Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)
1976-05-08 / 18. szám
1976. májas 8. SZABAD FÖLDMŰVES 11 papjainkban egyre időszerűbbé válik a termelésben előforduló aránytalanságok kiküszöbölésének a szükségszerűsége. Nem újkeletű követelmény ez, hiszen a CSKP XIV. kongresszusa, továbbá az utána következő pártplénumok is sürgették a mezőgazdasági üzemek belső tartalékainak feltárását és nem a véletlen műve, bogyp erre ösztönzött a CSKP XV. kongresszusa is. Miről is van tulajdonképpen szó7 Arról, hogy jobban, nagyobb hozzáértéssel és főleg eredményesebben gazdálkodjunk, vagyis a közepesek elérjék a kiválóak, a gyengébbek pedig a közepesek termelési színvonalát. Nagyon elgondolkoztató, ha két szomszédos, hasonló talaj- és termelési feltétel közt gazdálkodó szövetkezet eredményei lényegesen eltérőek. mus a fajta agrotechnikán túl a választékot tartja fontosnak. Műtrágyából 392 kg hatóanyagnak megfelelő mennyiséget adtak hektáronként a kukoricára. Vegyszeres kezelésre a múlt évben a Zeazin + Lasso keverékét használták nagyon jé eredménynyel. Idén azonban a kelleténél kevesebb gyomirtószert kaptak, ami esetleg rossz hatással lehet a végered ményre. Megjegyezte, hogy a korai kukoricák hektáronkénti növényállománya 74. a középkoraiaké 64, a késeieké pedig S6 ezer volt. Tulajdonképpen a többi fontos tényezőn kívül ez tette lehetővé a kitűnő szemtermés átlag elérését. Ehhez természetesen a jövőben is ragaszkodik, mert kielégítő hektárhozam csak ideális tőszámmal érhető el. termelés időszakában? Cgy, hogy a kukorica vetésterületét négy évvel korábban kezelték gyomirtóval és a földet sarabolás, kapálás nélkül hagyták, s Így nem csoda, hogy azt ellepte a gyom. Nagy könnyelműség ez, amiért el kell marasztalni mindazokat, akik tudtak róla és nem cselekedtek. A durva szakmai hiba felett nem lehet egyszerűen elsiklani, hiszen a szövetkezeten kívül a társadalom is károsodott, mégpedig olyan időszak-1 ban, amikor mindenütt az abrakkal való takarékosságra törekednek. A helyzeten az sem változtat, hogy i a szövetkezet 1975-ben az 1970-es év-] hez képest lényegesen jobb eredményt j ért el. A mezőgazdasági össztermelésben 164, a teljesítményekben pedig 130 százalékos előrehaladást mu tatott ki. Ez legfeljebb csak azt bizo A jobbtól tanulni nem szégyen Talán mondanunk sem kell. hogy az ilyen állapotot a munkák jobb szervezésével, a helyzet részlegenként! alapos elemzésével kell felszámolni, mert ha az egyik helyen jó eredményt érnek el, miért ne tehetnék ugyanezt a másikon is. A közelmúltban a iihareci fzsigárdi) szövetkezetben Pápay József agronómussal, a gabonatermesztés sikereiről beszélgettünk. A szövetkezet a galantai járás azon gazdaságai közé tartozik, amelyekben évek óta nagy hozamokat érnek el. A múlt évben búzából 57, árpából 52, szemes kukoricából — májusi morzsoltban — pedig 66 mázsát értek el hektáronként, mégpedig nagyon nehezen művelhető, erősen kötött talajon. A földterület hektárjára, hatóanyagban átlagban 392 kg műtrágyát adtak a szokott elosztásban. Pápay elvtárs megjegyezte, hogy a búza vetésénél fontosnak tartja a fajtára jellegzetes agrotechnika pontos betartását, a talaj elkészítésétől a vetés befejezéséig. Ezt követően pedig a növény fejlődési szakaszaiban végzett biológiai ellenőrzést. A Jubilejná búzánál négyszázon felüli, a Szávánál ugyancsak négyszázon felüli főszámot állapítottak meg négyzetméterenként, ami jó növénysűrűségnek minősíthető. A kukorica lehető legjobb szemtermés átlaga szempontjából az agronó-A szövetkezet évek óta önellátó mind szemes, mind pedig szálastakarmányokból. A növénytermesztés dolgozói támogatják az állattenyésztőket abrakpótló takarmányokkal. Kiváló minőségű kukorica szilázst termelnek a szarvasmarhák részére. A múlt évben 360 vagon mennyiségű kukorica szilázst készítettek be és idén is hasonló mennyiség elérésére törekednek. Eredményeiket mindenekelőtt a következetes szervezésnek s a dolgozók derekas hozzáállásának köszönhetik. Jó példát mutatnak a környező gazdaságoknak is. A szomszédban, vagyis Vléanyban (Farkasdon) Pál Kálmán a szövetkezet elnöke tájékoztatott az eredményekről, melyek lényegesen kisebbek, mint Zsigárdon, pedig talajviszonyaik jobbak. Búzából 46,10, árpából 37, kukoricából pedig mindössze 39 mázsa szemtermést értek el. Itt aztán nagyon esedékes, hogy a társadalom mai igényeinek megfelelően. a múlt évinél lényegesen jobb eredményt érjenek el. Az elnök ugyanis beismerte, hogy a kukorica termesz • tés sikertelensége a nem kielégítő növényállomány következménye volt Hektáronként mindössze 26—27 ezer kukoricatövük volt, vagyis fele sem a megkívánt mennyiségnek. Hogyan fordulhat elő ilyesmi, ma, a korszerű nyitja, hogy 1970-ben meglehetősen alacsony színvonalról indultak. Erre ad tulajdonképpen magyarázatot az egy személyre jutó teljesítmény is, mely 1970-ben mindössze 38 ezer, 1975-ben pedig már 80 ezer korona volt. A szövetkezet előbbre jutásában — dolgozóin kívül — az egész társadalom is segített korszerű gépek, műtrágyák, vegyszerek, nagyhozamú vetőmagfajták és egyebek formájában. Amint látjuk, maradtak még hézagok a lehetőségek kihasználásában. Hogyan tovább? Az erjedési folyamat megindult s úgy néz ki, hogy a vitányi és a nededi szövetkezetek társulásából jó utód származik. Nededen például a múlt évben szemes kukoricából 73,58 mázsát értek el hektáron- ; ként, vagyis majdnem a dupláját, mint Vlöanyban, ami azt bizonyítja, : hogy jobban értenek a dolgokhoz. Most már az a fontos, hogy a jó tapasztalatot a szőkébb és a tágabb értelemben vett társadalom javára kamatoztassák. Persze az sem ártana, ha jó tapasztalatokért Žiharecre is ellátogatnának, s ellesnék tőlük a hozzáértő, következetes szervezés módját. Ez azért is időszerű, mert a jobbtól tanulni nem szégyen. H0KSZA ISTVÁN Eredmények és fogyatékosságok a hústermelésben A Zlatná na Ostrove-i ícsallóközaranyosi] szövetkezet főállattenyésztőjével, Sukola Imre mérnökkel a múlt évi marha- és sertéshús termelésével kapcsolatos kérdésekről és az idei feladatokról beszélgettem. A szövetkezet a szarvasmarha-tenyésztés szakaszán férőhely-hiánnyal küzd. Ezt az is bizonyítja, hogy a múlt évben átlagosan 750—800 szarvasmarhát tartottak, holott az istállók kapacitása 550—600. állat elhelyezésére alkalmas. A kevés férőhely az állatok összezsúfolását eredményezte, aminek a kedvezőtlen hatása a gyengébb termelési eredményekben mutatkozott meg. Közismert, hogy túlzsúfoltság esetén csökken az állatok hasznossága, nyugtalanok, növekszik a termék-egységre jutó abrakfogyasztás, sok esetben az állatok fiaskódnak az eleségért! A múlt évben átlagosan száz-százhúsz hízómarhát tartottak a szövetkezetben. Mivel férőhely-hiánnyal küszködtek, az állomány felét ideiglenes Istállóban helyezték el. A helyzetet az is súlyosbította, hogy ez az istálló szabad tartású, azaz mélyalmos volt. A hizlaldában a múlt évben 0,90 kg-os átlagos napi súlygyarapodást értek el, ami 0,10 kg-al volt kisebb a tervezettnél. A lemaradást a szövetkezet föállattenyésztője azzal indokolta, hogy az állatokat nem tudták kisebb csoportokba osztani, így mind az ötven-hatvan darab egy helyen volt! Ugyanakkor a bekötéses rendszerű istállóban — azonos takarmányozási feltételek mellett — elhelyezett hízók 1,10 kg-os átlagos napi súlygyarapodást értek el! л főállattenyésztő szavai szerint a hízómarhák gondozói megfeleltek, becsületesen végezték munkájukat és nem rajtuk múlott a kisebb súlygyarapodás. Feladatát legjnbban Vicena Ilona és Helena Černeková gondozó végezte. A hízómarhák téli takarmányadagja 2,5 kg lucernaszénából, 20 kg kukoricasilóból és répaszeletből, 0,5 kg melaszból és 2 kg abraktakarmányból áll. Egy kg súlygyarapodáshoz 2,13 kg abrakra volt szükségük. Sok esetben a hízókkal hazai, gyengébb minőségű darákat etettek. A marhahústermelést még az is kedvezőtlenül befolyásolta, hogy a múlt évben olyan egyedeket is hizlaltak, melyek a dán vörössel történt keresztezés leszármazottjai voltak. Ezeknél a hizlalás legfeljebb csak 400—450 kg körüli élősúlyig célszerű. A tervezettnél kisebb súlygyarapodás ellenére a szövetkezet túlteljesítette a marhahúsfelvásárlás tervét. A tervezett 1010-zel szemben 1083 mázsát értékesítettek! A sertéshústermelésben is gyengébb "eredményeket értek el. Ennek következtében nem sikerült teljesíteniük a sertéshúsfelvásárlás állami tervét. A tervezett 1700 mázsával szemben csak mintegy 1643 mázsát értékesítettek. A fogyatékosságot a szövetkezet főállattenyésztöje egyrészt a gyengébb malacelválasztással, másrészt az állatok túlzsúfoltságával indokolta. (A szerk. megjegyzése: lám, akad objektív ok bőven!) A múlt évben százhúsz anyasertést tartottak, s egy kocától mindössze 15 malacot választottak el. Ez tulajdonképpen annak a következménye, hogy pem fordítottak kellő gondot a kocasüldők kiválasztásának, s ezért kevesebb kocát . tartottak a tervezettnél. Azzal is számoltak, hogy a Horná Zlatnán épülő — évi százhúsz vagon sertéshúst termelő — közös szövetkezeti hizlalda lehetővé teszi a szövetkezet sertésállományának csökkentését. Sajnos, ez nem így sikerült, mert a nagyhizlalda még ma sem termel teljes kapacitással. A múlt évben átlagosan 850—900 hízósertést tartottak, holott a férőhely csak hétszáz állat részére volt elegendő. Ennek következtében nagy volt a zsúfoltság. A kutricákat húsz hízó elhelyezésére tervezték, de általában mindegyikbe harmincat zsúfoltak. A múlt évben a hizlaldában mindössze 0,46 \g-os átlagos napi súlygyarapodást értek el. A kisebb súlygyarapodást a gyakori hasmenéses megbetegedés és a hizlalótáp gyenge minősége hátrányosan befolyásolta. A legjobb eredményt Illés István gondozó érte el, 0,60 kg-os átlagos napi súlygyarapodással. Meg kell jegyezni azt is, hqgy hagyományos módon háromszáz hízót etet tandem kocsikról. A szövetkezetben szerettek volna áttérni a nagyobb élősúlyban (120 kg) értékesíthető hússertések tenyésztésére is. E törekvésük nem sikerült, mert állítólag a landrace és a fehér nemes hússertések keresztezéséből (50—50 százalék vérarány) származó süldőkhöz, kocákhoz nem tudtak landrace kanokat beszerezni. Eltérő a sertések súlycsoport szerinti takarmányozási technikája is. Az előhizlaldában (negyven kg-os élősúlyig) az állatok moslékot kapnak. Negyventől-nyolcvan kg-os élősúlyig nedves, pépszerü darát etetnek, nyolcvan kg felett pedig az állatok önetetőkbö! száraz eleséget fogyaszthatnak. Igényesnek mondhatók az azóta egyesült szövetkezet idei hústermelési feladatai. Ötven vagon marhahús és ugyanennyi sertéshús értékesítésével számolnak. Az elmondottakból arra következtethetünk, hogy az állatok túlzsúfoltsága és az alapvető állattenyésztési követelmények elmulasztása minden esetben a gyengébb termelési eredményekben nyilvánul meg. Bízunk abban, hogy a társult szövetkezet vezetősége és állattenyésztési dolgozói az idén mindent elkövetnek hústermelést feladataik teljesítése érdekében, hozzájárulva ezzel a lakosság egyre növekvő szükségleteinek fedezéséhezi B. L. A TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA-t*-gčcbýa.b'O'C' GABONA A SZTYEPPÉN Oj öntözőrendszerrel mintegy negyedmillió szárai sztyeppét hasznosítanak mezőgazdasági célokra Dél- Ukrajnában. A vízerőmű-építés gyakorlatában a Szaszik sós-tó, az egykori limán tölti be a víztároló szerepét és gát választja majd el a Fekete-tengertől. A víztároló édesvízzel telítődik meg. A köztársaság déli részén még egy nagy öntözőrendszer létesül az Azovi-tenger közelében. Alapja egy 400 km hosszú csatorna lesz, mely a kazah víztárolóból indul ki és vízzel látja el a zapornzsei és donyeck területe hatalmas szárazföldjeit. Az Azovi-tenger partján fekvő sok nagyváros vízellátási problémáit is megoldja. , A 10. ötéves tervidőszakban Ukrajnában a negyedével bővítik az öntözött földek területét, ami megközelíti a 2 millió hektárt. (APNJ ELEKTROMOS ROVARCSAPDA Francia kutatók élelmiszeripari üzemekben és raktárakban elhelyezhető elektromos rovarcsapdát kísérleteztek ki. Aráccsal körülvett csapdába két, kékesszínben világító fénycsövet állítottak. Ezeknek a fénye még nappal Is vonzza a szárnyas rovarokat. A két fénycső közé rácsot helyeztek, amelyre 10 mA erősségű, de több ezer volt feszültségű áramot kapcsoltak. A rács nagyfeszültségű függőleges rúdjai nyomban megölik a velük érintkező rovarokat. A rovarok tetemi a csapda alján, kihúzható fiókban gyűlnek össze. Tervbe vették azonos elven működő, háztartásokban használható csapdák kidolgozását is. (Anvar) SERTÉSTELEPEK SENNVVIZÉNEK HASZNOSÍTÁSA Világszerte próbálkoznak, bár tökéletesen nem megoldott ma még a nagyüzemi sertéstelepekről kikerülő, vízzel kevert ürülék hasznosítása. A legnagyobb gondot az okozza, hogy a sertéstelepek szennyvizében igen sok a szilárd anyag, s ezt a korábbi eljárásokkal nem lehet kiszűrni. Egy Svájcban megépített berendezéssel elérték, hogy a szilárd anyagoktól megtisztított szennyvizet — ülepítés után — károsítás nélkül leengedhetik a csatornába vagy az élővízbe. Az új rendszerben a szennyvíz egyenesen egy toronyba kerül, ahol rostarendszer segítségével szétválasztják a szilárd fázist a folyékonytól. A szilárd anyag kiszárítva a torony alá hullik le, a folyékony pedig derítőkbe kerül. A száraz, szilárd anyag szagtalan, és azt egy trágyake verő üzem veszi át jó áron, dúsítás céljára. Az eddigi tapasztalatok alapján valószínű, hogy ez a jól bevált rendszer Svájcban széles körben elterjed. (M. Z.) A LENDKERÉK SEGÍT? Az üzemanyaggal való fokozott takarékosság igénye újabbnál újabb ötleteket vet fel a gépkocsimotorok fejlesztésénél. Kutatók már évek óta fáradoznak olyan szerkezet kialakításán, amellyel a lehető legnagyobb teljesítmény nyerhető minimális üzemanyag-felhasználás' mellett. Ehhez nagy energiatároló tulajdonsággal rendelkező lendkerék szükséges. A fejlesztés alatt álló hibrid-motor csak a hosszú útszakaszok megtételéhez szükséges energiát nyeri folyékony üzemanyagból. Rövid távolságoknál elektromos úton hajtják meg. A motorhoz speciális lendkerék kialakítását tervezik: elemi szálakból állítják elő a súlyegységre vetített legnagyobb szilárdság elérése céljából. Egy méret alatti modellel végzett kísérleteknél már elérték a percenkénti 15 000-es fordulatszámot minden meghibásodás nélkül. A tervekben szereplő cél: 30 000 fordulat/min. (ľ) fü 3D' ОТХ.Г7 HflSZUBS Ú1ÍTŔ5 Korszerűsített vetőgépekkel A íumperki járás bernarticei szövetkezetében idén 320 hektáron vetőmagnak lóbabot termesztenek. A múlt évben a lóbab termesztését főleg a vetés módja gátolta. A magot ugyanis nem tudták kellő mélységbe talajba juttatni, ami gondot okozott a gépesítőknek. A sok fejtörés végül eredménnyel járt. mégpedig három 48—Sex—125-ös vetőgép átalakításával. Kezdetben úgy gondolták, hogy a kellő vetési mennyiséget teleszkóp rugókkal 18 kp. nyomással oldják meg. Amennyiben ilyen rúgóknak a beszerzése nem vált lehetővé, úgy döntöttek, hogy a vetés mélységét hidraulikával oldják meg, mégpedig olymódon, hogy légnyomásra működő fékdugattyúkkal biztosítják a csoroszlyák ideális vetési mélységét, amelyek az erőgép (kerekes traktor) kompresszorából kapják a levegőt. Egy atmoszféra nyomásnál a vetocsoroszlyák mintegy 25 kp. erősségű nyomást gyakorolnak a talajra, s ha azok esetenként kemény tárgyba ütköznek. hanonléan rugóznak, mintha teleszkóppal működnének, s mivel kellő nagyságú légtér áll rendelkezésre a nyomás állandó és kiegyenlített. Ezenkívül minden vetögépre, a csoroszlyákat tartó rámára két vegyes hasznú hidraulikus hengert is szereltek, melyek azt a célt szolgálják, hogy legyőzzék a talaj ellenállását vetés közben, amikor a csoroszlyák nyomása esetleg ellentétessé válik. Ezzel a megoldással az egész gép talajra nehezedő nyomása kiegyenlített a vetögép szekrényének tartalmával, s ezzel biztosftható a mag termöprofilba való helyezése még rossz talajviszonyok esetén is. A szóbanforgó újítást a vetőgépeken a szövetkezet gépesítői. J. Svoboda és J. Valoušek. valamint J. Skladaný műhelyvezető végezték. így a tökéletesített gépekkel naponta 25 hektáron vethették el a lóbabot. A 320 hektáros területet 5 napon belül bevetették. így került talajba a lóbab a tavaszi árpával azonos időben. A vetés maximális mélysége a rossz talajokon is elérte a 6 cm-t, a jobb földeken pedig a 8—9, esetenként pedig a 12—13 cm t. Az újítás egyedüli hátránya, hogy a csoroszlyák a nagy nyomás következtében hamar elhasználódnak. s ezért gyakran kell cserélni azokat. Ez viszont azt követeli hogy a gépgyárakban jobb minőségű, kevésbé kopó csoroszlyákat készít’ senek. (R. yv.)