Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)
1976-05-08 / 18. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1976. május 8, 4 Az albizottságok — az egységes töldművesszövetkezetek önkéntes aktíváinak — munkája mind komolyabb jelentőséget és egyre szélesebb tpret nyer. Ez különösen a megnagyobbodott, társult szövetkezetekben észlelhető, ahol többszázan dolgoznak. A tagok termelő munkáját a vezetőség irányítja, ellenben a dolgozók szociális, kulturális és társadalmi kérdéseinek megoldásáról elsősorban az albizottságoknak kell gondoskodniuk, amint azt a szövetkezetek mintaalapszabálya előírja. A szövetkezetekben megalakítják az ellenőrző bizottságot, a szociálisgazdasági, a kulturális-társadalmi, a munkabiztonsági és egészségvédelmi albizottságokat és sok helyütt már megkezdték az ún. békéltető albizottságok létrehozását is. Ezek az albizottságainak azzal, hogy az albizottságok elnökeinek iskolázását szervezi meg, módszertani utasításokat, ismeretterjesztő és agitáclós segédeszközöket, (mint például villámújságokat, röplapokat), valamint tájékoztató anyagokat ad ki. Politikai-nevelő tevékenysége terén az albizottság elsősorban gondoskodik az emberek neveléséről szocialista munkaviszonyuk megszilárdítása érdekében, megszervezi az egyes munkaközösségek oktatását, gondot fordít az öntudatos munkafegyelem megszilárdítására, amely a társadalmi ellenőrzés fejlesztésének tartós részét képezi és lényegében a munkában és a viselkedésben mutatkozó hibák eltávolítását segíti elő. A szociális-gazdasági munka szakaszán legfőbb feladata az albizottságok iránti gondoskodás javításával, a nyugdíjaknak a szociális alapbői történő kiegészítésével esetleg egyszeri segélyek folyósításával. A versenyfeltételek további fontos pontja a megfelelő, lehető legjobb munka- és életkörnyezet kialakítása, a szövetkezet részvétele bölcsődék, óvodák és napközi otthonok létesítésében a szövetkezet nőtagjainak tehermentesítése céljából. A versenyt negyedévenként értékelik és az év végén a legjobb öt szövetkezet albizottságát oklevéllel jutalmazzák, valamint 500-tól 3000 koronáig terjedő pénzjutalomban részesítik. A szociális-gazdasági albizottságok sorában a jól működők között említhetjük a SZFSZ prešošvi járási bizottsága mellett alakult albizottságot. Nemrég megtartott ülésén az albizottság értékelte a szövetkezeti tagok és családtagjaik 1975. évi üdültetési akcióját, ugyanakkor néhány intézkedést javasolt a szövetkezeti tagok gyógyfürdői kezelésének minél eredményesebb realizálása céljából. A múlt év tapasztalatai alapján a SZFSZ e járási bizottsága a járási nemzeti bizottság szociális ügyosztályával együttmüköd-A DOLGOZÓKRÓL VALÓ KOMPLEX GONDOSKODÁS SZÖVETKEZETEINKBEN A szociális-gazdasági albizottságok zottságok sajátos szerepkört töltenek be a szövetkezet társadalmi életében, s feladatukat előre kidolgozott és jóváhagyott terv szerint végzik. Tanúi vagyunk annak, hogy sok efsz-ben az albizottságok tagjai nagyon lelkiismeretesen és felelősségteljesen végzik feladataikat. Viszont nem egy olyan esettel is találkozunk, hogy erre a munkára nem fordítanak kellő figyelmet. Igen sok függ attól, hogyan foglalkoznak az albizottságokkal az e munkaszakaszért felelős járási szervek. A szövetkezetekben alakult albizottságok kellő tevékenysége iránti gondoskodás elsősorban a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége járási bizottságának, illetve a SZFSZ járási bizottsága mellett létesített albizottság feladata. A járási albizottságok tevékenysége a szövetkezetekben létrehozott albizottságok eredményes vagy gyenge munkájában mutatkozik meg. Számos olyan járásunk van, ahol az aktívák a szociális-gazdasági kérdések megoldásában jó eredményeket mutatnak fel. A legjobbak közé tartozik például a trnavai járás. A SZFSZ járási bizottsága mellett alakult szociális-gazdasági albizottság az év első felére konkrét munkatervet dolgozott ki a szervezésbe politikai-nevelő és a szociális-gazdasági feladatok elvégzésére. Szervezési téren mindenekelőtt segítséget nyújt a szövetkezetek albimunkája üléseinek rendszeres megtartása és tevékenysége színvonalának emelése. Az albizottság gondoskodik arról, hogy tagjai az egyes ülésekre már a kérdések alapos megismerése után, felkészülve jöjjenek, hogy e kérdéseket tárgyilagosan és felelősségteljesen tudják megoldani. A járási albizottság üléseit mindig más szövetkezetben tartja meg és ez alkalommal a vendéglátó szövetkezet szociális-gazdasági albizottságát legjobban érdeklő kérdések megoldásával foglalkozik elsődlegesen. A Szövetkezeti Földművesek Szövetségének trnavai Járási bizottsága kezdeményező javaslatot nyújtott be, amely szerint 1976-ban a CSKP XV. kongresszusa tiszteletére megszervezik A szövetkezetek legjobb szociálisgazdasági albizottsága elmért indított szocialista versenyt. Ezt a versenyt a járási nemzeti bizottság szociális ügyosztályával karöltve szervezi. A verseny szervezői a legfontosabb versenyfeltételek egyikeként a szövetkezeti tagok munkaképtelenségi arányának csökkentését szabták meg, elsősorban a balesetek számarányának csökkentésével, a táppénzesek rendszeres ellenőrzésével, a munkaképtelen és elaggott szövetkezeti távé arra törekszik, hogy a földművesek körében leggyakrabban előforduló betegségek gyógyfürdői kezelésére minél több beutalást szerezzenek és nemcsak hazai, hanem külföldi üdülést is biztosítsanak a tagságnak. A SZFSZ Központi Bizottsága erre az évre a prešovi járás szövetkezeti tagjai számára 153 külföldi üdülésre jogosító utalványt biztosított, túlnyomó többségben a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság üdülőközpontjaiban. Ezen felül 313 gyermek számára teszi lehetővé, hogy pionírtáborban üdüljön. A SZFSZ járási bizottsága 39 szövetkezeti tag részvételével társasutazást szervez a Bolgár Népköztársaságba az ottani, Jól működő mezőgazdasági üzemek megtekintésére. A szociális-gazdasági és a többi albizottság munkája egyre inkább helyes irányt vesz a többi járásban is és növekszik munkájának színvonala a járásokban és az egyes szövetkezetekben. A javuló munkát felmutató járási albizottságok között említhetjük a Banská Bystrica-i, a vranovi, a rožňaval (rozsnyói), a levicei (lévai), a nitrát és más járásokat, örvendetes jelenség ez, amellyel a szövetkezeti földművesek aktívái járulnak hozzá a dolgozók iránti komplex gondoskodás jelentős feladatának elvégzéséhez szövetkezeteinkben. Ugyanis ettől nagymértékben függnek népgazdaságunk e jelentős szakaszán a jó gazdasági eredmények. (jp) Jó kezekbe kerül a stafétabot A tavaszi verőfényben, zöldlombű, vastagtörzsü fák bólogatnak az úton haladókra. Frissen tatarozott családi házak ablak-szemei kísérnek a hoszsú fő utcán, amíg feltűnik a hurbanovoi (ógyallai) Sör- és Malátagyár. Látogatóba jöttünk ebbe a Komárno (Komárom) környéki nagyközségbe. Oticélunk a Mezőgazdasági Gépjavító Szaktanintézet. Kis vártatva megpillantjuk az iskola zöld pázsit övezte, korszerű, tetszetős épületét. Az otthonos környezet, az udvart uraló rend, tisztaság, minden túlzás nélkül szemet gyönyörködtető látvány. Az Iskola belső tere is megnyeri tetszésünket, amíg az igazgatóra várva értékeljük a látnivalókat. A falak meleg színei, a hatalmas ablakok, ízléses faliújságok és az iskolai órák jól ismert' csendje, akaratlanul is megilletődést vélt ki az emberből... — Engem keresnek? — szakítja félbe álmélkodásukat egy középkorú, mosolygó férfi. — Homola József vagyok, az intézet igazgatója. Pár perc múlva már a tanári szobában beszélgetünk az iskola mérnökigazgatójával. — Jólesik a látogatásuk, az Iskola életéről, törekvéseinkről szívesen nyilatkozom — mondja várakozó tekintettel. — A jövő szakemberei, a tanulók érdekelnek elsősorban. — Intézetünkben 209 tanuló ismerkedik a gépjavító szakmával. Főleg a Tövé Zámky-i (érsekújvári), komárnoi, Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) és a levicei (lévai) járásokból Jöttek a fiúk. A tanulók egyharmada szlovák, a többi pedig magyar tagozatra jár. — Milyen tanterv szerint képzik a leendő gépjavítókat? — A hároméves tanulmányi idő alatt a gépjavításhoz szükséges valamennyi szakmát elsajátítják tanoncaink. Az első évfolyamban lakatos-, kovács-, esztergályos- és hegesztőszakmában szereznek kellő szakismeretet. Másodikban gép- és motorszerelést tanulnak, valamint elsajátítják a diagnosztikát, vagyis a gépek hibáinak felismerését. Harmadikban aztán az elméleti oktatáson kívül a termelésben, a mezőgazdasági üzemekben dolgoznak. Közben elsőfokú hegesztői bizonyítványt szereznek, és gépjárművezetői jogosítványra tesznek szert. A jövőben tekintettel a nagy érdeklődésre, kombájnos tanfolyamot is szervezünk. Nyilvánvaló tehát, hogy iskolánk a szakismeretek széles skáláját nyújtja a tanulóknak. Évről évre többen jelentkeznek továbbtanulásra a fiatalok. S rendkívüli öröm számukra, hogy valamennyien kitűnően megállják helyüket a mezőgazdasági szakiskolákon is. — Van kapcsolatuk valamely testvériskolávél, bel- vagy külföldön? — Rendkívül gyümölcsöző a kapcsolat a Magyarországon levő Vépi Mezőgazdasági Szaktanintézettel. Ё- vente többször találkoznak a két intézet tanárai, tanulói. Az ilyen tapasztalatcserék sokat segítenek mindkét félnek mind szakmai, mindpedig a sport, a kultúra terén. A közelmúltban tanárcserére is sor került. Az „idegen“ tanárok jelenléte, tevékenysége sok újat hozott az oktatási módszerekbe. Ennek eredménye minden szempontból kedvező volt. — Milyen segédeszközök állnak a tanoncok rendelkezésére? — Kiválóan felszerelt, korszerű műhelyekben végzik a gyakorlati foglalkozást tanulóink. Ezen kívül a Hurbanovoi Gépállomás, valamint a bohatái (bagotai) szövetkezet műhelyei is rendelkezésünkre állnak. Csak egy gondunk van, a segédeszközökkel kapcsolatban. Kevés a megfelelő tankönyv, hiszen a mezőgazdaság gépesítése mérföldes léptekkel, rohamosan fejlődik. Oj és újabb gépekkel termelünk, amelyek korszerűbbek a tegnap gépeinél, fokozott szaktudást, ismereteket igényelnek. A régi tankönyveket ezért szakfolyóiratokkal próbáljuk kiegészíteni. Csak így tehetünk eleget az üzemek igényes követelményeinek. — Vegyük most kissé szemügyre az iskola társadalmi életét. Elsősorban a politikai, kulturális és sporttevékenységre gondolok. Mivel foglalkoznak a bentlakó tanulóké — Két, összesen 160 személyt befogadó diákotthonunk van. A bentlakó tanulók a szabadidő kihasználásának szempontjából sem szenvednek hiányt. Sok érdekkör működik. Kitűnően felszerelt klubhelyiségeinket maradéktalanul kihasználhatják a szórakozni vágyók. A SZISZ alapszervezetének tagjai Virág József vezetésével kiváló kultúrmunkát végeznek, aktív sporttevékenységet fejtenek ki. A műsoros estek, politikai, ideológiai előadások napirenden vannak. A XV. pártkongresszus tiszteletére „A mezőgazdaság múltja és jelene“ címmel rendeztek kiállítást. Csak büszkeséggel beszélhetek a sporttevékenységről, hiszen birkózóink a Szlovák Nemzeti Ligában versenyeznek. A súlyemelők szintén országos szintű versenyeken szerepelnek. Kovács László, a válogatott keret tagja is nálunk kezdett. Ennyit tudtunk hát meg erről a dicséretes hagyományokkal rendelkező, ígéretes jövő előtt álló szaktanintézetről. Meggyőződhettünk róla, hogy a mezőgazdasági szakoktatás lépést tart a termelés rohamos fejlődésével. Az idén és a közeljövőben végző gépjavítók már aktivan résztvesznek a hatodik ötéves tervfeladatok teljesítésében és hogy a „stafétabotot“ méltó társak veszik át, a korszerű gépek jó kezekbe kerülnek, ezt bizonyára majd a jövő eredményei igazolják. Barak László VÄLASZ A LUCENECI, KOMARNOí ÉS A SPIŠSKÁ NOVA VES-I JÁRÁSOKBÓL BEÉRKEZETT KÉRDÉSEKRE Mi a helyzet a tagsági viszony megszűnése körül? Azok a részleges változások, amelyeket a mezőgazdasági szövetkezeti törvény a tagság megszűnésével kapcsolatosan rendez, érinti a tagsági viszony megszűnésének egyes módozatait, a tagsági viszony befejezéséről szóló egyezség megkötését, a tagsági viszony megszűnésének időpontját az esetben, ha a tag kilép a szövetkezetből, továbbá a szövetkezetből történő kizárás indokait és egyúttal rögzíti a tag védelmét a szövetkezetből való törvényellenes kizárással szemben. A tagsági viszony megszűnése eddigi módozatait a törvény kibővíti az ún. rövidített határidős kilépéssel (19. §, c) bekezdés és a törvény 22. §), amely részben megegyezik a munkaviszonyban álló dolgozók felmondásával. A rövidített határidős kilépés indokait, amelyeket a törvény felsorol, úgy választották meg, hogy figyelembe vegyék az olyan fontos tényeket, amelyek jogossá teszik a tag kérelmét a tagsági viszony megszüntetésére. Ezek részben a tag személyes, családi, egészségügyi és munkaviszonya alapján fellépő indokok (a szövetkezetben eddig végzett munkáját a tag egészségi okokból, orvosi javaslatra, vagy az állami egészségügyi igazgatóság döntése alapján képtelen tartósan elvégezni, továbbá, ha kiírt versenyben fontos funkció betöltésére választották ki, ha tudományos vagy művészeti államvizsgát tesz, ha főiskolai, középiskolai tanulmányokat folytat, esetleg tanoneviszonyba lépett, valamint ha a legutolsó 12 hónap során szakképzettségét legalább hat hónapon keresztül nem tudta kihasználni, ha házaslársát követi annak új lakhelyére, esetleg — ha kiskorú tagról van szó, — szüleit követi új lakhelyükre). Másrészt olyan indokokat sorol fel. amelyek a szövetkezet szervezési változásaiból erednek (például a szervezési módosítás következtében a tag számára nem tudják biztosítani addig végzett munkájának folytatását, illetve számára más alkalmas munkát képtelenek biztosítani), illetve olyan indokokat említ meg, amelyek a tag kilépését felsőbb társadalmi érdekből teszik szükségessé (például a tagot társadalmi tisztség vagy egyéb tevékenység betöltésével bízták meg), ami lehetetlenné teszi, hogy tagsági jogait érvényesítse és tagsági kötelességeit teljesítse. A munkaviszonyban levő dolgozó felmondási indokaitól eltérően, amit a Munka-Törvénykönyv 51. §-a határol körül, a rövidített határidős kilépés indokai között nem említi a más szervezettel történt munkaszerződés megkötését — a nemzeti bizottság által végzett toborzás keretében — valamint az aggkori, esetleg rokkantsági nyugdíj-igény megnyílását, esetleg a terhességet vagy a kiskorú gyermek felöli gondoskodás indokát. Tehát az aggkori, illetve a rokkantsági nyugdíj-igény megnyílása, a terhesség vagy a gyermekről való gondoskodás nem indokolja a rövidített határidős kilépést azért, mivel ilyen esetben szükségtelen a tagsági viszony felbontása, csupán a munka befejezésére, illetve megszakítására kerül sor a tagság fenntartása mellett. Ez azzal a ténnyel függ össze, hogy a tag munkaviszonya csupán a tagsági viszony több alaptényezőjének egyike. A kilépés rövidített határideje minden esetben három hónap és a tag kilépésének írásbeli nyilatkozata kézbesítését követő hónap első napján veszi kezdetét. A kilépés írásbeli bejelentésének tartalmaznia kell a rövidített határidős kilépés megindoklását, amit utólag nem lehet megváltoztatni. <Ha a szövetkezet megállapítja, hogy az indoklás nem felel meg a tényeknek, az indok létezését bírósági kereset útján cáfolhatja, amit a tag írásbeli kilépési nyilatkozatának kézbesítésétől számított 15 napon belül kell érvényesíteni. A tagsági viszony befejezéséről írásbeli megállapodást kell kötni, amely tartalmazza a tagság megszűnésének napját — ez rendszerint december 31 — esetleg (a tag kérésére) a tagság megszűnésének indokát is. Az előző rendelkezésektől eltérően az új törvény nem követeli meg, hogy a tagság megszűnéséről szóló megállapodást jóváhagyás végett a hnb elé terjesszék. Amennyiben a tagság megszűnése kizárás következménye, amikor a szövetkezeti tag viselkedése indokolta a kizárást, az efsz szervének határozata alapján írásban értesítik erről a szövetkezet illetékes tagját. Az írásbeli értesítésnek tartalmaznia kell a kizárás megindoklását és a végzést a határozat meghozatalától számított Í5 napon belül kell a tagnak kézbesíteni. Ha a szövetkezet tagja e határozattal nem ért egyet, a végzés kézbesítésétől számított 30 napon belül a bíróságra keresetet adhat be, Javasolva a kizárás érvénytelenítését. Ezáltal a szövetkezet tagjai lényegében ugyanolyan jogvédelmet élveznek az esetleges jogtalan kizárással szemben, mint a munkaviszonyban álló dolgozók a munkaviszony jogtalan, azonnali megszüntetése esetében. Tekintettel a gyakorlat követelményeire, az új törvény lehetővé teszi az efsz számára, hogy felszámolja a formális tagságokat, azaz rendezze viszonyát az olyan tagokkal, akik a törvény hatálybelépése előtt (1976. ja nuár 1.) legalább egy évig nem tettek eleget a szövet kezeti tagságból eredő kötelességeiknek, tehát nem dolgoztak a szövetkezetben, habár ebben sem egészségi állapotuk, sem koruk vagy más komoly ok őket nem gátolta (110. §). Az ilyen tagokkal a szövetkezet megtárgyalja kötelességeik további teljesítésének lehetőségét és e tárgyalás eredménye alapján javaslatot tesz azoknak, akik nem mutatnak érdeklődést tagsági kötelességeik teljesítésére, a szövetkezeti tagság befejezéséről szóló egyezség megkötésére. Az olyan esetekben, amikor egyezséget nem tudnak kötni, de amikor a tagság soraiból való kizárás feltételei sem állnak fenn, a szövetkezet határozatot hoz arról, hogy az ilyen tagságot megszünteti. Ilyen értelmű határozatot azonban a vezetőség csupán 1976. decmeber 31-ig adhat ki. A vezetőség határozatát a tagság megszüntetéséről írásban kézbesítik a tagnak, aki e végzés ellen fellebbezést nyújthat be a taggyűlésnek a kézbesítés napjától számított 15 napon belül. Az ilyen fellebbezéssel kapcsolatban a taggyűlés határozata végérvényes döntést jelent. Külön fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a törvény e rendelkezése semmiképpen sem érinti a szövetkezet régi tagjait, nevezetesen a nyugdíjasokat, hanem csupán a szövetkezetnek azon tagjait, akik a szövetkezet iránti kötelezettségeiket durván megsértik, elhanyagolják, ha bár semmiféle gátló körülmény nem akadályozza őket kötelességük teljesítésében. JUDr. Michal Durdiak
