Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)

1976-05-22 / 20. szám

197B. május 22. SZABAD FÖLDMŰVES Öntözéssel a jobb terméseredményekért Szölötörkölyböl kitűnő takarmány A Szovjetunió déli körzeteiben az állatok ellátásában jelentős tartalék anyagnak bizonyult a szőlő sajtolása után visszamaradt pogácsa. A szabad levegőn szárított hulladékanyag bizonyos mennyiségű abrakkal keverve a szarvasmarhák kitűnő póttakarmányának bizonyult. Megállapították, hogy a darált szőlőtörköly 11,5 száza­lék fehérjét, 12,2 százalék zsiradékanyagot, 26 százalék rostanyagot 42,5 százalék nitrogénmentes anyagot és 5,1 százalék hamuanyagot tartalmaz. Ezenkívül van ben­ne 15,5 gramm mész, 2,56 gramm foszfor, 7 milligramm réz, 9,6 milligramm mangán, 0,17 milligramm kobalt, 24,8 milligramm cink és 170 milligramm vas (1 kg szá­razanyagban). A szölötörkölyböl készített dara fehérje- és rostanyag­tartalma hasoníó a réti szénáéhoz. Zsiradék és glicid anyaga egyezik a napraforgóval kevert kukoricaszilá­­zséval. Ásványi anyagkészlete (5,15 százalék) megköze­líti a takarmánytápokét. Kísérletekkel bizonyították, hogy a szölötörköly ami­­nosav garnitúrája nem rosszabb a fűfélékénél. A szeme­sekhez arányítva több benne a Lizín, az Arginin, a Treo­----- 30 ÖTLET -—I HWSZMOS újítás I nin és a G lie í rí, azonban kevesebb az átalakítható ami­­nosav, vagyis a Glutanín, a Prolin, az Alanin és a Tyro­­zin. A darált szőlőtörköly etetésének eredményeit két szar­vasmarha csoportnál figyelték meg. Mindkét csoportban 12 állat volt. A kísérletbe, a laktáció 2—3. hónapjában ötéves teheneket soroltak. A vörös parlagi fajta tehenek hasznossága hasonló volt. A takarmánytáp negyedrészét (télen és nyáron) szölötörköly dara képezte. Az állatok takarmányozásra való előkészítése egy hónapot vett igénybe. A tehenek hasonló adagot kaptak az eleségböl. A kísérletet áprilistól augusztus végéig folytatták. A kísérleti csoporthoz tartozó állatok tápjába egynegyed­részben szölötörköly derét kevertek és az előkészítés időszakában egyedenként 11 kg széna, 25 kg naprafor­góval kevert kukoricaszilázs és 6 kg takarmánytáp volt az adagjuk. A kontroll állatcsoportnál a kísérlet bégéig olyan maradt a takarmányadag, mint az előkészítés idő­szakában volt. A kontrollcsoport egyedei összesen 12,54, a másiké pedig 12,03 takarmányegységnek megfelelő ele­­séget kaptak. Megállapították, hogy a kísérleti állatcsoportnál na­gyobb volt a hasznosság, mint a kontrollcsoportnál, ami a laktáció állandósulásában is megmutatkozott. , A kísérleti csoport teheneinél, a kezdethez képest 63,5 százalékos fejési eredményt értek el, ezzel szemben a kontrollcsoportnál csak 55,5 százalékot. Ez azt bizo­nyítja, hogy a laktációs görbe az előző csoportnál ki­egyenlítettebb volt. Az abraknak szőlőtörköly darával való kiegészítése lehetővé tette a tejzsír-tartaíom javulását is. A kontroll­csoport egyedeitől a kísérlet idején 1666, a másiknál pedig 1950 kg tejet fejtek 3,7 tejzsír százalékkal. Meg­állapították, hogy a szőlőtörköly darával kiegészített tápot fogyasztó állatcsoport egyedeinél nem fordult elő fiziológiai zavar és a vér összetétele is normán belül maradt. (2ivotnovodstvo 9/75) Racionálisan a takarmánypótlásban Az utóbbi években jelentősen csökkent a feldolgozásra kerülő répa cukortartalma. Míg pl. 1958—62-ben a cu­kor tonnájának az elkészítéséhez 7,17 tonna cukorrépát használtak fel, addig 1968—72-ben már 8,39 tonnát, vagyis 17 százalékkal többet, mint korábban. Ennek egyik oka — mint a szakemberek megállapították — a helytelen tápanyagellátás, vagyis a nitrogéntrágya arány­talan nagy adagolása. A Cukorrépa tápanyagellátása során ugyanis figyelem­be kell venni több tényezőt, azt is hogy milyen elővete­­mény után kerül a répa a talajba. Azon a talajon, ahol a cukorrépa előveteménye hereféle volt, ott csökkenteni kell a nitrogén adagját, mivel az elővetemény nitrogén­­gyűjtő volt és beszántását követően jelentős készletet hagyott hátra. A nitrogén trágya adagolása során az előveteményen kívül figyelembe kell venni azt is, milyen természeti feltételek közt termesztik a répát, aszerint kell adagol­nunk a nitrogént. Ha a répa hereféle-gabona után kerül a földbe, a répatermő körzetben általában 80 (csapadé­kos körzet) esetleg 120 kg (száraz körzet) nitrogént adhatunk hektáronként. Ennél nagyobb adag (egyes gaz­daságok 200 kg/ha nitrogént is adnak), nemhogy fokoz­ná a gyökér hozamát, hanem inkább jelentősen rontja annak cukortartalmát. Ez azt követeli, hogy a cukorrépa nitrogéntrágyázását megkülönböztetett figyelemmel végezzük. Gondoskodjunk arról, hogy a tápanyagok aránya kiegyenlített legyen, ami elengedhetetlen feltétele az ideális hektárhozam és cukortartalom elérésének. 1 (zn) A i TU DOMÁ N Y ÉS TECHNIKA* ÖNTÖZÉS SÖSVÍZZEL? A Türkmén SZSZK Tudományos Akadémiájának sivatagkutató intézetében laboratóriumot rendeztek be a tengervíz népgaz­dasági hasznosítására. Az ún. mineralizált víz esetében enyhén sós vízről van sző. Türkméniának sok ilyen vízforr(ása van. Nyugaton, a köztár­saság halára a Kaspi-tenger. A Karakum homoksivatag alatt enyhén sós vizű hatalmas föld alatti „tenger“ terül el. Ezen­kívül sok milliárd köbméter enyhén mineralizálódott víz özön- Iik a gyapotültetvények öntözésére, óriási síkságokra vagy sivatagokra. Éppen ezzel a kérdéssel foglalkozik a laboratórium. A tudó­sok érdeklődését felkeltette annak lehetősége, hogy az enyhén koncentrált sótartalmú vizeket, mint amilyen a Káspi-tenger vize is, felhasználják mezőgazdasági célokra. Édesebb, mint a tengervíztárolók bármelyikének tartalma. A föld alatti víz­készleteket is felhasználják. Az enyhén sós vizek talajjavítási és öntözési alkalmazásával folytatott első kísérletek igen biz­tatóak. A sivalagkutató intézet munkatársai elvégezték az első kí­sérleteket a sós könnyű talaj öblítésére és fák, cserjék ápolá­sára. Az eredmény elég jó. A Nyebtt-Dag vidékén 220 hektáron terülnek el zöld masszí­vumok. Öntözésükre 15 furatból sokezer köbméter föld alatti mineralizált vizet használnak fel. (APN) TERMÉKENYÍTETT szarvasmarha-pete IN VITRO TAROLÁSA A szarvasmarha petesejt normális fejlődését figyelték meg 10° C-on tárolás alatt, 32 petét álterhes nyúlba vittek át. Ezek­ből 23-at visszahelyeztek a tehén méhébe, ahol belőlük 10 osztódásnak indult. A tanulmány célja előzetesen vizsgálni a 10° C-on in vitro (üvegben) raktározás és a méhbe visszahe­lyezés lehetőségét. TERMIKUS NÖVÉNYVÉDELEM A Német Mezőgazdasági Társaság frankfurti kiállításán újí­tásként fogadtak el egy talajfertőtlenítő és lángszóró beren­dezést. Az első lángszórót gyomirtásra Columbiában használ­ták 1842-ben. Európában csak a múlt század végén kezdtek ilyen szerkezeteket gyártani. Ezek hátigépek voltak, benzinnel vagy petróleummal működtek. A korszerű új gépek magajárók vagy vontathatók, üzemanyaguk folyékony propánbután gáz. A mezőgazdaság részéről fokozódik az érdeklődés az ilyen jellegű gépek iránt, miután egyre bizonyosabbá válik, hogy a vegyszeres növényvédelemnek határai vannak. (M.—T.) TERMELÉSI TAPASZTALATOK Közepestől a kiváló eredményig Mezőgazdasági üzemeink legtöbbjé­ben évközben és főleg év végén elem­zést készítenek az eredményekről. Megállapítják, mennyit fejlődött a gazdaság, s mit kell tenni a még na­gyobb eredmény elérése érdekében. A Hubicei (Gombai) Állami Gazda­ság termelésének progresszív fejlődé­séről már többször hallottunk. Leg­utóbb kerületi szinten méltatták a gazdaság kimagasló eredményeit, a mezőgazdasági szakemberek okulá­sára. Tény, hogy ez az állami gazdaság ez utóbbi években nagy fejlődésen ment keresztül. Például 1970-ben bú­zából összesen 320, tavaly pedig már 565 vagon mennyiséget gyűjtött be. Kukoricából 1970-ben 615, a múlt év­ben pedig már 1024 vagon mennyisé­get takarítottak be. Ez azt szemlélte­ti, hogy a gazdaság termelésének a történetében a múlt esztendő volt a a legeredményesebb, ami a vezetés és az összes dolgozók kitűnő együttmű­ködésének a következménye. Megától értetődő, hogy a kiváló eredményt elérő növénytermesztés tette lehetővé a színvonalas állatte­nyésztés kialakítását is. Ezzel felsora­koztak a Dunajská Streda-i (duna­­szerdahelyi) járás élenjáró gazdasá­gai közé. s ezt a takarmányokkal való önellátás tette lehetővé. A múltban ezen a téren komoly problémákkal küzdöttek. A termelés fellendülésében nagy je­lentőséget tulajdonítanak a termőta­laj gondozásának. Földjeik nem tar­toznak a legjobbak közé. Ezt tudatosí­tották és hozzáíogtak följavításához. Nagy hatósugarú öntözőrendszer épí­tésével függetlenítették magukat az időjárás szeszélyeitől. Múlt évi igényes árutermelési fel­adataikat több mint 113 százalékra teljesítették. A takarmánytermesztési feladatot jelentősen túlszárnyalták. Ez nem tette őket elbizakodottakká. Ennek megfelelően törekedtek a ter­mékegységre jutó abrakmennyiség csökkentésére. A tejtermelésben át­lagban 3 dkg abrakot takarítottak meg literenként, ami kitűnő ered­mény. Az elmúlt öt esztendőben figyelem­re méltó sikereket értek el a szarvas­marha-állomány szaporításában is. Az 1970-es év valóságához képest tavaly 494-el gyarapodott az állományuk. Tejből a múlt évben 2 millió 267 ezer literrel adtak többet társadalmunk­nak mint 1970-ben s ugyanígy jelle­mezhetnénk a tojás- és a hústerme­lést és értékesítést is. A fejlődés természetesen nem állhat meg. A színvonalat tovább kellett fej­leszteni, mert a társadalom által meg­határozott jövőbeni feladatok még igényesebbek. Ennek tudatában készí­tették a terveket. Tudják, hogy a gabonagazdálkodás kulcsfontosságú feladat, ezért tovább­ra is gondosan végzik a szemesdk ter­mesztését. Az őszieket időben kezelték a gyomok ellen és a növények fejlő­dését trágyázással serkentették. Idei kötelezettségvállalásuk értéke meghaladja a 2,5 millió koronát, tehát az állami alapba búzából 1646, árpá­ból 561, szemes kukoricából pedig 997 mázsával adnak többet. Ezzel szemben az állattenyésztésben főleg az abraktakarékosságra, valamint a te­­rimés takarmányok jobb hasznosítá­sára törekednek. Ez lehetővé teszi több mint 1160 mázsa abrak megtaka­rítását, ami példamutató és dicséret­re méltó cselekedet. Mások is okul­hatnak belőle. (boksza) Mérsékelt égöv alatt élünk. Ez azt Jelenti, hogy még az időjárás szeszé­lyei is mérsékeltek. Nincsenek hete­kig tartó esők, mint a trópusokon, nincs mínusz hetven fokos hideg és nincs ötven fokos afrikai forrróság. De azért mi is gyakran emlegetjük a kedvezőtlen időjárást. Főleg tavasszal, de már télen is. Tudjuk, hogy az idei csapadék jóval kevesebb volt a sok­évi átlagnál. Mit csinál ilyenkor a szövetkezeti dolgozó, akinek munkája, munkájának eredménye szorosan ösz­­szefügg az időjárással? Felkészül el­lene. Egyebek között azzal, hogy tu­dományos módszerekkel termel és egyre nagyobb területeken folytat ön­tözéses gazdálkodást. Ezt tapasztal­tam a Podunajské Biskupice-i Barát­ság nevet viselő szövetkezetben is, mely több mint másfél ezer hektár földterülettel rendelkezik. Dolgozói a Jobb terméseredményekért még az ősz folyamán megtették a szükséges intéz­kedéseket. Ugyanis a gazdaság gabo­nafélék — beleértve a szemes kukori­cát is — és évelő takarmányok ter­mesztésére specializálódik, azért, mert a talaj- és a természeti feltételek e növények termesztésére a legkedve­zőbbek. Az utóbbi években szép ered­ményeket értek el, ami rentábilissá tette a növénytermesztést és a vele szorosan összefüggő állattenyésztést. Aujeský Július, a szövetkezet főag­­ronómusának véleménye szerint búzá­ból a fajta ideális összetételét már el­érték. Zömében szovjet búzafajtákat — főképpen Kaukazt és Mironovszkát — termesztenek öntözött és öntözet­­len területeken. Az előző évekhez vi­szonyítva javultak az agrotechnikai intézkedések. Az első biológiai leltár eredményei kedvezőek voltak. Az idő­járási viszonyok úgyszintén. A problé­mát azonban a tél utolsó szakasza je­lentette. A tartós hótakaró nélküli fagyok, az erős szelek, az ingadozó éjszakai és nappali hőmérséklet, amelyhez csapadékhiány is párosult, megviselték a fejlődő növényzetet. Ezért, ahol szükségesnek mutatkozott, gondoskodtak a növényzet „sűrítésé­ről“. Mivel a téli hónapok csapadéka az idén is a sokévi átlag4 alatt ma­radt, a nyarak eléggé szárazak, ezért nagy jelentőséget tulajdonítanak az öntözéses gazdálkodásnak. Pontosan háromszáz hektár területet öntöznek, főleg a búzát, a lucernát és a szemes kukoricát: elsősorban a kavicsos te­rületeken, és azokon a talajokon, a­­melyek öntözés nélkül igen alacsony terméshozamot nyújtanának. Igen nagy segítség lesz részükre a felső­csallóközi öntözőrendszer, amelyre ebben az évben szövetkezetüket is rá­kapcsolják. Ezáltal a szövetkezet ter­mőterületének a fele válik öntözhe­­tővé. Aujeský elvtárstól azt is megtud­tam, hogy az sem mindegy, mit ön­töznek és hogyan. Feltételeik között öntözés nélkül a búza hozama bizony­talan. Ezért időben felkészültek az öntözésre. A búza, a lucerna, de már a kukorica is szépen és egyenletesen fejlődik, mert már kétszer megöntöz­ték. A búzára huszonöt, a lucernára és a kukoricára harminc milliméteres adagot juttattak. Kétszáz hektáron termesztenek lu­cernát tiszta kultúrában. A terület fe­lét öntözik, sőt a tavasz arra figyel­meztette a dolgozókat, hogy legtöb­bet a lucernát és a szemes kukoricát öntözzék! Az öntözőrendszer előnyeit jól szemléltethetjük a lucerna ter­mesztésében. Tavaly az öntözött terü­leteken nyolcvanöt mázsa, az öntözet­­lenen pedig hetvenkét mázsa volt a lucerna szénára átszámított átlagos hektárhozama, ami ugyan nem re­kordtermés, de nem is lebecsülendő. Az idén viszont száz mázsás hozamot szeretnének elérni, egyebek között öntözéssel. így minden kaszálás után kétszer öntözték a lucernát. Fő terményük közé tartozik továb­bá a szemes kukorica. Kétszázhetven hektáron termesztik. Aujeský elvtárs azt is elárulta, hogy idejében sikerült beszerezniük bőtermő hibrideket. így a kukorica vetését az agrotechnikai határidőben (április végéig) befejez­ték. Tavaly nem öntözték a kukoricát. Az idén azonban már hatvan hektár­nyi területet öntöznek. Először köz­vetlen vetés után, majd májusban, de júliusban is, “mivel a tapasztalat azt mutatja, hogy a kedvező csapadékvi­szonyokat a szemes kukorica jól meg­hálálja. Az öntözést főleg az esti órákban végzik, harminc miliméteres adagokban. Bíznak abban, hogy az idén nyolcvan mázsára növelik a ku­korica termésátlagát. Tehát a lényeg az, hogy mindazokon a területeken, ahol elégtelen a természetes csapa­dék, ezt mesterségeseit kiegészítik, ott a hektárhozamok megduplázódnak. Az öntözőberendezések üzemelteté­séhez a munkaerő biztosítása problé­mamentes. mert olyan korszerű be­rendezéseik (PP—67-W sávos öntöző­berendezések) vannak, melyek kevés kézi munkát igényelnek, öt személy^ bői álló öntözőcsoport, jól képzett szakemberek végzik az öntözést. A csoportnak van egy vezetője, aki irá­nyítja a két-két traktorost és gépészt. Feladatuk, hogy az öntözés idején elő­forduló hibákat azonnal eltávolítsák, az idény befejeztével pedig elvégez­zék a szükséges karbantartási mun­kálatokat, 's felkészüljenek a követ­kező öntözési idényre. Az öntözést tizenöt órakor kezdik, majd folyamatosan reggelig mind a tíz berendezés működik. Jól kihasz­nálják az éjjeli áramszogáltatást. Sőt, Aujeský elvtárs véleménye az, hogy az éjjeli öntözés nemcsak gazdaságos, de jobb is, mint a nappali. Megfigyelték a búza fejlődését. Rájöttek arra, hogy például azokon a búzatáblákon, ahol nappal öntöztek, a növényzet hullá­mosán fejlődött azért, mert a napfény hatására a víz hamarább elpárolog és így a növényzet nem kapja meg a szükséges mennyiségű nedvességet. A szövetkezetben külön számontart­­ják az öntözött és az öntözetlen terü­letek termelési költségeit és eredmé­nyeit. így például a múlt évben egy hektárnyi öntözött területen 2300 ko­rona költséggel hatezer korona érté­ket termeltek ki, tehát csaknem a kétszeresét. Mezőgazdaságunk a termelés inten­zív fejlesztése révén egyre közelebb kerül ahhoz a szinthez, hogy az ön­tözés indokolt és kifizetődő. Arra kell törekedniük a mezőgazdasági üzemek­nek. hogy ne vigyék túlzásba az öntö­zővíz fogyasztását, mert ez jelentősen növelné a költségeket Nagy Terei

Next

/
Thumbnails
Contents