Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)
1976-05-08 / 18. szám
6 SZABAD FÖLDMŰVES A 1978. május 8. A földművesek sikeres rajtja . * idei esztendő első negyedéve Íítejlett szocialista társadalom építésének további fontos időszakát jelenti. Az a program, amelyet pártunk nemrég megtartott XV. kongresszusán tűzött ki, igényes, de teljesíthető. Hazánk kommunistáinak e történelmi kongreszusán ismételten jóváhagyták a CSKP KB októberi plenáris ülésének határozatait, amelyek a földművesek elé azt az igényes feladatot tűzték, hogy elérjük az önellátottság fokát és minden feltételt megteremtsünk a teljes önellátás elérésére a legfontosabb élelmiszerekből. Ä kongresszus előtti aktivitás keretében szövetkezeti dolgozóink, valamint az állami gazdaságok dolgozói figyelmüket az olyan intézkedések valóraváltására irányították, amelyek lehetővé teszik a párt XV. kongresszusa határozatainak maradéktalan teljesítését. Sikeresen befejezték a tavasziak tervezett vetését és időben végezték el az ősziek ápolását is. Jelenleg az irányítás minden fokozatán kellő intézkedéseket foganatosítanak a szemes kukorica termesztése irányszámainak túlszárnyalására. A feladat teljesítése érdekében jó minőségű hibridkukprica többtíz vagonját hoztuk be. Javult a mezőgazdasági üzemek műszaki ellátottsága, hogy javíthassuk a kukorica, a takarmányok, a burgonya, a cukorrépa és más növények termesztésével kapcsolatos munkák gépesítésének színvonalát. Jelentős feladatok várnak földműveseinkre az állattenyésztés terén is. Társadalmunk dinamikus fejlődése lehetővé teszi minden dolgozó életszínvonalának emelését, ami az élelmiszer-fogyasztás összetételének fokozatos minőségi javulásában is megmutatkozik. A fehérjék összfogyasztásában növekszik az állati eredetű fehérjék részaránya. Hazai feltételeink között az állati eredetű fehérjék szükségletének fedezése terén a hús, a tej és a tojás jön számításba. Ezért szeretnénk megismertetni olvasóinkat az említett állattenyésztési termékek eladása terén az elmúlt negyedévben kialakult helyzettel. Az állattenyésztési termékek felvásárlási tervét márciusban a tej kivételével túlszárnyaltuk. A vágósertéseladás feladatának Jelentős túlteljesítése tette lehetővé a vágómarha, a borjú és a vágóbirka eladási tervének nem teljesítésével kialakult hiány kiegyenlítését. Az idei év első három hőnapjában földműveseink a közellátás céljaira élősúlyban 92 500 tonna vágómarhát, csaknem 11 ezer tonna vágóbaromfit, 155,5 millió tojást, valamint 233 millió 700 ezer liter tejet adtak el. Az állattenyésztési termékek eladásának időtervét mezőgazdasági üzemeink ez alatt az időszak alatt vágóállatokból 102,3 százalékra, a tojáseladás terén pedig 103,7 százalékra teljesítették. Vágóbaromfiból az első három hónap alatt egytizeddel több került piacra, mint amennyit a terv előirt. Csupán tejből a közép-szlovákiai és a kelet-szlovákiai kerület jelentős lemaradása következtében, az időtervet 1,4 százalékkal nem sikerült betartani. Míg a tejeladás színvonala a tavalyi év ugyanezen időszakával összehasonlítva ugyanaz maradt, a vágóbaromfi esetében 37 százalékkal, tojásból pedig egytized százalékkal emelkedett. Viszont a húsfelvásárlás terén 4,7 százalékkal csökkent. Szlovákiai méretben az első negyedév tervfeladataival a vágóállatok eladásában a legjobb eredményt elsősorban a központilag irányított mezőgazdasági üzemek érték el, őket követik a szövetkezetek és az állami gazdaságok. A közös mezőgazdasági vállalatok a választott malacok hiánya következtében a hústermelés tervét csupán háromnegyed részben, a magánszektor pedig csak 69,5 százalékra teljesíti. A vágóbaromfi eladási tervét a szövetkezeti szektor kivételével minden mezőgazdasági üzem túlszárnyalta. A szövetkezetek tervteljesítése e téren 98,9 százalék. Hasonló a helyzet a tojáseladás szakaszán. Viszont nagyobb problémák mutatkoznak a tejfelvásárlás terén. Az abraktakarmány — fogyasztás korlátozása még a terimés takarmányok kellő mennyisége és kielégítő minősége mellett is — különösen az állami gazdaságokban — a tejhozam csökkenésében mutatkozott meg. Ha az egyes kerületek szerint értékeljük az állattenyésztési termékek felvásárlási időtervének teljesítését, megállapíthatjuk, hogy a nyugatszlovákiai kerület feladatait maradéktalanul teljesítette. A közép-szlovákiai kerület lemaradása a tejeladásban 3,3 százalék, tojásból háromtized százalék, a kelet-szlovákiai kerület pedig 3,5 százalékkal maradt adós a tejeladás tervének teljesítésében. Az említett időszak alatt a tervben kitűzött eladási mennyiséget a következő járások nem teljesítették: vágómarha és a tej terén Komárno, Lučenec (Losonc), Prievidza, Žiar nad Hronom, Poprad, Trebišov (Tőketerebes) és Stará Ľubovňa. A tejeladás szakaszán további tizenkét járás mutat fel lemaradást, éspedig Dunajská Streda {Dunaszerdahely), Levice (Léva), Nové Zámky (Érsekújvár), Liptovský Mikuláš, Rimavská Sobota (Rimaszombat), Veľký Krtíš (Nagykürtös), Zvolen, Žilina, Košice, Rožňava (Rozsnyó) és Spišská Nová Ves. A vágósertések eladásában bizonyos hiányt szintén tizenkét járás mutat fel, közülük három a nyugat-szlovákia kerületben (Dun. Streda, Levice és Nové Zámky), kettő a közép-szlovákiai kerületből (Čadca és Žiar nad Hronom), valamint hét a kelet-szlovákiai kerületből (Bardejov, Michalovce, Prešov, Rožňava, Stará Ľubovňa, Svidník és Vranov). A tojáseladás időtervét nem teljesítették a galantai, Banská Bystrica-i, Dolný Kubín-i, Liptovský Mikuláš-1, Považská Bystrlca-i, Veľký Krtíš-i, zvolení, bardejovi, humennéi, popradi és a Spišská Nová Ves-1 járások. A kongresszus előtti időszakban ez emberi tevékenység minden szakaszán értékelték az eddigi fejlődést, rámutatva a felmerülő hiányok okaira. Szükséges, hogy mezőgazdasági üzemeink irányító szervei, valamint az üzemen felüli irányító szervek minden Igyekezetüket a hibák eltávolítására fordítsák és biztosítsák a piac folyamatos ellátását állattenyésztési termékekekkel, amint azt határoztaiban a CSKP XV. kongresszusa is kihangsúlyozta. Kocian Stefan, mérnök A felvételen a csoport négy tagja láthaté. Kép és szöveg: Szilva József Szorgalmas munkával A farnadl földművesszövetkezetben a dohánytermelés a legjövedelmezőbb ágazatok közé tartozik. Gubríca Gyulától, a harminc tagú dohánytermelő csoport vezetőjétől tudom, hogy az idén huszonhét hektáron termelnek dohányt s e területen 560 mázsa termést szeretnének elérni, szárított állapotban számítva. A dohánytermelő munkacsoportot lányok és asszonyok alkotják. Szorgalmas munkát végeznek, hogy ezzel Is elősegítsék az új ötéves tervidőszak első éve igényes feladatainak sikeres valőraváltását. A szükséges palántákat 430 négyzetméter alapterületen megépített két fóliaházban termelték. A brigád tagjainak odaadó munkáját nagyra értékeli a szövetkezet vezetősége, és sokrétűen segíti a lányokat, asszonyokat. Július elején ötnapos kiránduláson vesznek részt a dohánykertészet dolgozói. Szabadságuk egy részét az NDK-ban töltik. II Egy emberként kell küzdeni a közös célokért DÖNTŐ TÉNYEZŐ AZ EMBERI HOZZÁÁLLÁS Az Ipeľský Sokolec-i Csehszlovák— Magyar Barátság Efsz a szép termelési sikereket felmutató mezőgazdasági üzemek közé tartozott a levicei járásban. Az egyesülést követően azonban valahogy nem sikerűi hasonló színvonalra emelniük a gazdálkodást. Hogy csak egy példát említsek: a korábban kiváló tejtermelési eredményekkel jeleskedő szövetkezet neve után az év végi és a negyedévi értékelésben jelentős lemaradást jelző bejegyzéseket olvastam. Az egyesült szövetkezet tavaly mintegy kilenc vagon sertéshússal és hetvenegyezer liter tejjel maradt adósa népgazdaságunknak. Az idén az első három hónapot hatvanezer literes adóssággal zárták, igaz, a hústermelési és eladási kötelezettségeiket sikeresen teljesítették. A fentiek ismeretében látogattam el Ipefský Sokolecre, ahol a négyezerkétszáz hektáros szövetkezet elnökével arról beszélgettem, milyen főbb problémák gátolták és akadályozzák még napjainkban is a gazdaság állattenyésztésének fejlődését, s hogyan szeretnék megoldani ezeket a minden bizonnyal égető kérdéseket, hogy legalább a hatodik ötéves tervidőszak feladatainak teljesítésében méltóan helytállhassanak. — Az eddigi eredménytelenség legfőbb okát mi az állomány rossz minőségi összetételében látjuk — tolmácsolta Németh István mérnök, a közös elnöke. — Elsősorban Pastovcén kellett volna jelentős selejtezést végezni, de mivel a létszámot nem csökkenthetjük, a volt szövetkezet pedig nem rendelkezett kellő számú és megfelelő haszontulajdonságú üszővel és borjúval, az állomány minőségi javítása bizony sok időt vesz igénybe. További tényezőként a takarmányhiányt kell megemlíteni. S nemcsak azt, hanem azt is, hogy a rendelkezésre álló takarmányok minősége sem érte el e megfelelő szintet. Azonban még ilyen feltételek mellett is reálisnak tűnt az évi feladatok teljesítése. A háromnegyedév végén még túlteljesítésben reménykedtünk, csakhogy... mi is kötelességünknek tartottuk teljesíteni az abraktakarékosságra vonatkozó párthatározatokat. Az egyébként is gyengén takarmányozott tehenek átlagos napi tejhasznossága napok leforgása alatt két-három literrel csökkent. A fejősönkénti évi tejtermelési átlag mindössze 2792 liter volt. Az idei első negyedév sikertelensége? Szinte törvényszerő következménye az előző három hónapban tapasztalt visszaesésnek és a nem legmegfelelőbb takarmányozásnak. No és még valaminek; az emberi hozzáállásnak! Nem egy értekezleten hangsúlyozták már az illetékesek, beszéltek róla vezetők és kiváló eredményt elérő fejőgulyások, utalnak rá a tankönyvek, a szaklapok, nem egyszer Irtunk réla már mi is. Most ismét egy ilyen esettel állunk szemben. — Tény, hogy az egyéni hozzáállás igen sokat jelent. Számtalan példa bizonyítja, hogy a nemcsak szóban, hanem a valóságban is becsületes — s ha kell önfeláldozó — munkát végzők sokkal jobb eredményeket érnek el. A tejtermelésben sem lennének ilyen jelentős problémáink, ha az állatgondozók egyformán pozitív hozzáállást tnaűsítanának és azonos szorgalommal igyekeznének valóra váltani az elképzeléseket. Az egyesülés óta már tapasztalható némi javulás d téren, de ez még mindig nem kielégítő. Az egészséges munkakezdeményezés és versenyszellem kibontakoztatásában. valamint a munka- és a tervfegyelem megszilárdításában, a közös feladatokhoz és az anyagi javak érdem szerinti elosztásához való belyes viszonyulás formálásában nagy segítséget várunk a szocialista brigádoktól és a megtisztelő elmért versengő munkacsoportoktól. Az egyesült szövetkezetben tavaly négy kollektíva versengett a szocialista brigád címért. Közülük három becsülettel helytállt, teljesítette termelési feladatait és kötelezettségvállalásait. Ez a három csoport elnyerte a bronz fokozatot, a negyedik csoport tagjainak be kellett érniük a lehetőséggel, hogy az idén bizonyíthassa nak. — Köztudott, hogy járásunkban immár harmadik éve az állattenyésztés, ennek keretén belül pedig a tejtermelés okozza a legtöbb gondot — nyilatkozta az elnök. — Ezért a legtöbb gazdaságban úgy irányították a szocialista munkaversenyt és a brigádmozgalmat, hogy annak fejlődése elsősorban az elmaradozó ágazatokban segítsen javítani az eredményeket. Így tettünk mi is. Négy csoportot sikerült szerveznünk, mindet a tehenészetben, de nem száz százalékos sikerrel, mert közülük egy könnyelműen vette a feltételeket. A három bronzérmes szocialista brigád közül a Saróka Lajos vezette nyolctagú csoport érte el a legkiemelkedőbb sikert. Tavaly 3322 litert lejtek egyedenkénti átlagban a gondjaikra bízott tehenektől. Az idén 9,78 literes darabonkénti és napi hasznossággal tartják az üzemen belüli csoportelsőséget. Sarőka Lajos nem véletlenül lett vezetője a csoportnak: a közős legjobb fejőgulyása. Április ele jén is 12,17 literes fejősönkénti hasznossággal jeleskedett. Sorrendben a második legjobb eredményt a soknleci részlegen ténykedő, Pavlík János vezette 12 tagú kollektíva érte el. Ük 3208 literes átlagos tejhasznosságot mutattak fel. Most az első negyedévben kissé visszaestek, mert csak 7,48 literes napi fejési átlagot sikerült elérniük. Németh Lajos csoportja — amely az elsőhöz hasonlóan a kubáüovoi részlegen dolgozik — nyolc tagot számlál. A kollektíva által gondozott tehenek tavaly darabonkénti átlagban 3025 liter tejet termeltek. Most 7,68 literes átlaggal a második legjobb eredményt tartják. Példát vehetnének ezen csoportok tagjaitól a Randuska Lajos vezette csoport dolgozói, akik tavaly a tervet sem tudták teljesíteni. — Hadd említsek meg néhány elgondolkoztató adatot. Tavaly 840 tehenet tartottunk, s e létszám 35 százalékát a négy brigád gondozta. A három bronzérmes munkacsoport csaknem 79 ezer liter tejet termelt terven felül. Mégsem teljesítettük tejeladási tervünket. Az egyhangúlag leggyengébbnek elkönyvelt pastovcei részlegen ugyancsak egyharmada van tehénállományunknak. Ha olt is lett volna néhány hasonló eredményt elérő csoportunk, talán nem lett volna nagy a hiány. Lehet, hogy így van, de az is lehet, hogy Pastovcén még nagyon soká fognak annyi tejet fejni egy tehéntől, mint mondjuk a kubáüovoi részlegen. Mert ugyebár rossz az állomány minőségi összetétele, s az emberek igyekezetével is baj van. A javulás legalább két-három évet vesz igénybe. — Ez így igaz, do legalább annyit szeretnénk elérni, hogy a selejtezés utáni állományról hozzáértéssel és megfelelő szorgalommal gondoskodjanak a dolgozók. Reméljük ugyanis, hogy 1979-re felépül a 730 férőhelyes tehénfarm Ipelský Sokolecen, s akkor megvalósíthatjuk a szarvasmarhatenyésztés belüzemi szakosításával kapcsolatos elképzeléseinket. A farmon kívül ezt követően már csak a kubáüovoi részlegen tartanánk teheneket, ahol most is szép eredményeket érünk el a tejtermelésben, s ahol az embereknek is jő viszonyuk van a tehenészethez. — No és addig? — Természetesen addig sem ülünk ölbe tett kézzel. Igyekszünk a lehető legeredményesebbé tenni az utódnevelést, hogy terv szerint javíthassuk az állomány minőségi összetételét. Azon kívül fő feladatunknak tartjuk a növénytermelés és az állattenyésztés igényeinek összehangolását, a takarmánytermesztés hathatós fejlesztését. Javítani akarjuk a takarmányok betakarítását, tartésitását és hasznosítását is. Mindez igen nagy jelentőséggel bír szövetkezetünkben, mert a 3189 hektár szántóból ezer hektár az állandó árvízveszéllyel fenyegető Ipoly folyó mellen terül el. Azon kívül persze, van vagy hétszáz hektár rétünk is, szintén az ártérben. Ahol lehet, legeltetünk, de a rétek termésének ötven százalékát lekaszáljuk, részben szenázsoljuk, részben szénának szárítjuk meg. Közben tudatosítjuk azt is, hogy ez a takarmány nem sokat segít rajtunk, mert tömegnek tömeg ugyan, de az állatok nem szívesen fogyasztják a gyakran víz alatt levő területről nyert savanyú növényzetet. Ezért a szántóföldi takarmánytermelést is eredményesebbé kívánjuk tenni. Az évelők termésének nyolcvan százalékát szenázsoljuk, szénát csak a növendékeknek készítünk. A szilázsnak való kukorica mellett a cukorcirok és a szudánifű keresztezéséből nyert Hyso elnevezésű, nagy zöld tömeget adó takarmányféleséget is termelni fogjuk. Korábban már termeltük és jó tapasztalatokat szereztünk vele. Végül, de nem utolsó sorban, nagy figyelmet szentelnek a közüs vezetői a szocialista versenymozgalom hatékonyabb kibontakoztatásának, a munkafegyelem megszilárdításának és az anyagi érdekeltség növelésének. Az első negyedévben további két munkacsoportot hoztak létre, amelyek beneveztek a szocialista brigád címért folyó nemes vetélkedőbe. Ezen csoportok is az állattenyésztésben működnek, s reméljük az élenjárók példáját követve ők is méltóan kiveszik részüket a termelés hathatós fejlesztéséből. Kádek Gábor
