Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)
1976-05-22 / 20. szám
6 SZABAD FÖLDMŰVES 1976. május 22. A népgazdaságfejlesztés feladatai a 6. ötéves tervidőszakban A mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztése A mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztésének fő célja, hogy biztnsíasa a lakosság szükségleteinek még sokoldalúbb kielégítését, fokozatosan elérje a szemes termények termesztésében az önellátást, és az élelmiszergyártásban tovább növelje az általános önellátást. E cél megvalósítása érdekében folytatni kell a mezőgazdasági termelés intenzitásának fokozását, sokoldalúan mozgósítani kell a tartalékokat, érvényesíteni kell a tudományos-műszaki haladást és fejleszteni kell a feldolgozóipari ágazatokat. A kitűzött feladatok teljesítése megkívánja. hogy elsődlegesen biztosítsuk a növénytermesztés növelését, a vetésterületek leghatékonyabb struktúráját alkalmazzuk mind az élelmezésben való önellátás szempontjából, mind az állattenyésztés hatékony fejlesztéséhez szükséges takarmányalap optimális összetétele szempontjából. El kell mélyíteni a mezőgazdasági termelés szakosítását és koncentrálását. A kooperáció haladó formáit kell érvényesíteni a mezőgazdasági vállalatok között, és a munkamegosztás magasabb formáit az élelmiszeripari vállalatok és más feldolgozó ipari vállalatok között. Bővíteni kell a nagyüzemi termelési technológiát, a termelés és a munkaszervezés ipari formáit. A mezőgazdasági termelést az ötödik ötéves tervidőszakhoz viszonyítva 1976—1980 ban 14—15 százalékkal kell növelni. A növénytermesztésben fő feladat a gabonafélék termesztésének további növelése és minőségének javítása, valamint a takarmánytermesztés növelése. A hatodik ötéves tervidőszakban el kell érni 53—54 millió tonna gabona termesztését, ami az ötödik ötéves tervidőszakhoz viszonyítva 13—16 százalékkal több. El kell érni 0,8—1 millió tonna átlagos évi kukoricatermést. A minőség megőrzése és a veszteség lehető legkisebbre való csökkentése érdekében a szükséges gépsorok elkészítésével és raktárak építésével bővíteni kell, és meg kell javítani a gabona betakarítás utáni gondozását. A saját fehérjetartalmú takarmányforrások bővítése érdekében növelni kell a hüvelyesek vetésterületét és termesztését. Erőteljesen kell növelni a szántóföldön. a réten, és a legelőn a szálas takarmányok termesztésének intenzitását, s gondoskodni kell megfelelő betakarításukról. tartósításukról és raktározásukról olyan módon, hogy megőrizzék a takarmányérték maximumát, és biztosítsák a takarmányfélék hatékony kihasználását. Az energia és a tüzelőanyagok gazdaságos felhasználására való tekintettel fokozatosan fejleszteni kell a szálas takarmányok feldolgozásának leghaladóbb módszereit, így a meleg levegővel történő szárítást és a pogácsázást. Ki kell szélesíteni a cukorrépa ve tésterületét elsősorban azokban a körzetekben, amelyekben hagyományosan jó eredményeket érnek el, növelni kell a cukorrépa hektárhozamát és cukortartalmát. A saját zsiradéktartalmú nyersanyagforrások gyarapítása céljából bővíteni kell az olajosnövények, főként az őszi repce, a napra fogó és a szójabab vetésterületét és termesztését úgy, hogy az össztermelés 1980-ban meghaladja a 240 ezer tonnát. A komlótermesztést intenzívebb gondozással és a vetésterület bővítésével kell tovább fejleszteni. Stabilizálni kell a burgonya vetésterületét, és biztosítani kell legalább évi 4 millió tonna burgonya átlagos termesztését. és a hazai szükségletnek jó minőségű ét- és ipari burgonyával való teljes fedezését. Bővíteni és tökéletesíteni kell a burgonya betakarítás utáni gondozását és raktározását. Növelni kell a zöldségtermesztés betakarítás utáni gondozását. Az üvegházi zöldségtermesztés bővítése érdekében ki kell használni az elhasznált hőenergiát. Fejleszteni kell az intenzív gyümölcstermesztést, beleértve a gyümölcs feldolgozását és raktározását a szakosított nagyüzemi termelővállalatokban. 1980-ig gabonafélékből 41—42 mázsa. cukorrépából 400—415 mázsa, burgonyából 180—190 mázsa, és szántóföldi évelő takarmányfélékből 70— 75 mázsa hektárhozamot kell elérni országos átlagban. Lényegesen emelni kell a vetőmagok és ültetőanyagok, a burgonya, a cukorrépa, a repce, a lóherefélék és a füvek, a hüvelyesek és más növények nemesítésének színvonalát, el kell mélyíteni a nemesítő intézetek szakosítását. Az állattenyésztési termelés fejlesz.tésével fedezni kell az állati eredetű élelmiszerek fokozott keresletének kielégítését, s elsősorban a vágóállatok tenyésztésére, valamint a tejtermelésre kell törekedni, és ugyanakkor gondoskodni kell a termékek jő minőségéről. A jövőben is szem előtt kell tartani a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztő1 sét, a tehénállomány és a hasznosság növelését. A tehenek tejhozaraát 1980-ig évi 3000—3100 literre kell növelni, fokozni kell a hússertések tenyésztését. Az édesvízi haltenyésztés intenzívebbé tétele érdekében új technológiai eljárásokat kell alkalmazni. Az állattenyésztési termelés növelését egyre nagyobb mértékben saját takarmánytermesztéssel és a nagyüze mi takarmányozási technika számára való feldolgozásával kell biztosítani. Takarmányozásra nagyobb mértékben keli felhasználni az élelmiszeripari hulladékokat, és a más népgazdasági ágazatokból származó hulladékanya gokat. Gazdaságosan kell felhasználni mindennemű takarmányt, különösen a takarmánykeverékeket és a szemes takarmányokat,. a termelési egységre eső progresszív fogyasztási normák következetes megtartásával. A gabonaféléknek takarmányozási célokra való racionális felhasználásával összhangban növelni és javítani kell a takarmánykeverékek készítését. Biztosítani kell, hogy 1980-ban a takarmánykeverékek készítése meghaladja a 7 millió tonnát, s így teljes mértékben biztosítsa a sertéshizlalást, a baromfitenyésztést és a nagy tejhozamú fejőstehenek tenyésztése szükségleteinek kielégítését. Következetesen folytatni kell a fehérjetartalmú takarmányforrások bővítése programjának megvalósítását mind a mezőgazdasági termelésben, mind a szárított lefölözött tej fokozott készítésével, továbbá csontliszt, takarmányélesztő. szintetikus aminosavak, ásva nyi kiegészítő anyagok és biotényezők fokozott mértékű előállításával. A mezőgazdasági termelés feladatainak teljesítése érdekében 1980-ig a műtrágya szállítását egy hektár mezőgazdasági földre számítva 268 kg tiszta tápanyagra kell növelni, fokozni kell a gyomirtó vegyszerek szállítását, és gondoskodni kel] a növénytermesztésben való igen szakszerű alkalmazásukról. Törődni kell a talaj humusztartalmának gazdagításával, lényegesen jobban kell felhasználni az istállótrágyát és más szerves trágyákat. A talaj kémhatásának megjavítása és a trágya jobb hasznosítása érdekében növelni kell a meszes trágyák szállítását, a műtrágyák lehető leghatékonyabb kihasználása céljából újabb agrokémiai vállalatokat és laboratóriumokat kell építeni. A beruházásokat a föld termőképességének növelésére, a gabonafélék és a szálas takarmányok termesztésének fokozására — beleértve a betakarítás utáni kezelést és szárítást is —, az állattenyésztésben elsődlegesen a szarvasmarha-istállók építésére kell irányítani. Át kell térni a mezőgazdasági épületek új, kevésbé költséges típusaira, és hatékonyan kell kihasználni a meglevő épületek építésének és korszerűsítésének lehetőségeit. Öntözőberendezést kell kiépíteni legalább 60 ezer hektáron, s legalább 300 etser hektár mezőgazdasági földet kell lecsapolni. 1978—1980 között 49 ezer traktort és több mint 10 ezer kombájnt kell szállítani a mezőgazdaságnak, ezen belül megfelelő mennyiségben és műszaki kivitelezésben a hegyi és a hegyaljai körzetek számára is. A mezőgazdasági és élelmiszeripari komplexumnak mintegy 22 ezer tehergép kocsit, ebből több mint 2000 célszerűen módosított Tatra mezőgazdasági gépkocsit kell szállítani. A szántóföldeken és a réteken termelt szálas ta karmányok gondozása, betakarítása és kezelése gépesítésének, valamint a burgonya és a cukorrépa termesztésének és betakarításának gépesítése céljára nagy teljesítményű gépeket és komplett technológiai gépsorokat kell szállítani. Biztosítani kell automatikus cukorrépaegyelők, növényvágók, önjáró növényszár- és gumófelszedők, begyűjtőgépek és bugonyaosztályozók szállítását. Gondoskodni kell megfelelő gépek és berendezések szállításáról az állattenyésztés gépesítése céljaira. Biztosítani kell a pótalkatrészek szükséges mennyiségben és választékban történő szállítását. Emelni kell a mezőgazdasági gépek műszaki színvonalát, meg kell javítani kezelésüket és kihasználásukat. A mezőgazdasági ellátás és felvásárlás térén nagy kapacitású silók építésével a gabonatároló berendezések kapacitását 1,6—1,8 millió tonnára keli növelni, és fokozni kell a takarmánykeverékeket gyártó termelőhelyek kapacitását. A mezőgazdasági vállalatokban és a kooperációs társulásokban fejleszteni kell a könnyű, fából készült hangárgabonaraktárak építését. A mezőgazdaságban a termelőerők fejlesztésével párhuzamosan meg kell szilárdítani az egységes földműves szövetkezetek és az állami gazdaságok gazdálkodását és irányítását, javítani kell munkafeltételeiket, és a nemzeti bizottságokkal együttműködve törődni a falusi életfeltételekkel, javítani kell a szolgáltatásokat, fejleszteni az egészségügyi, kulturális és sp őrt létesítményeket. 1980-ig az élelmiszeripari termelést 20—21 százalékkal, az árutermelést pedig mintegy 19 százalékkal kell növelni. Tovább kell javítani a termékek minőségét és tartósságát, gyarapítani kell az áruválasztékot és a sokrétűséget az ésszerű táplálkozás elveinek megfelelően. Újfajta termékek készítését kell bevezetni mindenekelőtt a tejfeldolgozó és a húsiparban, a baromfihús-feldolgozásban, a zsiradék- és a konzerviparban, valamint a hűtőiparban. Bővíteni kell a gyermektápszerek választékát, a diabetikusok számára készített árucikkek választékát, az alacsonyabb kalóriatartalmú élelmiszereket, s új/ gyümölcsből és zöldségből készített termékek, valamint alkoholmentes italok gyártását kell bevezetni. Növelni kell a félkész ételek és a kész ételek ipari termelését, melyek biztosítani fogják a kereskedelem, a közétkeztetés és a háztartások részére az ételek racionális készítését. Az élelmiszeripari termékek kiskereskedelmi csomagolását úgy kell megoldani, hogy megkönnyítse a háztartási munkát. Az élelmiszeriparban új építkezésekkel, korszerűsítéssel és átépítésekkel kell biztosítani az összhangot a mezőgazdasági termelés növekedése és a feldolgozó termelőhelyek között a nyersanyagok optimális feldolgozása és a jó minőségű élelmiszertermelés szempontjából. A hatodik ötéves tervidőszakban hét húsipari kombinát, hét tejipari üzem, két nagy kapacitású hűtőüzem és három malátagyár építését, valamint a trebišovi Cukorgyár átépítését kell megkezdeni. Termelőhelyeket kell üzembe helyezni 280 ezer tonna hús, több mint 1600 millió liter tej, 80 ezer tonna maláta évi feldolgozására, és mintegy 80 ezer köbméter hűtőipari térséget kell felépíteni. Mezőgazdasági üzemeink többséTM ge az utóbbi években megoldotta az állatállomány takarmánnyal való ellátását. A fejlődés iránya azonban a korábbinál több abrak fogyasz-“ tására Irányult, s többen lebecsülték a terimés takarmányok hasznosság fokozó értékét. A párthatározatok feladatul tűzték ki mezőgazdaságunk számára olyan szemes és terimés takarmány mennyiség termelését, hogy jelentős abraktakarékosságot érhessünk el és önellátókká válhassunk. A feladat csak úgy teljesíthető, ha a mezőgazdasági üzemekben változtatnak a terimés takarmány termesztés régi rossz szemléletén és mind a mennyiség, mind pedig a minőség javítására törekednek. Társadalmunk elvárja, hogy a terimés takarmány termesztés, a begyűjtés, a konzerválás, a raktározás és a felhasználás racionális módszereinek az alkalmazásával állati termékekből több kerüljön piacra, mint korábban, s ugyanakkor, abrakot takarítunk meg. A múlt esztendő őszén számos gazdaságban helytelenül konzerválták a répafejet és a nyersszelet egy részét eladták, a kukorica szárat pedig leszántották és most kevés a terimés takarmány. Nem csoda tehát, ha az abraktakarékossági intézkedések következtében ezen gazdaságokban csökkent az állatok hasznossága. Talán mondanom sem kell, hogy a terimés takarmányokkal való hazárdírozás felelőtlenségre vall. Az üzemek vezetői megszegték a párthatározatot, mely kimondta, hogy az állattenyésztés termelési feladatainak a teljesítéséhez ki kell alakítani a saját takarmányalapot. Köztudomású, hogy a terimés takarmányokkal való önellátás nem oldható meg ösztönszerűen. Minden egyes gazdaságban szükséges a több évre szóló termesztési program kidolgozása, s annak következetes betartása. Csak így lehetséges az igényes feladatok teljesítése. A Nové Zámky-i (érsekújvári) járás ■“földművesei az ötödik ötéves tervidőszak kezdetén olyan feladat előtt álltak, hogy az 1971—75-ös években az 1970yes év valóságához képest 1975- ben 31,7-ről 23,5 százalékra csökkentsék a szántóföldi terimés takarmányok vetésterületét. Ezzel szemben az állattenyésztés egyre növekvő takarmányszükségletét is kielégítsék. Erre kidolgoztuk a járás takarmánytermesztési koncepcióját, s ma megállatervidőszakban —a korábbiakhoz képest — a termőterület bővítése nélkül 20 százálékkal kell növelnünk a tertmés takarmányok készletét és tovább javítanunk annak minőségét. Megjegyzendő, hogy járásunkban a teriméstakarmányok hektárhozama jobb az átlagnál. A múlt évben silókukoricából 354, lucernából pedig (szénában) 67 mázsa volt a járási hektárhozam. Kidolgoztuk továbbá az intenzív terimés takarmánytermesztés 1980-ig e szóló programját. Fölmértük a takar■- mányok teljes készletét, megállapítot:- tűk, hogy legnagyobb tartalékaink a n/Hronom-i és a tvrdošovcei (tardoskeddl) szövetkezetekben. Kiváló takarmányokat érhetünk el továbbá az intenzív szántóföldi füvet termő földekről, ahonnan öntözéssel és trágyázással 800—1000 mázsa zöldtömeget takaríthatunk be hektáronként. A múlt esztendő őszén 116, s idén tavasszal újabb 240 hektáron létesítettünk' intenzív legelőt. Azt akarjuk, hogy ez a terület 1980-ra elérje a 700 hektárt, ahol kora tavasztól késő őszig egészséges környezetben legelhetnek a tehenek. Egyes takarmányfajták termésátlaKövetkezetesen a terimés takarmányok termesztésében píthatjuk, hogy azt sikeresen teljesítettük. Az elmúlt öt évben a szántóföldi takarmányok termőterületét 5233 hektárral csökkentettük, azonban lényegesen fokoztuk a termésátlagot, ami lehetővé tette az állattenyésztésre méretezett feladatok évenkénti teljesítését. Az igényes feladatot úgy teljesíthettük, hogy áttértünk a legtöbb tápanyag mennyiséget nyújtó silókukorica nagy területen való termesztésére, s ami szintén lényeges, a hektárhozamok fokozására, valamint a betakarításnál és a konzerválásnál a legkorszerűbb technika alkalmazására. Ezzel csökkentettük a tápanyag veszteséget is. Napjainkban járásunk mezőgazdasági üzemei — hasonló igényes feladatok előtt állnak, A hatodik ötéves cukorrépában vannak. A betakarítás gépesítésével ugyanis hektáronként lényegesen több leveles répafejet érhetünk el mint korábban a kézi begyűjtésnél, s további lehetőségek pedig a nyersszelet gazdaságos felhasználásábaa-inutatkoznak. Ezen értékes takarmányokat sok helyen helytelenül konzerválták. A silózásnál nem kevertek hozzájuk száraz takarmányt s ezzel kisebb tápértékű nedvdús silójuk lett. Ezzel szemben a répafejnek száraz takarmánynyal (zúzott kukoricaszárral, vagy szecskázott árpaszalmAy^U való konzerválásával nagyon értékes eigséget készíthetünk szarvasmarháink részére. Így jobban kihasználható a szalma, s ugyanakkor '-eeökken я tápanyagveszteség, Ezen a fM nagyon jő tapasztalatot szereztek a Kamenica gának a fokozása céjábói olyan intézkedéseket tettünk, miszerint a hatodik ötéves tervidőszakban sor kerül a takarmányok konzerválásának és felhasználásának a módosítására. Ezzel is a tápanyagok jobb kihasználására és a betakarítási veszteség csökkentésére törekszünk. Fűtermésünknek 40 százalékát szenázsolással, 25 százalékát pedig szárítással és lisztté való feldolgozásával tartósítjuk, s csak a termés 20 százalékát hagyjuk szénának. Rendkívüli figyelmet fordítunk a terimés takarmányok szárításának, mert ezzel a tartósítási móddal érhetjük el a legnagyobb tápanyagértéket. Takarmánylisztekből a múlt évben 11 440 tonnát készítettünk, ebben az esztendőben azonban újabb szárítókapacitásunk üzembehelyezésével 23* ezer tonna terimés takarmányliszt gyártására törekszünk. Múlt évben préselt takarmányokból az egyes állatcsoportok ellátására 7650 tonnányit készítettek mezőgazdasági üzemeink, s ebben az évben pedig 20 ezer, 1980- ban pedig már 35 ezer tonna mennyiséggel számolunk. Mind a begyűjtést, mind a tartósítást a lehető legnagyobb mértékben gépesítjük. Takarmányaink begyűjtésére és tartósítására a rendelkezésre álló és 1980-ig érkező mechanizmusokból gépsoroakt állítunk össze A gazdaságban. A gépek és a gépsorok hasznosítását csoportos bevetéssel biztosítjuk, s gondot fordítunk a veszteségek elkerülésére. A múltban megállapítottuk, hogy a terimés takarmányok szállítása helytelenül felszerelt pótkocsikkal történt, s így a takarmányveszteség elérte a termés 20—25 százalékát. Idén ezért kellő intézkedést tettünk, hogy a takarmány begyűjtéséhez minden egyes gazdaságban alaposan felkészüljenek, s a pótkocsikat úgy készítsék el, hogy azokról a szecskázott takarmány le ne hullhasson. Közeleg az évelő takarmányok betakarítása, ezért időben készítsük fel az embereket és gépeket, hogy a lehető legtöbb tápanyagot nyerhessük állatállományunk ellátására. Gazdaságonként döntsék el hogy a tartósításnak melyik módját választják és arra alaposan készüljenek fel, A takarmánytermesztési program sikeres teljesítése érdekében járásunk gazdaságaiban külön szakemberekre bízzák a takarmánytermesztés és felhasználás irányítását, ezek az emberek személyesen felelnek a feladatok teljesítéséért. Üzemenként szocialista versenyt szerveznek a takarmánytermesztés fokozására és a minőség szüntelen- javítására. Jozef Miidroch mérnök, járási főagronómus
