Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)
1976-05-08 / 18. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1976. május 8. ALMI etilt szaszállították Murmanszk vidékére. Parancsnoka összeszidta s büntetésből vasúti munkára osztotta be. A FORRADALOM KATONÄJA BndoJótól Nyercsinszkig 0 Magyar vöröskatonák Szibériában 0 Kolcsak gyűrűjében 0 Az aranyvonat őrei 0 Fél világon át a szülőfaluig Az emberi sorsok és életutak sokszor kiszámíthatatlanok. Olykor a véletlen is közbeszól. Csak élete alkonyán tudja eldönteni az ember, helyes utat követett-e. Ilyen érdekes sorsú, emberrel hozott össze a véletlen a Budulovt (Bodoló) Efsz-ben. A közel 80 éves В ur inda Ferenc, a szövetkezet éjjeliőre beszélgetés közben akaratlanul is lepergette előttem forradalmi életét... HADIFOGSÁGBAN Már egy éve folyt a vér az első világháború csatamezőin, amikor 1915 júniusában az akkor alig 19 éves Feri bácsi is sor alá került, Turnianske Podhardién (Tornaváralján). A híres kassat 34. gyalogezrednél kezdte meg tényleges szolgálatát, Vilmos császár védnökségi alakulatánál. Hatheti kiképzés után bevetették a kelett fronton. Kegyetlenül aratott a halál, s a fiatal katonában felötlött a választ követelő gondolat: miért kell fiataloknak meghalniuk tőkés érdekekért. Burinda Ferenc honvéd 1916. szeptemberében Barcsatka város közelében fogságba esett. Szándékosan fogságba akartak jutni. Tizenkét napi menetelés után Duvnóban szálltak meg. Közben csak kétszer kaptak meleg ételt és napi két kockacukrot. Duvnóban mind az ötvenkettőjüket bevagonírozták és négynapos utazás után a kijevi katonai táborba szállították őket. Kijevben a magyarokat és az osztrákokat különválasztották a többiektől. Rövid pihenő, majd háromhetes út következett Kóla-félszigetre. Itt, Észak honában, nálunk elképzelhetetlen fagyban, mostoha viszonyok között kezdődött lágeréetlük. Vatelinruhába bújva dolgoztak — állatgondozás, favágás, élelmiszer-vételezés 40 kilométernyi távolságra, napi 50 kopekért. Itt ismerkedett meg Szabó Gyula hadnaggyal, aki bíztatta őket, szökjenek meg és Svédországon keresztül próbáljanak hazajutni. Megkísérelték, de mindjárt a szomszéd faluban elfogták őket. A véres vallatás után útjuk Pétervárra vezetett A börtön udvarán látta Feri bácsi utoljára a hadnagyot. Tizennégy napi ráboskodás után visz-Ide, a nagy elhagyatottságba is elkerült az 1917. november 7-i forradalmi események híre. Először csak bizonytalan hírfoszlányok formájában. Remény csillant, hogy talán hamarosan hazajutnak. Ám jött a tél és ottmarasztotta őket. , Februárban jelentkezhettek, akik haza aakrtak menni. Feri bácsi gazdája, akinek keze alatt a vasúton dolgozott, figyelmeztette, maradjon, mert a jelentkezőket nem haza, hanem Szibériába, a legjobb esetben az olasz frontra viszik, mert ott is meggyűltek a bajok. Burinda Feri bácsi félvállról vette a figyelmeztetést és elindult társaival... Szibériába. A nagy zűrzavarban csak akkor vették észre, merre tartanak, amikor előttük állt a Jevropa- Azija feliratú szerelvény. Jekatyerinburg ... Omszk ... fogolytábor. Egyszer aztán náluk is megjelentek a vöröscsillagos magyar katonák és felszólították a foglyokat, csatlakozzanak a vörös hadsereghez és együttes erővel törjenek át Magyarországra, hogy csatlakozzanak Kun Béla seregeivel. — Tudtuk, hol a helyünk. Jelentkeztünk — emlékezik vissza Burinda Feri bácsi. Feri bácsi az egykori kadetiskola épületében tanfolyamot végzett, aztán beosztották az omszki I. csapathoz. 1918 februárja volt... Egy hét múlva Mandzsúria jelé vonultak és a határon összecsaptak Kolcsakékkal. Darija mellett a vörösök győztek. Kínosan ügyeltek rá, hogy át ne lépjék a határt. Ám észrevették, hogy a kínaiak minden nehézség nélkül beengedik területükre a vörösöket. A kínai Kargo városban tárgyalások kezdődtek a vörösök és a fehérek között, s a vörösök küldöttségét kísérő őrségnek Feri bácsi is tagja volt. A tárgyalásokból kifolyólag parancsot kaptak, hogy a határtól száz kilométerre vonuljanak vissza. Olovjanában székelt az ezredparancsnokság, innen vasúti őrszolgálatot tartottak. Egy szép napon lovasfutár érkezett és közölte Tar elvtárssal, az őrszolgálat magyar parancsnokával, hogy kolcsak kozákjai, a szimjonisták rövidesen támadnak. A támadás be is következett. Kolcsakék felmorzsolták az őrosztagot. Feri bácsi i negyedmagával elszakadt az őrségtől és egyheti bolyongás után talált vissza egységéhez. Á vörös egység helyzete azonban egyre roszszabbodott. Délkeletről Kolcsak katonái, a Kaukázus felöl a cseh légionáriusok szorongatták. Andrejovkába vonultak vissza, hogy elkerüljék a bekerítést. Itt erősítést kaptak a vlagyivosztoki tengerészektől. A tengerészek páncélvonaton közelítették meg az ellenséget. Feri bácsiék tartalékként űzték a megfutamodó ellenforradalmár bandákat. Győztek. Egészen Krasznojarszkig kergették az ellenséget. Átkeltek Benyiszejen és védelmi állást foglaltak el. Innen később az ellenséges túlerő miatt vtszszavonulásra kényszerültek. Feri bácsi egy csitai kórházba került. Felgyógyulása után a magyar tiszti fogolytábor őre lett. Az ellenség azonban itt is bekerítette őket, a vorösököt. A harcokban Feri bácsi egysége szétverődött, futással mentették életüket. Később kisebb egységekbe és csoportokba verődve, vonatra szálltak. Másnap Nyercsinszkben a vonatot mellékvágányra tolatták és lekapcsolták a mozdonyt. Az állomásfőnök telefonon éppen a fehérekkel paktált, de lefülelték. Ök diktálták, milyen információt adjon a fehéreknek. Rövidesen mozdonyt kaptak és folytatták az útat. Feri bácsi csak később tudta meg orosz bajtársaktól, miért olyan fontos a szerelvény. A csitai bank aranyát szállítja s ezt mindenképpen meg kell menteniük. Blagovescseriszkben aztán búcsút mondtak az aranyvonatnak; 150 tagú csoporttal Feri bácsi is elindult Vlagyivosztok felé. Otközben újabb megpróbáltatáson kellett átesniük. Japán fogságba estek. Máig sem tudja, hogyan szólt a japánok ítélete, de két kozák őr felügyeletével négy bajtársával együtt útnak indították az ismeretlenbe. Egy Óvatlan pillanatban ártalmatlanná tették az őröket és az erdőbe vetették magukat... Ojabb katonai táborban kötöttek ki, de itt sem volt életük biztonságban. Megszöktek. Egy falu vörös érzelmű lakossága felkarolta őket. Ellátta a szökevényeket minden jóval és tanáccsal is: menjenek Kínába. ... Már csak heten maradtak, mire elérték az első kínai falut. Itt is élvezték a lakosság vendégszeretetét, aztán katonák jöttek és újra börtönfogság következett. 1920. január 11-én Vlagyivosztokba szállították őket. A Russzkij szigeten nemzetiség szerinti csoportokba osztották a foglyokat, majd augusztus 24-én délután 1 órakor hajóra szálltak és elindultak Hongkong felé. Hosszú vándorlásuk további állomásai: Singapore, Port Said, Szuez, Trieszt, aztán Ausztrián keresztül eljutottak České Budéjopicére. Végül Feri bácsi viszontláthatta szülőföldje metropolisát —- Kassát. VOJTECH MIHÁLIK: vabT ÜJRA ITTHON Szülőfalujában nem akartak hinni gyötrelmes viszontagságainak. Feri bácsi az emlékektől megilletődve idézi fel az akkori nagy napok eseményeit. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége a Bátorságért és Vitézségért érdemrenddel, köztársaságunk elnöke pedig 1967-ben a Vörös Csillag Érdemrenddel tüntette ki Burinda Ferenc elvtársat a Nagy Októberi Szocialista Forradalom harcaiban való tevékeny részvételéért és haditetteiért. — A harc, a küzdelem, a nélkülözés, az üldöztetés, fél világ bejárása nem volt könnyű. A leginkább annak örültem, hogy már fiatal koromban megtaláltam a helyes irányt. A küzdelmek gyümölcsét most tudjuk igazán tértékelni, — vallja Feri bácsi. — Az én időm lassan lejár, a pártunk megalakulásának 55 évfordulóján, a XV. kongresszus évében úgy érzem, tartoztam emlékeimmel. . Keletről érkezett a béke, hogy szenvedésünk véget érjen, ne láncolja lelkünket a szégyen, legyen miénk a föld, a drága, szabad ember szabad hazája, az ifjú béke olajága. Tavasz volt, virágzó fák alatt vonultak a győztes hadak, sebzett tájakon, ágyúfüstön át jöttek a megfáradt katonák, kik szenvedésen, minden poklon által, szembeszegülve ezer halállal hozták a remény zöldleveles ágát, Új életünk sugárzó hajnalát. Nem feledjük, kik életűiket adták, vérükből nyílnak tavaszi virágok s termékenyebb lesz szivükkel a föld, mert őrzik már a melengető lángot, őrzik tovább a holnap áradását, a szabadságnak boldogító rendjét, hogy növekedjen ember és műve s minden vágyunk fennen tündököljék. (Ford.: DÉNES GYÖRGY) Művelődés és öröm Iván Sándor Erősségünk, a békét védő néphadseregünk. Foto: Az előző évek jó tapasztalatai után a CSSZBSZ Bratislavai Városi Bizottsága elhatározta, hogy az idén is megszervezi az orosz nyelv oktatásának nemzetközi táborát. A tapasztalatokból és az érdeklődők számából kiindulva két turnusban szervezi meg az akciót: július 5-től 18-ig, továbbá július 19-től augusztus 1-ig. Egy-egy turnus kéthetes lesz s az oktatási cél az orosz nyelv, főként beszéd ismereteinek elmélyítése. Az első turnust a kilencévfolyamos alapiskolák 5. és 8. osztályát elvégzett diákok számára, a mánodik turnust az idősebbek, azaz a 9. osztály végzett növendékei, a gimnazisták, a szakközépiskolások és a tanonciskolások számára rendezik. Az idén az orosz nyelv nemzetközi táborának színhelye a Liptovský Mikuláš-i Mezőgazdasági Műszaki Középiskola létesítményeinek gyönyörű környezete a K. Petroviő parton. Az iskolának a szükséges oktatási épületek mellett szálláshelye és étkezdéje, valamint komplett sportberendezése van (labdarúgó- és atlétikai pálya, teniszpálya, stb. J. A CSSZBSZ Szlovákiai Központ} Bizottságának meghívására 40 szovjet lektor, 40 komszomolista és hat vezető érkezik Szlovákiába és az egyes táborokban kap beosztást. Liptovský Mikuláson minden turnusban mintegy 120 tanuló és nyolc nevelő — orosztanár, orvos és hattagú táborvezetősőg, nyolc szovjet lektor, nyolc komszomolista és egy szovjet vezető vesz részt. Az eddigi eredmények alapján ez az akció az egyik legjelentősebb formája az orosz nyelvtudás tökéletesítésének, a gyermekek internacionalizmusra nevelésének. A nemzetközi táborok nagy politikai nevelési és oktatási célt is követnek azzal, hogy elmélyítik és szilárdítják az orosz nyelvismereteket, éspedig megfelelő szórakoztató, kötetlen formában. A nyelvgyakorlatok során főként társalgásra késztetik a hallgatókat. A művelődési,. társas és sportrendezvények során is csak oroszul beszélnek egymással a pionírok és a vezetők, a pionírok és a komszomolisták. Külföldi oktatók és pionírok részvétele az internacionalista barátságot ápolja a diákokban. A tábor programját három részre osztották úgy, hogy három alapvető célt kövessen: nevelési-oktatási, kulturális-politikai és üdültetési célt. Az oktatási rész az orosz nyelv nemzetközi táborai céljaira különlegesen kidolgozott tantervekre épül. Szórakoztató formában fognak oktatni. Hazai pedagógusok és diákok mellett a szovjet lektorok és komszomolisták jelenléte természetes orosz nyelvi környezetet alakít ki. Baráti közösségek jönnek létre és ilyen közösségben beszélgetések során kötetlenül tökéletesítik az iskolai nyelvismereteket. Az csak természetes, hogy orosz és szovjet dalokat és verseket is együtt fognak tanulni. Gazdag kulturális- és sportműsor is készül a táborozás részvevői számára. Megismerkednek továbbá a Szlovák Nemzeti Felkelés emlékeivel, a legjelentősebb kulturális, történelmi műemlékekkel és természeti nevezetességekkel. Kedvezőtlen időjárás esetén filmműsorral gondoskodnak hasznos időtöltésről. Különféle sportversenyek rendezését is tervezik. A tábor alkalmat ad új ismeretségek kötésére, baráti kapcsolatok alakulnak ki a hazat és szovjet pionírok között. Az idén is minden feltétele megvan annak, hogy az orosz nyelv nemzetközi tábora teljesítse fő küldetését: a nyelvismeretek bővítését és ifjúságunk kapcsolatainak elmélyítését. A táborba jelentkezési ívek a CSSZBSZ bratislavai városi bizottságán és városkerületi bizottságain kaphatók. K. VITTHALM
