Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)
1976-01-17 / 2. szám
12 SZABAD FÖLDMŰVES 1976. január 17, ELŐTÉRBEN AZ ÖSSZPONTOSÍTÁS ÉS SZAKOSÍTÁS Élnek az adott lehetőségekkel „A mezőgazdaság és az élelmiszeripar további egyenletes és dinamikus fejlődésének biztosításához vezető fő útnak a CSKP Központi Bizottsága a mezőgazdasági termelés koncentrálásának és szakosításának tervszerű elmélyítését, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar integrációs kapcsolatainak fejlesztését, a mezőgazdasági üzemekben a tudományos-műszaki haladás eredményeinek gyorsabb ütemű bevezetését és a termelés és a munka szervezése ipari módszerének alkalmazását tartja.“ (A CSKP Központi Bizottsága októberi ülésének határozataiból.) Á Veľký Krtíš-i (Nagykürtöst) járás mezőgazdasági üzemeiben is találkozhatunk már némi előrehaladással a termelés összpontosítása és szakosítása szakaszán. Amint tudjuk, a mezőgazdasági termelés összpontosításának és szakosításának egyik előfeltétele az üzemeknek nagyobb termelést egységekbe való egyesítése, tömörítése. E téren már javulás állt be a járásban. Míg 1970-ben a járásban 48 szövetkezet volt, átlagosan 925 hektár mezőgazdasági területtel és egy ÄG, addig 1975 végén már csak 19 szövetkezetei és egy állami gazdaságot tartottak nyilván. A szövetkezetek átlagosan 2370 hektár mezőgazdasági területen gazdálkodnak. Az állami gazdaság mezőgazdasági területe 3027 hektárról 4086 ha-ra nőtt. A mezőgazdasági üzemek egyesítése 1980-ig folytatódik. A hatodik ötéves tervidőszak végén már csak 10 szövetkezet és egy AG lesz a járásban. A növénytermesztésben először a szőlészet terén találkozhattunk a termelés összpontosításával. Vannak a járásban olyan üzemek is, melyekben több mint. 200 hektárt teszi ki a szőlészet. Ezek közé tartozik pl. a őebovcei és a nenincei szövetkezet. További szövetkezetben, mint a Kamenné Kosíhy-i, vrbovkai és a bušincei, átlagosan 80—100 hektár szőlészettel rendelkeznek. A termelés ilyen irányú összpontosítása bizonyosan módot ad a gépek teljes mértékű kihasználására úgy a föld megművelése, mint pedig a szőlő növényvédelme szakaszán. A szőlő vetésterületét a jövőben tovább szeretnék bővíteni. A gyümölcstermesztés zöme jelenleg két üzemben, mégpedig a plachtincei és a pótori szövetkezetben van összpontosítva, kismértékben azonban további üzemek is foglalkoznak a gyümölcsfélék termesztésével. A plachtincei szövetkezet 66, az utóbbi pedig 48 hektár gyümölcsössel rendelkezik. A gyümölcsfélék közül elsősorban az almával foglalkoznak. A jövőben tovább növelik a gyümölcsfélék termesztését nemcsak az említett két szövetkezetben, hanem még egynéhányban. A cukorrépa termesztése jelenleg 11 mezőgazdasági üzemben van összpontosítva. Ezek közül a Velká Calomija-i (150 ha), a Balogh nad Iplőm-i (140 ha), a sečiankyi (120 ha), a vrbovkai (110 ha) és a buSincei (100 ha) szövetkezetekben termesztik a legtöbb cukorrépát, ami lehetőséget ad a gépek csoportos alkalmazására és a munkák jobb megszervezésére. A 11 üzem közül a Velký Krtíš-i ÄG-ban terem legkisebb területen (38 ha) cukorrépa. A mezőgazdasági termelés további összpontosításával az őszi repce termesztése terén találkozhatunk a járásban. Ennek termesztésével jelenleg öt mezőgazdasági üzem foglalko-. zik, ezek között is élenjár a závadaí (90 ha) és a Kamenné Kosihy-i (60 hektár) szövetkezet. Legnagyobb mértékben a gabonafélék termesztése van összpontosítva és szakosítva a járásban. Itt elsősorban arra törekednek, hogy minél nagyobb parcellákat alakítsanak ki. Ugyanis ez jó előfeltételeket teremt a gépek csoportos bevetésére, a jobb és szakszerűbb növényvédelem elvégzésére, valamint lehetőséget ad az agronómusok szakosítására is. Ezek segítségével nagyobb remény van arra, hogy teljesíthessék igényes tervfeladataikat az üzemek. Az állattenyésztés nagyobb fokú szakosításával és összpontosításával csak a Vel'ká Calomija-í nagyhizlaldában találkozhatunk. Ebben a közös szövetkezeti üzemben már lehetőség nyílt a sertéshús ipari jellegű termelésére. Az ilyen közös üzemeknek nagy jelentőségük van, hiszen a Vel'ká Calomija-i sertéshizlalda például a járás sertéshústermelésének 16 százalékát adja! A többi gazdasági állatok nagyobb fokú összpontosítását és a termelés messzebbmenő szakosítását az új istállók felépülése és átadása után valósítják meg. Jelenleg a vrbovkai, a sklabinái és a závadai szövetkezetben, valamint a Veľký Krtiš-i ÄG-ban 1—1 500-as tehénfarmot építenek. Ezenkívül számolnak egy kétezres központi borjúnevelde (Kamenné Kosihy) és egy szintén kétezres marhahizlalda (Bušince) felépítésével. A társult szövetkezetekben is kibontakozóban van az állattenyésztés szakosítása és összpontosítása. Az anyasertések összpontosításában a plachtincei, a bušlncei, a Seöianky-i és a Veľká Calomija-l szövetkezet ért el szép eredményt. A hízómarhákat elsősorban a Veľká Calomija-l szövetkezet lesenicat gazdaságába összpontosították. Ezenkívül Jó eredményeket érnek el ezen a téren a Kamenné Kosihy-i és a nenincei szövetkezetekben is. A Koláry-i szövetkezetben korábban csak 100 tehnet tartottak, jelenleg már 500-at összpontosítottak egy helyre. A borjak és az üszők összpontosítását az új istállók felépítése és a régiek felújítása, újjáépítése után kívánják megoldani. Részbeni összpontosítás már van a Balogh nad Iplom-i, a nenincei, a vrbovkai, a sklabinái, a záhorcei és a seőiankyi szövetkezetben is. A gépesítés terén elsősorban kooperációs csoportosulásokat alakítottak ki a járás mezőgazdasági üzemei között. Ez főleg az aratás ideje alatt jön számításba. Az északabbra fekvő szövetkezetek segítenek a délebbi fekvésű szövetkezeteknek és fordítva. Ezenkívül a járásnak kooperációs szerződése van a kombájnok átcsoportosítására a martini, őadcai és a Banská Bystrica-i járásokkal. Az aratás befejezése után viszont ők segítenek az előbb említett járásoknak. A Gép- és Traktorállomás is segít mind az aratásban, mind pedig a szemes kukorica betakarításánál. Jelenlegleg a járás csak egy szövetkezetek közötti kooperációval épített nagy kapacitású szárítóberendezéssel rendelkezik. A járás mezőgazdászai nagy segítséget remélnek az épülő agrokémiai központtól, elsősorban a növényvédelem szakaszán. A jövőben tovább folytatják a talaj beruházás nélküli javítását, ami nagy mértékben hozzájárul a nagyobb parcellák kialakításához. Komoly figyelmet szentelnek ezenkívül a gépek teljes kihasználásának, a munkatermelékenység növelésének és a talaj termőképessége javításának. Az elmondottakból azt a tanulságot vonhatjuk le, hogy a járás mezőgazdasági termelésének további fejlődéséhez szükséges előfeltételek egyre kedvezőbben alakulnak. Csakis a beavatott személyeken múlik, hogyan kamatoztatják ezeket a mindennapi gyakorlatban. A fentiekből arra is következtethetünk, hogy a járásban rendelkezésre álló pénzeszközöket elsősorban új férőhelyek kialakítására és nagy kapacitású szárítóberendezések építésére kell fordítani. Reméljük, a járás mezőgazdasági üzemeiben a jövőben még jobban kihasználják a termelés szakosítása és összpontosítása, valamint a kooperációs kapcsolatok adta lehetőségeket és a tudományos-műszaki haladás eredményeinek gyorsabb ütemű bevezetését! Bara László Hozzájárulnak a nagyüzemi kukoricatermesztés fejlesztéséhez A korszerű termesztési technológia, a nagyhozarpú fajták termesztése, a növényvédelem helyes alkalmazása, a betakarítás gépesítése stb. megteremtette a nagyüzemi kukoricatermesztés továbbfejlesztésének feltételeit. Nagyhozamú fajták az adott környezetben csak abban az esetben termeszthetők biztonságosan, ha előzőleg kis parcellákon összehasonlító kísérleteket végzünk. Ezt a munkát a Dun. Streda-i (dunaszerdahelyi) járásban 1969-től a járási mezőgazdasági igazgatóság — együttműködve a Gellei Gép- és Traktorállomás mellett működő Növényvédelmi- és Tápanyaggazdálkodási Szakosztállyal — végzi. A jó és szoros együttműködésnek köszönhető, hogy a vetőmag és a módszertani előírások anyaga időben a Növényvédelmi- és Tápanyaggazdálkodási Szakosztály rendelkezésére áll. 1975-ben három mezőgazdasági üzem: a topoľníkyi, a Horná Potőft-i Efsz, valamint a Rohovcel Állami Gazdaság vállalta a kísérleti parcellák agrotechnikai és betakarítási munkálatainak végzését. Mind a három helyen talajfertőtlenítőt (Dyfonate) használtak. A vetőmag egyik helyen sem került csávázatlanul a talajba. Valamennyi talaj jó erőben volt, mert megfelelő mennyiségű műtrágyát dolgoztak bele. A tőszám beállítása a hibridek tenyészidejűnek figyelembevételével történt. A kelés kezdetétől egészen a betakarításig figyelték a növényállomány fejlődését; elsősorban kelési idejét, szárbaszökését, a virágzás kezdetét, a steril növények számát, fuzárium és üszög fertőzöttségének százalékarányát, a szártőrés mértékét stb. A megfigyelések alapján kiderült, hogy tizenhét hibrid közül egyetlen akadt — a TO—440 fajta —, amely három százalékos szártörést szenvedett és harmincnyolc százaléka steril maradt. Az is kiderült, hogy a TO— 440-es legkevésbé ellenálló a gombabetegségekkel szemben (0,5 százalék). A többi tizenhat hibrid egyáltalán nem szenvedett szártörést és nem volt fogékony a gombabetegségekre. Bizonyos fajtáknál minimális százalékban (0,3% vagy ettől kisebb) fordult elő gombabetegség. A kísérletezés során kiderült, a Szarvai Állami Gazdaság kísérleti parcelláján vetett LG—13-as hibridnél kiemelkedő a szem-csutka aránya. Érdemes megemlíteni, hogy a külföldi hibridek között helyet kaptak a hazai nemesített fajták is. Az említett hibridek között csak egy olyan akadt, amelynél a gépi betakarítás nehézségekbe ütközött. Ügy érezzük, hogy a Gellei GTÁ mellett működő Növényvédelmi- és Tápanyaggazdálkodási Szakosztály összehasonlító kísérletekkel foglalkozó dolgozói hathatósan hozzájárulnak a növénytermesztés továbbfejlesztéséhez. Munkájuk eredményét a mezőgazdasági üzemek a gyakorlatban hasznosítják. A kukorica hibridek eredményei a Rohovcei Állami Gazdaságban Sorszám Hibrid megnev. Egy cső abszolút súlya dkg-ban 0 Szem-csutka arány %-ban szem csutka Termésátlag 15 %-os nedvességtartalomra átszámítva q/ha Parcella ha 1. BC 418 18,60 83,7 16,3 110,80 1,00 2. LG 13 20,03 92,3 7,7 105,70 1,00 3. BCSC 6625 22,14 83,5 18,5 103,20 1,00 4. BCSC 4321 10,04 80,4 19,8 101,80 1,00 5. OSSK 212 21,60 81,9 18,1 98,70 1,00 0. OSSK 440 19,10 86,5 13,5 98,40 1,00 7. ТО 500 20,40 80,7 19,3 95,10 1,00 8. OSSK 218 20,60 81,6 18,4 i 88,80 1,00 9. Anlou 303 17,10 83,6 16,4 88,34 1,00 10. Anjou 259 16,80 84,2 15,8 81,50 1,00 11. ТО 454 19,98 84,2 15,8 80,60 1,00 12. OSSK 295 13,30 86,1 13,9 80,00 1,00 13. CE 380 17,60 80,5 19,5 79,40 1,00 14. ТО 370 17,70 80,2 19,8 78,90 1,00 15. CE 250 18,30 80,1 19,9 67,20 1,00 16. ТО 510 19,50 83,1 16,9 65,10 1,00 17. ТО 440 17,20 84,3 15,7 36,60 1,00 ЕЭНашашво tapasztalatok A gépesítés jovoje Á mezőgazdaság korszerűsítése az utóbbi évtizedben jelentősen meggyorsult. Termelésbe a nagyhozamú fajták kerültek, amelyek igényesebbek mint a régiek, új termesztési technológiát követelnek. Az új termesztés-technológiákhoz a régebbi géptípusok helyett új erő- és munkagéptípusokat kellett alkotni. A fejlődés szükségességét az teremtette meg, hogy ma már minden ország külön mezőgépiparral rendelkezik. A mezőgazdaság gépesítése tudománnyá nőtte ki magáti Ez a fejlődési fok hozta létre azt is, hogy egyes országokban, pl. a Szovjetunióban traktor és mezőgazdasági gépgyártási minisztérium működik, ahol új géptípusok, géprendszerek tervezésével foglalkoznak. A mezőgazdasági termelés növekedésének egyik legfontosabb eszköze a korszerű agrotechnika és a modern gépesítés. A fejlődés követelménye az is, hogy minél kevesebb dolgozó termelje meg a növekvő létszámú lakosság számára a megfelelő minőségű és mennyiségű élelmiszert. Napjainkban a mezőgazdasági üzemek fejlettségi szintjét meghatározó tényező a gépesítettség foka. Korszerű mezőgazdasági termelés csak magasszintű gépesítéssel folytatható. Kimagasló termelési eredményeket azonban csak korszerű erő- és munkagépekkel lehet elérni. A következő évek fejlődése alapján várható, hogy a kező gazdaságban, a 32 ezer hektáros Lajta-Hansági Állami Gazdaságban, ahol a szakemberek legnagyobb megelégedésére a talajművelést, a vetőágykészítést, a műtrágyázást, vegyszeres gyomirtást és a vetés műveletét egy menetben és egyidejűleg végezte el! Kezeléséhez mindössze egy fő szükséges. A CANTONE-szuperkultivátor a gabonafélék, a kukorica, a bab, a borsó, a napraforgó, a cukorrépa, az aprőmagvak stb. részére kiváló magágyat készít és a hagyományos talajművelő és vetőgépekkel szemben nagy előnye, hogy az összes műveleteket egy menetben végzi el. A gépet, illetve működő részeit egy darab 314 lóerős léghűtéses Diesel motor hajtja, ezen túlmenően vontatásához 75—90 lóerős traktor szükséges. A talaj megmunkálását és a különböző szármaradványok aprítását és talajba dolgozását „marószerkezet“ végzi, a simítást, és tömörítést pedig egy „fésűsor“, illetve henger biztosítja. A vetőszerkezetek közül a gabona és aprómag vetőszerkezete pneumatikus, míg a nagy magvak vetésére mechanikus vetőszerkezet szolgál. A nagymagvak vetését szemenként' végzi el. A holtidő csökkentésére speciális töltőkocsí szolgál. A különböző vetőszerkezetek könnyen le- vagy felszerelhetők, tehát a géppel önállóan — a vetéstől függetlenül — talajművelés is végezhető. A szuperkultivátor munkaszélessége 435 cm, a talajműveléskor a munkamélység 10—35 cm közötti, teljesítménye — a vontatási sebességtől függően — 0,1—1,5 ha/ó. Tartálytérfogatok: vetőmagtartály 500 liter, gyomirtó léfolyadék 1400 liter, műtrágya 1400 liter. A gép súlya kb. 10 tonna. Mezőgazdasági üzemeinkben a traktorok számára megmaradó munkák elvégzése — döntően a talajművelés — mai ismereteink szerint nagy teljesítményű traktoA CANTONE szuperkultivátort üzemeltetés közben D4K—В típusú traktor vontatja. A szuperkultivátor talajmaró szerkezete magágyat készít. (A szerző felv.) ▼ talajművelés gazdaságosabbá tétele miatt a már forgalmazott 150 —220 lóerős traktoroknál még nagyobb teljesítményű egységek jelennek meg. A traktorok teljesítményének növekedése következtében mindjobban szűkül használhatósági körük, csökken a velük gazdaságosan elvégezhető munkafolyamatok száma és a századfordulóra a mai fogalmaink szerinti traktorokról már nem is beszélhetünk. A traktorral elvégezhető megmaradj munkafolyamatokat végző gép is „célgép“ lesz, mégpedig magajáró talajművelő-, vető-, vegyszerszóró gépaggragát formájában, amelynek előfutáraként fogható fel az olasz gyártású 314 lóerős saját motorral rendelkező CANTONE-szuperkultivátor. Ez a gépóriás az ősz folyamán mutatkozott be Magyarországon a legnagyobb szántóterülettel rendelrokat igényel. A nagy teljesítményű traktorokba beépítet motorlóerőt tekintve alsó határként a 150 lóerőt fogadva el a magyar mezőgazdaságnak 10—15 év múlva összesen 10 ezer darab nagy teljesítményű traktorra lesz szüksége. A magajáró mezőgazdasági gépek elterjesztésével a következő tíz évben számolni kell. Melyek a magajáró gépek legfontosabb előnyei a tmktorvontatásúakkal szemben? A magajáró kivitel, a kisebb összméretek, jobb mozgékonyság, az üzemeltetés alatti mellékidők csökkenése. S ennek alapján nagyobb idényteljesítmények elérése. A gép üzemeltetéséhez mindössze egy fő elégséges. (Ll) Ágh György, mérnök
