Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)

1976-05-08 / 18. szám

1978. méjua 8. SZABAD FÖLDMŰVES. rr HÚSVÉTHÉTFŐ FODORÉKNÁL Verőfényes. szívet-lelket melengető, madárdalos reggelre ébredt a Fodor­család. Különösen Erzsiké volt szokat­­alnul vidám. A tizenévesek virgonc­­ságával, írissen ugrott ki az ágyból. Lenge ruhát öltött magára mosakodás után, s szívszorongva várta a locsoló­kat. Mert hát, lánybüszkeség, ha le­gény Jön a házhoz, s húsvéti köszön­tet mond: Iá reggelt, |6 reggelt, kedves liliomszál, Megöntözlek rózsavízzel. hogy ne hervadozzál! Más: Kerekerdón jártam. piros tojást láttam, Bárány húzta rengő kocsit, mindjárt oda szálltam! N'esaze hát rózsavíz, gyöngyöm, gyöngyvirágom, Hol a tojás, piros tojás, tarisznyámba várom! Nos, Erzsikének, a Slovneft szor­galmas dolgozójának sem kellett ám szégyenkeznie. Jöttek a locsolók, szomszédból, s távolabbról, gyerek, felnőtt egyaránt. Ha szépmívü rigmus nem is hangzott el bővében, rózsavíz­ből. kölnivízből, s kútvizből Jutott bő­vében, no meg a Jelképes korbácso­lásból is. S ami természetes ezen a napon, poharazás követte a locsolást. Nem sajnálták az italt az őket megtiszte­lőktől. Másutt is hasonlóképp éltek a népszokásadta lehetőséggel. Így adó­dott, hogy a már kamaszkorból kinőtt C. Vojto is „felöntött a garatra“. A fiatalok szervezetére egyformán ká­ros ital fölforrósította az amúgy Is „ficánkoló csikóvért“. A félelmet egyébként sem ismerő, jóvágású le­génykének eszébe ötlött: — Repülni, száguldani... —, dehát hogyan, hiszen az apja lakatra zárta a Pionír névre hallgató vasparipát, mielőtt látogatóba ment. (Vojto báty­ja katona, s nem kapott sem szabad­ságot, sem eltávozást...) — Egye a fene, majdcsak előkerül az a kulcs. Már sejtem is, hová dughatták el... — morfondírozott Vojto. Űzött vadhoz hasonló nyugtalanság lett rajta úrrá. Keresett, kutatott, felforgatott min­dent. Végül meglelte a kulcsot. Na­gyot kurjantott örömében: — MegvanI Megvan... 1 S menten tervet szőtt. — Nosza, ki a Bécsi útra ...! Áz nyílegyenes... Igen! Ez az útszakasz, amely mint­egy fél kilométernyi hosszúságú, va­lóban módot nyújt a motorkerékpáro­zásra. Hiszen már több alkalommal versenyzett a majorbell pajtásokkal, s tudja, mit lehet abból a berregő, puffogó alkalmatosságból kicsikar­ni..., A hatvanöt-hetven kilométeres sebességet. — Milyen klasszul sikerült a minap is az a hirtelen lefékezés és sarkon­­fordulás... Mit törődött Vojto most azzal, hogy hiszen hajtási jogosítványa sincs. Ha szerét tehette, máskor is elcsente a motorkerékpárt. Egyszem rendőr sem igazoltatta. . — Majd én megmutatom, hogyan szalad az a vascsikói Node, egye­dül ... ?! — ez a meztelen valóság semmiképp sem klappolt az italkor­mányozta legénykének. S tovább mor­fondírozott: — Majd az Erzsi ül mögém. Hadd lássa, Vojto nem fél. Biztos vagyok benne, hogy ellenkezni nem fog. Az ötletből elhatározás, az elhatáro­zásból meg sajnos, valóság lett. Bözsi hajlott a legényke szavára, holott tudta, hogy már Ivott, vagyis józan­ságról szó sem lehet. A lány úgy el­illant a békés családi fészekből, mint kámfor az üvegből. ... Alighogy kikanyarodtak a ma­jorból a Bécsi útra, a fővárosnak véve az irányt, száz, százhúsz méter lefu­tása után mindkettőjük bukfencezett, amit egetverő női sikoltás követett, majd jajgatás... A baleset színhelyé­hez legközelebb eső, az országúttal párhuzamosan fekvő utca lakosai kö­zül többen odarohantak. Elszörnyül­­ködve látták a vértócsát, a kínjaitól fetrengő lányt, a mozdulatlanul fekvő legényt. Hamarosan kötszer került elő. Hevenyében bebugyolálták a lány arasznyi sebből vérző fejét, amely a vasvillanyoszíopnak ütődött nagy erő­vel. Jóformán még öt perc sem telhetett el, a telefonálás óta, s máris szélse­besen jött a vijjogó, szirénázó mentő­c m m autó, amely szabad utat parancsolt magának a forgalmas országúton. Na­gyot csikordult a fék. Hordágyra tet­ték a már eszméletlen, falfehér arcú lányt. S a közben magához tért „hős­ködőt“ is talpra állították, aki bár­gyú képpel — kisebb ütődéssel, s kar­colással megúszva — foglalt helyet az élet-halál mezsgyéjén vergődő, kopo­­nyacsont-töréses lány közelségében. Mindkettőjüket a Bezručova utcai kór­házba szállították. Délután négy óra tájt Gregor ügye­letes rendőrtiszt asztalán immár ötö­dik alkalommal csörgött vésztjelzően a telefon. Ezúttal a Bécsi úti motor­kerékpár-balesetről értesítették. Helyszínelés, méricskélés, fényképe­zés, jegyzőkönyvezés, a fiú apjának kihallgatása következett. — Legyen rá elkészülve, flát kétsze­res törvénysértésért vonja majd fele­lősségre a bíróság — közölte a rend­őrtiszt. — Hiszen mondtam én neki: „Fiam, hajtási jogosítvány nélkül... Dehát. nem fért a bőrébe, még a másikat is bajba sodorta ... Meg a harmadikat is! Hiszen Fodor nénihez is mentőautó orvosa szállt ki, elsősegélyben részesítve a halálra ré­mült asszonyt, aki Jó, hogy éppen szívszélhűdést, vagy idegösszeroppa­nást nem kapott. Hát így végződött a szépnek, kelle­mesnek induló, majd örömrózsát her­­vasztó húsvéthétfő. Kórházzal, szülői szívfájdalommal. Amit, minden való­színűség szerint bírósági tárgyalás is követ. Az esetből a tanulságot ki-ki levon­hatja magának. Bármilyen munkát végez valaki, szüksége van a ritmikus, könnyű tor­nára, mert ezzel más izmokat és más­képpen mozgat, mint a megszokott napi munkával. A járás és testtartás ruganyosságát mindennapos tornával fejleszthetjük vagy őrizhetjük meg. Mindössze tíz percet kell rászán­nunk a reggeli tornára, de akinek még annyi ideje sincs, az akár az ágyban is végezzen néhány tornagya­korlatot. Leghelyesebb, ha mindennapi tornánkat reggel végezzük, nyitott hol az egyik, hol a másik irányban végezzük. A mellizmokat fejleszti, ha a karo­kat könyökben, vízszintesen behajllt­­juk, hogy tenyerünk a mellcsontot ér­je: erős lendülettel szétvetjük karun­kat és jól hátracsapjuk, hogy a mell­­izomzat Jól megfeszüljön. A hátizmokat erősíti a felfelé nyúj­tott karokkal végzett mély törzshajlí­­tás előre; a combok izomzatút: a ki­egyenesedés térdhajlításból; a lábfej izomzatát; lábujjhegyen állás és ugrá­lás. Az otthoni torna ablaknál vagy jól kiszellőztetett szo­bában. Kezdjük a hasizomgyakorlattal. Két kezünket a fejünk alá helyezzük, és törzsünket vízszintes helyzetből füg­gőlegesbe hozzuk úgy, hogy alsó tes­tünk mozdulatlan maradjon. Könnyebb ez akkor, ha háttal a szőnyegre fek­szünk és lábfejünket a szekrény alsó szélébe akasztjuk. A comb izomzatát erősíthetjük azzal, ha hanyattfekve felemeljük két lábunkat és bicikli­zünk a levegőben. Ennek a gyakorlat­nak nehezebb változata: hol az egyik, hol a másik lábat igyekszünk az el­lenkező oldali váll felé megemelni, miközben a másik láb fekvő helyzet­ben marad. A törzsizmokat erősíti a terpeszállás­ban, felemelt karokkal végzett mély törzshajlítás. Utána, még mindig a fej fölé emelt karokkal, csípőben töl­cséralakú körözést végzünk, tehát fo­lyamatosan előre-oldalt-hátra és a másik oldalra hajlítjuk a törzset. Ezt Tornázás közben nagyon ügyeljünk a helyes lélegzetvételre. Sohasem sza­bad annyira a gyakorlatokat erőltet­ni, hogy utána légzésünk kapkodó, lihegő legyen. Torna után végezzükn néhányszor légzési gyakorlatot oly­képpen, hogy oldalt nyújtott karunkat mély belégzés közben magasba emel­jük, majd a karok lassú leengedésé­vel ugyancsak lassan, de erőteljesen kiengedjük a levegőt. Ha a reggeli mosdáshoz meleg vi­zet használunk, végezetül öblítsük le magunkat langyos, maid hideg vízzel, mert ez jobban üdít, összehúzza a bőr erecskéit, s így a vérkeringést egész napra felfrissíti. Ha fürdünk vagy zu­hanyozunk, szappanos testünket né­hány percig simítsuk masszírozó moz­dulatokkal a szív felé, ezzel is élén­kítjük a vérkeringést és feszesebbé tesszük alakunkat. Fürdés után töröl­jük egészen szárazra magunkat, ezzel elejét vehetjük a kipállásnak és a szélkifúvásnak. (rp) ^^^^VVNXXXXXXNXXXXXXXXXXXXXXXVXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVXVVVXXXXXXXXXXXXXXV* N. Kovács István Orosz nyelvórán. Fotó: Matis Pavel, Nitra EHFSZTB EJTVÉHY A. SZULTANOV: A Azat apja cipész volt, nyugdíjas. De nem üldögélt tétlenül, javítgatta a lábbeliket, bár féllábát elvesztette a háborúban. S talán ez volt az oka, hogy a fiát igyekezett lebeszélni a futballozásról. Félt, hogy a lábával történhet vala­mi... Dehát melyik fiú nem rúgja a lab­dát?.... Egyszer egy szomszéd utcai csapat­tal mérkőzés közben kipukkadt a lab­da. Most mit tegyenek, kihez fordul­janak másikért? Ázatnak hirtelen eszébe Jutott az apja. Kapta a labdát s máris futott hazafelé. Apja műhelyében azonban többen vártak a javításra, s így Azat szó nél­kül apja elé tette a labdát. — Várj egy kicsit fiam, előbb elin­*?fia tézem a megrendeléseket, a javításo­kat. Erre egy idősebb bácsi megszólalt: — Csak csinálja meg nekik, mester, mi majd várunk egy keveset! A labda egy-kettőre be lett ra­gasztva, s Azat máris rohant vissza. A mérkőzés ‘folytatódott... Másnap azonban megint baj lett a futballal. A fiúk küldték Azatot, hogy gyorsan vigye az apjához a labdát. De Azat nem akart menni. — Nem zavarhatom őt mindig, sok a dolga. — Hát olyan nagy baj, ha húsz ko­pekkal kevesebbet keres az apád? Miért lett suszter? — szőlt gúnyosan Tőlibaj. Azat hirtelen felemelte a kezét, meg akarta ütni a pajtását, de gon­dolt egyet... és szó nélkül elfutott a pályáról. Apja rögtön észrevette, hogy a fiá* NEVESSÜNK. val valami történt. Azat el is mondta az esetet. Erre az apja így szőlt: A pajtásodnak nincs igaza. Möndd meg neki, hogy minden mesterség egyforma, mert mindenkire szükség van. Egymás nélkül nem élhetünk. Azat el is mondta, amit apjától hallott, mire Tolibaj bocsánatot kért. S a fiúk azóta mindig rúgják a lab­dát... Szlovákból fordította: Budai J. MÁJUS 9 Május kilencediké Nyíljatok virágok, Harmatosak, szépek! Szabadságunk napján Hadd ékítsétek A májusi rétet. Szívekben az emlék Titeket hív újra, Nem volt akkor virág. Ellenség csizmája Mind-mind letiporta. Elsötétült a nap, Halált szórt a fegyver, Béke szép galambját De nagyon is várta A sok szegény ember. S akkor megérkezett Kelet bátor népe, Évszázadok átkát — A gyötrő bilincset Kezünkről letépte. Nyíljatok virágok, Harmatosak, szépek! Szabadságunk napján Szerte a világon Békénk hirdessétek! N. űllös Márta Rejtvényünkben Petrik József „Má­jusi dal“ c. versé­ből Idézünk, mely így kezdődik: „Má­jusi reggel, / csoda­szép! / Tarka sző­nyegként / fut a rét... folytatva a vízszintes 1., füg­gőleges 9. sorban. Beküldendő e so­rok megfejtése. VÍZSZINTES: 1. Az idézet első ré­sze (zárt betűk: S, O, R, A, T, K). 9. Hírhedt német ala­kulat volt. 10. Lao­szi néptörzs. 11. Szaglőszerv. 12. Szovjet repülőgép jelzés. 13. Szoknya. 14. Az olasz autók nemzetközi Jelzése. 15. Gyötrelem. 16. Aroma. 18. Időha­­tárezől névutó. 20. Ak! 21. Varróesz­köz. 22. Idegen ta­gadás. 24. Európai nép. 26. Ideiglenes papírpénz. 27. Válogatott. 29. Lök. 30. .... a lelke mindennek, közmondás. 31. Sporteszköz. 32. Keresztül. 34. Igen olaszul. 35. Szlovákiai magyar képes hetilap. 36. Állam Közel-Kele­ten. 37. Velence hires strandja. 38. Negyvenkilenc római számmal. 40. Arany franciául. 42. Tiltószó. 43. Me­legség. 44.........Madrid, Ismert labda­rúgó-csapat. 45. Hatnál eggyel több. 47. Kelta néptörzs. 49. Szlovák helyes­lés. 50. Makacs. 52. Betű kiejtve. 53. Azonosak. 54. Tíz angolul. 55. Gyakori magyar családnév. 57. Tojás németül. 59. A relatív hangerősség mérésének egyik egysége. 60. És aztán. 61. Asz­­tatine vegyjele. 63. Barlangrész. 65. Idegen sorsjegy. 66. A mélybe. 67. An­gol egyetemi város. FÜGGŐLEGES: 1. Kettős mással­hangzó. 2. Párolgó. 3. Folyó Ausztriá­ban. 4. Háziállat. 5. Menj angolul. 6. Erős szélvihar. 7. Dallam. 8. Helyrag. 3 |l2 4 |21 3F [43 Ш 1 58 \66 9. Az idézet második része: (zárt be­tűk: Z, V, G, L, D, 0). 17. Becézett Zoltán. 19. Női hangnem. 20. Angolna németül. 21. Nem egészen egy tonna, 23. Személyes névmás. 25. Téli sport eszköz. 26. Helyrag. 28. Raktároz. 30 Zord. 33. Puskarész. 34. Vágány. 39 Lobog. 41. Nagyon öreg. 43. Méhhím 45. Haza. 46. Halféleség. 48. Ady End re. 50. Megfelelő. 51. Mozi. 54. Gazda Ságunk pillére. 56. Semmikor. 58. He lyeslés. 62. Varrunk vele. 64. Névelő. 65. Azonosak. 66. Igavonó állat. MEGFEJTÉS — NYERTESEK Lapunk 15. száma keresztrejtvényé­nek helyes megfejtése: A testnevelés a dolgozó tömegek egészségvédelmét szolgálja. Könyvnyertesek: özv. Balogh Is.tván­­né, Balon, Kovács Ernőné, Kalná nad Hronom (Garamkálna), Szanyi Ilona, Cestíce.

Next

/
Thumbnails
Contents