Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)

1976-01-10 / 1. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1976. január 10. 4 Bizakodva léptünk az új évbe Irta: J A N BLCHA C, az SZFSZ Szlovákiai Központi Bizottságának elnöke átléptük az űj év küszöbét. Ennek jelentőségét növeli a párt XV. kong­resszusának megtartása, amely kitűzi a feladatokat a népgazdaság tovább­fejlődésére, félévtizedes időszakra. Engedjék meg, hogy az űj év elején minden szövetkezeti tagnak, asszonyoknak, fiataloknak, a szövetség járási bizottsága dolgozóinak munkasikerekben gazdag új esztendőt és jó egész­séget kívánjak. Az év elején jó szokássá vált a múlt évi eredmények értékelése és egy kis előretekintés arra vonatkozólag, hogy milyen feladatok megvalósítása vár ránk. Egyben ez jó lehetőség elgondolkozni azon, hogy az óévben mi koronázta igyekezetünket, milyen szakaszokon maradtunk le, és a hibákon okulva mit kell javítani mindennapi munkánkban. A Szövetkezeti Földművesek Szövetsége, és az egyes fokozatokon műkö­dő szervek, bizottságok alkotómunkájukkal a mölt évben lényegesen hozzá­járultak pártunk XIV. kongresszusa határozataiból eredő feladatok telje­sítéséhez. Földműveseink a termelés fokozásával az elűző évekhez viszo­nyítva jóval több árút termeltek és így nagy mértékben fedezni tudták a lakosság egyre növekvő élelmiszerszükségletét. A közös gazdaságok dol­gozóinak türelmesen magyaráztuk a belső és külső hatásokat a népgazda­ság fejlődésére és arra mozgósítottuk őket, hogy minden lehetőség fel­­használásával teljesítsék és túlszárnyalják termelési terveiket. Ennek elő­segítése érdekében fokoztuk a politikai nevelőmunkát, megszerveztük a szocialista munkaverseny leghatásosabb formáit és tág teret adtunk a köz­­gazdasági propagandának. Meg kell mondanunk, hogy a szövetség némely járási bizottsága igazán érdemdús munkát végzett, azonban akadtak olyan járási bizottságok is, amelyek nem tulajdonítottak eléggé nagy figyelmet az ilyen irányú tevékenységnek. A sikeres munka alapja mindenekelőtt a vezetők jól szervezett nagyszámú aktívájától és a bizottságok tevékenysé­gétől függ. A szövetség munkájához nagy segítséget nyújtott Csehszlovákia Kommu­nista Fártja, valamint Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága múlt évi októberi teljes ülésének határozata, amely egyben bizonyította, hogy a mezőgazdasági dolgozók nem mindennapos sikerei az ötödik ötéves terv teljesítésében elsősorban is a szocialista munkaverseny kezdeménye­zésre serkentő hatásának köszönhető. A határozatok egyben rámutattak arra is, hogy a mezőgazdasági termelés nem minden szakaszán használták fel a tartalékokat a töbhtermelés érdekében. Az októberi plénumülések határozatait alaposan megvitatta a szövetség Központi Bizottsága és járási bizottságai is. A viták után mind a járási bizottságok, mind a központi bizottság konkrét, megvalósítható terveket dolgozott ki a párt XV. kong­resszusának előkészítési időszakára. Ezek szerint a szövetség fő feladata a politikai nevelőmunka fokozása a pártszervek és szervezetek irányításával, valamint a közigazgatási és gazdasági szervekkel együttműködve. Minden lehetőség felhasználásával, kedvező feltételeket kell teremteni a párt ve­zető szerepének érvényesítésére a közös gazdaságokban, hogy azok dolgo­zói a kommunisták nevelő-felvilágosító munkájának hatására a termelés további összpontosításával, szakosításával, kooperációval, a termelési fo­lyamatok korszerűsítésével, a tudomány és technika vívmányainak felhasz­nálásával sikeresen teljesítsék és túlteljesítsék a hatodik ötéves terv igé­nyes feladatait. A párt gazdaságpolitikájának megvalósítása érdekében a szövetkezetek, munkakollektfvék, termelési központok, szocialista brigádok olyan terme­lési terveket dolgoztak ki, amelyek kiváltják a dolgozók munkakezdemé­nyezéseit. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium illetékes osztá­lyaival együttműködve, a központi szervek felhívására válaszolva kidolgoz­tuk a hatodik ötéves tervidőszakra szőlő szocialista munkaverseny alap­­feltételeit. A verseny segítségével a szövetség arra serkenti a kollektívákat és egyéneket, hogy gabonából, cukorrépából, évelőtakarmányokbúl, rétiffi­­ből a lehető legnagyobb hozamokat érjék el. Az állattenyésztésben a sze­mes takarmány gazdaságos felhasználása mellett minél több borjút válasz­­szanak el, fokozzák a tehenek tejhozamát. A szövetség a verseny értéke­lésekor nemcsak a nagy hozamokat veszi figyelembe, hanem azt is, hogy egy mázsa termény termeléséhez mennyi tápanyagot használtak fel, meny­nyi volt a begyűjtési veszteség és az üzemanyagfogyasztás. Az állatte­nyésztésben a versenyeredmények értékelésekor szintén figyelembe veszik a hozamok és a súlygyarapodás mellett az abraktakarmány-fogyasztást is. A távlati tervben megfelelő helyet kap a dolgozók élet- és munkakörül­ményeinek' javítására irányuló törekvés is. Az ehhez szükséges pénzügyi és más összegeket belefoglalják a szövetkezetek éves termelési-pénzügyi ter­vébe. Ezek teljesftését a járási bizottságok közreműködésével félévenként taggyűlésen értékelik. Az elmúlt évekhez hasonlóan az idén is megfelelő lehetőségeket biztosítunk a szövetkezeti tagok bel- és külföldi üdültetésé­re, valamint az intézményes és rendeléses gyógykezeltetésére. Visszatekintve az elmúlt időszakra elmondhatjuk, hogy eredményes mun­kát végeztünk, hisz az ötödik ötéves tervidőszakban a mezőgazdasági nyerstermelés tervét 101,6 %-ra, az árutermelés tervét 109 °/o-ra teljesítet­tük. Ez bizony nagy eredménynek számit, ha figyelembe vesszük a szélső­séges időjárás kedvezőtlen hatását — főleg az 1974-es év esős őszét. — Lel­kes földműveseink minden dicséretet megérdemelnek azért, hogy az ipari dolgozók és a népgazdaság más szakaszain tevékenykedők segítségével le­küzdötték az eléjük tornyosuló akadályokat. Örömmel tölt el bennünket, hegy szövetkezeti földműveseink az elmúlt ötéves tervben a jól végzett alkotómunka nyomán ismét gyarapodtak, gaz dagodtak, igazi otthonuknak tekintik a közös gazdaságokat, megszerették munkahelyüket és egyre kevesebben kívánkoznak el a népgazdaság más ágazataiba. A szövetkezetek egyre jobb élet- és munkakörülményeket, mű­velődési és sportlehetőségeket teremtettek számukra. Hálából mindent megtesznek а XV. pártkongresszus határozataiból eredő igényes feladatok teljesítésének érdekében. SORSDÖNTŐ, ÜJ ÚTRA LEPTEK AZ EGYESÍTETT JUROVAl (DERCSIKAI) BARÄTSÄG EFSZ TAGJAI Közel egy emberöltővel ezelőtt oly magabiztosan váltottuk és szi­lárd meggyőződéssel hirdettük a párt szavát: Szövetkezésben az erő!... Nos, a Jó szándékú, vas­kos —, de sokak számára hihe­tetlennek tűnő — szavakért nincs okunk szégyenkezésre. Helyessé­gét az Idő igazolta. Pontosabban a szocialista mezőgazdaság ne­gyedszázados eredményei, ame­lyek a falvak dolgozóinak anyagi­szellemi felemelkedését nagy mértékben elősegítették. Ehhez nem fér semmi kétség! Csakhogy, ebben az új helyzetben, a megvál­tozott körülmények közepette egészen más a jelszó: Az újabb kibontakozás alapja: az üzemek egyesülése. Vagyis, a nagy ter­melőegységek kialakítása, ame­lyekben érvényesülhet a tudomá­nyos-műszaki forradalom meg­annyi vívmánya, előtérbe kerül­het a termelés szakágazati irá­nyítása a tökéletesebb üzemszer­vezés, a rendszeresebb és követ­kezetesebb ellenőrzés. Ilyen szempontok vezérelték a legutóbb — 1975. december 22-én — négy csallóközi szövetkezet tagságát, amikor egyesítették ingó és ingatlan közös vagyonukat. Pontosabban: egye­sült a Kr. Kracany-i (királyfiakar­­csai), Kost. Kraőany-i (egyházkar­­csal, a bakai és a jurovái (dercsikai) szövetkezet, amely jelenleg 4261 hek­táros, a BARÁTSÁG nevet viseli, Ju-V álj ék tetté min­den közös akarat Ferencei Stefan, a Járási pártbizottság vezető titkára vitajelszólalás közben. dig igazat, hiszen a nyílt, őszinte, pártos bírálat a fejlődés előrelendí­­tője. Hát nem aranyigazság rejlik azon szavai mögött is, amit a férfiak­nak címzett? „A tűzhelynél tartják feleségeiket... ahelyett, hogy műve­lődésüket elősegítenék . . . (Némelyek rová székhellyel. A Horná Pot&fí-i (felső patonyi) kultúrházban tartott alakuló gyűlésen — amelyen küldött­ként minden ötödik szövetkezeti tag vett részt — egyhangúlag Kovács Ist­ván mérnököt választották a Barátság elnökévé, elnökhelyettessé meg Bar­­tal Rudolfot, vezetőségi taggá Kraste­­nics Ágotát, Gádány Gábornét, Matus Ferencet, Tóth Istvánt, Ábel Dezsőt és másokat. Míg az elnöki beszámoló jobbára a legközelebbi feladatokat, tervcélok, elképzelések ismertetésére irányult, a vitafelszólalók közül többen köszö­nő, buzdító, a jó ügy mellett meggyő­zően érvelő szavakat hallattak, a ta­pintatos, építő jellegű bírálatról sem megfeledkezve. Ferencei Štefan elvtárs, a járási pártbizottság vezető titkára számos megvalósításra váró kérdést vetett fel, összefüggésbe hozva a jelenlegi világpolitikai helyzettel. Utalt a kom­munisták fokozott felelősségére, a pártépítés fontosságára, (a párttag­ság elöregedésének veszélyére___). Arra kérte az újonnan választott ve­zetőket, s küldötteket, legyenek igé­nyesebbek saját magukkal és dolgozó társaikkal szemben, mondjanak min- A BARÁTSÁG szövetkezet női énekcsoport ja. sürgette, mondván: „Mielőbb meg kell válni a maradi jutalmazási és érté­kelési módszerektől. S nem hanya­golható el a szakmai-politikai jsme­­retek következetes gyarapítása.“ Fábri István elvtárs, a Szlovák Nemzeti Tanács elnökhelyettese ki­emelkedő évnek minősítette a tava­lyit, nem csupán a felszabadulás 30. évfordulója és az aránylag jó termés­­eredmények elérése szempontjából, hanem az 5. ötéves tervidőszak befe­jezését illetően Is. „Olyan ötéves ter­vet fejeztünk be nagyon sikeresen, amilyenre nincs példa az ötéves ter­vek történetében. Köszönet mindazok­nak, akik ezekhez az eredményekhez szorgalmukkal, tudásukkal, hozzájá­rultak.“ Fábri elvtárs nagyra becsül­te azt az igyekezetei, amelyet Csalló­köz mezőgazdasági üzemeinek dolgo­zói tanúsítanak a CSKP KB és az SZLKP KB mezőgazdaság- és élelmi­szeripar-fejlesztéssel kapcsolatos plé-. numhatározatai gyakorlati megvalósí­tásával kapcsolatban. Ezt a Jurovái BARÁTSÁG Efsz példája is bizonyítja, az ipari szintű mezőgazdasági terme­lés előfeltételeinek megteremtésével. S miként vélekedett Tánczos Tibor, a „CS1L1ZKÖZ“ Efsz pártszervezeté­nek elnöke az újonnan egyesített sző-i UPtlfP7PtP/í1 ? — Két évvel ezelőtt jöttünk össze, úgy, mint most Önök. Hét község szö­vetkezeti tagjai, ugyanilyen céllal, hasonló körülmények között. Az egye­sülés óta eltelt két év bizonyította: képesek voltunk nagyobb feladatok megoldására, mint bármikor azelőtt. Míg az egyesülés utáni évben 90 mil­lió korona volt az összbevételünk, az 1975-ös évben elérjük, vagy túlhalad­juk a 130 milliós bevételt. Vészharan­got kongatók akadtak nálunk Is, aki­ket már az első év eredményei elhall­gattattak ... — A pártelnök a továb­biakban arról szólt, mennyire fontos ekkora mezőgazdasági nagyüzemben a vezetőség és a tagság szoros együttműködése, kölcsönös bizalma, a gátló lokálpatriotizmus helyett az egészséges becsvágy felébresztése és formálása a dolgozókban, hogy azok a közös ügyet szolgálva a termelés­ben bizonyítsanak, őszinte örömét fe­jezte ki az új, egyesített szövetkezet létrehozását illetlen, amely lehetővé teszi a két nagyüzem probléméixajc közös megvitatását. Mik a tervcélok, Igényes feladatok, elképzelések a legközelebbi jövőre vonatkozóan? Ez Bartal Rudolf elnök­helyettes szavaiból csendült ki a leg­világosabban: „Sorsdöntő, új ť>fa léptünk. Ezen a gyűlésen, amely ' a jövőt körvonalazta, azok vannak itt, akik már évek során bizonyítottak. Mindannyian azon munkálkodjunk, hogy a közös akarat mind-mind tetté váljék. Ebbéli törekvésükben bizton számíthatunk" a járási pártbizottság és a járási mezőgazdasági igazgató-Egy küldött az alakuló gyűlés résztvevőinek sorából. (A szerző felvételei) még a cipőjüket is velük tlsztíttat­­jáklü) Vajon, milyen egyenjogúság ez? Nincs a járásban egyetlen nő, aki üzemigazgatói, szövetkezeti elnö­ki ... stb. tisztséget töltene be. Nagyon az elevenére tapintott Fe­rencei elvtársi Bizonyára, szava nem lesz pusztába kiáltott szó. Tegyenek róla! A nők is —- a mezőgazdasági üzemekben. Száműzzék magukból a beléjük ivódott — szívódott szolga­­lelkűséget. Röviden: hallassák szavu­kat. Félre a meghunyászkodássall Él­jenek mind többen szervezeti életet, ami erősíti önbizalmukat, komoly közéleti tisztségek vállalására báto­rítja őket. Ugyancsak megszívlelendők Pálfi Sándor agronőmus egyszerűen fogal­mazott szavai, amelyeket az emberi kapcsolatokról így summázott: Be­csüld munkatársadat, mint önmagá­dat!“ Az élet rohamtempója közepette — mondotta —, nemegyszer megfe­ledkezünk az emberek neveléséről, így azok önzőkké, kapzsikká vál-’ nak... Ez aztán a fejlődés fékezője.“ A továbbiakban az igazságos anyagi és erkölcsi érdekeltség kialakítását ság támogatására. Sók szép alkotó­munka vár ránk, melynek megvalósí­tásáért érdemes küzdeni. Ehhez kívá­nok jó küzdőképességet, erőt, egész­séget, boldog új évet! Közös célok: a személyi és a mű­szaki előfeltételek jó megalapozása, két javítóműhely szakosítása a nö­vénytermesztés szakosításának meg­felelően, a kertészet összpontosítása, a szőlészet fejlesztése, a dolgozók szakmai továbbképzése mezőgazdasá­gi közép-, illetve főiskolán, s a szö­vetkezeti munkaiskola négy tanköz­­pontjában (az előadásokat részleg­gyűlésekkel kapcsolják egybe; sor kerül a telefonhálózat kiépítésére, rövidhullámú adó-vevő rádióállomás felszerelésére, hogy az irányítást ru­galmasabbá, tökéletesebbé tehessék. Csupán néhány feladat abból, ami megvalósításra vár. S végül: a Jurovái Barátság Efsz tagjai becses újévi ajándékkal lepték meg Ferencei elvtársat, a JPB vezető titkárát: átnyújtották a XV. párt­­kongresszus tiszteletére vállalt köte­lezettségeik bekötött példányát. Vál­lalásaik értéke túlhaladja az ötmillió koronát (kovács)

Next

/
Thumbnails
Contents