Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)
1976-05-22 / 20. szám
12 SZABAD FÖLDMŰVES 1976. május 22. A kukoricavetések gyomosodás elleni védelme gyomok kiirtásához és a legmegfele löbb körülményeket. Az évelő gyomok csoportja a triazin-tartalmú gyomirtó szerekkel szemben ellenálló. Jelenie; hazánkban a triazinos gyomirtószerek közül az ötven százalékos Zeazinl használjuk. Kevés csapadék esetén í triazin-tartalmú gyomirtószerek bőm lása a talajban lassú és szermaradványok az utónövényt is károsíthatják A szerek adagolása a vetésforgótól, a talajtípustól és a talaj szervesanyag tartalmától függ. A Zeazin nagyobb humusztartalmú, agyagos talajon hektáronként 3 kg-os, humuszban szegény talajon pedig 2 kg-os mennyiségben adagolható. A kukorica több éven keresztül való termesztése esetén hektáronként 4—8 kg-os mennyiségben al kalmazható. A .kukorica egyéves tér mesztésénél a szermaradványok csökkentése érdekében Zeazin és Gesagard (Selektion) szerkombináció használható. Legújabban a kísérletekben, de már a gyakorlatban is a Gesaprin 500-as és a Zeazin 40-es folyékony formái kezdenek elterjedni. Előnyük, hogy repülőgépekkel is permetezhetök, jól keverhetők és főleg alkalmasak a'z olajos keverékű szerek előállításához, mint pl. a Napon 11—E és a VÜAgT IBS elnevezésű készítmények. Ezen kívül a triazin hatóanyagú gyomirtószerek olajos formái az egyéves gyomfüvekre is jó hatásfokúnk. A posztemergens kezelésnél a finális készítményeket, 8z Oleogesaprint vagy az Oleozeazint permetezzük ki, hektáronnilid hatóanyagú szerek még alkalmazhatók. A kukorica 10 cni-es fejlődési állapotában a triazin-tartalmú gyomirtószerek olajos keverékével lehet permetezni. Ha ezek nem állnak rendelkezésre, akkor helyettesíthetjük a 2,4—D bázisú szerekkel, de csak a 15—20 cm-es magasságú növényzetben. A levélzet alá irányított permetezési módszert csak a kukorica 40—80 cm-es fejlődési állapotában lehet végrehajtani, de ezt is csak akkor, ha a korábban alkalmazott gyomirtószerek vagy az elvégzett mechanikai eljárások hatástalannak bizonyultak. Ez a a módszer főleg a kiszelektált évelő gyomok és gyomfüvek irtására irányulhat. Az eddigi tapasztalatok alapján a Gramozon használata bizonyult a legalkalmasabbnak. Ff) GYOMNÖVÉNYFAJOK és Irtassuk Hazánk éghajlati körülményei között az egyéves, széleslevelü és kora tavasszal csírázó gyomok közül a vadrepce, a repcsényretek, a szulákkeserűfü és a tarka kenderfű, a kukorica vetése után csirázök közül pedig a szőrös disznóparéj, a fehér libatop, a kicsiny gombvirág és a fekete csúcsor a legveszélyesebbek. E gyomok csoportja a triazin-tartalmú gyomirtószerekkel szemben a legérzékenyebb. Ezen szereknek koratavaszi, talajelőkészítés előtti alkalmazása jó hatásfokú. A folyamatos triazinos gyomirtószerek használata ismételt kukoricatermesztés esetén az egyéves gyomfüvek — főleg a kakaslábfű, a zöld és a fakó mohar — széles körű elterjedéséhez vezet. Irtásukra a csírázásuk előtti boronálás és a triazinos gyomirtószerek olajos keveréke vagy az acetanilides készítmények a leghatásosabbak. Legveszélyesebbek és legnehezebben írthatók az évelő gyomok. Ellenük csak a mechanikai és a vegyszeres kezelések együttes alkalmazása lehet eredményes. Tehát csak a vetés előtti védekezési módok, a triazintartalmú gyomirtószerek olajos formái, a 2,4—D vagy az MCPA hatóanyagú szerek és a levélzet alá irányított permetezés hatásos. Hazánkban a legelterjedtebb fajok a mezei ászát, a réti kakukktorma és az apró azulák. A mezei zsaló, a hála zab és a tarackbúza az évelő gyomok külön csoportját alkotják. Eelterjedésüket a kukoricavetésekben az egyoldalú triatin hatóanyagú szerek alkalmazása és 3 gabonafélék vegyszeres gyomirtása íozta létre. K. M. Társadalmunk igényeivel összhangban A CSKP XV. kongresszusának az irányelvei hangsúlyozzák, hogy mezőgazdaságunknak a hatodik ötéves tervidőszakban egyebek közt a cukorrépa-termesztés fellendítésére is törekednie kell. A kitűzött célt egyrészt a terület bővítésével, másrészt pedig a hozamok, valamint a minőség fokozásával kell megközelíteni, illetve elérni. Köztudomású, hogy Szlovákia egyes körzeteiben már jó hagyománya van a cukorrépa-termesztésnek. Egyes járások és üzemek elévülhetetlen sikereket értek el a hozamok nagysága és a nyersanyag minősége tekintetében. A gazdaságok többségében azonban a répatermesztésben még sok a tennivaló, mert jő tapasztalatszerzés céljából restéinek körülnézni a kiváló eredményt elérő gazdaságokban. Sokan tudják, hogy a jičíni járás a cukorrépa-termesztés szempontjából nemcsak csehországi, hanem csehszlovákiai viszonylatban is úttörő szerepet tölt be, még úgyis, ha közben a jobb feltételek közt gazdálkodóknak sikerült túlszárnyalniuk a tanítómestert. Ez azonban nem változtat a lényegen, vagyis azon, hogy a cukorrépatermesztés szervezése a jičíni járásban továbbra is példás, tehát nem ártana ellesni tőlük ezt, hiszen a múlt évben a cukorrépa értékesítési tervét 105,6 százalékra teljesítették. Közel 50 ezer tonnával adtak el többet a feldolgozó Iparnak, mint amennyit a terv részükre előirányzott. Ez azért sikerült, mert a mezőgazdasági üzemek pontosan betartották, sőt tovább fejlesztették az országossá terebélyesedett jičíni mozgalmat. A lényeg abban van, hogy újabban a járásban a cukorrépatermelők a bevált tapasztalatokat tovább fejlesztik, Illetve konkretizálják a mozgalom elveit. Ezzel jó feltételt teremtenek a hatodik ötéves tervidőszakban rájuk méretezett feladatok teljesítésére. A járásban a soronlevő ötéves tervidőszak végére egyötödével termelnek több cukorrépát mint 1975-ben, vagyis elérik a 441 mázsás átlagos hektárhozamot, illetve a 75 mázsa tiszta cukrot. A termésátlag fokozásának legnagyobb tartalékát a munka jobb szervezésében, a technológiai fegyelem következetes betartásában és az emberek derekas helytállásában látják. A hatodik ötéves tervidőszak első évét döntő fontosságúnak tartják, amikor kipróbálják a tudomány módszereit a trágyázásban, s ha ezek beválnak úgy továbbfejlesztik azokat. A célkitűzések valóraváltásában nagyon lényegbe vágó a tervezett vetésterület betartása és esetleges kiszántás esetére bizonyos tartalék létesítése is. Jól bevált a járásban a vetésterületek ellenőrzése. Ettől idén sem állnak el. Dűlőnként felmérik a vetésterületet és azt összehasonlítják a talajtérképekkel. Ez nagyon igényes munkának bizonyult. Ebben üzemenként részt vesznek a járási mezőgazdasági igazgatóság, valamint a cukorgyár agronómusai, ami nagyon hasznos tevékenység. A répát évente a tavaszi gabonával egyidőben vetik el. Ez már hagyománnyá vált. Az idei, a szokottnál későbben érkező tavasz sem zavarta meg őket ebben. Gondot fordítanak a répa szakszerű tápanyagellátására, ami nemcsak azt bizonyítja, hogy körültekintő, jő termelők, hanem azt is, hogy takarékos gazdák. Műtrágyákból nem rendelkeznek felesleggel, azonban amennyi van, azt ésszerűen, gazdaságosan felhasználják a növények szükséglete, Illetve a talajok telítettsége szerint. Ott ahol elegendő a tápanyag, takarékoskodnak, ahol viszont kevés, ott kiegészítik a szükségletet. A foszfor és a kéntartalmú trágyákat ősszel dolgozzák a répa talajába, ami nagyban befolyásolja a növény tavaszi fejlődését és minimálisra csökkenti tavasszal a munkaműveletet. Az ötéves tervidőszakban hektáronként 80 300 répatövet számláltak járási méretben, ami kitűnő növényállomány. A tapasztalat azt mutatta, hogy ahol tartották a nagy növénysűrűséget, ott kimagasló hektárhozamot értek el, ahol pedig kevesebb volt a répa, ott a hozam is kisebb lett. Járási méretben idén hektáronként 85—90 ezer tőszám elérésére törekednek és kiküszöbölik az emberi munkaszükségletet. A legkorszerűbb technika minden répatermesztő gazdaság részére fontos, mert egyre kevesebb az emberi erő a mezőgazdaságban. Legtöbb üzemben a növényvédelem ún. szalagrendszerét alkalmazzák. Így kezelik a járás répaterületének 59 százalékát, mert ez a módszer bizonyult a leggazdaságosabbnak. Elemzéssel megállapították, hogy a múlt őt évben 10 gazdaság kisebb hozamot ért el a járási átlagnál. Ezt nagy tartaléknak tartják, amelyet a következő években is kiaknáznak. Az élenjáró répatermesztő szakemberek közreműködésével programot dolgoztak ki a lemaradozó gazdaságok répatermesztési eredményeinek javítása érdekében. A répatermesztéssel foglalkozó szakbizottság tagjai felelnek ezért. Nagy szerep jut ebben a komplex racionalizáló brigádoknak is. A jičíni mozgalomnak egyik alapvető tényezője a tudomány dolgozóival való együttműködés, illetve a tudományos ismeretek gyakorlati alkalmazása. Ezzel egyidejűleg a munkadíjazás racionális módjára is törekednek, ami minőségi munka függvénye. A technológiai fegyelem fokozása érdekében a mezőgazdasági üzemek mindegyikében dűlőnként technológiai lapot fektetnek fel s felelős személyt bíznak meg a munkaműveletek időben történő elvégzése céljából. Követelményként támasztották, hogy a répabetakarltási veszteségek Járási méretben idén ne lépjék tűi a 8 százalékot. Ebben nagy szerepe van a munkaversenynek, ami a veszteség csökkentésén túl a lehető legnagyobb hektárhozam elérésére irányul. -halként 7 literes mennyiségben. A kijut tatásuk optimális időpontja a kakas lábfü 2—3 leveles fejlődési állapota Elsősorban száraz éghajlatú területe ken alkalmazhatók, ahol az acetanilic hatóanyagú gyomirtószerek hatást alacsony. Ma már a fenoxiecetsav tartalmi szereket a triazin-tartalmú gyomirtó szerek olajos keverékei helyettesítik A 2,4—D hatóanyagú (Agrion, Dike nirt) és a MCPA hatóanyagú (Diko tex, Aminex) szereket erőteljes fitO' toxikus hatásuk miatt csak kivétele; esetekben szabad alkalmazni, első sorban azokon a területeken, ahol < triazin-tartalmú gyomirtószerek sze lektív hatása révén az évelő gyomok főleg a mezei ászát, apró szulák és s réti kakukktorma nagymértékben terjedtek el. A Dikonirtet és a Dikotexei a kukorica kelése előtt kell permetezni, hektáronként 2,5—3 kg-os mennyiségben. Könnyű talajokon megfelel аз Agrion 2 kg-os adagolása is. Az egyéves gyomfüvek ellen az acetamilid (Lasso, Ramrod) és a thiokarbamát származékok bizonyultak hatásosoknak. Mint gyökérherbicidek a gyomokat a csírázás fejlődési szakaszában irtják, de az optimális gyomirtóhatás eléréséhez 10—15 mm-es csapadék szükséges. Az adagolásuk a Ramrodnál 7 kg, a Lassonál pedig 5 liter hektáronként. Ezeknek a szereknek a használata nedves klímájú területeken ajánlatos. Aszályos területeken a triazin-tartalmú gyomirtószerek olajos keverékei a legmegfelelőbbek. A dipiridil származékokat (Gramoxon. Regióne) leginkább a levélzet alá való irányított permetezésre alkalmazzák. Száraz körülmények között nagyon jó hatást fejtenek ki az évelő gyorafüvek földfeletti részeire. A GYOMIRTÖSZEREK ALKALMAZÁSI MÖDJAI A gyomirtószerek preemergens alkalmazását két szakaszra oszthatjuk: a talaj előkészítése előtt az alap triazin-tartalmú szereket nedves talajba juttatjuk, hogy már a koratavasszal csírázó gyomokra hathassanak; vetéstől a kukorica keléséig a kombinált vagy az acetanilid hatóanyagú szerek használhatók, s ezeket a talaj felületére permetezzük. A gyomirtószerek posztemergens alkalmazása is több szakaszra osztható. A kukorica kelése után rövid időszakon belül az aceta-Jó példa a növénytermesztés fellendítésére A növénytermesztés intenzív fejlődésének fontos kelléke az elegendő mennyiségben talajba juttatott műtrágya. A közelmúltban ebből a célból a slušovicel szövetkezetben (CsSzK) üzembe helyeztek egy olyan részleget, ahol évi átlagban 4500 tonna folyékony kombinált műtrágyát készületnek. Ezzel lehetővé válik a mezőgazdasági termelés jelentős fokozása, s egyben a munka ternelékenységének a javítása, leegyszerűsíthető a tápanyagok aplikálása. A rendelkezésre álló berendezések a szövetkezetben lehetővé teszik igénynek megfelelő mennyiségű nitrogénfoszforoldat készítését, mely 7 százalék nitrogént és 21 százalék foszfort tartalmaz. Az oldatot 1800 tonna befogadó képességű acéllemezből készült tartályokban tárolják. Hasonló tartályban van a salai Duslóból kapott DAM oldat is, mely 30 százalék nitrogént tartalmaz. A káliumklorid összetevőt — melyet az NDK-ból hozunk be — 1000 tonna mennyiségben hangárraktárban tárolják. Az oldóberendezésbe olyan keverékben kerülnek az anyagok, amilyen oldat készítése szükséges a szövetkezetnek. A munkafolyamat teljesen automatizált, szükségtelen az emberi erő. Az oldatban tetszés szerinti összetételben programmozással szabályozható a tápanyagok aránya. Olyan alapanyagokat használnak, amelyek vízben jól oldódnak és nem károsítják az acéltartályokat. A több tápanyagot tartalmazó folyékony műtrágya használatával szükségtelenné válnak mindazon kellemetlen folyamatok, amelyet a szilárd állapotú trágyánál magától értetődők voltak. Teljesen elkerülhető például a tápanyag veszteség, kiküszöbölhető a pontatlanság stb. Mód nyílik arra, hogy az oldathoz nyomelmeket, védőszereket, vagy más anyagokat keverjenek, s az egész tápoldatot levéltrágyaként hasznosítsák a növénytermesztésben. A feladatok komplex megoldását a szövetkezet kísérleti központjának a dolgozói végzik. Az előzetes kísérletek jelentős tapasztalatokkal jártak. Ma ötféle levéltrágyát készíthetnek. Olyan trágyákról van szó, melyekből napjainkban is korlátozott mennyiséget gyártunk. A levéltrágyákat a fő termények tápanyagellátásában hasznosítják, s azok nyomelemeket, növekedést serkentőket és egyéb anyagokat Is tartalmaznak. A szövetkezet kísérleti központja újabban a talaj és a növények ásványi anyag vizsgálatával foglalkozik, megállapítja a fő és nyomelem-mennyiséget stb. így pontos képet nyernek arról, hogy egyes növények milyen tápanyag-mennyiséget igényelnek. V. B. Közismert tény, hogy a kukorica vetésekben a gyomosodás okozta ká rok — más kultúrnövényekkel szem ben — igen nagyok. A gyomok okozti termésveszteségek egyes szerzők sze rint elérhetik a 13—43,8 százalékot is. A kukorica ugyanis nagy térközű növény és a fejlődés kezdeti szakaszában aránylag gyenge versenyképessége miatt erősen gyomosodik. Kü lönféle gyomnövények különböző mértékben károsítják a kukoricát. A legnagyobb gondot az évelő gyomok és a gyomfüvek okozzák. A gyomok elszaporodása általában nagymértékben függ a klimatikus tényezőktől és a talaj adottságaitól. Nedves és hűvösebb időjárás, valamint a talaj magasabb humusz és szervesanyag-tartalma kedvezően hatnak a gyommagvak csírázására. A korszerű kukoricatermesztési eljárások megkövetelik az agrotechnikai védekezési módok mellett a gyomirtószerek rendszeres alkalmazását nemcsak a kukorica esetében, hanem az egész vetésforgóban. Ezért a kukoricavetések gyomirtása dinamikusan egymásba kapcsolódó beavatkozások sorozatát jelenti, amelyből jelentős fontosságú a legalkalmasabb elővetemény kiválasztása, a kukoricának a vetésforgóba való helyes beillesztése, a szakszerű őszi alap- és tavaszi talajelőkészítés, a mechanikai gyomirtás és a vegyi anyagok alkalmazása. AGROTECHNIKAI VÉDEKEZÉSI ELJÁRÁSOK Már a kukoricának a vetésforgóba való beállítása a gyomok elleni közvetett védekezési módnak tekinthető, mert minden növény más és más körülményeket biztosit a gyomok fejlődéséhez. A kukoricát monokultúrában nem ajánlatos három évnél tovább termeszteni, mert a triazin-tartalmú gyomirtószerekkel szemben ellenálló gyomok elterjedéséhez vezet és a speciális gyomirtószerek alkalmazása jelentős mértékben emeli a termelési költségeket. További fontos tényező a gyomok elleni küzdelemben a jól elvégzett őszi talajművelés és a tavaszi magágyelőkészítés, melyek nemcsak a kukorica, hanem a gyomok csírázását is kedvezően befolyásolják, s a gyökér gyomirtószerek, preemergens és posztemergens alkalmazásának alapfeltételét képezik. A mechanikai védekezések közül a boronálás, a kultivátoros kezelés vagy a kapálás a leghatásosabb. A boronálás következtében a felső talajrétegekben levő gyommagvak csírázásához kedvezőtlen körülmények alakulnak ki. Boronálás közben a kifejlődött gyomok behántolódnak vagy kilépődnek és ezáltal is kipusztulnak. A boronálás főleg kötött talajokon ajánlatos és akkor a legeredményesebb, amikor a gyomok csíralevél fejlődési állapotban vannak. A kultivátoros művelés vagy a kapálás részben a gyomirtásra, részben pedig a kötött talajok porhanyósítására irányul. Az első kultivátorozást a növényállomány 15—20 cm-es fejlődési állapotában az egész sorközi szélességben, 4—6 cm-es mélységig kell elvégezni. A KUKORICAVETÉSEK - VEGYSZERES GYOMIRTÁSA Jelenleg hazánkban a kukoricavetések gyomirtásához többféle hatóanyagú gyomirtószerrel rendelkezünk. E- zek közül legjelentősebbek a triazin- és acetanilid-tartalmú készítmények, a fenoxiecetsavak, a thiokarbamátok, valamint a karbamid és dipiridil származékok. A vegyszeres gyomirtást többféle készítmény alkalmazásával kell végrehajtani a növényzet fejlődési állapotától, az elszaparodott gyomnövényfajoktól és a talajtípustól függően. A triazin-tartalmú gyomirtószerek és különböző kombinációjuk a legelterjedtebbek. E készítmények ugyanis totálisan irtják a nagymértékben elterjedt egyéves széleslevelü gyomnövényeket: a repcsényretket, a vadrepcét, a szőrös disznóparéjt, a fehér libatopot, de a nagvobb adagolás mellett és a talaj optimális nedvességi viszonyai között is csak részlegesen az egyéves keskenylevelű gyomnövények csoportját — a közönséges kakaslábfüvet, a zöld és a fakó mohári. Hazánk klimatikus adottságai mellett ezek a gyomirtószerek koratavaszi preemergens bedolgozása biztosítja a
