhettem. A néhány nappal korábban kiültetett palánták az alapos önötzés után gyorsan „talpraálltak“, ami annak a jele, hogy megfelelően trágyázott, tápanyagdús talajba kerültek. — A másik — a jó terméssel kapcsolatos — előjel a következő: Az 1975-ös évben a kertészet 1 milliő 600 ezer korona értékű tervet 1 millió 800 ezerre teljesítette — annak ellenére is, hogy a nyári felhőszakadások többszázezer korona értékben megkárosították a termést. Természetesen, a kertészetben nem csupán paprikát és paradicsomot termesztenek majd, hanem nyolc hektáron korai burgonyát, azután másodvetésben kelkáposztát, karfiolt és kisebb mennyiségben más zöldségféléket is. A jó eredmények tudatában nem feledkeznek meg a kertészek arról sem, hogyan tehetnék még ésszerűbbé, ezzel párhuzamban még hatékonyabbá a termelésüket. Blunár főkermint 2700 vagon gabonát tároltunk szabad ég alatt, csaknem karácsonyig, hiszen az utolsó mázsákat december 20-án tudtuk csak magtárba szállítani. Reméljük, hogy az idei évben talán még sem kényszerülünk ilyen megoldásra. 0 S most feltehetnénk a költő kérdést, hogyan került a csizma az asztalra? Hogyan függ össze a táptakarmányok gyártásának kérdése a gäbe na tárolásával, a raktárproblémákkal? A választ részben az előzőkben elmondottak is megadják, viszont továbbra is fennáll a függőségek hoszszú és bűvös láncolata. Lényegében, ha sikerül e járásban kitűzött terveik szerint a raktártérségek kellő bővítésével, esetleg új raktárak építésével ezt a kérdést legalább részben megoldani, még mindig fennáll a veszélye annak, hogy a gabona kellő szárítása hiányában bizonyos mennyiség elértéktelenedik, ami pedig jelentősen kihat a takarmányozás kérdéseinek megoldására, mivel nehezebb lesz elegendő és jó minőségű tápot legyártani. Ez viszont az abrakfogya.sztás fokozottabb megtakarítását célzó igyekezet eredményességét is veszélyezteti, márpedig az önellátottság fokának elérésében ez mezőgazdaságunk és népgazdaságunk egyik kulcskérdését jelenti. OBENAU KÁROLY tész ehhez a témához ennyit fűzött hozzá: — Mint mindenütt, minálunk is vaunak még tartalékok. Elhatároztuk például, hogy jövőre kertészetet a Garam partján elterülő termőterületeinken létesítünk. Az ottani termőterületeink „pihentebbek“, másrészt mert a Garam közeli vízforrásul szolgál. S remélhetőleg a viz hőmérsékletével kapcsolatos gondjaink is megszűnnek majd. * # * Szlovákia számos szövetkezete kertészet létesítésére alkalmas, kitűnő termőterülettekkel. elegendő menynyiségű vízzel rendelkezik, kertészete azonban nincs. Éppen ezért a járási mezőgazdasági igazgatóságainknak, szövetkezeteinknek még alaposabban fontolóra kell venniük a jövőben a további kertészetek létesítésének gondolatát, mivel hazánk zöldségfélékből csupán 75 százalékban önellátó. Szükség mutatkozik újabb és újabb berendezések, kertészetek létesítésére, melyek következtében Csehszlovákia belátható időn belül nem túl költséges befektetésekkel önellátó lehet zöldségfélékből, sőt tartalékokkal is rendelkezhet. Kalita Gábor
