Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)
1976-05-29 / 21. szám
2 SZABAD FÖLDMŰVES 1976. május 2Й. Želiezovce hív és vár lúnius 4 tol 6-ig immár huszonegyedszer újra benépesül a Želiezovce! (zselízi) Schubert-park. A CSKP megalakulása 55. évfordulójának tiszteletére a CSEMAOOK Központi Bizottsága, a nyugat-szlovákiai kerületi nemzeti bizottsága és a levicei (lévai) jnb rendezésében a XXI. Országos Népművészeti Fesztivál keretében tarka népviseletü tánc- és folklór csoportok mérik össze tudásukat. A fesztivál nemzetiségünk kulturális életében is jelentős helyet foglal el. Alkalom tapasztalatcserére, a fejlődés záloga. Ezért tízezreket várnak a želiezovcei találkozóra. A fesztiváli tervekben mindig kiemelt szerepet kap az internacionalizmus, nemzeteink és nemzetiségeink barátságának elmélyítése. Ez jellemzi a XXI. Országos Népművészeti Fesztivál műsorát is. A legkiválóbb hazai együttesek mellett fellép még a bratislavai TECHNIK és a debreceni BOCSKAI tánccsoport is. A FESZTIVÁL MŰSORA: Június 4-én 13-tól 17 óráig népi tánccsoportok fellépése a város környékén. Június 5-én 15 órától a néprajzi portok fellépése a város krönyékén. Jú n i u s 5-én 15 órától a néprajzi kiállítás megnyitása a művelődési otthonban; ugyancsak itt 16 órától a honti tájegység hagyományainak bemutatója; 19.30-tól 22 óráig Kurtaszoknyás lakodalom, Zselíz köszöntő. Fellép a CSEMADOK bíűai (bényi) helyi folklór csoportja, a bratislavai TECHNIK és a debreceni BOCSKAI táncegyüttes; 22 órától népmulatság. Június 6-án 7 órakor zenés ébresztő, 8.30-kor a hősök emlékművének megkoszorúzása a főtéren, '9 órakor ünnepélyes felvonulás, 10 órakor gyermektánccsoportok versenye. Virágba szőtt álmok, népviseleti bemutató. 14 órakor ünnepi manifesztáció, 15 órakor pedig népművészeti műsor. Még egyszer: ŽELIEZOVCE HlV ÉS VAR. Görf öl Jenó A szovjet határőrség napja A SZOVJETORSZÄG HATÄRAINAK ÉBER ŐREI A Szovjetunió határainak egész vonalán, a Csendes-óceántól a Baltitengerig és a Tajmirig, szárazföldi és tengeri határain a határőrszázadokban naponta elhangzik: „Parancs a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége állami határának védelmére...“ A határövezet minden méternyi szakaszát szüntelenül szigorúan ellenőrzik, hogy sehol se keletkezzék űr, amelyen keresztül „hívatlan venUég“ hatolhatna be a szovjetország területére. A szovjet határőrök becsülettel teljesítik fontos államvédelmi feladatukat. Ápolják elődeik hagyományait, azokét, akik 1918. május 28. óta őrzik a szovjet határokat;' Ugyanis Lenin ezen a napon írta alá a Népbiztosok Tanácsának rendeletét, amelynek értelmében felállították az OSZSZSZK határőrségét. Ezért ünnepük hagyományosan ezen a napon a határőrök napját. Az államhatár már az Októberi Forradalom után, békeidőben is veszélyes küzdelmek színtere volt. A határőrök a vörös hadsereg katonáival együtt évekig harcoltak a középázsiai baszmacsok ellen, tevékenyen részt vettek a finn fehérgárdisták elleni harcokban, továbbá a japán hódítók visszaverésében a Haszan-tónál és Halhin-golnál. Kemény ’harci iskolát jártak ki és számtalanszor fényes haditettekkel bizonyították be hazaszeretetüket. Több mint kétezer parancsnokot és katonát tüntetett ki a szovjet kormány érdemrendekkel és érmekkel, 18 határőr pedig elnyerte a Szovjetunió Hőse kitüntető címet. A szovjet határőrök a Nagy Honvédő Háború éveiben is megállták helyüket. A hitleristák első csapása éppen a minden talpalatnyi szovjet földet hősiesen védelmező határőrök ellen irányult. A szovjet határőrök nem hagyták el őrhelyeiket és az utolsó töltényig harcoltak az ellenséges túlerővel szemben. A kitartás és hősiesség példájaként említhetjük Alekszej Lopatyin hadnagy egységét, amely 12 napig védelmezte állását és mind egy szálig elesett. A határőrök ott álltak a breszti erőd legendás védelmezői között és Moszkva védelmében is küzdöttek. Kitüntették magukat a sztálingrádi és kurszki súlyos csatákban, Belgrád, Bécs és Prága felszabadításánál, Budapest és Berlin ostrománál, a japán Kvantung-hadsereg szétzúzásakor. Fontos különleges küldetést is teljesítettek az ellenségtől megszállt hátországban, eredményesen harcoltak a behatoló hitlerista kémek és felforgatók ellen. A marxízrous-leninizmus szellemében nevelt ifjú határőrök éberen őrzik és továbbfejlesztik elődeik harci hagyományait. Példaképük D. V. Leonov, I. I. Trelnyikov, V. D. Bubenyin, J. V. Babanszkij tiszt és mások, akik a szovjet-kínai határvidéken a kínai provokatőröknek 1969-ben elkövetett szovjetellenes fegyveres támadásának visszaverésében különösen kitüntették magukat. A szovjet határőrség napjainkban több mint 60 ezer kilométeres szovjet határvonalat őriz. A Szovjetunió 12 országgal határos, partjait 13 tenger és 3 óceán mossa. A határőrök ereje a néppel való szoros kapcsolatukban és a helyi lakossággal ápolt barátságukban van. Ez a barátság a. határőrség egyik kiemelkedő hagyománya, melyet a szovjet határon az ellenség ellen vívott harcokban közösen ontott vér pecsételt meg. —jmé— A fepett szocialista társadalom építésének útján • TANÁCSKOZOTT AZ NSZEP IX. KONGRESSZUSA • ELFOGADTÁK A PÁRT Uj PROGRAMJÁT • ERICH HONECKER LETT A PÁRT FŐTITKÁRA A múlt héten tartotta IX. kongreszszusát a Német Szocialista Egységpárt. A kongresszuson Erich Honecker, az NSZEP Központi Bizottságának első titkára ismertette a központi bizottság beszámolóját a két kongreszszus közötti időszakban végzett munkáról és a soron levő bel- és külpolitikai feladatokról. Erich Honecker beszámolójában rámutatott, hogy az eddig elért eredményekre támaszkodva, a párt még magasabb célok eléréséért harcol. Az NSZEP folytatja a fejlett szocialista társadalom építését, s így létrehozza a kommunizmusba való fokozatos átmenet alapvető feltételeit. Az NSZEP továbbra is fő feladatának tekinti, hogy a szocialista fejlődés ütemének, a termelékenység fokozásának, a tudományos-műszaki haladásnak, a munka termelékenységének alapján tovább emeljék a lakosság anyagi- és kulturális színvonalát. Az NDK fejlődésének alapkérdéseiről kibontakozott össznépi vita, a szocialista demokrácia meggyőző bizonyítéka. NEMZETKÖZI ELISMERÉS Az NDK összhangban cselekszik a Szovjetunióval és a szocialista közösség többi országával. Az SZKP XXV. kongresszusa a nemzetközi kommunizmus és a forradalmi mozgalmak ügyét tartósan befolyásoló tényezőnek bizonyult. Az NSZEP sajátjának is tekinti az SZKP XXV. kongresszusának eredményeit, s arra törekszik, hogy az ott szerzett tapasztalatok felhasználásával oldja meg feladatait. A párt külpolitikai tevékenységéről szólva Honecker elvtárs kiemelte, hogy történelmi méretű, forradalmi folyamat megy végbe a világon. A szocialista világrendszer ereje, szilárdsága és fejlődési dinamikája a jelen időszak más forradalmi áramlataival együtt mindinkább meghatározza az események menetét. A Szovjetunió körül tömörülő szocialista testvérországok síilárd politikai, gazdasági és katonai alapjára támaszkodva, a közös külpolitika a legutóbbi öt évben világtörténelmi jelentőségű eredményeket hozott. Az NDK hozzájárult a különböző társadalmi rendszerű országok békés együttélése politikájának megvalósításához. Az NSZEP Központi Bizottsága céltudatosan munkálkodott e feladat megvalósításán. Végeredményesen összeomlott az NDK körül kiépítet imperialista blokád. Az NDK-t világszerte elismerték: ma már egyenjogú tagként ténykedik az ENSZ-ben és más nemzetközi szervezetekben és jelenleg 121 ország tart fenn vele diplomáciai kapcsolatokat. MEGBONTHATATLAN SZÖVETSÉG Honecker elvtárs hangoztatta: A szocialista épitő munkának, az NDK nemzetközi tevékenységének szilárd alapja a Szovjetunióval és a szocialista közösség többi országával kiépített megbonthatatlan, tesetvéri szövetségünk. Az NDK és a Szovjetunió .együttműködése mind szorosabbá és hatékonyabbá válik és a társadalmi élet valamennyi területére kiterjed. Az NDK és a Szovjetunió között 1975. október 7-én Moszkvában aláírt barátsági együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés a kapcsolatokat új, magasabb szintre emelte. Honecker elvtárs kiemelte: mindenekelőtt a Szovjetunió, a Varsói Szerződés katonai erejének és békepoütikájának köszönhető az, hogy a legutóbbi három évtizedben sikerült megőrizni a világbékét, csökkenteni a háború veszélyét. A párt a jövőben is nagy figyelmet fordít a szocialista országok közös politikai és védelmi szervezetének erősítésére. A szónok a továbbiakban méltatta az európai biztonsági és együttműködési értekezlet sikeres befejezésének jelentőségét, az eddig kötött szerződések és megállapodások szigorú betartásának fontosságát. Hangoztatta, hogy az NDK-ban kialakulóban van a szocialista német nemzet. Ennek fő jellemvonásai abból fakadnak, hogy a munkásosztály alkotja a szocialista társadalom vezető erejét. A pártra váró legfontosabb külpolitikai feladatokat így fogalmazta meg: A Szovjetunióhoz és a szocialista közösség többi országához fűződő testvéri szövetség állandó szilárdítása, a szocialista országok egymáshoz közeledésének előmozdítása. Antiimperialista szolidaritás a nemzeti és társadalmi felszabadulásukért küzdő valamennyi néppel, a haladó és forradalmi erők támogatása a proletár-nemzetköziség szellemében. Állhatatos harc Európa és a világ békéjének, biztonságának szilárdításáért. A békés egymás mellett élés politikája eredményeinek kamatoztatása és megszilárdítása. A politikai enyhülés kiegészítése a katonai feszültség csökkentése irányában ható lépésekkel. ALKOTÓ SIKEREK Honecker elvtárs azután az NDK gazdaságfejlesztési eredményeit ismertette. Aláhúzta, hogy az NSZEP VIII. kongresszusán elfogadott programot sikeresen teljesítették. Sőt több területen túlteljesítették. A nemzeti jövedelem 1971—1975 között 30,1 százalékkal nőtt. Az ipari árutermelés volumene 1975-ben 235* milliárd 400 millió márka volt. A növekedés 86 százalékban a munka termelékenység fokozásából származott. 1971 óta 22 ezer új, illetve továbbfejlesztett terméket és eljárást vezettek be a termelésbe. A mezőgazdasági tervmutatók 1975-re hektáronként 44 mázsás gabonatermést irányoztak elő. Ezt a célt már 1974-ben sikerült elérni. A szónok ezután a párt szociálpolitikai programjával foglalkozott. Az 1980-ig terjedő időszak legfontosabb népgazdasági feladatai között említette a nemzeti jövedelemnek 830 milliárd, az ipari árutermelés értékének 1 billió 400 miliárd márkára történő növelését. A mezőgazdaságban a növénytermelést 20 százalékkal kell növelni. A kulturális és művészeti élet soronlevő feladatainak elemzése után a szónok a szocialista állam kérdésével foglalkozott, majd az NSZEP-vel, mint a nagy kommunista világmozgalom osztagával, foglalkozva rámutatott a párt nemzetközi felelősségére. Az SZKP-hoz fűződő szoros testvéri kapcsolat egyben pártunk saját sikerének záloga. Az egység megszilárdítása szükségessé teszi a nacionalizmus, a Jobb- és baloldali revizionizmus és az opportunizmus elleni harcot. Ez a megállapítás fokozottan vonatkozik a maoizmusra, amely antileninista irányvonalának új szakaszába lépett. A maoizmus nemzeti tevékenységében a nyílt szovjetellenesség álláspontjára helyezkedik és szorosan együttműködik a nemzetközi monopóltőke legreakciósabb szárnyával. A beszámoló végül aláhúzta: az NSZEP egyetért sok testvérpártnak azzal a véleményével, hogy a világpolitikai helyzetben történt fontos változásokra és a kommunistákra váró feladatokra való tekintettel megérlelődött a kommunista- és munkáspártok új, nemzetközi tanácskozása előkészítésének szükségessége. pártunk Üdvözlete A kongresszuson pártunk nevében Gustáv Husák elvtárs, a CSKP Központi Bizottságának főtitkára üdvözölte a küldötteket. Kijelentette: „Megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy pártjaink, államaink, s országaink népei között eredményesen fejlődnek a szilárd barátságon, szövetségen, a kölcsönesen eredményes politikai, gazdasági, kulturális együttműködésen alapuló kapcsolatok. Ez az együttműködés a közös osztály- és politikai érdekekre támaszkodik és az 1967-es együttműködési egyezményen alapszik. Az együttműködés további fejlődését megerősítette a barátság megszilárdításáról és a testvéri együttműködés elmélyítéséről szóló nyilatkozat, amelyet az NDK párt- és kormányküldöttségének 1974. évi csehszlovákiai látogatása alkalmából fogadtak el. Ezeket a szilárd elvtársi kapcsolatokat azzal a tudattal fejlesztjük, hogy szintén hozzájárulnak a Varsói Szerződésbe tömörült szocialista országok egységének megerősítéséhez és sokoldalú együttműködéséhez, á KGST-n belül pedig a gazdasági együttműködés és integráció programjának megvalósításához.“ A KONGRESSZUS HATÁROZATAI A IX. kongresszus egyhangúlag elfogadta a párt programját, szervezeti szabályzatát, valamint a népgazdaság 1976/1980. évi népgazdaságfejlesztési irányelvét. A küldöttek nyilatkozatot fogadtak el, amelyben szolidaritásukról biztosítják mindazokat, akik az imperializmus és a reakció elleni harcuk miatt börtönben sínylődnek. A kongresszus megválasztotta a párt vezető szerveit. Erich Honecker elvtársat az új szervezeti szabályzat értelmében a párt főtitkárává választották. SZEMELVÉNYEK A CSSZSZK 1976—1980. ÉVI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS FEJLŐDÉSÉNEK IRÁNYELVEIBŐL A dolgozókról, a gyermekes családokról, és az Idős emberekről való gondoskodás Tervszerűen javítani kell a lakosság szociális, gazdasági és életkörülményeit. Rendszeresen javítani kell a munkakörnyezetet és a munkafeltételeket. Tökéletesíteni a munka- és az egészségvédelmet. Az üzemek átépítésekor, vagy az új üzemek építésekor következetesen ügyelni kell arra, hogy a tudományos és műszaki haladás a nehéz és megerőltető munkák, a nehéz feltételek között végzett munkák csökkentését szolgálja és hogy biztosítottak legyenek a szükséges egészségügyi berendezések. A dolgozókról való gondoskodást a komplex vállalati programok által kell fejleszteni, amelyek a munkakörülmények javítására, a dolgozók politikai és munkaaktivitásának fokozására irányulnak. A vállalatoknak erre szánt eszközeit főleg olyan célokra kell felhasználni, amelyekben a legtöbb dolgozó részesedik, mint például a munka kultúráltságának emelése, az üzemi étkeztetés javítása, a szabad idő kihasználása, a dolgozók munka- és életkörülményeinek javítása, elsősorban a nőkről és az anyákról, valamint a csökkent munkaképességű állampolgárokról való gondoskodás javítása. Biztosítani kell a dolgozók stabilizálását és szakmai színvonalának emelését. Ezekben a programokban fokozott figyelmet kell szentelni a dolgozók körében az elvtársi kapcsolatok megszilárdításának. Fokozni kell a vállalatok és az efsz-ek részvételét a nemzeti bizottságok által épített társadalmi, szociális, kulturális intézmények építésében. Az efsz-eknek fokozniuk kell gondoskodásukat a munkafeltételek állandó javításáról és a nemzeti bizottságokkal együttműködve folytatni a falvakban az életkörülmények javítását. A munkafolyamatban részt nem vehető lakosságról való gondoskodásban folytatni kell a szociális biztosítás tökéletesített, széleskörűen fejlett rendszerét. Népgazdaságunk fejlődése szerint fokozatosan javítani kell a gyermekes családokról való gondoskodást, valamint a betegség esetén és az idős korban való biztosítást. Továbbra is meg kell teremteni az anyagi és erkölcsi feltételeket a családok, a dolgozó anyák, az idős és rokkant emberek társadalmi támogatására. Bővíteni kell főleg a gyermekintézmények befogadóképességét, fokozni a gyermekárú kínálatot, megteremteni a feltételeket a háztartási munkák további ésszerűsítéséhez. Bővíteni keli az idős és rokkant polgárokról gondoskodó intézmények befogadóképességét, a szociális szolgáltatások más megfelelő formáit, főleg a gondozói szolgálatot. Tovább kell fejleszteni állampolgáraink nevelését a szocialista család szerepe és küldetése helyes értelmezésére, valamint a gyermekek és embertársunk iránti figyelmes és megértő viszony kialakítására. Ezen a téren jelentős szerepet játszanak a nemzeti bizottságok és a társadalmi szervezetek. A LAKÄSELLÄTÄS A lakásépítés területén tovább kell fejleszteni az utóbbi években elért jó eredményeket; az 1976—1980-as időszakban 640 ezer új lakást kell építeni, ezzel, s a meglevő lakásállomány további korszerűsítésével és felújításával jelentősen hozzá kell járulni a lakáskultúra színvonalának emeléséhez. Növelni kell a lakásépítés ütemét, mindenekelőtt olyan kiemelt helyeken, mint Prága, Bratislava éš az észak-csehországi kerület kiemelt járásai. A többi körzetben a lakásszükséglet nagyobb fokú kielégítésével, a lakásépítéssel és jelentősen hozzá kell járulni a munkaerők célszerű elosztásához és stabilizálásához. Ennek érdekében mindenekelőtt a szövetkezeti lakásépítést kell fejleszteni, növelni a vállalatok befolyását a lakáskiutalásra. Továbbra is támogatni kell a családi házak építését; mégpedig ezt az építkezést a támogatások és előnyök összpontosításával, az ipari aglomeráciőkha kell irányítani, az újonnan épült üzemek köré és a centrumközségekbe. Növelni kell a lakásépítés és a járulékos építkezések tervszerűségét a falvakon. A lakosság életszínvonalának emelésével összhangban tovább kell javítani az épülő lakások minőségét, növelni a három és több szobás lakások részarányát; a lakosságnak a lakások magasabb színvonalú belső felszereltségével kapcsolatos igényeit — amennyiben azok meghaladják a meghatározott normákat — azzal a feltétellel kell kielégíteni, ha a lakásbérlők anyagilag hozzájárulnak a megnövekedett költségek térítéséhez. Feltétlenül biztosítani kell az épülő lakótelepek műszaki és járulékos ellátottságát — üzlethálózat, iskolák, kulturális és egészségügyi létesítmények és közutak építésével; a kivitelező vállalatok által a komplex lakásépítés szakaszán végzett építőipari munkákat 33—35 százalékkal kell növelni, miközben a járulékos és műszaki létesítmények építését a lakótelepeken legalább 60 százalékkal kell növelni. Ki kell küszöbölni a lakótelepek ellátottsága terén mutatkozó eddigi fogyatékosságokat, különösen Prágában. Fokozott figyelmet kell szentelni a lakásállomány korszerűsítésének és karbantartásának, a személyi tulajdonban levő épületek esetében is. A szocialista szektorhoz tartozó lakások javításának volumenét legkevesebb egynegyedével kell növelni. Megfelelő időelőnnyel kell előkészíteni a területeket az új lakások építéséhez, vízhálózat és a hőfejlesztők, a csatorna- és úthálózat építésével. A közhasznú szolgáltatások fejlesztésével hozzá kell járulni a környezet javításához és védelméhez a városokban és falvakban; nagy figyelmet kell szentelni a városok köztisztaságának, a szilárd háztartási hulladékok elszállításának és hatékony kihasználásának; javítani kell a levegő tisztaságát és csökkenteni a zajt, nagy gondot kell fordítani a közterületek parkosítására. A város- és községfejlesztésre kell irányítani a lakosság önkéntes társadalmi munkáját.
