Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)

1976-05-22 / 20. szám

Szabad Földműves Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja KELET-SZLOVÄKIÄBAN Nagyobb lendületet a kukoricavetésben A košicei járásban május első hetei jobban kedveznek a mezőgazdasági munkálatok menetének, mint az elműlt eszten­dőkben. — Az idén sikerűit kiterjesztenünk a vegyszeres gyomirtást. Ez lényegesen elősegítette a burgnnya és a kukorica száz, a cukorrépa 70 százalékának zárt rendszerű megmunkálását, — tájékoztat Dušan Forgáč mérnök, a járási mezőgazda­­sági igazgatóság főmérnöke. — A komplex brigádok megalakí­tása és a kooperációs körzetek kialakítását célzó szervező munka szorosan összefügg a növényápolással, majd a későbbi betakarítással. Most derült ki, milyen előnye van a gépek csoportos bevetésének, mennyi lehetőség van Jobb kihasználá­sukra. Erről határszemlénken is meggyőződhettünk. A čečejovcel (csécsi határban az utolsó húszhektáros táblán is elvetették a kukoricát. Most a silókukorica vetése van soron — összesen 200 hektárt vetnek be. Ezzel az őszi keverékeket pótolják. A buzicai (buzttaí) szövetkezet határában Ján Krajci főagro­­nómus éppen megbeszélést tartott a traktorosokkal. Tőle tud­tuk meg, hogy komplex brigádot szerveztek, amely a vetéstől a betakarításig törődik a növényápolással. Az idén 820 hektá­ron vetettek kukoricát és 51,5 mázsás hektárhozamot terveztek, de szeretnék elérni a 60 mázsát. — Nagy gondot fordítottunk a talajelőkészítésre, a vegysze­res gyomirtásra és a növényápolás határidőben történő jö el­végzésére. A traktorosok politikai- és szakmai eligazítást kap­tak, a vetés előtt megbeszélték a közös feladatokat. A budulovi (bodolói) szövetkezet Irodájában növénytermesz­tési szakemberek tanácskoztak. Štefan Gaňo főagronómus a szovjetunióbeli és magyarországi korszerű kukoricatermesztési tapasztalatokról számolt be. — Kukoricatermesztésünkben tavaly következett be változás, amikor a kukorica 820 hektáron B0.8 mázsás átlagos hozamot eredményezett. A tavalyi kísérleti évben a drienovcei részleg 180 hektáros táblájáról átlag 82 mázsás hektórhozamot laka ritottunk be. A csúcstermést egy 10 hektáros parcellán értük el —. az MVSC—405/A hibrid 119 mázsás hozamot adott. A fiatal agronómus a komplex munkaszervezés fontosságát Is kiemelte, az agrotechnikai követelmények betartása mellett. — Az idén okosabbak és tapasztaltabbak vagyunk. A kuko­rica vetésterületét 1200 hektárral bővítettük; 57 mázsás hek­tárhozam elérését terveztük, de tavalyi eredményeinket is sze­retnénk túlszárnyalni. Ehhez minden feltételünk megvan. He­gedűs János vezetésével 25 tagú komplex brigádot szerveztünk. A janlkyt (jánokl) határban 200 hektáros táblán csoportos bevetéssel dolgoztak a gépek. Elöl tárcsázták a talajt, hátrább vetettek, leghátul pedig vegyszereztek. Timkó Dezső segédjé­vel, Török Józseffel nyolcsoros vetögéppel végezte a munkát. — Gépjavítóink nagyon bevált újítást alkalmaztak ezen a gépen. Tartályokat szereltek fel, amelyekből vetés közben a Marad szemcsézett vegyszer a vetőmaggal együtt jut a talajba, elpusztítja a kártevőket s így elérjük, hogy a hektáronkénti 85 900 egyedbol 57 ezer megmarad. A košicei járásban még folyik a kukorica vetése. Az idén 15 400 hektárt kell bevetniük kukoricával, ebből 7369 hektár silókukorica. A kedvező időjárásban most már a szövetkezetek vezetőitől függ, hogyan szervezik a munkát. (ILLÉS j Versenyben az idővel A NAP PARANCSA: BEHOZNI A KÉSEST A mezőgazdasági munkákat irányító minisztériumi operatív bizottság leg­utóbbi ülésén elégedetten állapította meg, hogv jó ütemben halad a tava­sziak vetése. A nyugat- és közép­szlovákiai kerület száz százalékon fe­lül teljesíteite vetési tervét, a kelet­szlovákiai kerületben azonban lemara­dás mutatkozik: csak 98,1 százalék­ban feleltek meg tervfeladataiknak. A hüvelyesek vetése terén a nyugat­szlovákiai kerület vezet, a másik két kerületben lemaradás mutatkozik. Vi­szont ezen belül a bab vetésében már a nyugat-szlovákiaí kerület is gyen­gébb. A bizpttság utasította az érde­kelt szerveket, hogy feltétlenül hoz­zák be a késést az agrotechnlkailag még hátralevő időben. A burgonya vetésével ugyancsak adós maradt a közép és kelet-szlová­kiai kerület. E téren sző van a kerü­letek kölcsönös kisegítéséről, vala­mint lengyelországi burgonyabehoza­talról az ültetőanyag biztosítás érde­kében. A cukorrépa vetését valameny­­nyi kerületben idejében elvégezték, ám a fagykár, a mostoha Időjárás Itt is éreztette hatását. Sok helyen rosz­­szul hajtotí ki a répa. Ennek ellenére az érdekelt szervezeteknek mindent meg kell lenniük a cukorrépa terve­zett vetésterületeinek betartásáért; otf ahol szükséges, újra kell vetni, nagy jelentőséget tulajdonítva a gép­Készítsünk minél több vitamindús lucernalisztet. Foto: nki TAKARMÄNYBETAKARÍTÄS IDEJÉN A tetteké legyen a szó ф А/jó felkészülés fél siker! ф Versenyben a terményszárító üzemek dolgozói ф A műszaki ellátottság jobb is lehetne ф A szolgáltató vállalatok minél előbb törlesszék adósságukat! csoportokkal végzett növényápolás­nak. Valamennyi feladat közül nap­jainkban ez a legfontosabb, A bizottság értékeléséből kitűnik, hogy a kelet-szlovákiai kerületnek minden téren rá kell kapcsolnia, hogy behozza késését, mely a cukorrépa kivételével valamennyi fő termény ve­tésével kapcsolatban megmutatkozik, s itt nemcsak az efsz-eknek és állami gazdaságoknak kell aktivizálódniuk, hanem többek között a vetőmagellátó vállalatnak is, hogy a kerület ne szo­ruljon állandóan kisegítésre. A bizottság igen fontos, soron kö­vetkező feladatként említette a ta­karmányfélék betakarítását. Fontos momentum, hogy a Szocialista Ifjúsági Szövetség és a Szövetkezeti Parasztok Szövetsége szerződést kötött, amely­nek értelmében az ifjúság segítséget nyújt e munkálatokban, amivel a régi jó hagyományokat ápolja. A bizottság foglalkozott még a me­zőgazdasági vállalatok bizonyos ellá­tási gondjaival s intézkedéseket tett például a száritó üzemek papírzsá­kokkal való zökkenőmentes ellátásá­ra, biztonsági berendezések felszere­lésére bizonyos típusú kombájnokra és intézkdett a növénvvédő és rovar­irtó szerekkel való ésszerű gazdálko­dásra, célszerű alkalmazásukra. ' ' ' 1 (LÖ) Immár mögöttünk a történelmi je­lentőségű pártkongresszusok, amelyek sok tanulsággal, hasznos útmutatással szolgáltak. Ezeket az értékes tanulsá gokat a mindennapi életben kell hasz­nosítanunk. A kongresszusok célkitű­zéseinek helyi lebontásán, majd a feladatok teljesítésén a sor. A terv­célok eléréséért szívósan küzdeni, mindnyájunk hazafias kötelessége. Te­hát. ezekután mostmár a tetteké le­gyen a szó! Lássuk, miként cselekszenek a Mun­­kaérdemrenddel kitüntetett komárnoi I komáromi) járásban a gabonaönellá tási- és fehérjetermelési problémák komplex megoldása érdekében? Ép реп a lucerna első termésének beta­karítása időszakában! Ezzel kapcso­latban B u c z Sándor, a járási mező­gazdasági igazgatóság főmechanizáto­­ra számos dologról nagyon szívesen tájékoztatott. Szólás-mondás tartja: a jó felkészü­lés — fél siker! Hát jórészt ehhez tartották magukat a járási mezogax­­daságirányító szervek, amikor a ter­ményszárító üzemek vezetőinek rész­vételét szorgalmazták a hrušovi (kört­­vélyesi), kerületi szintű háromnapos tanfolyamon, amelyen fontos tudniva­lókkal ismerkedtek. S az is a járási irányító szervek cselekvókészségét dicséri, hogy a járás szárítóüzemei dolgozóinak alapos szakmai felkészí­téséről gondoskodtak, ugyancsak há­romnapos tanfolyam keretében. Az is­­meretgazdasgítás legfőképpen a mun­kabiztonsági és tűzvédelmi rendsza­bályok, óvintézkedések áttekintésére, gyakorlati alkalmazásra irányult. Ez volt az elméleti felkészítés legfőbb célja: A biztonságos munkavégzés, az anyagi károk megelőzése, emberéletek megóvása, egészségvédelme. S termé­szetesen: a takarmányfélék gyors és veszteségmentes, zavartalan betakarí­tása. A járási főgépesítő szavai szerint a lucerna első kaszálatának betakarítá­sában háromféle eljárás érvényesül: a termés igen számottevő része a já­rás húsz többcélú terményszárító üze­mébe kerül, felszecskázva, hogy az után vitamindús lucernaliszt készül­jön belőle, ami a szemes takarmány egyik legfőbb helyettesítője; jól be vált a szenázsolási módszer is, ezt főleg azokban a mezőgazdasági üze­­ínekbeu alkalmazzák, amelyek szárító­üzemmel nem rendelkeznek, vagy a szárítóüzem kicsi kapacitású; a har madik a szálas takarmányok hideg­­levegős szárítása. Ezt a módszert sem vetik el, ha a szükség úgy kívánja, akkor élnek az alkalmazás lehetősé gével. És, ami a terményszárító üzemeket illeti, két. vagy három műszak­ban üzemelnek. Valamennyi terményszárító üzem dolgozói bekapcsolódtak a szlovákiai méretű versenybe. Az idén sem akar­nak lemaradni! Tavaly például a szlo­vákiai szocialista verseny I. és 11. he­lyezettje a sokolcei és a Zem. Olfcai (nemesócsai) szövetkezetből kerül ki győztesen. Mindkét munkaközösség a versenyben tanúsított hazafias helyt­állásáért. szorgalmáért dicséretet, el­ismerést érdemel. A jó versenyszellem kialakítását, járáss/erte az anyagi érdekeltség, va­lamint a helyes versenyirányítás és eredményértékelés, népszerűsítés is elősegíti. A versenyfeltételek egyik legfőbbje: a mennyiségen túl a mi - nőség j követelmények betartása. Lapunk tartalmából A gazdasági és szociális fejlődés irányelvei • Magasabb minőségi fokon Ф Milyen föld számít társítottnak? (Jogtanácsadó) Ф öntözéssel a jobb terméseredményekért A vadállomány ivóvízellátása Ф Állattenyésztésünk korszerűsítése Ezen a téren nincs is különösebb bökkenő. A termelőüzemek vezetői és dolgozói nagyon lelkiismeretesen, fe­gyelmezetten végzik feladataikat. Tud­ják, hogy a jő takarmányalap megte­remtése — elsődleges. Ettől függnek jórészt állattenyésztési eredményeik. Ezért alkalmazkodnak a járásilag kidolgozott takarmányozási program követelményeihez. Ez a program min­denekelőtt a szemes takarmány-taka­rékosságot helyezi előtérbe, számolva minél több vitamindús lucernaliszt előállításával, préselt takarmány ké­szítésével. s a takarmányozási normák következetes betartásával, ami ugyan­csak a szemes takarmány tonnáinak megtakarítását segítheti elő. Ez utób­bi betartását járási aktivisták ellen­őrzik, s ha vitás kérdések adódnak, azt közösen beszélik meg az illető üzem vezetőivel. Mindehhez még el kell mondani azt is, hogy a járásban nem a legjobb a mezőgazdasági üzemek műszaki ellá­tottsága, a takarmánybetakarítást ille­tően. Például az NDK beli E—280-as önjáró szecskázógéphez csak nagy Uggyei-bajja) tudnak alkatrészt (csap­ágyat. ékszíjat, stb. I beszerezni, s nemegyszer előfordul, hogy az anyag­­beszerző útja eredménytelen . .. To­vábbi SPS—420 as önjáró, hazai szecs­­kázógépek kellenének. Ezek jól bevál­tak a gyakorlatban! No meg aztán a terményszárító üzemek igényelt üzem- és fűtőanyagját sem kapták meg; a rendelt papírzsákoknak csupán egy­ötödét szállították le a járás mezőgaz­dasági üzemeibe, igy azután problé­mát okoz a lucernaliszt szakszerű tá­rolása. Tehát, van mit tenni a szolgáltató vállalatok részéről. Jó lenne, ha a Mezőgazdasági Terményfelvásárló és Szolgáltató Vállalat — és más szol­gáltató üzemek — illetékesei jobban szívügyüknek tartanák a mezőgazda­sági üzemek jogos igényeinek kielé­gítését, hogy azok eleget tehessenek az állam iránti kötelezettségeiknek, a XV. pártkongresszus célkitűzéseiből reájuk háruló igényes feladatok tel­jesítésének. N. KOVÁCS ISTVÁN A történelmi évfordulókban bővel­kedő május fontos eseményei között szerepel a mezőgazdasági munkások sztrájkharcainak, a košútyi (kosűtij véres eseményeknek 45. évfordulója. E kerek évforduló jelentőségét még az is emeli, hogy a CSKP megalakulá­sa 55. évfordulójának évében emléke­zünk , meg róla. A párt állott a jobb holnapért vívott politikai és társadal­mi küzdelmek élén. A CSKP VI. kong­resszusán — a munkásosztály többsé­gének megnyerése és a kapitalizmus által elnyomott többi osztályok és tár­sadalmi rétegek mozgalmaiban a ve­zető szerep megszerzése érdekében — .hozzálátott az agrár- és parasztkérdés megoldásához. A kongresszus hangsú­lyozta, hogy a mezőgazdasági munká­sok mindennapi követelményeinek, szükségleteinek és érdekeinek védel­mében és a prpletariátus e legnyomo­rúságosabb életű részének mozgósítá­sában döntő fordulatnak kell bekövet­keznie a pártmunkában. A legfelsőbb pártszervnek ez az elhatározása a 45 év előtti márciusi napokban feltétle­nül hatással volt a dél-szlovákiai párt­­' funkcionáriusokra is. Ezért hivatko-AMIKOR A BURZSOÁZIA GOLYÓVAL VÁLASZOLT A MEZÖGAZDASÄGI MUNKÁSSÁGNAK A kosúti tragédia 45. évfordulójára zunk a két évforduló közti, történelmi párhuzamra. ' A CSKP VI. kongresszusa után a fa­lusi pártmunkában is érezhető fordu-> lat következett be. A párt programját kifejező jelszavak: „A válságból kive­zető proletár útért“, ,A nagybirtokok, az egyházi, állami és községi földek elkobzásáért“, irányvonalat adtak és irányt szabtak a szegényparasztok bo­nyolult körülmények között vívott harcának. , A párt vezetésével a forradalmi Me­zőgazdasági Munkások Szövetsége ts megkezdte annak a határozatnak a végrehajtását, amelyet a VI. párt­­kongresszus a mezőgazdasági munká­sok körében végzett munkára, e leg­inkább kizsákmányolt falusi tömegnek követkézetesebb szervezésére vonatko­zott. A részleges ffőként béremelésil követelések helyett —- a reformisták politikájának álíandó leleplezése mel­lett — szervezett mozgalmat kezdtek a munkások elbocsátásának megaka­dályozására, a 8 órai munkaidő beve­zetéséért, azért, hogy a munkaadók fizessenek túlórákat és betegbiziosí­­tást. A szakszervezetek elszántabb és kö­vetkezetesebb fellépése azért volt szükséges, mert sok szakszervezet a szlovákiai mezőgazdasági munkások­nak a földbirtokosok képviselőivel a szerződésekről 1931 első hónapjaiban folytatott tárgyalásai során nem kö­vetelte az előző évi szerződésben rög­zített állapot javítását, hanem csupán annak megerősítését Az ilyen érdek­­védelmi politika a nagybirtokosok (Folytatás a 2. oldalon.]

Next

/
Thumbnails
Contents