Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)

1976-05-08 / 18. szám

1976. május 8. SZABAD FÖLDMOVES 7 Tudományos-műszaki fejlesztés a I # Fenntartó- és újnemesítésből jelesre vizsgáztak # A genetikai ismeretek bevonásával • Perspektíva a biológia, a genetika és a hibridizálás • A mezőgazdaság fejlődésének alap­vető problémája a tudományos-műsza­ki ismeretek maxi­mális kihasználása. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy egyre, nagyobb mértékben kell kihasználnunk a tudományos is­meretek lehetősé­geit, mind az állat­­tenyésztés, mind 'a növénytermelés ke­retein belül. A vázolt szem­pontok követelmé­nyeivel összhang­ban fejlődik a bio­lógia, amely a ter­melésnek olyan eszközöket nyújt, amelyek lehetővé teszik az állatok és növények meg­határozott fejlődé­sének aktív és na­gyon pontos befo­lyásolását. Ma már nem a fantázia szülemé­nye az a lehetőség, hogy a növények genetikai tulajdon­ságait az olyan ipari követelmé­nyek által megha­­befolyásoljuk, minttározott irányba a terméshozam e-melése, az új faj­ták kitermelése, s ezen belül a minő­ség Javítása. A biológiai eredmények­től függ az emberiség ellátásának a jövője. A fenti szempontok alapján keres­tük fel a kvetoslavovi (úszori) Nö­vénynemesítő és Magtermelő Állomást, ahol a biológia és a genetika össze­kapcsolásának gyakorlati tényezőit, valamint az ismeretek gyakorlati al­kalmazásának lehetőségeit (mezőgaz­dasági szempontból) Szarnák Mihály, genetikus Ismertette. A kvetosiavovi Növénynemesítö és Megtermelő Állomás újnemesítéssel kitermelt PCR paprikája. — Az úszori Növénynemesítő és Magtermelő Állomás 1952-ben alakult. Keretein belül 116 hektáron foglal­kozunk a nemesítés és a magtermesz­tés időszerű problémáival. A nemesí­tést 20 hektáron folytatjuk. Két neme­sítő folyamaton belük fenntartó és újnemesítést végzünk. A FENNTARTÓ NEMESÍTÉS LÉNYEGE Ezt á nemesítést formát az állami fajtajegyzék keretén belül alkalmaz­zuk, a növény- és virágfajták fajta­fenntartó nemesítése szempontjából. Célja az, hogy az állami jegyzékben levő fajtákat fenntartsuk, s elit szintű magvakat termeljünk. A nemesítés el­sősorban: a karfiolt, a karalábét, a ko­rai káposztát, a hagymaféléket, a pa­radicsomot, a paprikát, az uborkát, a salátát, a sárgarépát, — a virágfajták közül pedig: a ciniát a tátogatőt, a ko­­kárdavlrágot, a portulákot, a nyári violát, a ricinust stb., érinti. Az álta­lunk kitermelt megvakat a Semex nemzeti vállalatnak adjuk át, ott to­vább szaporítják ezeket, mind a keres­kedelembe kerülnek. AZ GjNEMESÍTÉS FORMAI Tevékenységünk meghatározó ténye­zője az új fajták előállítása, melyek a létező fajtáknál jobb minőségűek elő­állítását szorgalmazza. Ezen a szaka­szon kifejtett eredményes munkánkat bizonyltja, hogy ez Idáig több új faj­tát sikerült előállítanunk, melyeket országos viszonylatban is eredménye­sen termelnek. Konkrétan: kvetosla­­vovi-kareláb, E—43-as karfiol, kveto­­slavovi-hagyma, elefánt-pore, reforma­­melegágyi uborka, PCR-paprika, gra­­nát-paprika, Jubllant-paprika, rubin­paprika, nana-szántóföldi-paradicsom. delicia-sárgaréfľa, triumf-saláta, dit­­mar-képoszta és jópár virágfajta. Az új fajták kitermelésének legrövidebb Időszaka 6—7 év, azonban ehhez gyakran 10—15 év Is szükséges. Az üjnemesítést két részleg keretén be­lül, vagyis a vegyi technológiai labo­ratóriumon és a genetikai részlegen konkretizáljuk. VEGYI TECHNOLÓGIAI LABORATORIUM Ezen belül kutatásainkat olyan Irányba tereljük, hogy megállapíthas­suk a rekrakciót (száraz anyagvizsgá­lat), a cukortartalmat (összeukor re­dukálható cukormennyiség), a C-vita­­min mennyiséget, az A-provitamin­­tartalmat, a rostanyag-cellulőze tar­talmat, továbbá a speciális illő anya­gokat, uborkánál pedig a keserüanyag tartalmat. Az újnemesítésnél figye­lembe kell venni, hogy az újfajta mi­nőségileg, termelékenység szempont­jából pedig mennyiségileg jobb le­gyen a réginél. Az újfajták elismeré­sénél először üzemi fajtakísérlet fo­lyik, ahol kontrolokkal hasonlítjuk természetesen sokkal modernebb, á össze a fajtajelölteket, majd az üze- követelményeknek megfelélőbb körül­­mek közötti fajtakísérlet következik, mények között ml is modernizálni Ezen belül a követelmény az, hogy a fogjuk a nemesítéssel valamint az új­termelt új fajtának, vagy univerzális- nemesítéssel járó feladatok realizáló­nak, vagy regioná­lisnak kell lennie a környezet tá­masztotta követel­mények szempont­jából. Ha a köve­telményeknek meg­felelnek, csak ak­kor következhet az állami-, fajta-kísér­let, s ha itt is meg­­felenek, csak ab­ban az esetben le­hetnek államilag, országos viszony latban is elismer tek. GENETIKAI RÉSZLEG Lényege az, hogy az újnemesítéshez előkészítse az a­­nyagot, pontosab­ban a kiinduló anyag beszerzése, kipróbálása és tes­telése tartozik Ide. Először a világ szakirodalmait ta­nulmányozzuk át valamelyik növény­re vonatkozóan, majd kapcsolatot teremtünk a kül­földi magnemesí­­tőkkel. Ezt köve­tően katalógust rendelünk külföld­ről, melyből kivá­lasztjuk azokat a fajtákat, amelyek bennünket érdekel­nek. A jelzett fajtákból azután magva­kat rendelünk. A kiindulási anyag megérkezése után kezdődik az újnemesítés, mely­nek az ún. egyszerű formáját alkal­mazzuk, melyen belül a szülőpartne­rek kiválasztása, a testelés, továbbá a kombinációs-keresztezés eredménye­képpen előállítjuk az első (primőr) utódokat, melyekből szelektálással ál­lítjuk elő az első fajtákat. Az elmondottak természetesen a klasszikus formákat képviselik. Ezzel szemben törvényszerű, hogy mi is igazodjunk ahhoz a feltevéshez, mely joggal állítja, hogy az emberi ismere­tek terjedelme minden tíz évben meg­kétszereződik annak következtében, hogy a tudományos információk meny­­nyisége rohamosan növekszik. E fel­tevésnek, valamint népgazdaságunk és pártunk politikájának megfelelően A nővényneinesftő állomás egyik fontos feladata (A szerző felvételei.) sát. Perspektívánk a hibridizálás. En­nek, mint modernebb formának első­sorban az az előnye, hogy ezzel az eljá­rással sokkal termőképesebb, kiegyen­lítettebb, minőségileg sokkal jobb, a betegségekkel ellenállőbb új fajtákat termelünk ki mezőgazdaságunk részé­re. A hibridizálás további pozitívuma az, hogy az új fajták előállítására szánt idő lerövidül, s a nemesítő kéz­ben tarthatja a nemesítés egész folya­matát. A hatvan tagú lelkes kollektívának azt kívánjuk, hogy a jelen klasszikus formáit, a jövő ígéretes perspektíváit teljes mértékben kamatoztassák mező­­gazdaságunk követelményeivel és szükségleteivel. Ez elsősorban azért fontos, mert munkájuk meghatározója a legújabb vívmányok, a mezőgazda­ság és a genetikai-biológia összekap­csolásának. CSIBA LÁSZLÓ л haladé tapasztalatok és a tudo­­** mányos ismeretek bő skálája szorosan kötődik egymáshoz, mond­hatjuk, egymást építően kiegészítik. Ez tapasztalható a tápanyagdús jó mi­nőségű takarmányalap létrehozásában is a Csallóközben, ami örvendetes, célravezető tény. A Dunajská Streda-i (Dunaszerda­­helyi) Járási Mezőgazdasági Igazgató­ság agronómusa, Szutter Pál szerint járásukban 8590 hektáron termeszte­nek évelő takarmányt, ami a szántó­­terület 14,4 százaléka. Ennek nagyobb hányada, 12,8 százalék lucerna, a töb­bi pedig vöröshere és herekeverék. Az utóbbi évek során — a szemes ta­karmányokból való önellátottság cél­jából a korábbi 16 százalékról lecsök­kentették az évelő takarmányok terü­letét. Ugyanakkor felvették a kapcso­latot a Piešťany! Növénytermesztési Kutatóintézettel, ahonnan kijár hoz­zájuk Ambrus mérnök, akivel megvi­tatják a teendőket. Azért, hogy a jövőben Is folyamatos legyen az évelő takarmányok termesz­tése, idén 1030 hektáron végeztek lucerna alávetést Nagy hiányosság hogy az évelő takarmányok gyomtalanítására nem kaptak elegendő vegyszert. így az összterüle'nek csupán kis részét áll módjukban a gyom ellen kezelni. A kellemetlen helyzetből olymódon ke­resnek kiutat, hogy az első növedéket a szokásosnál hamarabb betakarítják és mielőtt a második növedék rügy­­fakadása megindulna, a hereföldeket Ararittal kezelik. Így a harmadik ka­szálás mér gyomtalan lesz. Az évelő takarmányokkal párhu­zamban egynyári takarmányokat Is termelnek. Ezek közé tartozik a Hi-so néven forgalomba kerülő szudánífű, amelyet a Solaryl (Sósszigeti) Vető­magnemesítő Állomáson hoztak létre. A tápanyagban gazdag zöldtakarmány 600—700 mázsa zöldtömeget ad hek­táronként, de vigyázni kell arra, ne­hogy elöregedjen, mert akkor megke­ményedik. Erőfeszítésüket arra összpontosít­ják, hogv az abraktakarmány elegen­dő legyen. Ezért zöldtakarmányokből lisztet készítenek. Az elmúlt évben például 1600 vagon lucernalisztet ké­szítettek a szárítókban. Idén pedig 1800 vagonnylt. (ól bevált a silókuko­rica szárítása is. Ebből a múlt évben A tudomány és a gyakorlat együttműködésével A jó minőségű takarmányok termesztéséért 3Í8 vagon mennyiségű granulátumot készítetlek. Idén ennek termelését 600 vagonra növelik. Az egynyári takarmányokhoz tarto­zik az évente 600 hektáron termesz­tett silókukorica Is. A járás mezőgaz­dasági üzemeinek egyharmada mono diétás takarmányozásra rendezkedeť be, és a szarvasmarhákat télen-nyáron szilázzsal etetik. jő szilázs persze csak akkor készít­hető, ha a kukorica silózáskor leg­alább 30 százalék szárazanyagot tar­talmaz. Azelőtt a topofníkyi (nyáras­­dl) nemesítésű HTN kukoricát alkal­mazták silózásra. Jó talajon ez nagy zöldtömeget, hektáronként 600—70Ö mázsát is nyújtott. Hibája, hogy kései és silózáskor nem tartalmaz 30 szá­zalék szárazanyagot. Ha azonban más csehszlovákiai hibridet például a CL—250 vagy a CL—380-ast termesz­tik, a zöldtömeg kisebb. A HTN hib­ridkukoricából még van 10 vagon mennyiségű vetőmagjuk, * termesztését azonban országosan megszüntették. A magyarországi és NDK-beli neme­sítésű ВЕКЕ—270 silókukoricából 10 vagon mennyiségű vetőmagot Igényel­tek, amely tavaly az Orechová Potôíí-1 (dióspatonyi) szövetkezet kísérleti parcelláin kellő szárazanyag tarta­lommal, Idejében nagy zöldtömeget nyújtott, azonban ezt a vetőmagot sajnos, nem kapják meg. Kaptak a magyar, ún. négyvonalas hibridekből, amelyek ugyan olcsóbbak, mint a két­­vonalas (singel) hibridek, de későbbi érésüek és nem adják meg a kívánt zöldtömeget. Kiutaltak részükre ro­mániai HD—310 megjelöléssel forga­lomba kerülő vetőmagot, amely koráb­bi érésű ugyan és a szárazanyag-tar­talma Is megfelelő, de nem szárszi­lárd és mire sor kerülne silózására, annyira megdől, hogy nehezen beta­karítható. A legnagyobb tömegű abraktakar­mányt a járásban a szemes kukorica adja. Ebből idén 16 055 hektárt vet­nek. Területe 3000 hektárral nagyobb, mint az elmúlt évben. Igaz, hogy 1975-ben szemes kukoricából hektá­ronként 76,5 mázsát takarítottak be és az Idei terv 60 métermázsát Irányoz elő, a termesztés azonban nem olyan egyszerű, mint amilyennek látszik. iTavaly a szemes kukorica termeszté­sére különösen jó időjárás volt. Ezt az Is Igazolja, hogy 1974-ben a tavalyival azonos hibridek mindössze 49,5 má­zsás hektárhozamot adtak. Míg 1975- ben a növény a természetes csapadé­kot akkor kapta, amikor szüksége volt rá — vagyis május 15-től augusz­tus 15-ig, addig 1974-ben augusztus 15-tól év végéig, amikor az a kukorica hektárhozamát nem befolyásolhatta. A szemes kukorica terméshozamá­nak egyik legfontosabb tényezője a tápanyagellátás. Tavaly a kukorica alá hektáronként 142 kg nitrogént, 90 kg foszfort és 155 kg káliumot juttat­tak hatóanyagban. A kívánt mennyi­ség azonban 450 kg. A helyzet a járás területén korántsem kielégítő, mivel a mezőgazdasági üzemek 50 százalé­kának nincs nitrogén műtrágyája. Hit fokozni kívánjuk a hektárhozamot, úgy az iparnak vagy a kereskedelem-1 nek elegendő műtrágyáról kellene gondoskodnia. Rendes éghajlati kö­rülmények között 60 mázsás hektár­hozam eléréséhez ldgalább 450 kg ha­tóanyag szükséges. A talajt a drótférgek ellen Difonát. tál és Mokappal 'fertőtlenítették, a gyom ellen pedig Zeazinnal kezelték.“ A nehézségek ellenére a tervezett 60 mázsás hektáronkénti szemtermést előreláthatólag elérik. A szemenkéntl vetést mér 6—7 éve az SPC^-6 és a SEPUS—12 jelzésű gépekkel végzik, amelyekhez nem kapnak alkatrészt, s a kopás folytán nagy a magszóró­­dás, pontatlan a vetés. A gépbemuta­tón meglepődve vették tudomásul, hogy a magyarországi gépekre moni­torokat szereltek és ha eldugul a cső, vagy nem potyog a vetőmag sza­bályszerű ütemben, akkor a traktoros kabinjában kigyullad a hibajelző vö­rös fény. így a hiányos vetést azonnal meglehet akadályozni. Idén már hazai nemesítésű kukori­cákat is vetnek nagyobb területen. Korábban azonban főleg Jugoszláviai, magyarországi, franciaországi és kis mennyiségben romániai nemesítésű kukorica-fajtákat vetettek. Nagyon elégedettek voltak a jugoszláviai faj­tákkal, amelyek tízéves átlagban hek­táronként 10 mázsával nagyobb szem­termést adtak, mint a hazai kukori­cák. Tavaly 13 ezer hektáron termesz­tettek szemes kukoricát, ebből 2198 hektáron a csehszlovákiai hibridek 64,9 mázsás, 9806 hektáron a Jugo­szláviát hibridek 79,3 mázsás, 540 hektáron a francia hibridek 73,7 má­zsás és 536 hektáron a magyarországi hibridek 70,4 mázsás hektáronkénti szemtermést adtak, örülnek annak, hogy végre sikerült a Topofníkyi Ve­tőmagnemesítő Állomáson olyan vető­magot előállítani, amely a jugoszláv fajtákkal egyenértékű hektárhozamot nyújt. А ТО—500 Jelzésű hibridkuko­ricából idén 4 vagon mennyiségű ve­tőmagot osztottak szét. Amennyiben a gyakorlatban is megállja a helyét, (úgy három év múlva már nem lesz Í zükség behozatalra. Idén 22 külön­­öző kukorica hibridet kaptak, ami nagyon megnehezíti, bonyolulttá teszi a munkát. Minden hibridnek más a tenyészideje, a hektáronkénti egyed­­száma, s így előfordul, hogy 10—15 hektáronként váltani kell a vetőko­rongot és ősszel nehéz lesz szervezni a betakarítást. Az abraktakarmány pótlása érdeké­ben 550 hektáron termesztenek szó­ját. A termést a felvásárló vállalatnak adják át takarmánykeverékek készí­tésére, s így kevesebb fehérje takar­mányösszetevőt kell Importálni. A te­rület bővítésére mindaddig nincsen remény, amíg a kései Merít- és Zora-, fajta helyett nem sikerül megfelelő, magasabb szárú, nem lelögö ágú korai fajtákat beszerezni. Betakarításkor a lelógó hüvelyeket a gépkasza elvágja és a talajviszonyoktól, valamint az időjárástól függően a szemveszteség legjobb esetben is 10—15 százalék, de sok esetben 30—35 százalék. Szük­ségesnek látszik a szőjatermesztést 200—300 hektáros tömbökbe összpon­tosítani, mert akkor már kifizetődő lenne a speciális betakarltőgépek vá­sárlása. A borsótermesztés eddigi 150—200 hektáros területét idén 970 hektárra növelték, mivel ez is nagy fehérje­­tartalmú takarmány. Silózáskor sok gazdaságban hiba az, hogy a répakarajt, amely 14—18 szá­zalék szárazanyagot tartalmaz, nagy tömegben tárolják, s így ecetes erje­dési folyamaton megy keresztül. Fel­tétlenül fontos silózáskor a répaka­rajt árpaszalma-szecskával rétegezni, hogy a vegetációs nedv. ne csurogjon el és a siló tejsavas erjedésen men­jen át. Takarmányrépát ma már kevés me­zőgazdasági üzemben termesztenek, mivel ezt egyelni kell. Egy cukorrépa annyi tápanyagot tartalmaz, mint 12 takarmányrépa, azonban az utóbbinak nagyon előnyös a diétetikus hatása, különösen borjak etetésekor. A takar­mányrépának a tejtermelésben is sze­repe van, különösen akkor, ha a rosz­­szul sikerült silótakarmányt a tehe­nek nem szíyesen fogyasztják. Ha eb­be darált takarmányrépát kevernek, ki lehet küsböbölni a tejtermelés csökkenését. A jó minőségű takarmányalap létre­hozásakor a Dunajská Streda-i járás­ban a haladó tapasztalatokra, vala­mint a tudományos ismeretek érvé­nyesítésére támaszkodnak. A tudo­mány és a gyakorlat együttműködése az adott körülmények között mindig, a lehető legjobb eredményeket hozza létre. KUCSERA SZILÁRD

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents